Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

2 rtÉPÜJSÁG 1989. március 30. Politikai nyilvánosság és a tájékoztatási törvény alapelvei (Folytatás az 1. oldalról.) A főtitkárok úgy ítélték meg: a találkozó hozzájárult a két párt közötti kapcsolatok erősítéséhez, s ez új lehetőségeket nyit az együttműködés fejlesztéséhez más területeken is. Grósz Károly tájékoztató­jában arról is szólt, hogy a Szovjetunió­ban ígéretet kapott arra: a magyar szak­emberek kutatásaikhoz betekinthetnek az 1956-os eseményekkel kapcsolatos, ott őrzött dokumentumokba. Grósz Kárply a Jasszer Arafattal, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottsága elnökével március 16-17-én folytatott megbeszéléséről adott tájékoztatójában a többi közt rámu­tatott: a meghívással a hazai és a nem­zetközi közvélemény előtt.demonstrálni kívántuk változatlan szolidaritásunkat a palesztin nép harcával. A két tájékoztatóhoz kapcsolódva Kál­lai Gyula felvetette, hogy a március 15-ei demonstrációkon több szovjet- és kom­munistaellenes, a szocialista rendszert alapvetően érintő megjegyzés is elhang­zott. Javasolta: határolja el magát a testü­let e megnyilvánulásoktól, kifejezésre jut­tatva azt is, hogy alapvető viszonyunk a Szovjetunióhoz nem változott meg, to­vábbra is a magyar-szovjet barátság erősítésére törekszünk. Szűrös Mátyás sajnálattal állapította meg, hogy a magas szintű magyar-szov­jet tárgyalásokon nem volt szó a ma­gyar-román viszonyról, Románia maga­tartásáról. Véleménye szerint napjaink­ban szükséges, hogy e kérdésről szót váltsanak a vezetők. A PFSZ elnökével folytatott megbeszé­lések értékelésével kapcsolatban helye­sebbnek ítélte azt . a megfogalmazást, hogy nézeteink nagymértékben közeled­tek a közel-keleti kérdés megítélésében. Kifejtette azt is - Kállai Gyula felvetésére reagálva -, hogy nem kellene összefüg­gésbe hozni a magyar-szovjet viszonyt március 15-ével. , Grósz Károly az észrevételekre vála­szolva leszögezte: állást kell foglalni a március 15-ei demonstráción tapasztal­takban, azonban egy később megtár­gyalandó napirend kapcsán. Azt is el­mondta, hogy a Mihail Gorbacsowal folytatott megbeszéléseken szóba került a romániai helyzet is, ám nem a hivatalos tárgyalások keretében. Végezetül újból megerősítette: a Jasszer Arafattal lefoly­tatott eszmecserén nem tapasztalt véle­ménykülönbséget. Hozzátette: a gyakor­lat majd megmutatja, hol van azonosság és különbség. A tájékoztatót a testület tudomásul vet­te; ezután megkezdődött az első napi­rend tárgyalása: Berecz János tartotta meg előadói beszédét. BERECZ JÁNOS: Az új tájékoztatási törvény a kiépülő jogállamiság fontos pillére- A régi rendből az új felé tartó társa­dalomnak elkerülhetetlenül végig kell járnia azt az útszakaszt is, amelyben a korábbi szisztémák már, s a kialakitan- dók még nem működnek - mondotta többi közt Berecz János. - Az MSZMP- nek ma olyan helyzetben kell állást fog­lalnia a politikai nyilvánosság kérdésé­ben, amikor változik a határ a türelem és a sodródás között, miközben máris van­nak türelmüket vesztettek, akik az erő al­kalmazásával akarják mindazt megolda­ni, amit csak értelemmel, következete­sen, higgadt, elvi politikával lehet tartó­san, nagyobb megrázkódtatás nélkül el­rendezni. A politikai nyilvánosság gyors ütemű kibővülése a demokratikus politikai rendszer kiépülésének egyik fontos elő­feltétele és következménye. A politikai rendszer átalakítására irányuló törekvé­seink ezért természetesen kapcsolód­nak össze a politikai nyilvánosság funk­cióiról vallott felfogásunk megújulásával.- Az 1988. májusi pártértekezlet óta át­törés ment végbe a politikai nyilvánosság fejlődése terén. Ma a politikai nyilvános­ság szélesebb, fejlettebb, mint az elmúlt három évtizedben bármikor. Ugyanakkor a nyilvánosság szerkezetét, működését tekintve ma is átmeneti helyzetben va­gyunk. Az átmenet lényege, hogy a nyilvános­ság következetes kiépülése csak a politi­kai döntési rendszer mélyreható átalaku­lásával valósulhat meg. A politikai dönté­si rendszer átalakítása azonban hosz­szabb folyamat, több évet fog át. Ma még az elért eredmények ellenére sincs áttö­rés a politikai döntési mechanizmusban, hiszen ez jelentős részben az alkotmány újraalkotását követő intézményi átrende­ződéshez kapcsolódik. Ebben a helyzetben a nyilvánosság működésében kikerülhetetlen ellent­mondások jelentkeznek. Megteremtő­dött a lehetőség a különböző érdektö­rekvések nyilvános megfogalmazásá­hoz, de továbbra sincs megfelelő alap az egyes nézetek, vélemények szerepének, befolyásának megítélésével kapcsolat­ban. Különösen bizonytalan és ellent­mondásos annak megismerése, hogy a széles közvéleményben milyen súllyal, hatással jelennek meg e nézetek. Jellemző például, hogy tulajdonkép­pen eldöntetlen az a vita, hogy a külön­böző mozgalmak tényleges szerepük­nek, súlyuknak megfelelően jelennek-e meg a tömegkommunikációban. Tény, hogy a létrejött új szervezetek létszáma viszonylag kicsi, a politikai érdekek, né­zetek, vélemények súlya azonban nem a szervezeti létszámhoz kötődik. Elsősor­ban ahhoz, milyen társadalmi támoga­tásra találnak, és hogyan vesznek részt a politikai döntési folyamatban, vagy ho­gyan kapcsolódnak ahhoz. Egyelőre a különböző társadalmi-poli­tikai mozgalmak viszonylag kialakulatla­nok, s nincs egyértelmű helyük a politikai folyamatokban sem. Ilyenkor lehet érve­ket találni amellett, hogy az új szerveze­tek aránytalanul nagy nyilvánossághoz jutnak, de amellett is, hogy nyilvánossá­guk nem kielégítő. Ez az állapot nem is változhat meg mindaddig, amíg a politikai intézmények és játékszabályok meg nem szilárdulnak, és ezzel nem jönnek létre szilárd kapaszkodók a nyilvánosság szerveződéséhez. Ebben a helyzetben fordulhat elő, hogy kis létszámú szerve­ződések esetenként ugyanolyan nyilvá­nosságot kaphatnak, mint többezres tag­ságot számláló mozgalmak, vagy mint éppen a kormányzó pártként működő MSZMP. Ez a magyarázata annak is, hogy a tisztességes szándékú érdektö­rekvések mellett a nyilvánosságban tá­guló teret kaphatnak sanda szándékok, rágalmak, leegyszerűsíttő egyoldalúsá­gok és köpönyegforgatók, az etikai, íz­lésbeli normákat megsértők is. A sajtó kritikai feltáró funkcióinak egyoldalúsá­gai eredményezik, hogy ma nemritkán a nyilvánosság előtt hurcolnak meg embe­reket, olykor félmondatokból fabrikálnak ügyeket, s még nem működik az a törvé­nyi mechanizmus, amely megvédene őket személyiségi jogaikban.- A nyilvánosság valamennyi szintjén, igy a tájékoztatásban, a sajtóban is a mi viszonyaink között akkor lehet tartós és érdemi az elmozdulás, a folyamatok ak­kor kezelhetőek, ha törvény által biztosí­tott a véleménynyilvánítás és a sajtósza­badság, ha világosak és egyértelműek e jogok gyakorlásának módjai, korlátái és a jogsértésekkel járó következmé­nyek is. Minden jogállamban a törvény hatá­rozza meg a társadalmi működés alap­szabályait, e törvények azonban minden­kor tükrözik a kormányzó pártok politikai akaratát is. A Központi Bizottság elé azért terjesztettük a tájékoztatási törvény poli­tikai irányelveit, hogy ezt a politikai aka­ratot kifejezve adjon előzetes útmutatást a törvény megszövegezéséhez.- Az új tájékoztatási törvény a kiépülő jogállamiság fontos pillére. Megalkotása sürgető feladat; a Politikai Bizottság úgy ítéli, hogy a törvény ez év második felé­ben a parlament elé terjeszthető - mon­dotta a továbbiakban a Központi Bizott­ság titkára. - Ebben a törvényben min­den pártnak, szervezetnek, intézmény­nek biztosítani kell azt a jogot, hogy el­döntse: mikor és miről ad tájékoztatást, illetve milyen esetekben kötelezhetők a válaszadásra. Ez a jog nem magyar sajá­tosság. A titokvédelem indokolt esetben az állampolgárt és az intézményeket egyaránt megilleti. Ezen belül is elkülöní­tetten kell a törvénynek kezelnie a civil társadalom részét képező gazdálkodó szervezeteket és a politikai állam szerve­zeteit, hiszen nem egyformán kötelezhe­tők információszolgáltatásra. Az informá­ciógazdálkodás a politizálás fontos alap­eszköze, a törvény ehhez is kellő lehe­tőséget és védelmet kell hogy biztosít­son. Az egyetlen nyilvánosság nemcsak az MSZMP-t és a kormányt, hanem az alter­nativ szervezeteket és azok sajtóját, pub­licistáit is objektivitásra, tárgyszerűségre kötelezi. Ha valamelyik fél nem tartja be ezeket a szabályokat, a szándékos torzí­tás kölcsönös bizalmatlansághoz és óhatatlanul kétféle nyilvánossághoz ve­zet. Az intézményi és a személyiségi jo­gok védelmében a törvénynek ezért biz­tosítania kell, hogy aki hitelrontás útján erkölcsi kárt okoz, anyagilag is felelős­ségre vonható legyen. Ehhez változtatni kell az erkölcsi károkozásért megállapít­ható kártérítés polgári törvénykönyvi szabályozásán Is. A törvényben egységesen rendezni kell a sajtóigazgatással összefüggő, ma még nyitott kérdéseket is. A törvényessé­gi felügyeletet ellátó szerv számára meg kell adni a jogot ahhoz, hogy felfüggesz- szen nyilvános közlést, bírósági eljárást kezdeményezzen. Szabályozni kell a saj­tóbűntettre és vétségre, valamint a hely­reigazításra vonatkozó anyagi és eljárás­jogi szabályokat is. Az igazságügynek ezért időben fel kell készülnie azoknak a feladatoknak az el­látására, amelyek az új sajtótörvény ha­tályba lépése után várnak az ügyészi, bí­rói jogalkalmazásra, valamint az ügyvéd­ségre.- Összhangban pártunk politikájával, a mélyrehajtó társadalmi demokratizáló­dással, a nyilvánosság reformjával, vala­mint az új tájékóztatási törvény koncep­ciójával: meggyőződésünk, hogy atörvé- nyes keretek között működő intézmé­nyek elidegeníthetetlen joga tömegkom­munikációs eszközöket létrehozni, mű­ködtetni, meghatározni azok politikai profilját, tevékenységi módjait és céljait az alkotmányosság tiszteletben tartásá­val. A társulási törvény egyenesen igényli ezt a szabályozást. Azok a jogok, ame­lyek erre vonatkoznak, arra az általános filozófiára épülnek, hogy mindent sza­bad, amit a törvény nem tilt. Berecz János külön kitért a sajtót érő piaci hatásokra, melyek máris átmeneti politikai következményű bérfeszültsége­ket okoztak a túlcentralizált, korszerűtlen kiadói szervezetek és az új sajtótermé­keknél foglalkoztatott újságírók között. Az előbbieknél kialakult gyakorlat a szín- vonaltalanságnak, a fegyelmezetlenség­nek kedvez. Konzerválja a középszerű­séget, felértékeli az igénytelenséget, és aláértékeli a tehetséget, az odaadást, te­hát sürgős változtatásra szorul. A felszólalók többsége úgy ítélte meg hogy a párt politikájának tartós eleme a nyilvánosság jelentőségének felismeré­se. A politikai és gazdasági reform, a de­mokratizmus kiszélesítése, a jogállam kiépítése a politikai nyilvánosság kiter­jesztését igényli. A reformfolyamat meg­torpanása, a „kézivezérléses” sajtóirá­nyítás azonban maga után vonta a nyilvá­nosság beszűkülését is. A vita vissza-visszatérő momentuma volt annak elemzése, hogy a nyilvános­ság és a sajtó nem ugyanazt jelenti, de nem is két különböző dolog. Mások fel­vetették: optikai csalódást jelent, ha az emberek - mivel minden probléma a saj­tóban tükröződik - egyedül a tömegkom­munikációs eszközöktől várják a megol­dást. A hozzászólók közül Gyuricza László a megyei pártsajtó jelentőségét emelte ki, javasolva, hogy a megyei lapkiadó válla­latok igazgatói és a napilapok főszer­kesztői funkcióit vonják egybe, s az új tisztség feleljen meg a megyei pártbizott­ság titkári rangjának. A vitában elhangzottakra Berecz Já­nos válaszolt, majd szavazás követke­zett: a testület egyhangúlag úgy döntött, hogy megbízza a szerkesztőbizottságot a dokumentumoknak a vitában elhangzot­takkal történő kiegészítésével, s az elő­terjesztést, valamint a vitaösszefoglalót elfogadta. Ezután Lukács János, a Központi Bi­zottság titkára terjesztette elő a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól készített jelentést. LUKÁCS JÁNOS: A tagság többsége felismerte, hogy társadalmunk a többpártrendszer irányába halad Lukács János elöljáróban áttekintést adott a pártviták politikai és szervezeti jellegű tanulságairól, kiemelve azt a tö­rekvést, hogy a politika formálásában a párt minden tagjának legyen érdemi részvételi lehetősége. Utalt arra a tanul­ságra is, hogy nagyobb mértékben tisz­teletben kell tartani a pártmunka - és így a vitákban való részvétel - önkéntessé­gének elvét. Megállapította azt is: helyt­állónak bizonyult az a kijelentés, hogy előtérbe kell helyezni a párt értelmiségi létformáját. Kiemelte: a párttagság döntő többsége várja és elvárja, hogy a Köz­ponti Bizottság továbbra is tegyen kez­deményező lépéseket a társadalmat alapvető módon érintő sarkalatos kérdé­sekben. Szólt arról is, hogy sürgetik a kezdeményező lépéseket a gazdasági reform meggyorsítása - s ily módon a politikai és a gazdasági reform közötti összhang megteremtése - érdekében, valamint a párt szervezeti és működési rendjének átalakítása terén. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban rámuta­tott:- A pártvita arról tanúskodik, hogy a tagság döntő többsége felismerte és el­fogadja, hogy társadalmunk a többpárt­rendszer irányába halad és az MSZMP- nek ilyen politikai berendezkedés köze­pette kell megtalálnia a szocialista szel­lemben fogant politika érvényesítésének lehetőségét.- Figyelmet érdemlően sokan vallják, hogy az MSZMP az elmúlt tíz évben nagy lehetőséget szalasztott el. Annak a lehe­tőségét, hogy a demokráciát a civil társa­dalom megszerveződésének bátorításá­val, a társadalmi szervezetek önállósá­gának és függetlenségének garantálá­sával, az egypártrendszer keretei között építse ki. Joggal mutatnak rá arra, hogy a poli­tikai pártok a jövőben sem lehetnek ki­zárólagos letéteményesei az érdekek és a nézetek, az állampolgári törekvések kifejezésének.- A vitában nagy hangsúlyt kapott a politikai és a- gazdasági reformok egy­máshoz való viszonya. Figyelmet érdem­lő jelenség, hogy a vitákban kezd háttér­be szorulni a szorosabb értelemben vett, és önértékként kezelt reform, ugyanak­kor előtérbe nyomul egy egyszerű és kö­zérthető fogalom: a munka. A reformok mércéjénak egyre inkább azt tekintik: mennyire segítik elő az egyes ember nyugodt, színvonalas munkáját és tisz­tességes megélhetését? Egyre több ember ébred rá arra, hogy a fejlett árugazdaság, a piacgazdaság sehol sem a könnyen szerzett pénz, az ügyeskedés és a szélhámosság birodal­ma, hanem az ésszel és kifogástalanul végzett szorgalmas munkát állítja közép­pontba. Az írásos előterjesztés és a Lukács Já­nos előadói beszéde feletti vitában fel­szólalók alapvetően egyetértettek a poli­tikai reformok átfogó, következetes meg­valósításának programjával. Ugyanakkor néhány témakörben nagyobb nyomaté- kot adtak az előterjesztések megállapítá­sainak. A legtöbben azzal foglalkoztak, hogy a párt vezető testületé miként foglaljon ál­lást a munkahelyi, illetve a lakóterületi pártszervezetekkel kapcsolatos kérdés­ben. A Központi Bizottság végül is megbízta a szerkesztőbizottságot a vita alapján pontosított határozattervezet véglegesí­tésével, s egyhangúlag elfogadta a szó­beli kiegészítést. Ezután a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről, az ifjúsági szervezet to­vábbfejlesztésének irányairól tájékozó­dott a testület. Röviddel este hét óra után befejezte ta­nácskozását a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága. Munkanap­jának végén a testület - zárt ülésen - személyi kérdésekben döntött. A közel­múltban az Országgyűlés elnökévé meg­választott Szűrös Mátyást felmentette központi bizottsági titkári tisztéből. Nyug­díjba vonulása miatt ugyancsak felmen­tette a megszűnt Pártélet című elméleti folyóirat főszerkesztőjét, Lakos Sándort. Az MSZMP folyóiratot indít Új Fórum címmel; a lap főszerkesztője Szerdahelyi István lett. Derzsi András miniszter Szekszárdim Szekszárdon járt tegnap délután Der­zsi András közlekedési, hírközlési és épí­tésügyi miniszter. A megyei tanácson megbeszélést tartott Tamás Ádám elnök­kel, Bohli Antallal, az építés- és vízügyi osztály vezetőjével és dr. Nedók Pállal, a közlekedési osztály vezetőjével Tolna megye ezen ágazatainak jelenlegi hely­zetéről és a fejlesztési elképzelésekről. Derzsi András először járt megyénkben miniszterré választása óta, igy a tájéko­zódás és az ismerkedés is célja volt a rö­vid, háromórás látogatásnak. A megbeszélésen szó esett többek kö­zött a 6-os főút négy nyomtávúvá szélesí­téséről a szekszárdi delta és a siófoki elágazás között. A tervek szerint a mun­kákat rövidesen megkezdik és a jövő év végére fejezik be. A megbeszélés témája volt a közúthálózaton kívül a vasút, a táv­közlés helyzete, a megye építészete, te­lepülésfejlesztése is.- áa ­Reformkor Pakson Készülnek a megyei pártértekezletre Reformkört alakítottak tegnap défután Pakson, a városi pártbizottság nagyter­mében a jelenlevő párttagok. Hangsú­lyozták, hogy nem frakciót akarnak alakí­tani a párton belül, hanem élve a meghir­detett platformszabadság lehetőségével, igy akarják elérni, hogy a reformelképze­lések minél gyorsabban és szélesebb körben terjedjenek és valósuljanak meg. Rendkívül fontos a párton belüli nyíltabb politizálás, nem szabad elfogadni, hogy a problémák csak felülről, országos szin­ten oldhatók meg. A reformkör előkészítő bizottság ja­vaslatot dolgozott ki a kör programjára, ezt minden jelenlevő kézhez kapta. A többórás összejövetelen vélemények, ja­vaslatok tömege hangzott el. Ezek közül talán a leglényegesebb az volt, hogy a közreadott programjavaslat túl általános, a reformkörnek konkrét kérdésekre vála­szokat kell találnia, ha a hamarosan megrendezendő megyei pártértekezle­ten hatékonyan akarja a radikális reform- irányzatot képviselni. A reformkör javas­lata szerint a pártértekezleten elsősor­ban a megyei kérdéseknek kell hang­súlyt kapniuk, nem feledkezve meg a személyi vonatkozásokról.- áa ­Eseményekben gazdag főiskolai napok Március 28-30 között zajlanak le az idén eseményekben oly gazdag diákna­pok a Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett Tagozatán. A hallgatók kedden este választották meg valamennyi évfolyam képviselője közül István Csaba III. éves tanítóképző szakos hallgató személyében a rektort az aulá­ban, majd megfelelő humoros ceremó­niák közepette megünnepelték a hata­lom átvételét. A rektorválasztási hadjárat során tréfás feladatokat kellett megolda­ni, sztriptíztánctól orral történő tojásgör- getésig többféle próbának vetették alá a jelölteket. Volt táncverseny a jelen lévő tanárnőkkel, bohóctréfák. A megméret­tetés alkalmával a végső pontszámot az döntötte el, hogy ki tudott a legtöbb sza­vazót maga mögött felsorakoztatni. Az ál­talános jókedv jellemezte diákbuli hajna­lig tartott a kollégiumban. Tegnap különböző nevelési intézmé­nyekbe látogattak el a hallgatók: e Pécsi Nevelési Központba, a tököli Fitalkorúak Börtönébe, a Fóti Gyermekvárosba, a várdombi általános iskolába, a fővárosi Pető András Intézetbe, a Hőgyészi Neve­lőotthonba, a paradicsompusztai intéz­ménybe, valamint a Gyönki Német Nem­zetiségi Óvodába. Este a főiskola aulájában lépett föl a Musica bábegyüttes és a főiskola kóru­sai, színházi társulata. Utóbbi két Beckett-darabot mutatott be. Ma délelőtt 10 órakor a 122. előadóte­remben vetítik a Vigyél magaddal című dokumentumfilmet, aminek megtekinté­se után a hallgatók beszélgetést folytat­nak a film rendezőjével és főszereplőjé­vel: Bojté Józseffel és Sztojka Katalinnal. 14 órától sportprogram veszi kezdetét, 18 órakor Magyarországon élő fiatal gö­rög népzenészek, a Sirtos együttes kon­certezik, utána görög táncház követke­zik. A hatalom ünnepélyes visszavételére a koncert előtt kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents