Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-31 / 76. szám
2 “NÉPÚJSÁG _ 1989. március 31. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. március 29-i üléséről Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) kiemelte: az átalakítást ideológiailag is meg kell alapozni. A múlt tanulságainak feltárását a két párt fontos feladatnak tekinti, de megengedhetetlennek tartja, hogy a múlttal való szembenézés a társadalom és a párt megosztásához, a vezetés egységének megbontásához vezessen. Az 1956-os eseményekkel összefüggésben megállapodás jött létre arról, hogy a szovjet fél a pártkapcsolatok útján lehetővé teszi a korabeli dokumentumok kutatását. A találkozó megmutatta, hogy az MSZMP és az SZKP egyetért a nemzetközi élet fő kérdéseinek megítélésében. Az SZKP vezetése is úgy látja, hogy ma a felelős politikai tényezők sem Nyugaton, sem másutt nem érdekeltek a kelet-európai, így a magyarországi helyzet destabilizálódásában. A két főtitkár sürgető feladatnak ítélte a Varsói Szerződés korszerűsítését, a szervezet belső demokratizmusának erősítését. Egyetértés volt abban is, hogy mindkét fél törekszik a katonai tömbök egyidejű felszámolására. Az SZKP vezetése egyetért minden javaslatunkkal, amely a KGST korszerűsítésére irányul. Ehhez az út a nemzeti gazdaságok reformján keresztül vezet. Szovjet részről készséggel fogadták azt a magyar javaslatot, hogy - akár kétoldalú megállapodás keretében is - törekednünk kell az árucsere-forgalom konvertibilis valutában történő elszámolására. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a cél az intenzív kapcsolódás az európai és a világgazdasághoz. A találkozó hozzájárult a két párt közötti bizalom erősítéséhez, és új lehetőségeket nyitott az együttműködés sokoldalú fejlesztésére. 2. A palesztinai arab nép iránti szolidaritás jegyében március 16-17-én fogadtuk Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felsza- badítási Szervezet vezetőjét. Grósz Károly főtitkárral folytatott megbeszélései, továbbá Straub F. Brúnónál, az Elnöki Tanács elnökénél, Németh Miklós miniszterelnöknél tett látogatása alapján megállapítható, hogy a közel-keleti helyzet rendezését illetően a két fél álláspontja közel áll egymáshoz. A látogatás alkalmat adott arra, hogy a PFSZ vezetőjével ismertessük a közel- keleti térség egyes államai felé tett kezdeményezéseink, diplomáciai lépéseink okait, beleértve az Öböl országait és Izraelt is. A palesztin nép önrendelkezési jogának érvényesítésében fontos állomásnak tekintjük a palesztin állam tavaly novemberi kikiáltását. Ezért hozzájárultunk ahhoz, hogy a jövőben magyarországi képviseletét nagykövetség lássa el. E lépésünkkel egyben megerősítettük, hogy továbbra is a Palesztinai Felszaba- ditási Szervezetet tekintjük a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének. Elvi álláspontunknak megfelelően kedvező választ adtunk Jasszer Arafat azon kérésére, hogy változatlanul támogassuk a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi békekonferenia összehívásának ügyét és a válság igazságos, békés rendezését. II. A Központi Bizottság megtárgyalta és • elfogadta a politikai nyilvánosságról, a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a politikai intézményrendszer demokratikus átalakításának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás jogi garanciákon alapuló reformja. Ennek alapja a véleménynyilvánítás, a szólás- és a sajtószabadság érvényesülése. A pártértekezlet óta a magyar sajtó struktúrája, működése erőteljesen változott. Jelentősen bővült a különböző nézetek nyilvánossága, a magyar újságírás színesebbé, érdekesebbé vált. Nőtt az igény a hitelesség iránt. Bővült a lapalapítók lehetősége az orgánumok politikai vonalának, profiljának alakításában. A mai helyzet ugyanakkor magán viseli az átmenetiség jegyeit. A tömegtájékoztatás eszközeinek egy részében nem elég magas a szakmai igényesség, és az érdemi viták helyett a szélsőséges nézetekkel való „békés egymás mellett élés" a jellemző. Megszűnt a közvetlen állami felügyelet és pártirányitás, de a nyilvánosság új jogi feltételei és intézményei kialakulatlanok, vagy jelenleg szerveződnek. Az MSZMP célja, hogy a működési zavarok megszüntetését a jogi garanciák mielőbbi megteremtésével segítse elő. Határozott törekvése és érdeke, hogy a politikai, szervezeti sokféleség jegyében a nyilvánosság fórumain megjelenjenek mindazok a nézetek, amelyek alkotmányunkkal és törvényeinkkel nem ellentétesek, és hozzájárulnak a nemzeti összefogás kialakításához. A jelenleg érvényben lévő, 1986. szeptember 1-jével hatályba lépett sajtótörvény az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások következtében alkalmatlanná vált funkciói teljesítésére. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az új törvény - a jogállamiság kiépítésére vonatkozó törekvésekkel és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával összhangban - állampolgári jogként szabályozza a szabad véleménynyilvánítás és a sajtó- szabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátáit. Ennek szellemében határozza meg a lapkiadók, szerkesztőségek, újságírók, terjesztők tevékenységével kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősségüket. Kívánatos, hogy a törvény rendelkezzen a sajtótevékenység feletti törvényességi felügyeletről és a sajtóbűntettre, a helyreigazításra vonatkozó anyagi és eljárási szabályokról. Az MSZMP Központi Bizottsága állást foglalt a párt sajtópolitikájáról, és megfogalmazta a pártsajtó irányításával kapcsolatos feladatait. A párt korrekt viszonyra törekszik minden együttműködésre kész sajtóorgánummal. Tiszteletben tartja önállóságukat, és politikai mozgalomként kíván jelen lenni a nyilvánosság fórumain. Pártunk véleménye szerint a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda a kormány felügyelete alatt álló nemzeti intézmény. Ezek tevékenységükben megjelenítik a társadalom nagyobb csoportjainak nézeteit, s tükrözik a társadalom érdektagoltságát, ily módon a kormány felett nemzeti ellenőrzést is gyakorolnak. A Minisztertanács hatásköre: e nagy hatású tájékoztatási eszközök általános politikai vonalának meghatározása, a legfontosabb személyi kérdések eldöntése. A kormány felügyeletét biztosító mechanizmus megteremtésében fontos lépés volt a Tájékoztatáspolitikái Kollégium megalakítása. Szükséges, hogy a kollégium minél előbb megfogalmazza a nemzeti tájékoztatási eszközök feladatait. Az MSZMP támogatja, hogy az állami sajtópolitika keretében áttekinthető finanszírozási rendszer jöjjön létre. Fontosnak tartja a piaci viszonyok kiépülését, az egyes orgánumok közötti versenyt. Ugyanakkor a pénzügyi támogatást az értékek védelmére kell fenntartani. A pártsajtó a politikai nyilvánosság bővülésével erősödő versenybe került. Ezért is szükséges, hogy a jövőben a szerkesztőségek aktívan vegyenek részt a társadalmi, közéleti vitákban, biztosítsanak fórumot a párton belüli különböző nézeteknek, szellemi műhelyként érvényesítsék befolyásukat a társadalomban. Minderre megfelelő szerkezetpolitikával, a személyi feltételek javításával, tartalmi megújulással válhatnak alkalmassá. III. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette - a testület február 10-11 -eí ülésén kialakított állásfoglalástervezete nyomán - a politikai rendszer reformja feletti vitáról készített jelentést. Köszönetét fejezte ki a párt tagjainak, szervezeteinek, a tudományos műhelyeknek az észrevételekért, a hasznos javaslatokért. Ezek figyelembevételével módosította a tervezetet, és elfogadta a határozatöt. A testület soron következő ülésein folyamatosan napirenden tartja azokat a tartalmi, szervezeti és módszertani kérdéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az MSZMP a többpártrendszer viszonyai között is meghatározó politikai szerepet töltsön be a társadalomban. IV. A Központi Bizottság megvitta a KISZ működésével, szerveződési megújításával kapcsolatos tájékoztatót. A testület egyetért az ifjúsági szövetség politikai platformjával, és támogatja az ezzel összhangban megindult politikai és szervezeti átalakulást. Tudomásul veszi, hogy a KISZ XII. kongresszusának előkészítése során önálló tagszervezetek alakulnak, amelyek föderációba tömörülve kívánnak működni. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az ifjúság részvétele, közreműködése nélkülözhetetlen a társadalmi megújuláshoz. A következetesen végigvitt gazdasági, politikai reformok hozhatnak érdemi javulást a fiatalok élet- és munkakörülményeiben. E célok érdekében az MSZMP-nek ifjúságpárti programra, új ifjúságpolitikára van szüksége. A KISZ szervezetei a szocialista értékeket valló fiatalokat kívánják tömöríteni, és a párttal politikai szövetségben, önállóan, közvetlen pártirányítás nélkül dolgoznak. Együttműködésük az MSZMP-vel az értékek azonosságára, a közös politikai érdekekre épül. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a pártszervek, -szervezetek és a párttagok is segítsék elő az ifjúsági szövetség átalakítását. A KISZ XII. kongresszusát követően alakítsák ki az ifjúsági szervezetekkel való együttműködés új formáit. Igényeljék az ifjúsági szövetség képviselőinek részvételét a pártvezetőségek, párttestületek munkájában. V. 1. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a március 15-ei ünnepségekről. A testület köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik elősegítették, hogy méltó módon emlékezhettünk meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. Megköszöni az MSZMP és a KISZ tagjainak, a Hazafias Népfront aktivistáinak, a politikai szervezeteknek, az egyházaknak, a társadalmi haladás, a demokrácia ügye mellett elkötelezett honfitársainknak, hogy részvételükkel is kifejezték a nemzeti összetartozás, az összefogás jelentőségét. A testület az MSZMP nevében megütközését fejezi ki afölött, hogy nemzeti ünnepünket néhányan szélsőséges, a nemzet érdekeit, nemzetközi kapcsolatainkat sértő, szocializmusellenes nézetek hangoztatására használták fel. A nagy tömegeket megmozgató rendezvények döntő többsége kifejezte a nemzet jövőjéért érzett felelősséget, az összefogás szükségességét, megerősítve azt a meggyőződésünket, hogy tovább kell haladnunk a demokratikus, szocialista, független jogállam megteremtésének útján. 2. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a marxista szellemű társadalomtudományi kutatómunka és a politikai ismeretterjesztés támogatására Lukács Györgyről elnevezett alapítványt hoz létre. A Lukács György-alapitvány induló vagyona negyvenmillió forint, amelynek fedezetét az MSZMP Nógrád Megyei Oktatási Igazgatósága épületének értékesítéséből származó vételár képezi. Az alapítványhoz bárki hozzájárulhat pénzeszközökkel vagy bármilyen tevékenységgel. VI. A Központi Bizottság az elnöklő Iványi Pálnak, a KB titkárának előterjesztésében személyi kérdésekben döntött:- Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé történt megválasztása miatt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből, valamint az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetése alól;- Lakatos Sándort nyugállományba vonulása miatt - érdemeinek elismerése mellett - felmentette a Pártélet főszerkesztői tisztségéből. A Központi Bizottság az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetésével ideiglenesen Grósz Károly főtitkárt bízta meg. * A Központi Bizottság az ülésen elfogadott valamennyi állásfoglalását nyilvánosságra hozza. (Folytatás az 1. oldalról.) mélyi, sem a tárgyi feltételek nincsenek meg. A kórházi ellátásról szóló fejezetből itt csak azt emeljük ki, hogy a kórházakban a meglévő gondok ellenére magas színvonalú gyógyító munka folyik, ezt bizonyítja, hogy az ápolási napok száma 16,1-ről 13,1-re csökkent. Annak idején, 1979-ben elég széles körben ismert volt, hogy a csecsemőhalálozási arányszámot tekintve a megyék sorrendjében az utolsó helyre kerültünk. 1982 óta ez a szám megközelítette az országos átlagot, sőt, több esetben az alatt volt, a tavalyi eredmények pedig kiemelkedően jók. Összegezve azt állapították meg a jelentés összeállítói, hogy a megye egészségügyi és szociális ellátóhálózata és az ellátás színvonala a legtöbb területen a VI. ötéves tervben és a VII. ötéves terv eddig eltelt időszakában a távlati fejlesztés fö irányaiban megszabottak szerint fejlődött. Időarányosan lemaradás tapasztalható a kórházi rekonstrukciók, felújítások, a gép- és műszerállomány korszerűsítése, a szociális otthon építés és a szociális otthoni rekonstrukciók területén. A lemaradásoknak gazdasági okai vannak. Az első hozzászóló, dr. Molnár Ádám, a szekszárdi kórház főigazgató főorvosa többek között azt vetette föl, hogy jó lenne, ha az egészségügy rendelkezésére álló pénzek elosztásába a szakemberek szélesebb körét is bevonnák. Megjegyezte azt is, hogy más, Tolnához hasonló nagyságú megyékben nagyobb mértékű fejlesztések voltak. Grill Ferenc tamási tanácselnök, István József megyei tanácselnök-helyettes és dr. Csaba Károly, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőhelyettese egyaránt szólt a pincehelyi és a bonyhádi kórházról. Ugyanis a már idézett jelentésből kitűnt, hogy a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága nem ért egyet az egészségügyi osztály álláspontjával, a bizottság véleménye szerint szakmai és gazdasági érvek egyaránt a kis kórházak fenntartása ellen szólnak. Mindhárom hozzászóló a két kórház mellett voksolt. Dr. Csonka Károly elmondotta, hogy nincs olyan megoldás, amely a szakma és a lakosság számára egyaránt megnyugtató lenne. A Lehel Hűtőgépgyár, a festékgyártó vállalatok, a dohányipari vállalatok, valamint az érintett forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatása szerint április 1 - tői, illetve április 5-től emelkednek egyes fogyasztási cikkek árai. Átlagosan 6 százalékkal emelkedik a dohányipari termékek eladási ára április 1 -tői. így például a kék és piros Sympho- nia cigaretta fogyasztói ára 17 forintról 18 forintra, a Sopianae fogyasztói ára 18 forintról 19 forintra emelkedik. Az áremelést a dohány felvásárlási árának, valamint a feldolgozási és forgalmazási költségeknek a növekedése indokolja. A Malév MAH 640-es számú járata viszontagságos kitérő után tegnap hajnalban, fél 1 után néhány perccel leereszkedett a Ferihegyi repülőtér betonjára. Az eltérített gép személyzete, Durucz Jenő repülőgép-paracsnok, Zámbó Mihály másodpilóta, Szabó Béla fedélzeti mérnök és Karádi György utaskísérő, valamint Taba Lajos, a prágai magyar konzul, aki Prágából túszként utazott a gépen, e későikorai órán is készségesen válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondták: a két gépeltérítő egyike, Mauser karabéllyal a kezében hatolt be a pilótafülkébe, és követelte, hogy a gép induljon az Egyesült Államokba. Mint később kiderült, a gépeltérítők teljesen véletlenszerűen választották a Malév-gépet, ugyanis ez állt legközelebb a repülőtéri épülethez, és ajtajai is nyitva voltak. Mivel a géprablóknak nyelvi nehézségei voltak, az irányító torony közvetítésével sikerült Taba Lajost, a prágai magyar konzult a repülőtérre hívni, aki ezt követően egyezkedett a fegyveresekkel. Neki köszönhető, hogy a gépen maradt utasok nagyobbik részét a terroristák elengedték. A gép személyzete elmondta, hogy igyekeztek mindenben teljesíteni a követeléseket. Jellemző egyébként a gépeltérítők tapasztalatlanságára és naivitására, hogy volt egy olyan elképzelésük: repüljön a gép Spanyol- ország partjainál alacsonyan a tenger fölött, a lehető legkisebb sebességgel, s akkor ők majd kiugranak. Alig lehetett erről a tervükről őket lebeszélni. A Malév-gép végül is a frankfurti amerikai katonai bázison szállt le, ahol az eltérítők megadták magukat. Az ezt követő kihallgatáson derült ki, hogy a két terrorista 1972, illetve 1973-ban született, besztercebányaiak, géplakatostanulók. Az eltérítés okairól mindössze annyit mondtak, hogy Amerikába szerettek volna eljutni, politikai inditóokot nem említettek, s nem is kértek politikai menedékjogot. A rögtönzött sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy miért nem kommandóakcióval hiúsították meg a gépeltérítést. A gép parancsnoAz ország három legkisebb ilyen intézménye közül kettő Tolnában működik. Az általuk ellátott lakosság véleményét - és tegyük hozzá: érdekeit - nem lehet figyelmen kívül hagyni, tehát belátható időn belül nem célszerű megszüntetésüket tervezni. Ezt támasztotta alá István Józsefnek az a megjegyzése, mellyel a két körzet áldatlan út- és hírközlési viszonyaira utalt. A vitát összefoglaló Tamás Ádám megyei tanácselnök, miután elismerését fejezte ki a jelentés összeállítóinak, többek között elmondta, hogy továbbra is cél a megyei kórház központi diagnosztikai és műtőblokkjának megépítése. A megyei tanács az előterjesztést elfogadta. A tanács tagjai ugyancsak elfogadták az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság saját tevékenységéről szóló beszámolóját. A tegnapi ülésen először vett részt a megyei tanács munkájában Tatainé Varga Julianna, akit Fürgédén választottak megyei tanácstaggá. Saját kérésére - az ok munkahelyváltozás - felmentették népi ülnöki tisztségéből Csibi Vilmost. Hegedűs János, a megyei tanács vb- titkára a megyei honvédelmi bizottság megalakulásáról, Összetételéről tájékoztatta a testületet. Egyhangúlag járult hozzá a megyei tanács ahhoz, hogy vezetői felvegyék a kapcsolatot, tárgyaljanak a szűkebb pátriánkban működő alternatív szervezetek képviselőivel. Tamás Ádám arról is beszámolt tanácstag társainak, hogy a megyei tanács szakigazgatási szerveinél tervbe vették a struktúraátalakítást. Az ülés befejezése előtt Csopaki Gáspár a kisdorogi vizműtársulás megalakításával kapcsolatos gondokról számolt be. A lakosság által felvehető kölcsön kamatainak drasztikus megemelése veszélyezteti a helység egészséges ivóvízzel történő ellátását. Tamás Ádám elmondta, hogy ilyen probléma másutt - például Nagymányokon és Kisvejkén - is van. A kérdést több illetékes országos szervnél is jelezték, mindenképpen megoldást keresnek. A téma kapcsán szót kért Császár József, és a legfrissebb információk birtokában elmondta, hogy ez a gond várhatóan hamarosan megoldódik. Ugyancsak emelkednek április 1-től - az import és a hazai alapanyagok drágulása miatt - a festékek és festékipari segédanyagok fogyasztói árai, átlagosan 8 százalékkal. A felhasznált kohászati és műanyag alapanyagok áremelkedése miatt a hűtőgépek és a fagyasztók ára átlagosan 11 százalékkal emelkedik április 5-től. Ezen belül az abszorpciós és kompresszoros hűtőszekrények ára 15 százalékkal, a kombinált hűtőszekrények és fagyasztó- szekrények ára 10 százalékkal, a 200 és 300 literes fagyasztóládák ára 3 százalékkal nő. (MTI) ka elmondta, hogy a végsőkig igyekeztek a békés utat választani, szem előtt tartva azt a szabályt, hogy minden esetben az utasok és a gép biztonsága az elsődleges. A frankfurti hatóságok több mint 8 órán át hallgatták ki a gépeltérítés szenvedő alanyait, az utasokat és a személyzetet, ezután kerülhetett csak sor a visszatérésre. A Malév vezetői nevében Ódor Tamás vezérigazgató-helyettes kijelentette, hogy a magyar légitársaságnak nincs kártérítési igénye a csehszlovák féllel szemben, az akció kapcsán felmerült költségeket a Malév vállalja. A gép személyzete a megrázó eset után a szokásosnál jóval hosszabb pihenőidőt kap. Stefan Macicko és Dusán Lstyk a neve a Malév-gép 15 és 16 éves csehszlovák elrablójának. Ezt az MTI tudósítójával tegnap délután a frankfurti rendőr-főkapitányság szóvivője közölte. A neveket előző nap még az NSZK- beli adatvédelmi törvényre hivatkozva visszatartották, és a sajtó sem említette. Az egyetlen kivétel a Bonner Rundschau című fővárosi lap volt. A rendőrségi szóvivő azt is jelezte az MTI tudósítójának, hogy a két suhanc a tettét már hetekkel-hónapokkal előbb tervezni kezdte. Kapóra jött nekik az a körülmény, hogy egyikük apja szenvedélyes vadász: az ő fegyvergyűjteményéből tulajdonították el a sörétes puskát és a karabélyt. A sörétes puskának lefűrészelték a csövét. Az NSZK-ban lefoglalt fegyverekben már nem volt töltény. A fiataloknál azonban megtaláltak egy töltényesdobozt. Bonnban ismeretessé vált az is, hogy a nyugatnémet rendőrség által immáron állítólag Kelet-Szlovákiából származónak mondott Macicko és Lstyk ügyét az éjszakába nyúló rendőrségi kihallgatás után tegnap a déli órákban Majna-Frankfurtban átadták a fiatalkorúak bíróságának. Kihallgatásuk során elmondták: autóbuszon utaztak fel Prágába, és a repülőtéren tájékozódtak a különböző légi- járatok Nyugatra induló gépei felöl. (MTI) Árváltozások Újra Budapesten az eltérített Malév-gép
