Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
r Az MSZMP KB ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Grósz Károly főtitkár elnökletével ülést tartott (MTI Telefotó) Berecz János előterjesztése Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével - Jászai Mari téri székházában -összeülta Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei, megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, az Országgyűlés elnöke, továbbá a központi sajtó vezetői. » A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt akciótervére vonatkozó javaslat - előadó Berecz János, a Központi Bizottság titkára; 2. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről - előadó Szűrös Mátyás, a KB titkára; 3. Különfélék; 4. Személyi javaslat Ezt követően Berecz János tartotta meg előadói beszédét. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a májusi értekezlet óta eltelt időszakban a párt vezető testületéi - ha néha megkésve is, de - rendszeresen foglalkoztak a legfontosabb politikai, gazdasági kérdésekkel, fejleményekkel. Mind gyakrabban merülnek fel más olyan problémák is, amelyekhez egy politikai pártnak a véleményét és a viszonyát ki kell alakítani. Az MSZMP így számos kérdésben külön-külön dolgozta ki a részletesebb álláspontját. Egyes esetekben pedig még adós a politikai válasszal. Gond azonban, hogy mindezek nem kapcsolódnak egymáshoz egy összefüggő politikai, gondolkodási, cselekvési rendszerben. A közvélemény számára ez a helyzet, a politika formálódásának ez a módja nehezen áttekinthetővé vált. A párttagság ugyanilyen problémák előtt áll. Sőt részére még a politika képviselete is néha gondot okoz, hiszen csak részletenként ismeri meg. Ebből is fakad bizonytalansága, befeléfordulása, s ami még súlyosabb gond: a társadalom irányában tapasztalható cselekvési bizonytalansága. Mindezek következtében elemi erővel tört fel a párttagság igénye egy világos, közérthető és követhető politikai program iránt - ez a Központi Bizottság legutóbbi ülésén egyértelműen megfogalmazódott. Az is világossá vált, hogy most olyan cselekvési programra, szándékaink kinyilvánítására van szükség, amely tartós törekvéseken alapul, de rövid távra szól. Ebből következően nem vállalhatja fel a 15-20 éves távlatú stratégia megalkotását, amelyen Pozsgay Imre vezetésével bizottság dolgozik. A Politikai Bizottság javasolt programtervezete ugyanakkor a stratégia irányaival szerves kapcsolatban áll. A program irányadó értékei: szabadság, igazságosság, szolidaritás A továbbiakban a programról szólva Berecz János hangsúlyozta: felvállalja, hogy egy politikai pártnak a magyar nemzet érdekében, a legfontosabb időszerű kérdésekben megfogalmazott cselekvési programja legyen. Ez egyben a soron következő választásokra lehet kiindulási alap, orientációs irány. Közzétételével az a szándék, hogy a párt és a társadalom közötti viszony új, követhető és mindenki által ellenőrizhető, a gyakorlatban is értelmezhető tartalmat kapjon. Vagyis az állampolgár döntsön arról, hogy felismeri-e benne az egyéni, a közösségi és a nemzeti érdekeit. Az MSZMP tagjai pedig e program ismeretében, birtokában képviselhetik politikánkat. Mitől a mi pártunké tehát ez a program? - tette fel a kérdést az előadó. Melyek azok a jegyei, amelyeket mi vállalunk és képviselhetünk? A program egyetemes és nemzeti irányadó értékei a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Mi ezeket az eszméket, amelyeknek a középpontjában az egyes ember áll, vissza akarjuk helyezni szerves, természetes társadalmi környezetükbe, és megvalósítható tartalommal. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. Azoké a jogoké, amelyekben az ember szabadsága a társadalom terméke, s nem a politika adománya. Az egyéni szabadságra épüljön a nép szabadsága.- Felfogásunkban az igazságosság az esélyek egyenlőségére való törekvést jelenti, fejtette ki a Központi Bizottság titkára. Azt, hogy a törvények valóban és ne csak kinyilatkoztatásokban vonatkozzanak mindenkire. Az egyenlő esélyt a hatalomban való részvételre, a munkához való jogban, a tulajdonformákban, a kultúrában, a szociális biztonságban egyaránt képviseljük. Meg akarjuk állítani az elszegényedést és megakadályozni a gazdasági hatalom mindenféle koncentrálódását. A szolidaritás eszméje a szabad, autonóm egyének és közösségek összetartozásának érzése, cselekvésük motivációja. Beletartozik a társadalomnak, a közösségeknek egymásért vállalt felelőssége és az egyes ember melletti kiállása.- Az értékek valóra váltásának csak egyetlen útja lehet: a demokrácia. Meggyőződésünk, hogy ezek az eszmék a szocializmus kiépülésével teljesedhetnek ki. Ezért azonban cselekedni kell és pártunk cselekedni akar. Politikai programjának középpontjába állítja a nép akaratát kifejező politikai rendszer kiépítését, a jogállamot, az egyén és a közösség biztonságát, a korszerű, Európába és a világba beépülő hatékony gazdaságot. A szellemi alkotómunka felszabadítását. Nem lehetünktöbbészűkkeblűeks politikai vakok! Mozgósításra, előírásra újat alkotni lehetetlen. Valamennyi alkotó elme javaslataira, felelős cselekedetére van szükségünk, hogy megoldásokat találjunk problémáinkra - szögezte le az előadó, majd emlékeztetett arra a történelmi tényre, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyesült párt. Értelmezése a továbbiakban nem lehet formális. Az egyesülés eredeti szelleméhez kell visz- szatérni, megtisztítva azt a hozzá méltatlan politikai játszmáktól és cselekedetektől. Ki kell mondani végre: magunkénak valljuk az egyesülésbe hozott gondolatiságot. Ha elvi politikát folytatunk, akkor nincs jogunk mást tenni. A párttagság elé terjesztendő cselekvési programjavaslatban az erősödő szociáldemokrata és a reformkommunista szellemiség ötvöződik. A szociáldemokrácia százéves múltjában és jelenlegi teljesítményében is mélyen gyökeredzik a demokratikus magatartás, a bonyolult társadalmi jelenségek árnyalt, összetett megközelítése és kezelése, az egyén, az emberi jogok tisztelete. Az MSZMP legyen hű önmaga reformvonalához Nagy értéke a szociáldemokrata mozgalomnak a nyitott politizálás, a társadalom széles rétegeivel való kapcsolattartás képessége - állapította meg Berecz János, s a több mint 70 éves magyar kommunista mozgalom kiemelkedő értékeiként sorolta a mozgalmi szervezettséget, az elvek iránti elkötelezettséget, a közösség tiszteletét, az önfeláldozást, a társadalmi rendszer viszonyaiban történő változtatás bátorságát. Hozzátette: ez a mai magyar valóságban a radikális reformokat jelenti. Ezért a reformkommunista magatartás és szemlélet érvényre juttatása a pártban nem elsősorban szűkén vett mozgalmi, hanem nemzeti érdek. Néppártként nem is tehetünk mást, mert ha a nemzet választani fog, saját sorsa érdekében a következetes reformok pártját választja majd. Az MSZMP tehát legyen hű önmaga határozott, reformvonalához. Ennél több nem kell, ennél kevesebb pedig politikai hitelvesztés. A cél tehát a demokratikus szocializmus megteremtése, amely társadalmunk mai helyzetében, a jövőnkért érzett felelősségben a párt tagjai számára becsülettel felvállalható politikát jelent. Erre alapozva túljuthatunk az önmagunkat gyötrő időszakon, hogy ismét önbizalommal nézzünk előre.- Sajátosan MSZMP-programot készítünk azért is, mert a saját múltunkkal való nyílt, kritikus szembenézésre törekszünk - hangsúlyozta, utalva arra, hogy a cselekvési program megváltoztatja az alkotóját, a pártot is. Történelmi kötelezettség, hogy az MSZMP meghatározó felelősséget vállaljon a válságból való kitörésben. Ennek érdekében szakítani kell a torz, egyoldalúnak bizonyult politikai modell maradványaival, s a pártnak el kell határolnia magát a korábbi politikai hibáktól, a szubjektivizmustól, a következetlenségtől és bürokráciától. Attól, hogy a folyamatosság hirdetésével végül is a mozdulatlanság és az apolitikus magatartás vált programmá. Ilyen módon vállalhatók azok az ellentmondásokkal is terhelt reformtapasztalatok és a fejlődés több helyesnek bizonyult tendenciája és eredménye, amelyek az 1960-as éveket és a 70-es évek elejét jellemezték.- Sajátosan MSZMP-program ez azért is, mert gyakorlati teendőit tekintve nem akar felelőtlenül ígérni, mert a párt nem(Folytatás a 2. oldalon.) Amerikai delegáció budapesti tárgyalásai Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta a hazánkban tartózkodó, New York-i székhelyű Külkapcsolatok Tanácsa küldöttségét, amelyet Peter Peterson elnök vezet. A megbeszélések tartalmáról Kovács László külügyminiszter-helyettes adott tájékoztatást az MTI-nek. Mint mondotta: a magyar miniszterelnök elöljáróban a látogatás fontosságát hangsúlyozta, utalva arra, hogy az különösen most lényeges, amikor a magyarországi helyzet rendkívül bonyolult, s egyben érdekes. Németh Miklós szólt a mai válságos helyzet kialakulásának évszázados okairól, illetve a legutóbbi négy évtized tévedéseiről. Ezek közé sorolta a pártállam létrehozását, amely jelentős mértékben hozzájárult a jelenlegi helyzethez. Az MSZMP és a kormány céljaként egy olyan szocialista társadalom létrehozását jelölte meg, amely demokratikus politikai intézményrendszerre, illetve hatékonyan működő piacgazdaságra épül. A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a politikai reformok előbbre tartanak, mint a gazdaságiak, de a megoldás kulcsa nem az előbbi lassításában, hanem az utóbbi gyorsításában rejlik. Ezzel kapcsolatban kifejezte meggyőződését, hogy hazánknak adottságainál fogva nagy szüksége van a nemzetközi kapcsolatokra. A kormányfő köszönettel fogadta a Külkapcsolatok Tanácsa meghívását, amely szerint esetleges egyesült államokbeli látogatása idején tartson előadást, ugyanakkor utalt arra, hogy előbb Bush elnök magyarországi látogatása szerepel napirenden. A vendégek érdeklődtek az alternatív szervezetek tevékenységének megítéléséről, illetve az alakuló pártok kilátásairól is. Németh Miklós szólt arról, hogy a párttörvényt követően talán 15-20 párt is alakul, de néhány éven belül az igazán komoly befolyással rendelkező pártok száma ennek legfeljebb a negyede lesz. Németh Miklós tájékoztatta a vendégeket az MSZMP elképzeléseiről, s szólt a tárgyalássorozatáról, amelyet a különböző alternatív szervezetekkel, pártokkal folytatott. Baker és Sevardnadze találkozója James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter kedden Bécsben megállapodott abban, hogy május első felében Moszkvában ismét találkoznak, s ott a Mihail Gorbacsov és George Bush első csúcstalálkozójának előkészítéséről fognak tanácskozni. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést folytatott. Ez volt az első eszmecseréjük Baker hivatalba lépése óta. Sevardnadze elégedetten kijelentette: úgy véli, hogy továbbra is jó az együttműködés, s bizonyára ez a mostani találkozó legfőbb eredménye. A megbeszélésen szó volt néhány világpolitikai kérdésről, az atom- és űrfegyverek témájáról. Elvileg elhatározták azt is, hogy folyamatosan konzultálnak egymással néhány olyan nemzetközi vonatkozású problémáról, mint a terrorizmus vagy a kábítószer-kereskedelem. Az Országgyűlés márciusi ülésszaka Szerdán délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés márciusi ülésszaka, amelyet az új Házszabályoknak megfelelően most első ízben a parlament elnöke hívott össze. Az utóbbi csaknem másfél év intenzív jogszabályalkotó tevékenységét folytatva ez alkalommal is többnapos megfeszített munka vár az autonómiájában erősödő törvényhozó testületre. A törvénykezést szolgáló napirendi pontok tárgyalása előtt egy olyan kérdésben kell dönteniük a képviselőknek, amely magának a Háznak a zökkenőmentes működését érinti. Mint ismeretes, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke a közelmúltban bejelentette távozási szándékát. A házelnök lemondásáról hivatalosan szerdán délelőtt határoz a parlament. Ezzel közvetlenül összefüggően a törvényhozókra vár az is, hogy a Hazafias Népfront javaslata nyomán megválasszák a jelölőbizottságot, amely e fontos tisztség várományosaira tesz javaslatot. Rendkívüli érdeklődés előzi meg a tervezetek sorában elsőként napirendre kerülő alkotmányszabályozási elveket; eddig 41 -en jelezték hozzászólási szándékukat. Az új alaptörvény előkészítő munkálatait egyébként a mostani ülésszakot megelőző képviselőcsoport-tanácskozásokon, illetve az állandó bizottságok ülésein egyaránt nagy figyelem kísérte. A törvényhozók a viták tanúsága szerint határozottan állást foglalnak amellett, hogy a készülő alkotmány alternatívákat is tartalmazó főbb szabályait széles körű szakmai és társadalmi vita alapján kell kimunkálni. A törvény előkészítői most mindenekelőtt azt várják a képviselőktől, hogy - mintegy első olvasatban - döntsenek az alkotmány főbb elveiről. Ennek alapján az Igazságügyi Minisztérium hozzáfoghatna a törvényszöveg kidolgozásához, megkezdődhetne a társadalmi viták előkészítése. Az alkotmányszabályozási elveket Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjeszti a törvényhozó testület elé, az alkotmányelőkészítő bizottság véleményét pedig Gajdócsi István, a testület elnöke foglalja össze. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke lesz az előterjesztője két egymást követő napirendnek. Az ÁBMH vezetőjének expozéja nyomán a parlament megtárgyalja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításának tervezetét, illetve a sztrájkról szóló törvényjavaslatot. Ez utóbbi törvénytervezet az elmúlt hetekben országszerte élénk társadalmi vitát váltott ki. Számos társadalmi, érdekképviseleti szervezet annak a véleményének adott hangot - s nézetüket több képviselő is osztotta -, hogy a tervezet jelenlegi formájában még nem alkalmas e rendkívül fontos munkavállalói jog megnyugtató szabályozására. Ezért várható, hogy a sztrájktörvény tervezete, illetve annak számos rendelkezése az ülésszakon is heves vitára készteti a törvényhozókat. Elképzelhető, hogy a parlament végül „áthidaló” megoldásként úgy dönt: első olvasatnak tekinti a most beterjesztett tövényszöveget, s a sztrájkjog szabályozásának elveiről rendez vitát. A belkereskedelemről szóló 1968. évi I. törvény módosításának törvényjavaslatát Beck Tamás kereskedelmi miniszter előterjesztése alapján tárgyalja az Országgyűlés, majd a testület tájékoztatót hallgat meg a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítéséről. E napirend előadója ugyancsak a kereskedelmi miniszter lesz. A világkiállitás kiemelkedő jelentőségére utal, hogy a mindinkább a hazai közvélemény érdeklődésének homlokterébe kerülő eseményről öt parlamenti bizottság is véleményt nyilvánít. Tájékoztatót hallgat meg az országgyűlés a romániai menekültek helyzetéről és a kormány ezzel kapcsolatos további intézkedéseiről. A hazánkban február végéig menedéket keresett több mint 14 ezer romániai állampolgár sorsának alakulásáról Horváth István belügyminiszter ad számot az Országgyűlés előtt. A tervek szerint az utolsó napirendi pontok között tárgyalják a képviselők a parlament 1989. évi várható programját, majd interpellációk és kérdések zárják az ülésszak munkáját. E tárgykörben is „rekordot” dönt a törvényhozók aktivitása, hiszen az ülésszak megnyitását megelőző napig 27 interpelláció és 10 kérdés gyűlt össze. A tervezett napirend előreláthatólag több új vitaponttal egészülhet ki a képviselők indítványai nyomán. így például indítvány várható a bős-nagymarosi vízlépcső újratárgyalásának ügyében, illetve a gyülekezési jog azon rendelkezésének módosítására, amely tiltja demonstrációk rendezését a Kossuth Lajos téren. (MTI) Alkotmányunk építsen a magyar államiság valódi értékeire (3. oldal)
