Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-09 / 58. szám

1989. március 9. NÉPÚJSÁG 5 „Aranyos” történet Nem mindig bosszúság az élet (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Történt, hogy egy férfiú - közeledvén házassága negyedszázados évfordulója - az ajándékvásárlás dilemmájával együtt (gondolom, nem ismeretlen prob­léma a férfiak körében) betért egy üzlet­be. Csak személyes tárgy jöhetett szóba, mert készletek, edények csak a hölgyek mosogatási gondjait növelik, mi több, fel­venni sem lehet. így az üzlet természete­sen az óra-ékszer lett. Nagy tanácstalansággal - mivel konk­rét elképzelései nem voltak - nézegette az üvegfedelü pultok alatt a bársonyos tárlókat. Végül is az „aranyos” résznél kötött ki. Szeme az árakat és a szép dara­bokat kémlelte. Hamarosan ott termett egy kedves eladónő, feltéve a rutinkér­dést: miben segíthetek? Kérdezgetett, ta­nácsokat adott, mig végül egy gyűrű és medál lett az „áldozat”. A férfi számolga­tott és a pénz kevésnek bizonyult. Előke­rült még a levéltárca mélyéről a KRESZ- pénz, ami minden rendes járművezetőnél van arra az esetre, ha netán a stoptábla letagadná, hogy megállt előtte. így már elég lesz - gondolta. Majd blokkolás a pénztárnál, ahol kiderült, mégsem elég. Bárhogy forgatta zsebeit, nem jött össze a hiányzó pénz. Ekkor az eladónők - mindketten kedvesen - felajánlották, hogy ők kölcsönöznek. Az összeg nem volt nagy, de a gesztus igen, és kedves is. Az üzlet létrejött, a vevő az ajándékkal és egy kellemes érzéssel távozott. És mind­ez történt a dombóvári óra-ékszer szak­üzletben. Beles Lajos Sorompót a felelőtlen­ségnek! A megye területén lévő vasúti átjá­rókban az elmúlt évek során, az or­szágos átlaghoz viszonyítva ritkán fordult elő baleset. Ez az esztendő azonban nagyon rosszul kezdődött. Január 14-én 14 óra 46 perckor a Kurd központjában lévő vasúti átjáró fénysorompójának tilos jelzését fi­gyelmen kívül hagyva egy 18 éves tanuló személyautóval a sínekre haj­tott és a pécsi gyorsvonattal ösz- szeütközött. A mozdony a gépkocsit több száz méteren át maga előtt „göngyölte”, mire meg tudott állni. A kocsi fiatal vezetője és édesapja, a kocsi utasa szörnyethalt. Február 15-én 19 óra 50 perckor a Kurdot Csurgópusztával összekö­tő úton hajtott az ottani vasúti átjáró fénysorompójának tilos jelzésére egy, feltehetően ittas motorkerékpá­ros a sínekre. Öt a Somogy expressz gázolta halálra. A közúti-vasúti kereszteződések közlekedési rendjét, amely voltakép­pen pofonegyszerű, mindenki isme­ri. Az átjárót hol hosszában, hol ke­resztben szabad használni, a kettőt együtt soha. Ha mégis megpróbál­ják, mint az említett két esetben, elke­rülhetetlen a katasztrófa. A szabályo­zás minden eszközével arra igyek­szik bírni a közúton közlekedőket, hogy a vonat közeledtekor álljanak meg, mert ugyanezt a vonat képtelen megtenni. Egy expressz, vagy egy hosszú teherszerelvény 700-900 méter megtétele után képes csak megállni. Nincs még egy olyan közúti cso­mópont, veszélyforrás, amire táblák kötelező sora úgy hívná fel a köz­úton haladók figyelmét, mint a vasúti átjáróra. Egy-egy súlyos szerencsétlenség után szakemberek keresik a választ: mi lehet az oka, hogy a jelzésekkel, biztosító berendezésekkel „agyon­védett” vasúti átjárók sem képesek körültekintésre, megállásra bírni a közlekedőket. A szakértők több, konkrét baleseti okot is feltártak már. Az okkutatás azonban akkor lenne igazi, ha arra is választ adna, hogy miért száguldoz­nak oly sokan felelőtlenül, honnan veszik a bátorságot, hogy még át­siessenek a vonat előtt, miért nem hisznek a jelzésnek, miért merik azt felülbírálni, miért kerülik ki a sorom­pó előtt álló járműsort, miért éppen a sínen kezdenek tiltott, veszélyes manőverekbe, mi készteti az embe­reket, hogy ittasan is kormány mögé merjenek ülni. Butaság, nemtörődömség, kiva­gyiság, a veszélyérzet hiánya, a ké­pességek, intelligencia hiánya? Ki tudja? Az egy hónap alatt történt két tragi­kus eset mindenképpen arra figyel­meztet, hogy különösen a vasúti átjá­rók veszélyzónájában nincs helye figyelmetlenségnek. Csak a józan megfontoltság adhat biztonságot. Mit kínál az OTP-Penta Tours? Négy világrész, huszonegy ország Eredményes tevékenység, a partner­kapcsolatok bővítése, a korábbinál jobb szolgáltatások, a több lábon állás, az újabb lehetőségek feltérképezése jel­lemzi a január 1 -jén 5. születésnapját be­töltött OTP-Penta Tours Kft-t, az első ma­gyar-osztrák idegenforgalmi vegyes vál­lalatot. Mindez az utazási iroda legutóbbi sajtótájékoztatóján hangzott el, ahol dr. Pál János igazgató többek között el­mondta, 1988-ban több mint 700 millió forint volt az árbevételük, ami 1987-hez viszonyítva 40 százalékos növekedést mutat. így a népgazdaságot közel 220 millió forintnak megfelelő tőkés valutabe­vételhez juttatták. Az iroda szervezésé­ben 34 ezer külföldi vendéget - nyugati turistát - utaztattak be 1988-ban ha­zánkba, ami 96 ezer vendégéjszakát je­lent. A kiutaztatást 7500-an vették igény­be, ami az előző évhez, 1987-hez viszo­nyítva 10 százalékos növekedést mutat. Az OTP-Penta Tours a klasszikus ide­genforgalmi tevékenységek mellett más jövedelmező tevékenységet is folytat. Évek óta eredményesen működik a kongresszusi és incetive csoportjuk. Az idei rendezvények közül kiemelendő a gyermekgasztroenterológia-kongresz- szus, az osztrák-magyar szájsebész­kongresszus, az alkalmazott nyelvészeti konferencia, a víziszárnyas konferencia, a Kösener egyetemi öregdiák-találkozó és az Intertotó-kongresszus. Az iroda sokrétű kapcsolatai révén több sportág bonyolítja rajtuk keresztül a külföldi ren­dezvényekre történő kiutazást, de hazai sportrendezvények szervezését is vállal­ják. Új vállalkozással jelentkeznek az ide­genforgalom palettáján, melyet a SWISSAIR légitársasággal és az Alpine Motor Home AG-val közösen bonyolíta­nak. Három-hatszemélyes, komfortos, önjáró lakókocsik állnak az utasok ren­delkezésére, melyeken kényelmesen, valóban a saját útitervük és elgondolá­saik szerint utazhatják be Európát. A la­kókocsikat a zürichi vagy a genfi repülő­téren vehetik át a megfelelő okmányok­kal, biztosítással és a minden igényt ki­elégítő kényelmi berendezésekkel együtt. Budapest-Zürich-Budapest út­vonalra a SWISSAIR kedvezményes díj­tételű APEX repülőjegyet biztosít. Ez a kéthetes európai körutazás nem kerül többe személyenként 50 ezer forintnál. Forint fizetés ellenében jelentkezhet­nek a világot látni kívánók a TOUROPA katalógusban meghirdetett utakra. Az egyéni utasok jobb kiszolgálása érdeké­ben változatlanul folytatják az egyéni szállásfoglalást Európa, Dél-Amerika és az USA valamennyi nagyobb városában és elfogadnak jelentkezéseket a FLORI­DA PLUS katalógusában szereplő aján­latokra. Mit kínál az 1989-es katalógus? Leg­egyszerűbben úgy fogalmazhatnánk: az OTP-Penta Tours négy világrész 21 or­szágába mintegy 90 csoportot indít. A legolcsóbb út a kétnapos pozsonyi ki­rándulás 2370 forintért, a legdrágább a New York-ot, San-Franciscót, Los Ange­lest és San Diegót érintő „Fedezze fel Amerikát!” elnevezésű körút 161 720 fo­rintért. A katalógusban szereplő utak 60 százalékának részvételi díja 20 ezer fo­rint alatt van. A nagy sikerrel értékesített római, párizsi, isztambuli kirándulások sorát kibővítették amszterdamival (12 300 forint) és nizzaival (16 060 forint). Kedvezményes hétvégi utazásokat indí­tanak repülőgéppel Athénba (15210 fo­rint), Isztambulba (12910 forint), Lon­donba (24960 forint). Különlegesnek ígérkezik a francia forradalom 200. év­fordulója, illetve az Eiffel-torony százéves születésnapjára szervezett párizsi út. Az újdonságok között a 10 napos Anglia- Skócia körút, a 10 napos Spanyolor- szág-Andalúzia körút, a hellaszi baran­golások, az egyiptomi körutazás, a ju­goszláv, az olasz, a görög, a töröktenger­parti üdülések vonzóak. Hegyvidéki üdüléseket is szerveznek és gondolnak a síelőkre is. A különleges­séget kedvelők figyelmébe ajánljuk Cip­rust, Nizzát és a Vörös-tenger partján le­vő Eilatot. Változatos a belföldi program- ajánlat is: Az OTP-Penta Tours egyéb szolgáltatások igénybevétele nélkül is vállal vízumügyintézést, beleértve a kül­földön beszerezhető vízumokat is, ked­vező feltételekkel a legrövidebb határ­időn belül. Minderről tájékozódhatnak a programfüzetből és az iroda megyei kép­viseleténél Szekszárdon. - él ­Árammal „sokkolt” vetőmag Kemikáliák nélkül növelik meg a vetőborsó csírázóképességét a Gödöllői Agrártudományi Egyetem földműveléstani és növényter­mesztési tanszékének nagygom­bosi kísérleti telepén. Az ered­ményt úgy érik el, hogy a borsó­szemeket egy különleges beren­dezés segítségével elektromos ke­zeléssel „sokkolják”. Az eljárás nö­veli a vetőmag csírázási képessé­gét, amely növeli a terméshoza­mot. Nagygomboson 400 mázsa vetőmagot készítenek elő és tasa­kosak ezzel a módszerrel a tavaszi vetésekhez. ,,, ... Visszhang Kedves Újságíró Néni! A Népújság március 4-i számában olvastam „Sírlak a sütvényi csikók” című írását. Engem nagyon megha­tott amit leírt, mert én ott születtem és ott éltem négy évig. Nagyon szeret­tem azokat a lovakat, sokat ültem a hátukon. Anyukám, mamám és pa­pám is ott dolgoztak, és nagyon sze­rettek ott élni. Volt egy gazdasági há­zuk, amit ’80-ban lebontottak, és ezért el kellett költözni onnét. Mi Dombóvárra jöttünk. Még most sem szégyenlem, ha megkérdezik, hogy régen hol laktunk. Az egyik iroda­lomórán az volt a házi feladat, hogy egy városról, vagy faluról kellett írni. Én Sütvényt választottam. Fogalma­zásként kaptam rá egy ötöst. Visszatérve a cikkre, nem igaz, hogy nem jöttek el a dombóváriak lo­vagolni, eljöttek csak nem engedték meg nekik, hogy felüljenek a lóra és lovagoljanak, mivel féltek a baleset­től, persze a sütvényiek. Talán három hete, hogy kimentünk megnézni a méheket, mivel a papám méhész, és kivittük magunkkal Dorkát, a kis puli­kutyánkat. Neki nagyon tetszett min­den, csak nekem nem. Nem hallot­tam lódobogást és az akadályok sem voltak ott a régi helyükön. Szo­rongás fogott el, hogy ezt tették a pusztával. Volt régen ott egy kastély, a mamám mondta, azt fel lehetett vol­na újítani, hiszen egy hajításnyira van Gunaras és a túristák jó pénzt adtak volna azért, hogy felüljenek a lovak­ra. Aztán van ott egy tó, ahol hor­gászni lehetett volna, persze pénzért. Mert manapság a pénz sokat számít és semmi sincs ingyen, csak a leve­gő. De lehet, hogy az sem sokáig. Ott régen nagyon jó közösség volt, az ott élő emberek mind jóba voltak egy­mással. Most már nem tudja senki, hogy hol van a másik. Csak ennyit szerettem volna hoz­zászólni a cikkéhez. Tisztelettel: MAROZSÁN ANITA 7/b. * A Népújság március 1 -jei számában megjelent egy cikk Barabás József tol­lából, melynek a címe: „Mire ösztönöz az ösztöndíj?”. A cikk elején szó volt a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulóinak az ösztöndíjáról. Sajnálatos, és valószínű elírásról van szó, amikor a szerző azt írja, hogy: ...a t anulók csak a második osztályban, a második félévtől kapnak ösztöndíjat, akkor is egységesen”. A valóságnak a következő felel meg: a/ A 30/1986. (IX. 1.) MM számú rendelet 1. számú melléklete alapján kap­ják szakközépiskolás tanulóink az ösztöndíjat. b/ Ennek alapján az állattenyésztő szakos tanulók - II. osztályos koruktól az „a/” pont 1. csoportja szerint - a tanuló végzett munkája és szorgalma alapján kaphat: II. osztály első félévében 50-450 Ft-ig (1 főre 210,- Ft átlag), II. osztály máso­dik félévében 50-600 Ft-ig (1 főre 350,- Ft átlag), III. osztályban 50-750 Ft-ig (1 főre 430,- Ft átlag), IV. osztályban 50-1100 Ft-ig (1 főre 700,- Ft átlag). c/ Az állategészségőr szakos tanulók szintén II. osztályos koruktól kap­nak ösztöndíjat a fenti feltételek alapján az „a/” pont 3. csoportja szerint a kö­vetkezőképpen: II. osztály első félévében 50-300 Ft-ig (1 főre 150,- Ft átlag), II. osztály máso­dik félévében 50-400 Ft-ig (1 főre 220,- Ft átlag) III. osztályban 50-500 Ft-ig (1 főre 330,- Ft átlag), IV. osztályban 50-800 Ft- ig (1 főre 500,- Ft átlag). Mi a szakközépiskolai (szakmunkásképzési célú) tanulóinknak ennek alapján fizetjük az ösztöndíjat és nem „egységesen”. Szakmunkástanulóink első osztályos koruktól kapnak ösztöndíjat - melyet a vállalatok fizetnek. Dr. JESZENSZKY LÁSZLÓ igazgató Ismét az adóbevallásról Az adóigazgatási eljárásról szóló 50/ 1987. (X. 14.) MT. sz rend. végrehajtására kiadott 48/1988. (XII. 20.) PM. sz. rend. 1. sz mellékletének 1/1. f., g., pontja szerint ez év II. hó 28-án járt le az egyéni vállalkozók számára a késedelmi pótlék mentes adó­bevallás-adási határidő. Kérjük azokat, akik e kötelezettségüknek nem tettek ele­get bevallásukat a határidő lejárta ellenére mielőbb adják be. A kizárólag személyi jö­vedelemadót (vagy emellett csak általános forgalmi adót) fizető magánszemélyek adóbevallás-benyújtási határideje Ili. hó 20-a. Akik még a bevallásukat nem adták be, kérjük, hogy a megadott határidő előtt szíveskedjenek azt benyújtani. Az adóala­nyok ez utóbbi körének az 1988. évi általá­nos forgalmi adóról adóévet összegző be­vallást adni nem kell. (Hivatkozott PM. ren­delet 42.§.) Tájékoztatni szeretnénk egy­ben az érdekelteket arról is, hogy a hatá­lyos adóigazgatási jogszabályok szerint a megadott határidők után postára adott adóbevallások beküldőinek - fizetési köte­lezettség esetén - a késedelem minden megkezdett naptári hónap után havi 2 % késedelmi pótlékot kell fizetniük. APEH Tolna Megyei Igazgatósága Tolna Megyei Adófelügyelöség

Next

/
Thumbnails
Contents