Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

r Az MSZMP KB ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Grósz Károly főtitkár elnökletével ülést tartott (MTI Telefotó) Berecz János előterjesztése Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével - Jászai Mari téri székházában -összeülta Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titká­ra, a KB osztályvezetői, a megyei, megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a buda­pesti pártbizottság titkárai, az Ország­gyűlés elnöke, továbbá a központi sajtó vezetői. » A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanács­kozás napirendjéről. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt akciótervére vonatkozó javaslat - előadó Berecz János, a Központi Bizottság titká­ra; 2. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről - előadó Szűrös Mátyás, a KB titkára; 3. Különfélék; 4. Személyi javaslat Ezt követően Berecz János tartotta meg előadói beszédét. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a májusi értekezlet óta eltelt idő­szakban a párt vezető testületéi - ha né­ha megkésve is, de - rendszeresen fog­lalkoztak a legfontosabb politikai, gazda­sági kérdésekkel, fejleményekkel. Mind gyakrabban merülnek fel más olyan problémák is, amelyekhez egy politikai pártnak a véleményét és a viszonyát ki kell alakítani. Az MSZMP így számos kér­désben külön-külön dolgozta ki a részle­tesebb álláspontját. Egyes esetekben pedig még adós a politikai válasszal. Gond azonban, hogy mindezek nem kapcsolódnak egymáshoz egy össze­függő politikai, gondolkodási, cselekvési rendszerben. A közvélemény számára ez a helyzet, a politika formálódásának ez a módja nehezen áttekinthetővé vált. A párttagság ugyanilyen problémák előtt áll. Sőt részére még a politika képviselete is néha gondot okoz, hiszen csak részle­tenként ismeri meg. Ebből is fakad bi­zonytalansága, befeléfordulása, s ami még súlyosabb gond: a társadalom irá­nyában tapasztalható cselekvési bizony­talansága. Mindezek következtében elemi erővel tört fel a párttagság igénye egy világos, közérthető és követhető politikai prog­ram iránt - ez a Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén egyértelműen megfogal­mazódott. Az is világossá vált, hogy most olyan cselekvési programra, szándé­kaink kinyilvánítására van szükség, amely tartós törekvéseken alapul, de rö­vid távra szól. Ebből következően nem vállalhatja fel a 15-20 éves távlatú straté­gia megalkotását, amelyen Pozsgay Imre vezetésével bizottság dolgozik. A Politi­kai Bizottság javasolt programtervezete ugyanakkor a stratégia irányaival szer­ves kapcsolatban áll. A program irányadó értékei: szabadság, igazságosság, szolidaritás A továbbiakban a programról szólva Berecz János hangsúlyozta: felvállalja, hogy egy politikai pártnak a magyar nemzet érdekében, a legfontosabb idő­szerű kérdésekben megfogalmazott cselekvési programja legyen. Ez egyben a soron következő választásokra lehet kiindulási alap, orientációs irány. Közzé­tételével az a szándék, hogy a párt és a társadalom közötti viszony új, követhető és mindenki által ellenőrizhető, a gyakor­latban is értelmezhető tartalmat kapjon. Vagyis az állampolgár döntsön arról, hogy felismeri-e benne az egyéni, a kö­zösségi és a nemzeti érdekeit. Az MSZMP tagjai pedig e program ismereté­ben, birtokában képviselhetik politikán­kat. Mitől a mi pártunké tehát ez a prog­ram? - tette fel a kérdést az előadó. Me­lyek azok a jegyei, amelyeket mi vállalunk és képviselhetünk? A program egyete­mes és nemzeti irányadó értékei a sza­badság, az igazságosság, a szolidaritás. Mi ezeket az eszméket, amelyeknek a kö­zéppontjában az egyes ember áll, vissza akarjuk helyezni szerves, természetes társadalmi környezetükbe, és megvaló­sítható tartalommal. Szabadságeszmé­nyünk a személyiség önállósága, az em­beri jogok érvényesülése. Azoké a jogo­ké, amelyekben az ember szabadsága a társadalom terméke, s nem a politika adománya. Az egyéni szabadságra épül­jön a nép szabadsága.- Felfogásunkban az igazságosság az esélyek egyenlőségére való törekvést je­lenti, fejtette ki a Központi Bizottság titká­ra. Azt, hogy a törvények valóban és ne csak kinyilatkoztatásokban vonatkozza­nak mindenkire. Az egyenlő esélyt a ha­talomban való részvételre, a munkához való jogban, a tulajdonformákban, a kul­túrában, a szociális biztonságban egy­aránt képviseljük. Meg akarjuk állítani az elszegényedést és megakadályozni a gazdasági hatalom mindenféle koncent­rálódását. A szolidaritás eszméje a sza­bad, autonóm egyének és közösségek összetartozásának érzése, cselekvésük motivációja. Beletartozik a társadalom­nak, a közösségeknek egymásért vállalt felelőssége és az egyes ember melletti kiállása.- Az értékek valóra váltásának csak egyetlen útja lehet: a demokrácia. Meg­győződésünk, hogy ezek az eszmék a szocializmus kiépülésével teljesedhet­nek ki. Ezért azonban cselekedni kell és pártunk cselekedni akar. Politikai prog­ramjának középpontjába állítja a nép akaratát kifejező politikai rendszer kiépí­tését, a jogállamot, az egyén és a közös­ség biztonságát, a korszerű, Európába és a világba beépülő hatékony gazdasá­got. A szellemi alkotómunka felszabadí­tását. Nem lehetünktöbbészűkkeblűeks politikai vakok! Mozgósításra, előírásra újat alkotni lehetetlen. Valamennyi alkotó elme javaslataira, felelős cselekedetére van szükségünk, hogy megoldásokat ta­láljunk problémáinkra - szögezte le az előadó, majd emlékeztetett arra a törté­nelmi tényre, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyesült párt. Értelmezése a továbbiakban nem lehet formális. Az egyesülés eredeti szelleméhez kell visz- szatérni, megtisztítva azt a hozzá méltat­lan politikai játszmáktól és cselekedetek­től. Ki kell mondani végre: magunkénak valljuk az egyesülésbe hozott gondolati­ságot. Ha elvi politikát folytatunk, akkor nincs jogunk mást tenni. A párttagság elé terjesztendő cselek­vési programjavaslatban az erősödő szociáldemokrata és a reformkommu­nista szellemiség ötvöződik. A szociálde­mokrácia százéves múltjában és jelenle­gi teljesítményében is mélyen gyökered­zik a demokratikus magatartás, a bonyo­lult társadalmi jelenségek árnyalt, össze­tett megközelítése és kezelése, az egyén, az emberi jogok tisztelete. Az MSZMP legyen hű önmaga reformvonalához Nagy értéke a szociáldemokrata moz­galomnak a nyitott politizálás, a társada­lom széles rétegeivel való kapcsolattar­tás képessége - állapította meg Berecz János, s a több mint 70 éves magyar kommunista mozgalom kiemelkedő érté­keiként sorolta a mozgalmi szervezettsé­get, az elvek iránti elkötelezettséget, a közösség tiszteletét, az önfeláldozást, a társadalmi rendszer viszonyaiban törté­nő változtatás bátorságát. Hozzátette: ez a mai magyar valóságban a radikális re­formokat jelenti. Ezért a reformkommu­nista magatartás és szemlélet érvényre juttatása a pártban nem elsősorban szű­kén vett mozgalmi, hanem nemzeti érdek. Néppártként nem is tehetünk mást, mert ha a nemzet választani fog, saját sorsa érdekében a következetes reformok pártját választja majd. Az MSZMP tehát legyen hű önmaga határozott, reformvo­nalához. Ennél több nem kell, ennél ke­vesebb pedig politikai hitelvesztés. A cél tehát a demokratikus szocializmus meg­teremtése, amely társadalmunk mai helyzetében, a jövőnkért érzett felelős­ségben a párt tagjai számára becsülettel felvállalható politikát jelent. Erre alapoz­va túljuthatunk az önmagunkat gyötrő időszakon, hogy ismét önbizalommal nézzünk előre.- Sajátosan MSZMP-programot készí­tünk azért is, mert a saját múltunkkal való nyílt, kritikus szembenézésre törekszünk - hangsúlyozta, utalva arra, hogy a cse­lekvési program megváltoztatja az alko­tóját, a pártot is. Történelmi kötelezett­ség, hogy az MSZMP meghatározó fele­lősséget vállaljon a válságból való kitö­résben. Ennek érdekében szakítani kell a torz, egyoldalúnak bizonyult politikai mo­dell maradványaival, s a pártnak el kell határolnia magát a korábbi politikai hi­báktól, a szubjektivizmustól, a követke­zetlenségtől és bürokráciától. Attól, hogy a folyamatosság hirdetésével végül is a mozdulatlanság és az apolitikus maga­tartás vált programmá. Ilyen módon vál­lalhatók azok az ellentmondásokkal is terhelt reformtapasztalatok és a fejlődés több helyesnek bizonyult tendenciája és eredménye, amelyek az 1960-as éveket és a 70-es évek elejét jellemezték.- Sajátosan MSZMP-program ez azért is, mert gyakorlati teendőit tekintve nem akar felelőtlenül ígérni, mert a párt nem­(Folytatás a 2. oldalon.) Amerikai delegáció budapesti tárgyalásai Németh Miklós, a Minisztertanács el­nöke kedden a Parlamentben fogadta a hazánkban tartózkodó, New York-i székhelyű Külkapcsolatok Tanácsa kül­döttségét, amelyet Peter Peterson elnök vezet. A megbeszélések tartalmáról Kovács László külügyminiszter-helyettes adott tájékoztatást az MTI-nek. Mint mondotta: a magyar miniszterelnök elöljáróban a látogatás fontosságát hangsúlyozta, utalva arra, hogy az különösen most lé­nyeges, amikor a magyarországi helyzet rendkívül bonyolult, s egyben érdekes. Németh Miklós szólt a mai válságos hely­zet kialakulásának évszázados okairól, illetve a legutóbbi négy évtized tévedé­seiről. Ezek közé sorolta a pártállam lét­rehozását, amely jelentős mértékben hozzájárult a jelenlegi helyzethez. Az MSZMP és a kormány céljaként egy olyan szocialista társadalom létrehozá­sát jelölte meg, amely demokratikus poli­tikai intézményrendszerre, illetve haté­konyan működő piacgazdaságra épül. A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a politikai reformok előbbre tartanak, mint a gazdaságiak, de a megoldás kulcsa nem az előbbi lassításában, hanem az utóbbi gyorsításában rejlik. Ezzel kap­csolatban kifejezte meggyőződését, hogy hazánknak adottságainál fogva nagy szüksége van a nemzetközi kap­csolatokra. A kormányfő köszönettel fogadta a Külkapcsolatok Tanácsa meghívását, amely szerint esetleges egyesült álla­mokbeli látogatása idején tartson elő­adást, ugyanakkor utalt arra, hogy előbb Bush elnök magyarországi látogatása szerepel napirenden. A vendégek érdek­lődtek az alternatív szervezetek tevé­kenységének megítéléséről, illetve az alakuló pártok kilátásairól is. Németh Miklós szólt arról, hogy a párttörvényt követően talán 15-20 párt is alakul, de néhány éven belül az igazán komoly be­folyással rendelkező pártok száma en­nek legfeljebb a negyede lesz. Németh Miklós tájékoztatta a vendégeket az MSZMP elképzeléseiről, s szólt a tárgya­lássorozatáról, amelyet a különböző al­ternatív szervezetekkel, pártokkal folyta­tott. Baker és Sevardnadze találkozója James Baker amerikai és Eduard Se­vardnadze szovjet külügyminiszter ked­den Bécsben megállapodott abban, hogy május első felében Moszkvában ismét találkoznak, s ott a Mihail Gorba­csov és George Bush első csúcstalálko­zójának előkészítéséről fognak tanács­kozni. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést folytatott. Ez volt az első eszmecseréjük Baker hivatalba lépése óta. Sevardnadze elégedetten kijelentette: úgy véli, hogy továbbra is jó az együttmű­ködés, s bizonyára ez a mostani találko­zó legfőbb eredménye. A megbeszélé­sen szó volt néhány világpolitikai kérdés­ről, az atom- és űrfegyverek témájáról. Elvileg elhatározták azt is, hogy folyama­tosan konzultálnak egymással néhány olyan nemzetközi vonatkozású problé­máról, mint a terrorizmus vagy a kábító­szer-kereskedelem. Az Országgyűlés márciusi ülésszaka Szerdán délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés márciusi ülésszaka, amelyet az új Házszabályoknak megfelelően most első ízben a parlament elnöke hívott össze. Az utóbbi csaknem másfél év intenzív jogszabályalkotó tevékenységét folytatva ez al­kalommal is többnapos megfeszített munka vár az autonómiájában erősödő törvény­hozó testületre. A törvénykezést szolgáló napirendi pontok tárgyalása előtt egy olyan kérdésben kell dönteniük a képviselőknek, amely magának a Háznak a zökkenőmen­tes működését érinti. Mint ismeretes, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke a kö­zelmúltban bejelentette távozási szándékát. A házelnök lemondásáról hivatalosan szerdán délelőtt határoz a parlament. Ezzel közvetlenül összefüggően a törvényho­zókra vár az is, hogy a Hazafias Népfront javaslata nyomán megválasszák a jelölőbi­zottságot, amely e fontos tisztség várományosaira tesz javaslatot. Rendkívüli érdeklődés előzi meg a tervezetek sorában elsőként napirendre kerülő alkotmányszabályozási elveket; eddig 41 -en jelezték hozzászólási szándékukat. Az új alaptörvény előkészítő munkálatait egyébként a mostani ülésszakot megelőző képvi­selőcsoport-tanácskozásokon, illetve az állandó bizottságok ülésein egyaránt nagy fi­gyelem kísérte. A törvényhozók a viták tanúsága szerint határozottan állást foglalnak amellett, hogy a készülő alkotmány alternatívákat is tartalmazó főbb szabályait széles körű szakmai és társadalmi vita alapján kell kimunkálni. A törvény előkészítői most mindenekelőtt azt várják a képviselőktől, hogy - mintegy első olvasatban - döntsenek az alkotmány főbb elveiről. Ennek alapján az Igazságügyi Minisztérium hozzáfoghatna a törvényszöveg kidolgozásához, megkezdődhetne a társadalmi viták előkészítése. Az alkotmányszabályozási elveket Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjeszti a törvényhozó testület elé, az alkotmányelőkészítő bizottság véleményét pedig Gajdócsi István, a testület elnöke foglalja össze. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke lesz az előter­jesztője két egymást követő napirendnek. Az ÁBMH vezetőjének expozéja nyomán a parlament megtárgyalja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosí­tásának tervezetét, illetve a sztrájkról szóló törvényjavaslatot. Ez utóbbi törvénytervezet az elmúlt hetekben országszerte élénk társadalmi vitát váltott ki. Számos társadalmi, érdekképviseleti szervezet annak a véleményének adott hangot - s nézetüket több képviselő is osztotta -, hogy a tervezet jelenlegi formájában még nem alkalmas e rendkívül fontos munkavállalói jog megnyugtató szabályozására. Ezért várható, hogy a sztrájktörvény tervezete, illetve annak számos rendelkezése az ülésszakon is heves vitára készteti a törvényhozókat. Elképzelhető, hogy a parlament végül „áthidaló” megoldásként úgy dönt: első olvasatnak tekinti a most beterjesztett tövényszöveget, s a sztrájkjog szabályozásának elveiről rendez vitát. A belkereskedelemről szóló 1968. évi I. törvény módosításának törvényjavaslatát Beck Tamás kereskedelmi miniszter előterjesztése alapján tárgyalja az Országgyűlés, majd a testület tájékoztatót hallgat meg a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítéséről. E napirend előadója ugyancsak a kereskedelmi miniszter lesz. A világkiállitás kiemel­kedő jelentőségére utal, hogy a mindinkább a hazai közvélemény érdeklődésének homlokterébe kerülő eseményről öt parlamenti bizottság is véleményt nyilvánít. Tájékoztatót hallgat meg az országgyűlés a romániai menekültek helyzetéről és a kormány ezzel kapcsolatos további intézkedéseiről. A hazánkban február végéig me­nedéket keresett több mint 14 ezer romániai állampolgár sorsának alakulásáról Hor­váth István belügyminiszter ad számot az Országgyűlés előtt. A tervek szerint az utolsó napirendi pontok között tárgyalják a képviselők a parla­ment 1989. évi várható programját, majd interpellációk és kérdések zárják az ülésszak munkáját. E tárgykörben is „rekordot” dönt a törvényhozók aktivitása, hiszen az ülésszak megnyitását megelőző napig 27 interpelláció és 10 kérdés gyűlt össze. A tervezett napirend előreláthatólag több új vitaponttal egészülhet ki a képviselők in­dítványai nyomán. így például indítvány várható a bős-nagymarosi vízlépcső újratár­gyalásának ügyében, illetve a gyülekezési jog azon rendelkezésének módosítására, amely tiltja demonstrációk rendezését a Kossuth Lajos téren. (MTI) Alkotmányunk építsen a magyar államiság valódi értékeire (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents