Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-07 / 56. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. március 7. Újra város lett Tolna A városi tanács elnöke a rég várt okirattal (Folytatás az 1. oldalról.) pesség, a fokozottabb iparosodás, a magasabb szintű szolgáltatások, a más települések lakosságát is vonzó nyitottság, a szellemi és gazdasági kisugárzás mértékében meddig sikerült eljutni, s mi az, ami még hátra van. A célok eléréséhez jelenleg kívülről nem kaphat az eddigieknél számottevően több segítséget a város, ezért különösen fontos az összefogás is. Fejlődjenek városiasán a társközségek is - tette hozzá a Belügyminisztérium képviselője -, de közben őrizzék meg sajátosságaikat. Óvott attól, hogy a kisváros fogalom valakiben is kisebbségi érzést váltson ki, hiszen egy kisváros olyan pótolhatatlan előnyökkel szolgálhat polgárainak, amit egy nagyváros nem képes nyújtani. A város olyan lesz, amilyennek lakói megál- mondják és amilyenné közösen teszik - mondta Ribling Ferenc. A várossá nyilvánításról szóló oklevél átadását követően Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke köszöntötte az új város lakosságát, majd Kovács János szekszárdi tanácselnök megyénk többi városa nevében fejezte ki jókívánságait. Az ünnepség a női kórus műsorával zárult:- ri — gk — Nekik vajon mit hoz a változás? Korszerűbb napidíjrendszer (Folytatás az 1. oldalról.) adó Testületét, és módosította a korábban megalakított Tanácsadó Testületének összetételét. A kormány elfogadta a belföldi kiküldetési napidíjrendszer korszerűsítéséről szóló előterjesztést, továbbá mérsékelte a budapesti és miskolci városkörnyéki közlekedési tarifákat. * A Minisztertanács ülését immár hagyományosan szóvivői tájékoztató követte. Marosán György elöljáróban utalt arra, hogy a szerdán kezdődő országgyűlési ülésszak miatt ülésezett tegnap a kormány, amely a szokottnál kevesebb napirendi pontot tárgyalt. Ennek okaként a parlamenti ülésre történő megfelelő felkészülést jelölte meg. A napirendre áttérve hangsúlyozta: Németh Miklós miniszterelnök moszkvai munkalátogatásáról beszámolva kiemelte, hogy a megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatokra, ezen belül is mindenekelőtt a gazdasági együttműködés kérdéseire fordították a fő figyelmet. Mindkét részről megelégedéssel szóltak országaik megújulási politikájának összhangjáról, a reformpolitikáról. Üdvözölték a KGST és az EGK kapcsolatfelvételét, kiemelték ennek politikai jelentőségét. A kormány a pénztartozás után fizetendő kamatokra vonatkozó szabályokat megvitatva úgy foglalt állást, hogy a magánszemélyek egymás közötti szerződéseiben jelenleg érvényes, irreálisan alacsony, maximum nyolcszázalékos kamatot célszerű emelni. Mértékéről és módjáról a testület következő ülésén dönt majd. A jogszabály hatályba lépéséhez a Polgári Törvénykönyv módosítására is szükség van, így ebben a kérdésben az országgyűlés mondja ki a végső szót - szögezte le a szóvivő. A kormány régi ígéretét betartva korszerűsítette a belföldi kiküldetési napidíjrendszert - jelentette be Marosán György. A jövőben a munkáltató maga határozza meg annak összegét, a megkötés mindössze annyi, hogy a számlával elszámolható napidíj a mindenkori másodosztályú vendéglátóipari áraknak megfelelően állapítható meg. Ha átalányt fizet, az összeg nem haladhatja meg a napi 80 forintot. Marosán György a kormány ülésén szereplő további témákra visszatérve elmondta, hogy a Minisztertanács kialakította végleges álláspontját a szerdán kezdődő országgyűlési ülésszakról. A parlament növekvő szerepére tekintettel úgy határozott, hogy minden ülésszak előtt megvitatja a bizottságokban és a megyei képviselőcsoportok tanácskozásain elhangzott legfontosabb javaslatokat. Az egész társadalmat élénken érintő további két témában is jelentést nyújtott be a kormány a parlamentnek. A testület úgy véli, hogy a Budapest-Bécs világ1 kiállítás mindenképpen élénkítené az ország gazdaságát, húzóerőt gyakorolna a műszaki fejlődésre, jelentősen növelné hazánk nemzetközi presztízsét. Ésszerű beruházáspolitikával elkerülhetők a túlzások. Az infrastrukturális és idegenforgalmi beruházások többségére egyébként a rendezvénytől függetlenül is szükség van. Jelszava - Híd a jövőbe - kifejezi, amit e nagy vállalkozás az ország számára jelenthet. Az MTI tudósítója utalt arra az intenzív párbeszédre, amelyet társadalmi szervezetek, politikai pártok folytatnak egy „nemzeti kerékasztal" létrehozására. Ezzel kapcsolatban megkérdezte: a majdani kerekasztal mellett helyet foglaló társadalmi szervezetek, a már újjáalakult, illetve az újonnan szerveződő pártok jelentkeztek-e valamiféle költsévetési támogatásért a kormánynál, illetőleg a kormánynak van-e ilyen célra elkülönített pénzalapja? A szóvivő elmondta: a kormánynak nincs külön pénzalapja a most alakult szervezetek költségvetési támogatására. A most folyó beható eszmecserék egyik oldalán az MSZMP mint kormányzó párt áll, a másik oldalon helyezkednek el a különféle alternatív szervezetek. Ahhoz, hogy a kormány ebben a kérdésben kialakíthassa az álláspontját, elsőként e tárgyalásokon kell dűlőre jutni. A támogatás kérdése ezután kerülhet napirendre. A szóvivő egyébként nem zárta ki annak lehetőségét, hogy megegyezés esetén az adott keretek között az alternatív szervezetek ilyen irányú igényeit ki lehessen elégíteni. A Szabad Európa Rádió tudósítója a március 15-i békés demonstrációk tervével kapcsolatban arról érdeklődött, nem fenyeget-e valamiféle atrocitás veszélye. A kormány szóvivője az erről szóló értesüléseket rémhírnek nevezte. Leszögezte: a kormánynak ilyen félelme egyáltalán nincsen. (MTI) A SZOT felfüggesztette a magyar szakszervezetek alapszabályát Elfogadták Kállai Gyula lemondását A soron következő IX. kongresszusra való előkészület jegyében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap a Parlamentben. A testület elfogadta Kállai Gyula lemondását elnöki tisztéről, s egyúttal döntött arról, hogy egyelőre nem jelöl új elnököt. Személyéről az előrehozott kongresz- szus határoz majd. Az ülés kezdetén ezenkívül még egy személyi kérdésben foglaltak állást a testület tagjai: Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspököt megválasztották az országos tanács tagjává. Élénk vita kerekedett a Hazafias Népfront által kijelölendő két bizottságról. Az egyik - amely országgyűlési képviselőkből áll - a megüresedett országgyűlési elnöki posztra tesz javaslatot, míg a másik a Hazafias Népfrontnak az új alkotmánnyal kapcsolatos javaslatait, véleményét összegezi, s erről állásfoglalást terjeszt majd az országos tanács elé. A jelölőbizottságról szólva többen felvetették: az MSZMP részéről már elhangzott ajánlás az országgyűlés elnökére, s ezután vajon nem csupán látszatfeladat-e a népfrontbizottságé? Volt aki úgy vélekedett, hogy tisztázatlan mindkét bizottság jogköre. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára az észrevételekre reagálva elmondta: a jelölés teljesen nyitott, így a népfrontbizottság természetszerűleg az MSZMP-től eltérő javaslattal is előállhat. A Központi Bizottság egyébként is csak ajánl, s ez nem kötelezi a jelölőbizottságot sem, s természetszerűen a parlamentet sem - tette hozzá. Ezt követően Huszár István a népfrontmozgalom megújulásának lehetőségeit taglaló Mit akar a Hazafias Népfront? című porgramtervezethez fűzött szóbeli kiegészítést. (Folytatás az 1. oldalról.) fűzött szóbeli kiegészítőjében Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Kiemelte: a szak- szervezetek csak olyan gazdasági, szociális program megvalósításában partnerei az állami szerveknek, amely megfelel a mozgalom törekvéseinek. Irreális követelésekkel, felelőtlen, demagóg fellépéssel a szakszervezetek nem kívánják tovább súlyosbítani jelenlegi, amúgy is nehéz gazdasági helyzetet. Ugyanakkor nem fognak megértést tanúsítani a presztízsből fakadó, vagy szűkkörű érdekek, és homályos politikai szempontok iránt. Ezért a szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy teljes áttekintéssel rendelkezzenek a megtermelt tiszta jövedelem sorsa, elosztása felett. A dokumentumok feletti vitában több SZOT-tag kijelentette: véleménye szerint a sztrájktörvény és a Munka Törvény- könyvének módosítása jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy az országVllaszi vizsgálati fogságban Szlavko Sztevanovics, Koszovo tartomány megbízott ügyésze közölte, hogy egyhavi vizsgálati fogságba vették Azem Vllaszit, a Koszovói Kommunisták Szövetsége tartományi bizottságának tagját, Aziz Abrashit, a Titova Mitrovica-i Trep- csa kombinát vezérigazgatóját., valamint Burhan Kávaiát, a Sztari Trg-i cink- és ólombánya igazgatóját. Az ügyészség indoklása szerint alapos a gyanú, hogy mindhárman a jugoszláv büntetőtörvénykönyv 114. szakaszában megjelölt bűncselekményt követték el, vagyis ellenforradalmi módon veszélyeztették a fennálló társadalmi rendszert. gyűlés most tárgyalja. Ezzel kapcsolatban Nagy Sándor és Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára kifejtette: bár a szakszervezetek nem önálló törvényként kezdeményezték a sztrájk jogi szabályozását, ők ezúttal mégis azon a véleményen vannak, hogy a tanács bizonyos feltételekkel támogassa a sztrájktörvény megalkotását. A szakszervezetek csak abban az esetben tartják elfogadhatónak a sztrájktörvényt, ha az biztosítja a szolidaritási sztrájk lehetőségét, s azt, hogy munkabeszüntetéseket a dolgozók is kezdeményezhessenek. A szakszervezetek feltételei között szerepel: jogszerű sztrájk esetén a törvény ne zárja ki azt a lehetőséget, hogy ha a szakszervezet megállapodik a munkáltatóval, akkor a munkabeszüntetés idejére is lehessen bért kifizetni. Ezt követően a tanács tájékoztatót hallgatott meg időszerű gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről, valamint a SZOT apparátusának átalakításáról és a szakszervezetek megyei tanácsainak létszámcsökkentési intézkedéseiről. A szaktanács felhívást fogadott el március 15-e megünneplésére. Abban közös ünneplésre hívnak mindenkit, aki hajlandó átérezni napjaink történelmi felelősségét. Legyen ez a nap mindannyiunk ünnepe, az egész népé, a nemzeté, s álljon fölötte a társadalmunkat megosztó érdekeknek, szétszakító céloknak - tartalmazza a felhívás. A tanács állást foglalt május elseje megünneplésével kapcsolatban is. A testület indokoltnak tartja, hogy a nemzetközi munkásmozgalom e nagy ünnepe ezúttal szerves része legyen a szak- szervezeti mozgalom megújulásának, a választásoknak. A SZOT felhívást ad ki május elseje méltó megünneplésére. A tanács hatáskörébe tartozó személyi kérdésekről is döntött. PANORÁMA BUDAPEST - Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tegnap délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta a hazánkban tartózkodó New Vork-i székhelyű Külkapcsolatok Tanácsa küldöttségét, amelyet Peter Peterson elnök vezetett. A szívélyes hangulatú megbeszélésen a felek véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, Magyarország nemzetközi kapcsolatairól. * Nem tudott dönteni a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa tegnap az építők szakszervezetének székházában megtartott közgyűlésén arról: részt kíván-e venni azon a nemzeti kerekasztal-konferencián, amelynek előkészítéseként az MSZMP párbeszédsorozatot kezdeményezett a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel. Már előzetesen eltértek a vélemények abban is, hogy milyen státussal, mandátummal vehetne részt a MISZOT ebben a megegyezésre törekvő párbeszédben. PRÁGA - A KGST-tagországok gazdasági kérdésekkel foglalkozó KB-titká- rai munkatalálkozóra ültek össze tegnap Prágában. A testvérpártok KB-titkárai azt vitatják meg, hogyan lehetne elmélyíteni a kölcsönös tájékoztatást és egyeztetni a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos elképzeléseket. A prágai munkatalálkozón a magyar küldöttséget Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, KB-titkár vezeti. KALKUTTA - Az MSZMP küldöttsége, amely Kótai Gézával, az MSZMP KB tagjával, az MSZMP KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetőjével az élen tartózkodik Indiában, a hét végén a fővárosban befejezte tárgyalásait a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt vezetőivel. Kótai Géza és Ghulam Nabi Azad, a kongresszuspárt főtitkára pártközi együttműködési megállapodást Irt alá. Országos listán megválasztott képviselők konzultációja Az országos listán megválasztott képviselők hétfőn konzultációs megbeszélést folytattak az Országgyűlés leendő elnökének személyéről. Fejti György, az MSZMP KB titkára tájékoztatta a képviselőket, hogy a Központi Bizottság keddi ülésén vitatja meg, kit ajánl a képviselőkből álló jelölőbizottságnak, amelyet hétfőn hozott létre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Mivel a jelen helyzetben különösen nem kívánatos egy hosszú interregnum a törvény- hozás élén, ezért már a szerdán kezdődő ülésszakon meg kellene választani a parlament új elnökét. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Szűrös Mátyás kerüljön fel a jelölőlistára. Réger Antal annak a véleményének adott hangot, hogy legyen egy pár- tonkívüli jelölt is. Bognár József javasolta, hogy állítsák vissza a parlamenti háznagy intézményét. A háznagy lehetőleg jogász legyen, s mintegy az elnök „tanácsadójaként” tevékenykedne. Feltétlenül szükséges, hogy az országgyűlés apparátusában is mind több szakember dolgozzék. Többen szóltak az országos listán megválasztottak helyzetéről, az őket ért méltánytalan támadásokról. Varga Imre úgy vélte, hogy az országos listát a jövőben is meg kell tartani, s azon a cigányság képviselője is kapjon helyet. (MTI)
