Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-07 / 56. szám

1989. március 7. NÉPÚJSÁG 3 Nőkultusz, avagy más...? (2.) Egy nap a háromszázhatvanötből Több a sertés, mint a marha Hús, zöldség és gyümölcs a háztájiból Mottó: „Felfedezi és meghódítja a vi­lágot az egyik, barátságos lakóhellyé te­szi a másik, de kettejük között hoi van a határ? Egymás vonatkozásában mind­ketten hódítók és hódítottak, gyöngék és erősek, lágyak és kemények...” Beke Kata. * Nőnap? Ez a nap mindig ürügy volt ná­lunk a családi perpatvarra, mert min­denki megköszöntött, csak a férjem nem, mert ő a munkahelyén dolgozó nőket ün­nepelve éjjel jött haza. Egyébként sincs belső igényem a nő-* napra, pedig nagyon szeretem az ünne­peket, de ezzel valahogy sose tudtam azonosulni. Talán azért, mert számomra az ünnepeket mindig készülődés előzi meg. Lelkileg is és gyakorlatilag is, hiszen négy férfi - a három fiam, meg a fér­jem - mellett rám hárulnak mindig a jeles napoknak, a karácsonynak, a családi évfordulóknak, a születésnapoknak az előkészületei. Ezt nem panaszként mon­dom, ez jó, mert amíg sütöm a piskótát, keverem a krémet a tortához, addig rá­érek gondolkodni. Eszembe jutnak az el­múlt évek ünnepei. Amikor még a fiaim kicsik voltak és számolták a napokat, hogy hányat kell aludni ahhoz, hogy ün­nepelhessünk. Azért sem érzem a nemzetközi nőnap jelentőségét, mert ugyan mit is kellene „Ezt itt kölcsönveszem. Én pedig meg­vásárolom. Kölcsönözzön a kölcsönző­ből! Vásároljon a kölcsönzőben!” - hall­hatjuk nap mint nap a meglehetősen szimpla reklámokat. Megkérdeztük Vö­rös Pálnét, az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat szekszárdi 50-es számú üzletének vezetőjét, hogy mi a hátterük a reklámoknak, mit és milyen feltételekkel lehet kölcsönözni, illetve vá­sárolni.- Talán a hagyományos tevékenység­ről, a kölcsönzésről beszéljünk először. Ez lényegében nem változott, a megfelelő napi, heti, vagy havi dijakért kölcsönöz­hetők a szokásos tartós fogyasztási cik­kek, a szőnyegtisztítótól a csecsemő­mérlegig, a barkácsgépektől a videó­magnóig. Nyolcmillió forint értékű kész­lettel rendelkezünk. Megszüntettük vi­szont az edény-, evőeszközfélék köl­csönzését, mert az utóbbi időben mini­málisra csökkent az érdeklődés ezek iránt. Eladással tavaly év elejétől foglal­kozik a vállalat, de itt Szekszárdon csak idén január 1 -jétől tudtuk ezt a szolgálta­tást biztosítani. Ez érthető is, hiszen mesz- sze vagyunk a budapesti központtól, ahonnét az árut kapjuk, az ottani üzletek gyorsabban hozzájutnak a megrendelt készülékekhez. Ez azért lényeges, mert eladásra vagy tartós bérletre csak új ké­szülékeket ajánlunk fel. Nagy értékű cik­kekről van szó, mint például automata mosógépek, színes televíziók, videómag­nók. Ezek tehát egyrészt megvásárolha­tók készpénzért, másrészt egy lízinghez hasonló szerződés keretében kölcsö­nözhetők. Talán vegyünk egy példát az utóbbi­Budapesten lesz a Drogmentes élet elnevezésű nemzetközi alapítvány - az International Drog Free Life Foundation - központi irodája, amely ellátja majd az alapítvánnyal kapcsolatos operatív teen­dőket. Erről döntött a napokban a svájci Lausanne-ban tartott ülésén a Nemzet­közi Alkohol- és Kábítószerellenes Ta­nács (ICAA) igazgatótanácsa, s egyúttal négytagú intézőbizottságot is létrehozott az alapítvány működésének előkészíté­sére. Lóska Szilárd, az Országos Egészség- védelmi Tanács titkárságának vezetője, az intézőbizottság tagja az MTI munka­társának elmondotta: az alkoholizmus, a kábítószerfogyasztás, az AIDS, a do­hányzás, valamint a dopping ellen fellép­ünnepelni csak azon, hogy valaki nő. Ez természetes, ez okból éppenséggel egész évben lehetne ünnepelni. Én nem, hogy meghatódni nem tudtam soha március 8-án, hanem inkább meg­alázónak éreztem, hogy idegen férfiak adnak egy szál virágot, meg egy konyha­ruhát - mintegy utalva arra, hogy hova tartozunk - és köszöntének vívmányként tüntetve fel a kétkeresős családmodellt, a nők munkába állását. Közben meg gyógyszertárvezetőként naponta tapasztaltam munkatársaim - akik egytől egyig mind nők voltak, - túl­hajszoltságát. Azt, hogy a munka a leg­több esetben már nem örömet, hanem gazdasági kényszerűséget, robotot je­lent. Ezért nem hiányzik nekem a nőnap, az, hogy kijelöljenek egy napot a 365-ből amikor NŐ vagyok, ahelyett, hogy egész évben így viszonyulna hozzám a társada­lom. Egyébként pedig nekünk nőknek, lá­nyoknak, asszonyoknak, anyáknak kel­lene az egész évet ünneppé tennünk hozzátartozóink számára. Hiszen kinek a feladata lenne, ha nem a miénk a család összefogása, az otthon békéjének meg­teremtése. Elmondta: Dr. Prischetzky Ferencné nyugdíjas gyógyszerész F. Kováts Éva V. Horváth Mária ra. Egy fideómagnó havi kölcsönzési díja 4800 forint. Ha az ügyfélnek hosz- szabb időre kell a készülék, akkor ennél előnyösebb üzletet is tudunk ajánlani. Szerződést köthetünk, hogy három éven keresztül havi 1950 forintot fizet nekünk, ezután pedig a készülék automatikusan átmegy a tulajdonába. Ilyen szerződés esetén az ügyfél jó minőségű, márkás, új készüléket vihet haza, és a három éven belül az esetleges javíttatás költsége ter­mészetesen minket terhel. Azt sajnos hozzá kell tenni, hogy a ké- szülékeinkjavíttatása bizony igen nehéz­kes, nincs megfelelő szerviz, és alkat­részutánpótlás. A napi kölcsönzésbe be­vont készülékek igen nagy igénybevétel­nek, gyakran szakszerűtlen kezelésnek vannak kitéve, ezért nagy a meghibáso­dás veszélye. Új készülékeket vagy alkat­részeket a központtól tudunk beszerezni, de ez - különösen az importból szárma­zó áruk esetén - meglehetősen bizony­talan, vidékre ritkán jut ezekből. Sok be­rendezésünk áll, vagy le kell selejtez­nünk, mert nem tudjuk megjavíttatni. Hamarosan apró cikkek adásvételével is foglalkozunk majd, úgy, mint a bizomá­nyi vagy az Ofotért. A most itt látható karórákat, zsebszámológépeket, videó- és hangkazettákat egyelőre a paksi üz­lettől vettük át értékesítésre, ahol már előbb megkezdték ezt az új tevékenysé­get. Az üzletünk m'ár 1986-tól önálló, min­dennel foglalkozhatunk, ami nyereséget hoz, éppen ezért próbáljuk szélesíteni a készülékeink és szolgáltatásaink válasz­tékát. ni szándékozó nyitott alapítványt magyar kezdeményezésre hozta létre a tanács. Az immár 91 ország 570 tagszervezetét tömörítő nemzetközi szervezet a tagok bevált módszereinek széles körű hasz­nosításával kívánja gátolni e világméretű jelenségek terjedését. Az ülésen egyébként több más téma kapcsán is elhangzott Magyarország ne­ve. Kanada például felmérést készített a nemzetközi szervezet tevékenységéről, s ennek alapján az utóbbi évek legsikere­sebb rendezvényének az 1986-ban, Bu­dapesten tartott szakmai konferenciát ítélte. Szó volt továbbá arról is, melyik or­szág adjon otthont 1992-ben az ICAA kö­vetkező, 36. kongresszusának. (MTI) i Tolna megyében 59 ezer család foglal­kozik mezőgazdasági kistermeléssel, amely a megye családjainak 67 százalé­kát teszi ki. Ez az arány az országos át­laggal megegyező. A megye mezőgaz­dasági ágazatának bruttó termelési érté­kéből mintegy 3 milliárd forintot a kisüze­mek állítanak elő, ez 28 százalékos részarány. Országos átlagban ez az arány magasabb (34 százalék), ugyan­akkor az egy főre jutó termelési érték Tolna megyében fejenként 16 500 forint, szemben az országos átlaggal, amely 12 000 forint fejenként. A kistermelésen belül a termelési érték kétharmadát az állattenyésztés, egyhar- madát pedig a növénytermesztés és a kertészet adja. A hétezres szarvasmar­ha-állomány a megye összállományának 8,6 százaléka. Az előző évhez viszonyítva 2 százalékkal nőtt az összes szarvasmar­ha létszám a kisüzemekben - sok évi csökkenés után. 1988. december 31-én a kistermelők tehénállománya 2900 volt, a megye összállományának 10,4 száza­A Magyar Környezetvédelmi Egyesület célkitűzései Nemcsak az egyesületi tagok, hanem az egész lakosság véleményét kéri majd a Magyar Környezetvédelmi Egyesület programnyilatkozatának tervezetével kapcsolatban, s csak ezután véglegesíti céljait. Az MKE választmánya a napok­ban foglalkozott e dokumentummal. A programnyilatkozat-tervezet fontosabb megállapításairól Kántor Sámuel, az egyesület főtitkára az MTI munkatársá­nak elmondta: az MKE a politikai pártok­tól függetlenül kíván tevékenykedni, s sa­játságos szakmai, mozgalmi kérdések­re helyezi a hangsúlyt, felajánlja segítsé­gét az állami, a gazdasági, s társadalmi szervezeteknek. Lényegesnek tartják a környezetvéde­lemben a társadalom közreműködő, el­lenőrző tevékenységének mind teljeseb­bé tételét. Elfogadhatatlannak ítélik meg az ország természeti kincseinek mérték­telen, más szempontokat figyelmen kívül hagyó „kizsarolását”. Az egyesület meg kívánja ismertetni környezetvédelmi jo­gaikkal az állampolgárokat. Javasolják, hogy az alkotmány alapvető emberi jog­ként rögzítse az egészséges környezet­hez való jogot. Kezdeményezik, hogy az új alkotmány szellemében készüljön új környezetvédelmi törvény. Ebben kiter­jesztenék az egyén és a lakóközösségek jogait a környezetvédelmi ellenőrzésre is. Nagyobb szigort tartanak kívánatos­nak a környezetkárosító mulasztásokkal, bűncselekményekkel szemben. Igénylik, hogy az ország környezeti állapotáról készülő kormányzati jelentés - annak or­szággyűlési tárgyalása előtt - kerüljön nyilvános vitára. Javasolják a környe­zetvédelmi beruházások, szolgáltatások, a hulladékhasznosítás támogatásának visszaállítását. Az egészségügyi kormányzat bővítse - indítványozzák - a környezeti ártalmak­kal kapcsolatba hozható betegségek fel­mérését, kutatását, s az adatokat, a kö­vetkeztetéseket hozzák nyilvánosságra. Szükséges, hogy a környezetre gyako­rolt veszélyeztető tényezők mérése, megfigyelése teljesebb körűvé váljék, bővítve, szigorítva a határértékeket is. Országos program készítését is javasol­ják a talaj védelme érdekében, ezen belül kiemelt feladat a fásítás, valamint a kemi­káliák, a nehézfémek okozta szennyezés tudományos elemzése. Komplex programot sürgetnek a hazai ivóvízbázis hatékonyabb védelmére. E programot bocsássák nyílt szakmai vitá­ra - javasolják. A programnak legyen ré­sze olyan jogi szabályozás, amely meg­akadályozhatja a környezeti ártalmat okozó fejlesztéseket. A településfejlesztési programokhoz kötődően minden esetben legyen alap- követelmény a gondoskodás az egész­séges ivóvízellátásról. (MTI) léka, 1987 évhez képest 2,1 százalékkal kisebb tehénállománnyal, 2,4 százalék­kal több tejet termeltek a kisüzemek. A kistermelői állattenyésztésen belül a leg­nagyobb volument a sertéshústermelés adja. A megye sertésállományának 33,5 százaléka, hízósertések darabszáma, akár a Szekszárdi Húsipari Vállalat felvá­sárlását, akár a nagyüzemek kisterme­lést integráló tevékenységéről szóló adatszolgáltatását tekintve csökkent az előző évhez képest. A háztáji és kisegítő gazdaságok nyúl- hústermelése 1987-től a megfelelő átvé­teli árak hatására és az átvételek bizton­sága következtében jelentősen növeke­dett. A növénytermesztésben legnagyobb volument a szőlő, a kukorica, a zöldség­félék, a gyümölcs és a burgonya adja, de megtalálható a dohány, és a legkülönbö­zőbb gyógy- és fűszernövények is. A háztáji és kisegítő gazdaságokban a szántóföldi növénytermesztés fő növé­nye a kukorica volt, mely az utóbbi idő­A hegesztés manapság már nem is olyan egyszerű tudomány, mint ahogyan azt sokan gondolják. A hegesztendő anyagok egyre változatosabbak és érté­kesebbek, a szénacéloktól kezdve a drá­ga saválló ötvözetekig, a műanyagoktól a könnyűfémekig, így a hegesztéssel szemben támasztott követelmények fo­lyamatosan nőnek. Építéssel, szerelés­sel foglalkozó vállalataink fő- vagy alvál­lalkozóként a világ minden táján, Európa keleti és nyugati felében ugyanúgy, mint Közel- és Távol-Keleten részt vesznek különböző beruházásokban. Ilyen a Gyár-és Gépszerelő Vállalat is. Ezekhez a munkákhoz magas szakmai színvona­lat képviselő, nemzetközileg is elismert szakemberekre van szükség. Szekszárdon is van egy ilyen intéz­mény, ahol minősített hegesztőket ké­peznek - mondja Schrick Andor, a GYGV szekszárdi Szakmunkásképző-Tovább­képző- és Oktatóközpontjának vezetője. - Mégpedig nem is keveset, hiszen or­szágosan körülbelül évi négyezer he­gesztőt minősítenek, ebből a GYGV ez­ret. Igaz, ezt nem mind Szekszárdon, csak nagyjából a felét, mivel a vállalatnak van egy másik ilyen oktatóközpontja is Leninvárosban. Magyarországon hiány mutatkozik jól képzett hegesztőkben, ezért a GYGV egyik erőssége ez a szín­vonalas, házon belül történő képzés. De mit is jelent tulajdonképpen a he­gesztők minősítése? Éz egy továbbkép­zési forma. A szakmunkásbizonyítvány megszerzése, és kétéves gyakorlati munka után a vállalat kötelezi a hegesz­tőt a tanfolyam elvégzésére és minősítő­ben kissé háttérbe szorult, viszont nagy­üzemi koordináció mellett, évről évre növekvő területen termelik a hibridkuko­rica-vetőmagot. Az 1988. évi szárazság következtében jövedelmezősége ala­csonyabb volt, mint a korábbi években. A zöldségfélék termesztésében a kisgaz­daságok szerepe döntő, jelentőségük to­vább nőtt, főleg a kézimunka-igényes kultúrák esetében, mint az uborka, a pa­radicsom, és a paprika. Ezek a termékek elsősorban konzervgyárba kerülnek, jö­vedelmezőségük az átvételi árak alaku­lásától függ és ez befolyásolja a termelé­si kedvet. A gyümölcsfélék háromnegyedét a kistermelők állítják elő, a megye ellátá­sában fontos szerepük van. A szőlőte­rület aránya a korábbi időszakhoz ké­pest csökkent, de az összes termés több mint 50 százalékát a kisüzemek állítják elő. A szőlő- és borkultúra fejlődésében a kertbarátkörök igen sok munkát végez­nek a megyében. vizsga letételére, majd ezt hároméven­ként meg kell ismételni. Ez utóbbit neve­zik újraminősítésnek. A vizsgamunkákat, amelyek különböző próbadarabok válto­zatos testhelyzetben történő autogén-, ív- és védőgázas hegesztéséből állnak, fizikai vizsgálatoknak vetik alá (varrat­röntgen, hajlítás- és törésvizsgálat), és szakoktatók minősítik szigorú előírások szerint. Ebben gyakran külföldi szakem­berek is közreműködnek, például az NSZK-ban dolgozó magyar hegesztők első minősítővizsgáján mindig jelen van a TÜV (az NSZK Műszaki Felügyeleti Egye­sülete) vizsgabiztosa. Az újraminősítésekre már nem jönnek, elfogadják a GYGV szakoktatóinak érté­kelését. Nemcsak kimondottan hegesztő szak­munkások továbbképzését, minősítését végzik itt, hiszen több más szakma is jo­gosít hegesztésre, például a mezőgazda- sági gépszerelő, víz-, gáz-, központifű­tés-szerelő bizonyítvány. A minősített he­gesztők egyébként kapnak egy személy­re szóló azonosítási számot, amelyet minden általuk készített hegesztési var­rat mellé beütnek az anyagba, így évek múlva is tetten érhető a felelősség, ha va­lami probléma miatt erre szükség van. Ez nem mellékes szempont, gondoljunk csak az atomerőmű hihetetlenül bonyo­lult csőhálózatán elkészített milliónyi he­gesztési varratra, amelyek közül egynek a hibája is üzemzavart okozhat. Az ilyen feladatok nagy szaktudást, felelősségér­zetet, szüntelen figyelmet követelnek a hegesztőktől.- Árki ­Megvásárolni vagy kölcsönvenni? Új üzletpolitika az X-nél Tartós bérlet, lízing, adásvétel- áa ­Drogmentes élet - nemzetközi alapítvány Nemzetközileg elismert szakemberekre van szükség * Állva, ülve, fekve - minden test­helyzetben tudni kell hegeszteni * Hegesztőminősítés a GYGV-nél Autogénhegesztés gyakorlása próbapadon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents