Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-09 / 58. szám

1989. március 9. NÉPÚJSÁG 3 Miért maradnak el a szállítmányok? Naponta csak öt a kirakodásra váró vagon A külső szemlélőnek is feltűnik, hogy mostanában nem túl nagy a forgalom a szekszárdi MÁV-pályaud- var mellett található Volán darabáru és szállítmányo­zási kirendeltségen. Ezt a megállapítást az illetékes, Könczöl András kirendelt­ségvezető is megerősíti, aki arról tájékoztat, hogy ja­nuár, illetve február hóna­pokban naponta átlagosan csak öt-hat vagon külde­mény érkezett erre a foga­dóállomásra. Ez a mennyi­ség - összehasonlítva a ko­rábbi, ugyanezen idősza­kok tizenöt kocsijával - meglehetősen gyengének mondható. Hogy mi az oka ennek a számottevő visz- szaesésnek, arra többféle magyarázat is született, a legvalószínűbbnek az álta­lános pénzhiány tűnik. Elma­radtak egyebek mellett az ezt megelőzően nagy tételeket jelentő építőipari megrende­lések, a gyékényesi kavics- és sóder-előszállítások, a Szekszárd-Paksi Vízitársu­lathoz rendszeresen befutó irányvonatok. Jelenleg job­bára a Füszért, a Titán és a Skála raktáraiba vándorol­nak a kirakodásra váró áru­cikkek, köztük elsősorban az élelmiszerek, a vegyi- és vasáruk. A szállítmányok kö­zel hetvenöt százalékát ke­zelő kirendeltség dolgozói­nak azonban az a tapaszta­lata, hogy tavasz kezdetén bizonyos felfutás, megélén­külés várható, bár a régebbi, szokásos mennyiség visz- szaállása így is kérdéses.-szá-czs­Egy holnapi választás mai megjegyzései A KISOSZ Tolna megyei küldött- gyűlését tartják holnap délelőtt Szekszárdon, a Gemenc Szálloda első emeleti tanácskozótermében. A hatodik napirendi pontjának az el­nök személyével kapcsolatos prob­lémák megvitatását tervezik, s mint a kiskereskedők sorra elmondják, ez nemcsak megvitatást, hanem újbóli választást jelent. S míg a „Vissz­hanghoz” csupán csak a meghívót „fűztük”, e témához néhány meg­jegyzést. Tesszük ezt azért is, mert ezek jórészt kiskereskedőinktől származnak.- Tolna megyében közel kilenc- száz kiskereskedő és majdnem öt­száz segítő családtag dolgozik - tá­jékoztat Andrási Imre, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának ve­zetője. - Azt mondani sem kell, hogy milyen nagy és fontos a szerepük a lakosság ellátásában. De az sem elhanyagolható, hogy munkájukat milyen hangulatban, s milyen lelki körülmények között végzik. Most úgy tapasztalom, hogy ezek az emberek felbolydultak, amire megvan a jó okuk, hiszen ismeretes a KISOSZ körüli szóbeszéd, illetve a Vizsgálat- Számomra is érthetetlen, hogy ilyen körülmények között miért kell újból választani? Hát ezt nem érti a kiskereskedők többsége sem. Elmondják, hogy jó­részt onnan értesültek a dologról, hogy magát jelölőbizottságnak neve­ző két férfi (természetesen kiskeres­kedők) járják üzleteiket és javaslatot kérnek egy új elnök személyére. Mert, mint mondják, a jelenlegi elnök le akar mondani. Valóban?- Nincs szándékomban lemonda­ni. A február 8-i elnökségi ülésen - melyen dr. Baradlai György is részt vett - azt kértem, hogy amíg titkárunk ellen tart a vizsgálat, addig engem függesszenek föl. S ezt pontosan kollegáim érdekében tettem. De mint kiderült, a felfüggesztésre nem ad le­hetőséget az alapszabályunk - mondja Piri Lajosné elnök. (Egyébként őt és az elnökséget az elmúlt év májusában szabálysze­rűen választották meg. Munkája, munkájuk ellen konkrét kifogás nem merült föl.) Az egyik kiskereskedő mindezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy egyszerűen nincs értelme az egész­nek, legfeljebb „csöbörből vödörbe” kerülnek. Azt is mondja, hogy őt még a KISOSZ-tól eddig hivatalosan meg nem kereste senki. Akkor most miért lett hirtelen ilyen fontos a személye? Van, aki a választás mellett voksol, s határozottan fölháborodik a „sajtó tettén”, mármint azon, hogy dr. Fischer Sándort, a megyei titkárt két alkalommal is „meghurcoltuk”, azaz irtunk az ellene folyó vizsgálatról. (Mi csupán a tényeket közöltük tájékoz­tatva olvasóinkat.) Amikor új elnök személyére kért javaslatot a „jelölőbizottság”, egy szekszárdi kiskereskedő annyit mondott egyiküknek: „Téged java­sollak, mert te legalább eljöttél most az üzletembe!” Landauer Géza „jogellenesnek tartja ezt az egészet”, s éppen ezért az elmúlt héten fölkereste dr. Barad­lai Györgyöt, aki igazat adott neki. Ugyanis a jelölőbizottságot nem a küldöttgyűlés választotta meg, noha ez annak a tiszte.- Egyszerűen nem vagyok hajlan­dó részt venni az egészben - mondja és azt is hozzáteszi: - Szétzilálódtak a megye kiskereskedői. Táborokra szakadtunk. És nem a vizsgálat miatt! Hát kinek jó ez? Klemm Antal tolnai kiskereskedő egészségi állapota miatt nem tud részt venni a holnapi küldöttgyűlé­sen, pedig elnökségi tagként is el­mondta volna véleményét, melynek summázata az: az elnökség - az el­nökkel együtt - választott testület, s csak az hívhatja vissza, aki választot­ta. Azt is mondja, hogy sok min­dent nem ért. Például azt, hogy a kül­döttgyűlésre szóló meghívót miért két elnökségi tag írta alá? Miért nem az elnök? Dr. Fischer Sándor titkár „úgy tud­ja", hogy a holnapi ülésen kezdemé­nyezik a választást. Illetve azt tudja, hogy az elnökség kezdeményezte. „De bízzuk az emberekre a dolgot!” S mondja azt is, hogy ott majd eldől minden. Lapunk számára pedig hét­főn minden információt megad a hol­napi nappal és más egyébbel kap­csolatban. Végezetül néhány sor dr. Baradlai György leveléből, melyet szerkesz­tőségünknek írt a február 8-i „meg­beszéléssel” kapcsolatban: „A meg­beszélés célja az volt, hogy a megyei szervezeten belül lehetőség szerint tisztázzon néhány vitás kérdést, így például hogyan történt az 1989. ja­nuár 3-i rendkívüli megyei küldött- gyűlés összehívása, pontos-e az ar­ról készült jegyzőkönyv, az abban rögzítettek megfelelnek-e az érintet­tek, illetve a küldöttek akaratának, Stb.” V. HORVÁTH MÁRIA Lézerelektron­mikroszkop Az elektronmikroszkópnak nagy hátránya, hogy élő objektumok nem figyelhetők meg vele. A Szovjetunió­ban most kifejlesztett vetítő lézermik­roszkóppal viszont tanulmányozhat­ják az élő sejtben végbemenő folya­matokat is. A nagy fényerejű, éles képet nagyméretű vászonra vetíthe­tik ki, és gyors működésű kamerák­kal a folyamat bármely részletét megörökíthetik a későbbi elemzés céljára. Állati egysejtűeket vizsgálva az új­fajta lézermikroszkóppal, máris fon­tos adatokhoz jutottak az idegim­pulzusok megjelenésének mecha­nizmusáról. Az újfajta lézermikrosz­kópot nemcsak a biológiai kutatás­ban, hanem anyagvizsgálati célokra is felhasználhatják. •vízhálózatába. Igaz, rendelkeznek a zo­mánciszap visszafogására létesített tisz­tító-ülepítő rendszerrel, de ez - még nem tisztázott okok miatt - nem működött tö­kéletesen, vagyis a zománciszap bejutott a városi csatornába. A benne levő kad- miumvegyületek ilyen körülmények kö­zött nem oldódnak, így a szennyvíz ne­hézfémtartalma határérték alatti volt. A vízben lebegö-sodródó szilárd részecs­kék viszont így is eljuttatták a veszélyes fémet a szennyvíztelepre ahol a tisztítási eljárások során emiatt igen magas kad- miumtartalmú iszap keletkezett. Ki a felelős? Szokás szerint senki, de talán ebben az esetben ez valóban igaz. A gyár ugyanis nem tudott arról, hogy ilyen mér­tékben szennyezi a környezetet. A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, mint a megyei csatornahálózatok üzemeltető­je, az előírásoknak megfelelően rendsze­resen vizsgálatokat végeztetett a szenny­víz nehézfémtartalmának meghatározá­sa érdekében. Az eredmények rendre negatívak voltak. Akkor hát miért veszé­lyes, hiszen a zománciszapból vízbe, le­vegőbe nem kerül kadmium? De a talajba kerül! A szennyvíztelepe­ken keletkező iszapot ugyanis víztelení­tés után a Kommunális Szolgáltató Válla­lat telepeire szállítják, tőzeggel összeke­verik, majd trágyaként értékesítik. Ezt ter­mészetesen a növénytermesztésben hasznosítják. A növények pedig - külön­böző mértékben - hajlamosak a kad­mium felszívására a talajból. Végső so­ron ezek táplálék formájában az aszta­lunkra kerülnek és elfogyasztjuk őket. Hogy az ilyen trágyán termett növények­ben milyen magas a kadmiumtartalom, egyelőre nem tisztázott. A zománcárugyár esete természete­sen nem egyedi. A Víz- és Csatornamű Vállalatnál sok üzem fizet bírságot ha­sonló okok miatt. Például a Bátaszéki Fémipari Szövetkezet is nehézfémekkel szennyezi a közcsatornát. Az itteni szennyvíztelepen keletkező iszap is ve­szélyes hulladékká válik emiatt. Hogyan tovább? Az első dolog, ami az emberben felve­tődik, hogy mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból praktikusabb lenne ezeket a szennyezéseket az üze­meken belül megfogni. Nem mindegy ugyanis, hogy kerítésen belül keletkezik mondjuk évi egy tonna ártalmas anyag, vagy az üzemből kikerülve esetleg száz tonna szennyvíziszapban oszlik el. Ma, amikor országos problémát jelent ezek elhelyezése vagy ártalmatlanítása, ne növeljük értelmetlenül a gondjainkat. Itt azonban már szétválik az üzemek és a „köz” érdeke. A legtöbb esetben még mindig olcsóbb szennyezni és bírságot fizetni, mint a szennyvíztisztításról gon­doskodni. Csak nekünk drágább. A rendeleteket tanulmányozva szem- beötlik, hogy milyen sokféle szennye­zőanyagra van határérték. De ezeket nem mind vizsgálják. Ha a méréstechni­ka fejlődik és terjed, érhetnek még meg­lepetések bennünket. Bármikor kiderül­hetnek olyan környezetszennyezések, amelyek eddig is voltak, ma is vannak, csak éppen nem tudunk róluk. Mostaná­ban kezdjük igazán látni, hogy milyen sokféle és veszélyes környezetkárosító anyag keletkezik az emberi tevékenység során, kezdjük érezni a hathatós környe­zetvédelmi politika eddigi hiányából adó­dó halmozódó gondokat. ÁRKI ATTILA Kiutasították-e munkatársunkat? KISKERESKEDŐK ORSZÁQOS SZERVEZETE E-213/13/1989 ELNÖK A Tolna megyei Szervezet 1989. január 3-án tartott Rendkí­vüli Küldöttgyűlésén hozott határozatokkal kapcsolatos szervezeti teendők megtárgyalása céljából az Alapszabályban biztosított jogkörömben az Elnökség fülesét 1989. február 8-án délelőtt lo órára összehívom. Az ülés helye : a KISOSZ Tolna megyei Szervezete székháza Szekszárd, Kecskés ?. utca 7. A testület ülésén a tárgyalandó kérdések fontosságára tekin­tettel kérem feltétlen megjelenését. Budapest, 1989. január 31. A Tolna Megyei Népújság 1989. február 9-i számában megjelent „Munkatársunkat kiutasították a KISÓSZ üléséről” c. írásukkal kap­csolatban az alábbiakat tartom fon­tosnak közölni. 1989. február 8-án a Tolna megyei szervezetünknél nem elnökségi ülésre került sor, hanem egy munka- megbeszélésre, melyre a megyei el­nökség tagjain kívül a helyi csopor­tok elnökeit is meghívtam. A Sajtótör­vény 5. paragrafusa szerint a társa­dalmi szervezetek, valamint ezek bi­zottságai nyilvános üléséről adhat tájékoztatást a sajtó az érdekeltek hozzájárulása nélkül is. Mivel a me­gyei szervezetünknél a fenti napon délelőtt 10 órakor munkamegbeszé­lésre, és nem testületi ülésre került sor, közöltem a megjelent újságíró­nővel, hogy ezen nem kívánom a részvételét. Úgy gondolom, bármely szervezet vezetője rendelkezik azzal a jogosítvánnyal, hogy egy ilyen megbeszélésen a sajtó képviselőjé­nek jelenléte nélkül tárgyaljon mun­katársaival a szervezet belső, saját ügyeiről. Az újságírónőnek ugyanakkor fel­ajánlottam, hogy amennyiben véle­ményemre, a szervezetet érintő bár­mely kérdésben kíváncsi, úgy keres­sen meg és én szívesen nyilatkozom neki. E lehetőséggel újságírójuk sem akkor, sem azóta nem élt. Végül megjegyezném, hogy Tolna megyei szervezetünk elnöksége 1989. február 8-án délután 13 órai kezdettel ülést tartott, amelyen én nem vettem részt. Ezen az ülésen a sajtó képviselője a jogszabály által biztosított jogánál fogva már részt vehetett volna, de ezzel a lehető­séggel szintén nem élt. Tisztelettel: Dr. Baradlai György Kiskereskedők Országos Szervezete elnök Cigány népfőiskolát szerveznek Ülést tartott a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága mellett működő Ci­gány Tanács a HNF székházában, mely­nek során a szekszárdi, bonyhádi, paksi területi képviselők részvételével megbe­szélték az ez évi feladatokat. Mayer Zsu­zsanna, a HNF Tolna Megyei Bizottsága politikai munkatársa nyitotta meg a meg­beszélést. Szóba került egy nótaest rendezése, amelynek bevételét az arra rászoruló gyerekeknek juttatják; megvitatták Sár­közi Károly javaslatát, hogy szervezze­nek nyári tábort a cigány gyermekeknek; először Szekszárdon és Dombóváron meginduló cigány népfőiskola szervezé­sének lehetőségeit latolgatták - a Nép­front és a TIT közös szervezésében sorra kerülő előadások témavázlatát dr. Gé­mes Balázs olvasta fel, a megvalósítás módjáról Erdei János, a megyei tanács mellett működő Cigány Koordinációs Munkabizottság titkára beszélt. Ezután jelölőbizottságot alakítottak a Cigány Tanács tagjai közül, amiben a je­lenlegi tisztségviselők nem szerepelnek, a Cigány Tanács elnökének június 3-án a megyei népfrontértekezleten történő megválasztására. A jelölőbizottság elnö­ke: Budi Ferenc. A Cigány Tanács ülését követően a most először Baranyában és Tolna me­gyében kezdeményezett cigány társa­dalmi pártfogók hálózatának kiépítésével kapcsolatban tartott megbeszélést dr. Uzsák Zoltán bíró. Berakodásra várnak a gemenci erdőgazdaság termékei A kartonok Berliner sört rejtenek magukban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents