Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

1989. március 31. "ísÉPÜJSÁG 3 Sóderparti a Kavicsok okán Kedves Domokos Eszter! Vegye mé­gis tenyerére azt a kavicsot, és hall­gassa végig, ha a kavics szólni akar! Megéri! Nekem nagyon sok kavicsom van: Sárszentlőrincről, Kisszékelyböl, Nagyszékelyböl, Miszláról valók. Kész sóderparti, ha mind mesélni kezd! Ve­lem leginkább a nagyszékelyi kavi­csok állnak szóba. Hogy miről mesél­nek? Többek között arról, hogy buldó­zer ugyan nem volt, de az enyészethez ők is kaptak némi lökést. Ha egy faluból elviszik a patikát, megszüntetik az önálló orvosi körzetet, összevonják a tsz-ét más faluéval, kör- zetesitik az iskoláját - a hatéves gye­rek kollégista lesz, vagy osztatlan isko­lában tanul meg írni-olvasni az 1970- 80-as évek Magyarországán olyan fal­vakban, amelyeknek már a múlt szá­zadban is volt önálló iskolája, és történt mindez azon a vidéken, ahonnan nem kisebb tehetségek kerültek ki, mint Illyés Gyula, Lázár Ervin - és még so­rolhatnám, ahonnan a faluban végső­kig kitartó, utolsónak megmaradt értel­miségi: a pap elköltözik... Azt mondják a kavicsok, hogy ezek a falvak nem maguktól néptelenedtek el. Nem a város vonzott, de a városban minden volt: munkahely, orvos, patika, pap. Pedig én még emlékszem a falu megtartó erejére. A több helyről ki- és betelepített lakosság közösséggé ko- vácsolódására. Itt a földet megmunkál­ták, és bevetették akkor is, amikor tud­ták, hogy aligha fogják betakarítani. Akiket idehoztak, azok folytatták a megkezdett munkát, és közben arra gondoltak: az ő vetésük, az ő szőlőjük, amit otthon hagytak...! Aztán itt lett az otthon, be- és elfo­gadták egymást azt emberek, közös­séggé tudtak válni, mert egyenként ember volt valamennyi. Ezen a környé­ken német és magyar anyanyelvűek egyaránt teljesítették a beszolgálta­tást, termesztették a gyapotot, vállalták a közmunkákat, szemmel tartották a falu gyerekeit - a haragoséra is vi­gyáztak! - és együtt énekelték magyar és német anyanyelvűek, állami ünne­pen az Internacionálét, egyházi ünne­pen a Himnuszt, és vasárnaponként, hogy ...utaid, Uram, mutasd meg!...” Itt a 70-es évek közepére a helyzet útta- lan lett. Itt a kocsiút is legföljebb a te­metőbe vezetett. Itt nem érte meg soha semmilyen hatalomnak 5 és 7 kilomé­ternyi utakat megépíteni, hogy ezek a faluk ne zsákutcák legyenek, mert ez a pár ezer ember semmiféle mérleg ser­penyőjében nem nyomott annyit, hogy azt valahol valakik észrevették volna. Aztán úgy alakult, hogy ezek az em­berek, vagy az utódaik az utóbbi évti­zedben észrevehetőbb helyekre szé- ledtek szét. Egyébként örülök, hogy hiányzunk! Mérlegek és serpenyők között ugyan nemigen tudunk ma serrT eligazodni, de ez azóta már másokról is kiderült. Dolgozni viszont megtanítottak ben­nünket, és dolgozunk. Ezek az embe­rek, főleg az idősebbek azt a földet hagyták el, amit vérrel, verejtékkel gyűjtöttek össze, tartottak meg gene­rációk során. Csak hát a fiataloknak nincs munkahely a faluban, nincs is­kola, orvos, patika, pap. Meg hát út sincs, hogy munkahelyeket megköze­líthessenek. Elindultak hát a fiatalok, és vitték az öregjeiket. Nem a szociális otthonba! Magukkal! Itt még futja eny- nyire az emberségből! Ez a vidék so­káig tudott lemondani. Aztán besokallt, hogy mai nyelven szóljak. Az én falum­ban a II. világháború után két ház épült, az egyik a ravatalozó! Én még nem láttam olyan embert, aki a falum­ból jó kedvvel költözött volna el! Mind­egyik gondterhelt volt és bizalmatlan: a jövővel és mindennel szemben, és ez BAJ. Nem illúziókért hagytuk el a falut. Illúziókat az emberek nem könnyezve és szorongva szoktak kergetni. Tisz­tességes munka után tisztességes emberi életteret akartak, és illúziókat csak annyiban kergettünk, amennyi­ben ez illúzió. Tehát nem a város vonzott bennün­ket, hanem a falu nem tudott megtarta­ni. A kettő között ugye micsoda kü­lönbség van? Kérem, ne vegye kioktatásnak, de mielőtt újra megsértene tiszta emberi önérzeteket, hallgassa meg a kavicso­kat! Ha megtette, köszönöm: DR. KISS IRMA Föl-földobott kő Ugyan divat ma vitatkozni - jelen esetben a jegyzetíró inkább megköszöni dr. Kiss Irmának őszinte és jogos emberi önérzetből fakadó reagálását. Ugyan­ez indította a szerzőt is kis Kavicsának publikálására, ugyanazt fájlalta. A most közlésre került vélemény és több olvasó telefonhívása ébresztette rá: nem ka­vicsról van szó, hanem föl-földobott köröl, aminek röpte emberi sorsok ívelését követi. Nyilvánvaló kötelességének tekinti a méltóbb műfaj, a riport mélységé­vel keresni tovább a jelenség gyökereit. DOMOKOS ESZTER Szigorított vámszabályok Április 8-án lépnek életbe Patkó András pénzügyminiszter-he­lyettes sajtótájékoztatón ismertette az április 8-án életbe lépő szigorított vám­szabályokat, melyek szerint az utasfor­galomban a vám kiszabásának alapja ezentúl nem a belföldi forgalmi érték, ha­nem a külföldi vételár lesz, amit számlá­val kell igazolni. Mind a vásárolt, mind az ajándékba kapott árukra a kiszabott vám egységesen 45 százalék, az eddig tíz­ezer forintos vámkedvezmény ötezer fo­rint lesz, a 14 éven aluliaknak járó vám- kedvezmény ezer forint lesz. Az együtt utazó családtagok vámkedvezményét ezentúl nem lehet összevonni. Új típusú nyomtatványokat hoznak forgalomba, az új vámáru- és valutanyilatkozatokat 100 forintos illetékbélyeggel kell ellátni. Mára tízezer forintot meghaladó összérték esetén igazolni kell a vásárlás valutafe­dezetét. Az autók vámkezelésére vonat­kozó, január elsejétől életbe lépett jog­szabályok nem változnak. Ennek oka: a világútlevél bevezetése miatt korszakos jelentőségű politikai döntés megelőzte az ahhoz szükséges valutáris feltételek beérését. így hát a pénzügyi feltételeket kell a meghozott döntéshez igazítani... Természetesen számos más indoko­lás is elhangzott. Például az, hogy az in­tézkedések célja korlátozni a spekulá­ciós lehetőségeket szolgáló külföldi vá­sárlásokat. No meg az is, hogy töreksze­nek a forintért kapható fogyasztási cik­kek kínálatának javítására. Ez már valamiféle orvoslása lehetne annak a helyzetnek, ami így felszapori- totta a külföldi vásárlásokat. Bár megle­het: ennek folytán kevesebb korszerű műszaki és más termék érkezik az or­szágba, így a belföldi termelők kevésbé lesznek kénytelenek korszerűsíteni ter­mékeiket, leszorítani termelési költségei­ket. Kifele csökkenne a verseny? Befele erősödne a hazai termelők monopol­helyzete? Vagy több lesz a bóvli?- os Nagyszokoly fiatalodik? A központban üresen árválkodó épület közösségi házzá is válhatna Az udvarok majd mindegyikében ku- koricagóré áll, féltető alatt széna, itt-ott bálában szalma látható. Az utcán lépten- nyomon lovas kocsik randevúznak. Nagy hagyományai vannak Nagyszokolyban a gazdálkodásnak, mindenekelőtt az állat- tenyésztésnek - ez az, ami talán elsőként tűnik az idelátogató idegen szemében. A falut járva a következő gondolat az, hogy van itt minden. Egészségügy, isko­la, idősek gondozása, szolgáltatások, kereskedelem semmiben nincs hiány. Az ellátás jobb, mint bárhol a környéken, Iregszemcsét is beleértve; így véleked­nek a tanácson. Figyelmesebben nézve, a „minden” ki­A tejcsarnok felé csit kopottasnak tűnik. Bizony nem sok az a 900 ezer forint, amit például ebben az évben felújításra, fejlesztésre fordíthat a község. Az igazán faluképet romboló kultúrház rendbetételére azért futja. Az elhanya­golt, elhagyott öreg házakat azonban nincs ki tatarozza; az 1270 nagyszokolyi lakosnak mindössze harmada munkaké­pes korú, a fönnmaradó rész zöme idős ember. Biztató, hogy a lélekszám ma már mér­sékeltebben csökken. Felújították az is­kolát is, pedig idén éppen hogy megvolt az első osztály indításához elengedhe­tetlen tíz nebuló. Jövőre már többen lesznek... Fotó: GOTTVALD KÁROLY A pénztelenség a mezőgazdasági termelés gátja Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése csütörtökön a KISZ KB szék­házában tartotta meg a gazdálkodását értékelő évzáró tanácsülését. Az állami gazdaságok gazdálkodása az utóbbi években hatékonyabbá vált, a munkatermelékenység növekedéséből tetemes jövedelemtöbblet keletkezett. Ennek azonban egyre nagyobb hánya­dát vonja el a költségvetés - állapították meg a közgyűlés résztvevői. Tovább nyílt az agrárolló, s ennek következtében a mezőgazdasági termelés jövedelmező­sége 4,5 százalékra süllyedt. Az ala­csony jövedelmezőség hatására meg­kezdődött a tőke erőteljes kivonása a gazdaságokból, a pénztelenség vált a mezőgazdasági termelés legfőbb gátjá­vá. Ezt a helyzetet a pénzintézetek, a ke­reskedelmi bankok magatartása tovább élezte. A tanácskozáson az állami gazda­ságok vezetői szorgalmazták a restriktiv gazdaságpolitika elleni egységes fellé­pést, az ágazati, szakmai és vezetői ér­dekvédelem megteremtését. Ezért az ülésen szükségesnek tartották a mező- gazdasági kamara megszervezése mel­lett az agrárszakemberek szövetségének megalakítását is. (MTI) Hiányzik az olcsó áru Az idei várható áruellátásról tegnap sajtótá­jékoztatót tartott Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes. Elmondta, hogy a belke­reskedelem ebben az esztendőben arra szá­mit, hogy összességében a tavalyival azonos mennyiségű árut értékesít, ezen belül azon­ban jelentős mértékben - mintegy 8 százalék­kal - csökken a vendéglátás, kisebb arány­ban, körülbelül 2 és fél százalékkal a ru­házati cikkek forgalma. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a forga­lom szerkezetének prognosztizálását számos tényező nehezíti. Az már látható, hogy a keres­let tovább differenciálódik, s mind szélesebb rétegek az olcsóbb árukat szeretnék megvá­sárolni. Ezért nagyon fontos, hogy a kereske­delem fokozott figyelmet fordítson a válasz­ték kialakítására, alkalmazkodjék a megválto­zott igényekhez. Megjegyezte, hogy a magán­kiskereskedők máris jobban alkalmazkodnak a megváltozott kereslethez, számos olcsó cik­ket kínálnak. Hozzátette azonban azt is, hogy az ipar az állami és szövetkezeti kereskede­lem ösztönzése ellenére sem mutat hajlandó­ságot a legkeresettebb termékek gyártásá­ra. Igaz, a kereskedelem sem él minden­kor a számára adott lehetőséggel, akkor sem folytat például áralkut, ha az ipar kínálati pozí­cióban van. A miniszterhelyettes kitért a tüzelőellátásra. Elmondotta: a májusban várható áremelkedés körül sok a félreértés. Az intézkedések lénye­ge: a lakosság még az áremelés után is - egé­szen június végéig - a jelenlegi áron vásárol­hatja meg a tüzelőanyagokat, mindaddig, amíg a Tüzép-telepek készletei kitartanak a júniusig megszabott kontingesnsböl. Az árkü­lönbözetet - mintegy 300 millió forintot - a költségvetés, illetve a kereskedelem a máso­dik félévi árréskülönbözet terhére fedezi. Árengedményes tüzelőakciót ezek után ter­mészetesen nem terveznek, de ha a vállala­toknál nagy készletek halmozódnak fel, szer­vezhetnek kedvezményes vásárokat. Jelenleg nem látni még előre - folytatta Spilák Ferenc -, hogy az importliberalizáció mennyiben befolyásolja majd a tartós fo­gyasztási cikkek kínálatát és keresletét. Emlé­keztetőül elmondta, hogy tavaly belföldön a kereskedelem 20 ezer videokészüléket forgal­mazott, a lakosság külföldről ugyanebből a készülékből 150 ezret hozott be. Hifitornyok­ból 15 ezret értékesítettek a hazai üzletek, s 20 ezret hoztak a turisták be a határokon. A legnagyobb az arányeltérés a személyi számítógépeknél: ezekből 6 ezret adtak el az üzletekben, s 50 ezer érkezett külföldről. Fa­gyasztóládákból a belkereskedelem 200 ezret hozott forgalomba, s a lakosság valutáért mindössze 20 ezret vásárolt külföldön. Az idén az importliberalizáció eredményeként bővül­het a konvertibilis behozatal. A vállalatok ed­dig mintegy 150 millió dollár értékű fogyasztá­si cikk importját jelentették be. Zömében az eddig bevásárlóturizmus útján beáramló - a hazai kínálatból azóta is hiányzó - cikkekből, például mélyhűtőkészülékekből, videókból, szórakoztató elektronikai cikkekből és külön­féle keresett háztartási készülékekből impor­tálnak többet. A miniszterhelyettes végezetül szólt arról, hogy a tárca - annak ellenére, hogy igazi ver­seny, piacgazdálkodás eddig még nem alakult ki - a termékforgalmazási előírások döntő többségét megszüntette. Az áruválaszték ki­alakításában mind nagyobb szerepet kap, hogy a termelő és a kereskedő vállalatok mi­ként tudnak egymással megállapodni. A piac­hoz való igazodást szolgálja az is, hogy meg­növekedett a külkereskedelmi és nagykeres­kedelmi jogosultsággal rendelkezők köre. Megkezdődött a kereskedelemben is a szer­vezetkorszerűsítés, ennek azonban a repriva- tizálás csak egyik eszköze. Ezzel a kereskede­lem alapvető problémái nem szüntethetők meg, s nem ez az egyetlen módja az ellátás javításá­nak - hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Ki így, ki úgy Délelőtt 11 óra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents