Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-30 / 75. szám
2 rtÉPÜJSÁG 1989. március 30. Politikai nyilvánosság és a tájékoztatási törvény alapelvei (Folytatás az 1. oldalról.) A főtitkárok úgy ítélték meg: a találkozó hozzájárult a két párt közötti kapcsolatok erősítéséhez, s ez új lehetőségeket nyit az együttműködés fejlesztéséhez más területeken is. Grósz Károly tájékoztatójában arról is szólt, hogy a Szovjetunióban ígéretet kapott arra: a magyar szakemberek kutatásaikhoz betekinthetnek az 1956-os eseményekkel kapcsolatos, ott őrzött dokumentumokba. Grósz Kárply a Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökével március 16-17-én folytatott megbeszéléséről adott tájékoztatójában a többi közt rámutatott: a meghívással a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt.demonstrálni kívántuk változatlan szolidaritásunkat a palesztin nép harcával. A két tájékoztatóhoz kapcsolódva Kállai Gyula felvetette, hogy a március 15-ei demonstrációkon több szovjet- és kommunistaellenes, a szocialista rendszert alapvetően érintő megjegyzés is elhangzott. Javasolta: határolja el magát a testület e megnyilvánulásoktól, kifejezésre juttatva azt is, hogy alapvető viszonyunk a Szovjetunióhoz nem változott meg, továbbra is a magyar-szovjet barátság erősítésére törekszünk. Szűrös Mátyás sajnálattal állapította meg, hogy a magas szintű magyar-szovjet tárgyalásokon nem volt szó a magyar-román viszonyról, Románia magatartásáról. Véleménye szerint napjainkban szükséges, hogy e kérdésről szót váltsanak a vezetők. A PFSZ elnökével folytatott megbeszélések értékelésével kapcsolatban helyesebbnek ítélte azt . a megfogalmazást, hogy nézeteink nagymértékben közeledtek a közel-keleti kérdés megítélésében. Kifejtette azt is - Kállai Gyula felvetésére reagálva -, hogy nem kellene összefüggésbe hozni a magyar-szovjet viszonyt március 15-ével. , Grósz Károly az észrevételekre válaszolva leszögezte: állást kell foglalni a március 15-ei demonstráción tapasztaltakban, azonban egy később megtárgyalandó napirend kapcsán. Azt is elmondta, hogy a Mihail Gorbacsowal folytatott megbeszéléseken szóba került a romániai helyzet is, ám nem a hivatalos tárgyalások keretében. Végezetül újból megerősítette: a Jasszer Arafattal lefolytatott eszmecserén nem tapasztalt véleménykülönbséget. Hozzátette: a gyakorlat majd megmutatja, hol van azonosság és különbség. A tájékoztatót a testület tudomásul vette; ezután megkezdődött az első napirend tárgyalása: Berecz János tartotta meg előadói beszédét. BERECZ JÁNOS: Az új tájékoztatási törvény a kiépülő jogállamiság fontos pillére- A régi rendből az új felé tartó társadalomnak elkerülhetetlenül végig kell járnia azt az útszakaszt is, amelyben a korábbi szisztémák már, s a kialakitan- dók még nem működnek - mondotta többi közt Berecz János. - Az MSZMP- nek ma olyan helyzetben kell állást foglalnia a politikai nyilvánosság kérdésében, amikor változik a határ a türelem és a sodródás között, miközben máris vannak türelmüket vesztettek, akik az erő alkalmazásával akarják mindazt megoldani, amit csak értelemmel, következetesen, higgadt, elvi politikával lehet tartósan, nagyobb megrázkódtatás nélkül elrendezni. A politikai nyilvánosság gyors ütemű kibővülése a demokratikus politikai rendszer kiépülésének egyik fontos előfeltétele és következménye. A politikai rendszer átalakítására irányuló törekvéseink ezért természetesen kapcsolódnak össze a politikai nyilvánosság funkcióiról vallott felfogásunk megújulásával.- Az 1988. májusi pártértekezlet óta áttörés ment végbe a politikai nyilvánosság fejlődése terén. Ma a politikai nyilvánosság szélesebb, fejlettebb, mint az elmúlt három évtizedben bármikor. Ugyanakkor a nyilvánosság szerkezetét, működését tekintve ma is átmeneti helyzetben vagyunk. Az átmenet lényege, hogy a nyilvánosság következetes kiépülése csak a politikai döntési rendszer mélyreható átalakulásával valósulhat meg. A politikai döntési rendszer átalakítása azonban hoszszabb folyamat, több évet fog át. Ma még az elért eredmények ellenére sincs áttörés a politikai döntési mechanizmusban, hiszen ez jelentős részben az alkotmány újraalkotását követő intézményi átrendeződéshez kapcsolódik. Ebben a helyzetben a nyilvánosság működésében kikerülhetetlen ellentmondások jelentkeznek. Megteremtődött a lehetőség a különböző érdektörekvések nyilvános megfogalmazásához, de továbbra sincs megfelelő alap az egyes nézetek, vélemények szerepének, befolyásának megítélésével kapcsolatban. Különösen bizonytalan és ellentmondásos annak megismerése, hogy a széles közvéleményben milyen súllyal, hatással jelennek meg e nézetek. Jellemző például, hogy tulajdonképpen eldöntetlen az a vita, hogy a különböző mozgalmak tényleges szerepüknek, súlyuknak megfelelően jelennek-e meg a tömegkommunikációban. Tény, hogy a létrejött új szervezetek létszáma viszonylag kicsi, a politikai érdekek, nézetek, vélemények súlya azonban nem a szervezeti létszámhoz kötődik. Elsősorban ahhoz, milyen társadalmi támogatásra találnak, és hogyan vesznek részt a politikai döntési folyamatban, vagy hogyan kapcsolódnak ahhoz. Egyelőre a különböző társadalmi-politikai mozgalmak viszonylag kialakulatlanok, s nincs egyértelmű helyük a politikai folyamatokban sem. Ilyenkor lehet érveket találni amellett, hogy az új szervezetek aránytalanul nagy nyilvánossághoz jutnak, de amellett is, hogy nyilvánosságuk nem kielégítő. Ez az állapot nem is változhat meg mindaddig, amíg a politikai intézmények és játékszabályok meg nem szilárdulnak, és ezzel nem jönnek létre szilárd kapaszkodók a nyilvánosság szerveződéséhez. Ebben a helyzetben fordulhat elő, hogy kis létszámú szerveződések esetenként ugyanolyan nyilvánosságot kaphatnak, mint többezres tagságot számláló mozgalmak, vagy mint éppen a kormányzó pártként működő MSZMP. Ez a magyarázata annak is, hogy a tisztességes szándékú érdektörekvések mellett a nyilvánosságban táguló teret kaphatnak sanda szándékok, rágalmak, leegyszerűsíttő egyoldalúságok és köpönyegforgatók, az etikai, ízlésbeli normákat megsértők is. A sajtó kritikai feltáró funkcióinak egyoldalúságai eredményezik, hogy ma nemritkán a nyilvánosság előtt hurcolnak meg embereket, olykor félmondatokból fabrikálnak ügyeket, s még nem működik az a törvényi mechanizmus, amely megvédene őket személyiségi jogaikban.- A nyilvánosság valamennyi szintjén, igy a tájékoztatásban, a sajtóban is a mi viszonyaink között akkor lehet tartós és érdemi az elmozdulás, a folyamatok akkor kezelhetőek, ha törvény által biztosított a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság, ha világosak és egyértelműek e jogok gyakorlásának módjai, korlátái és a jogsértésekkel járó következmények is. Minden jogállamban a törvény határozza meg a társadalmi működés alapszabályait, e törvények azonban mindenkor tükrözik a kormányzó pártok politikai akaratát is. A Központi Bizottság elé azért terjesztettük a tájékoztatási törvény politikai irányelveit, hogy ezt a politikai akaratot kifejezve adjon előzetes útmutatást a törvény megszövegezéséhez.- Az új tájékoztatási törvény a kiépülő jogállamiság fontos pillére. Megalkotása sürgető feladat; a Politikai Bizottság úgy ítéli, hogy a törvény ez év második felében a parlament elé terjeszthető - mondotta a továbbiakban a Központi Bizottság titkára. - Ebben a törvényben minden pártnak, szervezetnek, intézménynek biztosítani kell azt a jogot, hogy eldöntse: mikor és miről ad tájékoztatást, illetve milyen esetekben kötelezhetők a válaszadásra. Ez a jog nem magyar sajátosság. A titokvédelem indokolt esetben az állampolgárt és az intézményeket egyaránt megilleti. Ezen belül is elkülönítetten kell a törvénynek kezelnie a civil társadalom részét képező gazdálkodó szervezeteket és a politikai állam szervezeteit, hiszen nem egyformán kötelezhetők információszolgáltatásra. Az információgazdálkodás a politizálás fontos alapeszköze, a törvény ehhez is kellő lehetőséget és védelmet kell hogy biztosítson. Az egyetlen nyilvánosság nemcsak az MSZMP-t és a kormányt, hanem az alternativ szervezeteket és azok sajtóját, publicistáit is objektivitásra, tárgyszerűségre kötelezi. Ha valamelyik fél nem tartja be ezeket a szabályokat, a szándékos torzítás kölcsönös bizalmatlansághoz és óhatatlanul kétféle nyilvánossághoz vezet. Az intézményi és a személyiségi jogok védelmében a törvénynek ezért biztosítania kell, hogy aki hitelrontás útján erkölcsi kárt okoz, anyagilag is felelősségre vonható legyen. Ehhez változtatni kell az erkölcsi károkozásért megállapítható kártérítés polgári törvénykönyvi szabályozásán Is. A törvényben egységesen rendezni kell a sajtóigazgatással összefüggő, ma még nyitott kérdéseket is. A törvényességi felügyeletet ellátó szerv számára meg kell adni a jogot ahhoz, hogy felfüggesz- szen nyilvános közlést, bírósági eljárást kezdeményezzen. Szabályozni kell a sajtóbűntettre és vétségre, valamint a helyreigazításra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat is. Az igazságügynek ezért időben fel kell készülnie azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyek az új sajtótörvény hatályba lépése után várnak az ügyészi, bírói jogalkalmazásra, valamint az ügyvédségre.- Összhangban pártunk politikájával, a mélyrehajtó társadalmi demokratizálódással, a nyilvánosság reformjával, valamint az új tájékóztatási törvény koncepciójával: meggyőződésünk, hogy atörvé- nyes keretek között működő intézmények elidegeníthetetlen joga tömegkommunikációs eszközöket létrehozni, működtetni, meghatározni azok politikai profilját, tevékenységi módjait és céljait az alkotmányosság tiszteletben tartásával. A társulási törvény egyenesen igényli ezt a szabályozást. Azok a jogok, amelyek erre vonatkoznak, arra az általános filozófiára épülnek, hogy mindent szabad, amit a törvény nem tilt. Berecz János külön kitért a sajtót érő piaci hatásokra, melyek máris átmeneti politikai következményű bérfeszültségeket okoztak a túlcentralizált, korszerűtlen kiadói szervezetek és az új sajtótermékeknél foglalkoztatott újságírók között. Az előbbieknél kialakult gyakorlat a szín- vonaltalanságnak, a fegyelmezetlenségnek kedvez. Konzerválja a középszerűséget, felértékeli az igénytelenséget, és aláértékeli a tehetséget, az odaadást, tehát sürgős változtatásra szorul. A felszólalók többsége úgy ítélte meg hogy a párt politikájának tartós eleme a nyilvánosság jelentőségének felismerése. A politikai és gazdasági reform, a demokratizmus kiszélesítése, a jogállam kiépítése a politikai nyilvánosság kiterjesztését igényli. A reformfolyamat megtorpanása, a „kézivezérléses” sajtóirányítás azonban maga után vonta a nyilvánosság beszűkülését is. A vita vissza-visszatérő momentuma volt annak elemzése, hogy a nyilvánosság és a sajtó nem ugyanazt jelenti, de nem is két különböző dolog. Mások felvetették: optikai csalódást jelent, ha az emberek - mivel minden probléma a sajtóban tükröződik - egyedül a tömegkommunikációs eszközöktől várják a megoldást. A hozzászólók közül Gyuricza László a megyei pártsajtó jelentőségét emelte ki, javasolva, hogy a megyei lapkiadó vállalatok igazgatói és a napilapok főszerkesztői funkcióit vonják egybe, s az új tisztség feleljen meg a megyei pártbizottság titkári rangjának. A vitában elhangzottakra Berecz János válaszolt, majd szavazás következett: a testület egyhangúlag úgy döntött, hogy megbízza a szerkesztőbizottságot a dokumentumoknak a vitában elhangzottakkal történő kiegészítésével, s az előterjesztést, valamint a vitaösszefoglalót elfogadta. Ezután Lukács János, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól készített jelentést. LUKÁCS JÁNOS: A tagság többsége felismerte, hogy társadalmunk a többpártrendszer irányába halad Lukács János elöljáróban áttekintést adott a pártviták politikai és szervezeti jellegű tanulságairól, kiemelve azt a törekvést, hogy a politika formálásában a párt minden tagjának legyen érdemi részvételi lehetősége. Utalt arra a tanulságra is, hogy nagyobb mértékben tiszteletben kell tartani a pártmunka - és így a vitákban való részvétel - önkéntességének elvét. Megállapította azt is: helytállónak bizonyult az a kijelentés, hogy előtérbe kell helyezni a párt értelmiségi létformáját. Kiemelte: a párttagság döntő többsége várja és elvárja, hogy a Központi Bizottság továbbra is tegyen kezdeményező lépéseket a társadalmat alapvető módon érintő sarkalatos kérdésekben. Szólt arról is, hogy sürgetik a kezdeményező lépéseket a gazdasági reform meggyorsítása - s ily módon a politikai és a gazdasági reform közötti összhang megteremtése - érdekében, valamint a párt szervezeti és működési rendjének átalakítása terén. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban rámutatott:- A pártvita arról tanúskodik, hogy a tagság döntő többsége felismerte és elfogadja, hogy társadalmunk a többpártrendszer irányába halad és az MSZMP- nek ilyen politikai berendezkedés közepette kell megtalálnia a szocialista szellemben fogant politika érvényesítésének lehetőségét.- Figyelmet érdemlően sokan vallják, hogy az MSZMP az elmúlt tíz évben nagy lehetőséget szalasztott el. Annak a lehetőségét, hogy a demokráciát a civil társadalom megszerveződésének bátorításával, a társadalmi szervezetek önállóságának és függetlenségének garantálásával, az egypártrendszer keretei között építse ki. Joggal mutatnak rá arra, hogy a politikai pártok a jövőben sem lehetnek kizárólagos letéteményesei az érdekek és a nézetek, az állampolgári törekvések kifejezésének.- A vitában nagy hangsúlyt kapott a politikai és a- gazdasági reformok egymáshoz való viszonya. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy a vitákban kezd háttérbe szorulni a szorosabb értelemben vett, és önértékként kezelt reform, ugyanakkor előtérbe nyomul egy egyszerű és közérthető fogalom: a munka. A reformok mércéjénak egyre inkább azt tekintik: mennyire segítik elő az egyes ember nyugodt, színvonalas munkáját és tisztességes megélhetését? Egyre több ember ébred rá arra, hogy a fejlett árugazdaság, a piacgazdaság sehol sem a könnyen szerzett pénz, az ügyeskedés és a szélhámosság birodalma, hanem az ésszel és kifogástalanul végzett szorgalmas munkát állítja középpontba. Az írásos előterjesztés és a Lukács János előadói beszéde feletti vitában felszólalók alapvetően egyetértettek a politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának programjával. Ugyanakkor néhány témakörben nagyobb nyomaté- kot adtak az előterjesztések megállapításainak. A legtöbben azzal foglalkoztak, hogy a párt vezető testületé miként foglaljon állást a munkahelyi, illetve a lakóterületi pártszervezetekkel kapcsolatos kérdésben. A Központi Bizottság végül is megbízta a szerkesztőbizottságot a vita alapján pontosított határozattervezet véglegesítésével, s egyhangúlag elfogadta a szóbeli kiegészítést. Ezután a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről, az ifjúsági szervezet továbbfejlesztésének irányairól tájékozódott a testület. Röviddel este hét óra után befejezte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Munkanapjának végén a testület - zárt ülésen - személyi kérdésekben döntött. A közelmúltban az Országgyűlés elnökévé megválasztott Szűrös Mátyást felmentette központi bizottsági titkári tisztéből. Nyugdíjba vonulása miatt ugyancsak felmentette a megszűnt Pártélet című elméleti folyóirat főszerkesztőjét, Lakos Sándort. Az MSZMP folyóiratot indít Új Fórum címmel; a lap főszerkesztője Szerdahelyi István lett. Derzsi András miniszter Szekszárdim Szekszárdon járt tegnap délután Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter. A megyei tanácson megbeszélést tartott Tamás Ádám elnökkel, Bohli Antallal, az építés- és vízügyi osztály vezetőjével és dr. Nedók Pállal, a közlekedési osztály vezetőjével Tolna megye ezen ágazatainak jelenlegi helyzetéről és a fejlesztési elképzelésekről. Derzsi András először járt megyénkben miniszterré választása óta, igy a tájékozódás és az ismerkedés is célja volt a rövid, háromórás látogatásnak. A megbeszélésen szó esett többek között a 6-os főút négy nyomtávúvá szélesítéséről a szekszárdi delta és a siófoki elágazás között. A tervek szerint a munkákat rövidesen megkezdik és a jövő év végére fejezik be. A megbeszélés témája volt a közúthálózaton kívül a vasút, a távközlés helyzete, a megye építészete, településfejlesztése is.- áa Reformkor Pakson Készülnek a megyei pártértekezletre Reformkört alakítottak tegnap défután Pakson, a városi pártbizottság nagytermében a jelenlevő párttagok. Hangsúlyozták, hogy nem frakciót akarnak alakítani a párton belül, hanem élve a meghirdetett platformszabadság lehetőségével, igy akarják elérni, hogy a reformelképzelések minél gyorsabban és szélesebb körben terjedjenek és valósuljanak meg. Rendkívül fontos a párton belüli nyíltabb politizálás, nem szabad elfogadni, hogy a problémák csak felülről, országos szinten oldhatók meg. A reformkör előkészítő bizottság javaslatot dolgozott ki a kör programjára, ezt minden jelenlevő kézhez kapta. A többórás összejövetelen vélemények, javaslatok tömege hangzott el. Ezek közül talán a leglényegesebb az volt, hogy a közreadott programjavaslat túl általános, a reformkörnek konkrét kérdésekre válaszokat kell találnia, ha a hamarosan megrendezendő megyei pártértekezleten hatékonyan akarja a radikális reform- irányzatot képviselni. A reformkör javaslata szerint a pártértekezleten elsősorban a megyei kérdéseknek kell hangsúlyt kapniuk, nem feledkezve meg a személyi vonatkozásokról.- áa Eseményekben gazdag főiskolai napok Március 28-30 között zajlanak le az idén eseményekben oly gazdag diáknapok a Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett Tagozatán. A hallgatók kedden este választották meg valamennyi évfolyam képviselője közül István Csaba III. éves tanítóképző szakos hallgató személyében a rektort az aulában, majd megfelelő humoros ceremóniák közepette megünnepelték a hatalom átvételét. A rektorválasztási hadjárat során tréfás feladatokat kellett megoldani, sztriptíztánctól orral történő tojásgör- getésig többféle próbának vetették alá a jelölteket. Volt táncverseny a jelen lévő tanárnőkkel, bohóctréfák. A megmérettetés alkalmával a végső pontszámot az döntötte el, hogy ki tudott a legtöbb szavazót maga mögött felsorakoztatni. Az általános jókedv jellemezte diákbuli hajnalig tartott a kollégiumban. Tegnap különböző nevelési intézményekbe látogattak el a hallgatók: e Pécsi Nevelési Központba, a tököli Fitalkorúak Börtönébe, a Fóti Gyermekvárosba, a várdombi általános iskolába, a fővárosi Pető András Intézetbe, a Hőgyészi Nevelőotthonba, a paradicsompusztai intézménybe, valamint a Gyönki Német Nemzetiségi Óvodába. Este a főiskola aulájában lépett föl a Musica bábegyüttes és a főiskola kórusai, színházi társulata. Utóbbi két Beckett-darabot mutatott be. Ma délelőtt 10 órakor a 122. előadóteremben vetítik a Vigyél magaddal című dokumentumfilmet, aminek megtekintése után a hallgatók beszélgetést folytatnak a film rendezőjével és főszereplőjével: Bojté Józseffel és Sztojka Katalinnal. 14 órától sportprogram veszi kezdetét, 18 órakor Magyarországon élő fiatal görög népzenészek, a Sirtos együttes koncertezik, utána görög táncház következik. A hatalom ünnepélyes visszavételére a koncert előtt kerül sor.
