Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
1989. március 29. KÉPÚJSÁG 3 Telefon körkérdés: A szebb jövőről Az újságíró kíváncsi emberfajta, ez mestersége velejárója. Kíváncsi, tehát kérdez. Kérdéseire - ha nem is mindig szívesen - többnyire kap feleletet. Alább kisebb összeállítás következik ilyen feleletekből. A kérdéseket telefonon tettük fel és eleve megígértük, hogy nem tesszük közzé a válaszolók nevét, hanem kilétüket csak a telefonszámukkal jelezzük. Ahogyan itt olvasható. A kérdés minden esetben ugyanaz volt:- Az ország gazdasági helyzete rossz. Mikorra remél változást, vagy ha nem bízik ilyenben, akkor miért nem? A körzetszám minden esetben a 74-es volt. 11 -724: - Nincs remény a javulásra. Az nem megoldás, hogy olykor, egyes embereket koncnak löknek a közvélemény prédájául. 15- 550: - Majd akkor lesz változás, ha a termelő vállalatoktól elbocsájtják az inproduktívakat és felszámolják a vízfejjé nőtt irodaházakat! 11- 780: - Minden rossz elmúlik egyszer. Én bizakodó vagyok, elsősorban a többpártrendszerben látom a kibontakozás útját. 12- 331: - Javulásnak lennie kell! Előbb, vagy utóbb, de én - 1912-es születésű létemre, aki már sokmindent megélt -.bízom benne. 14-667: - Hogy mikor, azt nem tudom megmondani. De remélem, mert nincs más lehetőségünk. Összefogás nélkül azonban nem megy! 14-701: - Én hiszek a vezetőkben és a meghirdetett három évben is. 86-125: - Nincsen remény. A helyzet csak rosszabbodik. Szép mondatokban gazdagok vagyunk, de a mentalitás épp úgy lezülött, ahogyan a munka intenzitása is. 40-452: Két-három éven belül megáll a romlás. Nem állítom, hogy valamilyen csodás, felfelé ívelő fejlődés következik, de legalábbis stagnálás... 40-448: - Ugye ez a kérdés valamilyen telefonmóka. Adja meg a számát! Névről ugyan ismerem önt, de újra hívom. (Miután megtörtént.) Bízni kell! Például a nyugati tőke beáramlásában is, mert anélkül nem megy. Persze úgy sem, ha folytatódik az a betartás a kis szövetkezetekkel szemben, ami jelenleg folyik! 12-132: - Ha 3-4 éven belül nem történik változás, akkor borul minden. Én elsősorban a vezetők szakmai képességeiben bízok. Abban, hogy Németh Miklós, Nyers Rezső közgazdász és a közlekedésügyi miniszter is, akinek a neve most nem jut eszembe... 65-867: - Az emberanyag erkölcsileg tönkrement. Amíg ez meg nem változik, javulás se lesz. 16- 062: - Lassan, és akkor is csak azért bizakodom, mert objektíve idealista vagyok. Nem a vezetőkben bízom, ilyesmiről évtizedek szívós munkájával szoktattak le. Az emberekben, vagy ha jobban tetszik - a magyarságban... * Egy kérdés, tizenkét válasz. A statisztika ismeri a nagy számok törvényét. Itt nincs szó nagy, hanem csak ötletszerűen kiválasztott telefonszámokról, melyek mögött az esetek 90 százalékában a hívó számára ismeretlen személyek rejtőztek. Ha a feltett kérdésre a hívó egyedül üdvözítő választ tudna adni, akkor valószínűleg már rég helye lenne a Minisztertanácsban. Nincs ott. A válaszadók se tárcaesélyesek. Véleményük azonban a jelek szerint van. ORDAS IVÁN Szavak a szeszről Bős-Nagymaros Tolna megyében? Mi lesz a Faddi-Dunával? II. . Ki váiia|p ä felelősséget az üdülőtelepért? Még nem múlt el reggel nyolc óra, mikor valaki egy butélia márkás italt akart vásárolni a megyeszékhely forgalmas élelmiszerboltjában. Ám a pénztárnál lebukott. Mert ilyent tenni, kilenc óra előtt, ezt nem lehet. Hiába mondta, a parlament már elfogadta a reggeli szesztilalom eltörlését, a pénztáros hajthatatlan maradt. Hallott ugyan ő is a változásról, de hivatalosan Pnem tud róla. Délelőtt a megyei tanács kereskedelmi osztályán ugyanilyen ügyek miatt csörögtek sűrűn a telefonok. Jelentkeztek a kereskedők Szekszárdról, Dombóvárról, máshonnan is, hogy most mi legyen. Mert a miniszter elmondta, nincs szükség a tilalomra, „kezdeményezik” a megszüntetését. De hát ezt csak az újságírók adták tovább, rádióban, tévében, újságokban. A szakembereknek pedig ez nem elég. A változtatásra akkor kerülhet sor, ha ezeket a híradásokat hivatalosan is megerősíti a tárca. Dél felé megtudtam, a minisztériumban is így gondolkodnak. Rendnek, fegyelemnek kell lenni. A miniszter szava csak akkor érvényes, ha azt pecsétes papír, vagy a hivatalos közlöny is megerősíti. Ehhez viszont idő kell. Még cirka egy hónap. A Kereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályától kapott hír szerint április végére megszületik a rendelet. Mintha kicsit máshoz szoktattak volna minket korábban. Mert eddig az volt, hogy a vasárnapi újságok megírták, hogy hétfőtől „rendezik”, igaz, újabban már úgy is mondták, emelik, ennek, annak, általában sokmindennek az árát, s lám,« hétfőn reggel az írás már törvénnyé vált. A pénztárban többet kellett fizetnünk. Most pénteken megírta az újság, hogy vége a reggeli értelmetlen tilalomnak, de kedden, meg, ha igaz, még néhány kedden sem lesz ez valóság. Szó se róla, kibírjuk. Mert aki hajnalok hajnalán fel akart hajtani egy-két kupicával, eddig is beszerezte. Ami a tanulság, rájöttünk, hogy a miniszter szava még ma is csak szo-szó.- sz I A dombori holtággal kapcsolatban a tanácsi vélemény után a szakemberek megállapításaira voltunk kiváncsiak. Pékár Kornél vegyészmérnök és Fehérvári Örs biológus, a Tolna Megyei Köjál dolgozói, munkakörükből adódóan évtizedek óta foglalkoznak a természetes vizek kémiájával és biológiájával. Az alábbiakban az ő véleményüket közöljük a holtág vizének romlásáról:- A holtágat az átgondolatlan, tudományosan megalapozatlan emberi beavatkozások sorozata juttatta ilyen rossz állapotba. Ha a természetben évmilliók alatt kialakult rendet saját felsőbbrendűségünktől és hatalmas tudásunktól elvakítva meg akarjuk változtatni, az csak bajok forrása lehet. Egyes felelős beosztású emberek nyilván úgy gondolták, hogy egy olyan hihetetlenül bonyolult rendszer, mint egy tó, éppoly engedelmesen fog reagálni a bölcs döntésekre, mint mi, alattvalók. De sajnos a természet maka- csabb, mint az emberek. Rendeletekkel nem lehet működésének törvényeit megváltoztatni. Valamikor régen, a hetvenes évek előtt a Faddi-Duna vize tiszta volt és átlátszó'. Sok hal volt benne, szívesen jártak ide a horgászok. Egy ilyen nagy víznek óriási a tűrőképessége a szennyezésekkel szemben. Marhacsordák, birkanyájak, lovak, és rengeteg baromfi fürdött benne, a falu a vizében mosta ki a szennyesét. Természetes öntisztulása, regenerálódó képessége olyan nagy volt, hogy nyugodtan állíthatjuk, gond nélkül elbírta volna az üdülők mai áradatát is, ha nem történnek felelőtlen beavatkozások, amelyek miatt a 80-as évek elejére felborult az egyensúlya. Tájidegen halfajok Óriási baklövés volt a tájidegen halfajok betelepítése. A növényevő amur és az algaevő busa ürüléke jó táptalaj az algáknak, ez elősegítette mértéktelen elszaporodásukat. Az átlátszóság csökkenése a barna kovamoszatok elterjedését segíti, mivel ezek sötétben szaporodnak. Ez okozza azt a zöldesbarna szint,'ami nem a leg- esztétikusabb látványt nyújtja a fürödni vágyóknak. Másik nagy hiba volt az angolnák betelepítése. Egy ilyen vízben szigorú rend uralkodik. A táplálkozási láncból egyetlen szem kivétele, vagy egy oda nem illő betétele azonnal felborítja az egyensúlyt. Az angolnák megesznek minden apró élőlényt, rákot, csigát, kagylót, férget. Pedig ezeknek óriási szerepük van a biológiai egyensúly fenntartásában, mert bomló anyagokkal táplálkoznak. A holtágban sajnos 6-7 éve nincs élő kagyló. Most már persze szeretnénk megszabadulni ezektől a tájidegen halaktól, de ez nem olyan egyszerű. Életmódjuk olyan, hogy nem lehet lehalászni őket. A növényevők a pecások horgára is ritkán akadnak. Megbízást kellene adni vagy legalább engedélyezni néhány megbízható horgásznak, hogy ezeket a halakat bármilyen eszközzel korlátlanul kifoghassák. Nagy víz - jó víz? Régen a mainál több mint egy méterrel alacsonyabb volt a vízszint. Voltak lapos, homokos partszakaszok, amelyeknek meghatározó jelentőségük volt a víz ön- tisztulási folyamatában. A lapos partra ugyanis a szél, a hullámzás kisodorja és lerakja a szennyet, az iszap egy részét, faágakat, leveleket és minden egyéb vízen úszó vagy lebegő törmeléket. A 70-es évek elején megemelték a víz- szintet, és ezek az öntisztító partszakaszok víz alá kerültek. Most szinte mindenütt meredek földpart szegélyezi a holtágat, ahol nemhogy le tudná tenni a víz a szennyét, de állandóan földet most be a mederbe. A régi nádsáv berothadt, ami szintén az iszap mennyiségét növelte. Az új part mentén kialakult az új nádas, de ez a mederviszonyok miatt sokkal keskenyebb lett, mint a régi, és így a víztisztító feladatát most kevésbé tudja ellátni. A bemosódó föld, a nádaratás híján vízbe kerülő öreg nád, a parti fák lehulló levelei, ágai mind-mind az iszap mennyiségét növelik. Lassan eliszaposodik az egész. És ezen nem segít a vízfrissítés, vagy vízszintemelés. Különösen akkor nem, ha ezt mind kémiai, mind bakteriológiai szempontból szennyezettebb Duna-víz- zel akarják megoldani. A mintegy tíz éve készült, a Duna vizét átemelő szivornya üzemeltetéséhez éppen ezen okok miatt nem járultunk hozzá, de ennek ellenére használták és használják ma is. A vízszint további emelése, különösen •»az erőmű hűtővizével, véleményünk szerint végzetes lépés lenne a holtágra nézve. A vízszintet inkább csökkenteni kellene, és folytatni az iszapkiemelést. Azon Kell fáradozni, hogy az eredeti állapotot visszaállítsuk, és akkor talán helyreállna a tó biológiai egyensúlya. Kinek az érdeke? A valaha csendes, nyugodt, az igazi pihenés lehetőségét biztosító üdülőtelep - különösen a KISZ-tábor melletti legrégibb része - ma már inkább bosszúságok forrása. Az ott létesült diszkóba az egész megyéből járnak a fiatalok, éjszakánként zenétől, motor- és autóversenyektől hangosak az utcák, elszaporodtak az üdülő- és kocsifeltörések. A strandot tönkretették a nagy gépek, a fürdéstől elmegy az ember kedve, ha meglátja a zavaros, barna vizet. Nyaranta horgászni sem nagyon érdemes, és az embereket az sem lelkesíti túlzottan, hogy nemzetközi kajak-kenu versenypálya épül, tovább növelve a forgalmat. De úgy tűnik, hogy az üdülőtulajdonosok, a pihenni vágyók véleményével nem törődik senki. A pályaépítés kísértetiesen hasonlít a bős-nagymarosi ügyre. A nyilvánosság mellőzésével, az érdekeltek véleményének megkérdezése, a várható környezeti hatások alapos tanulmányozása nélkül megkezdődik egy beruházás. Ugyanaz a környezetvédelmi hatóság adja ki az engedélyt, amely a tervezést és kivitelezést is végzi. Közben több tanulmány készül a várható környezeti hatásokról, amelyek egyhangúan a Duna-víz bevezetése ellen szólnak. Ezeket félreteszik és a „kutatások tovább folynak”. Ettől persze még a pálya elkészül, amelyhez majd biztosítani kell a magas vízállást. Találja ki az olvasó, hogyan fogják megoldani! Az üdülőtelep óriási értéket képvisel, sok ezer ember pihenését, nyaralását szolgálja. Vajon ki fogja vállalni a felelősséget, ha a vízminőség további romlása miatt a Köjál kénytelen lesz betiltani a fürdést, ha a rengeteg felépült üdülő elértéktelenedik, mert a holtág tényleg holttá válik? (Vége) ÁRKI ATTILA Huszonnégy tagja van Tolna megyében a Mavad Rt-nek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap megtartotta alakuló ülését a megyében érdekeltek részére a Mavad Részvénytársaság Szekszárdon, a ME- SZÖV-székház tanácstermében. A megjelenteket dr. Kálmán Gyula, a megyei szövetség titkára üdvözölte, majd dr. Tóth Géza, a vállalat vezérigazgatója tájékoztatta a részvénytársaságba belépni szándékozókat a Mavad helyzetéről, a részvénytársasággá alakulás feltételeiről. Elmondta többek között, hogy a cég zártkörű alapítású és 514 millió Ft alaptőkéje lesz. Arra törekednek, hogy az rt-ben ne csak tőkeérdekeltség, hanem tevékenységérdekeltség is legyen. Fontosnak tartják a termelői háttér biztosítását. A társaságnak összesen 398 tagja van az-országban, ebből 270 vadásztársaság, 91 áfész, illetve fogyasztási szövetkezeti szerv és 37 állami gazdaság, tsz. Közel 10 millió Ft értékben külföldi tőkét is bevonnak a működéshez. Az előadó utalt arra, hogy offenzív üzletpolitikát kívánnak folytatni, pénzügyi alapon. Gondot fordítanak a vadgazdálkodásra, közös vállalkozásokat szerveznek, segítik a részvényeseket eszközellátással, eszközfejlesztéssel, külföldi irodákat szándékoznak nyitni, külpiaci értékesítést folytatnak és feladatuknak tartják a kö rny ezetvéd e I met. Az áfészek felvásárlási tevékenységükön keresztül kapcsolódnak a vállalathoz. A vezérigazgató végezetül megjegyezte, hogy az új szervezeti keretek között másfajta gondolkodásra, másfajta tulajdonosi szemléletre van (lesz) szükség. Reményét fejezte ki, hogy korrekt gyümölcsöző együttműködés valósul meg a részvényesekkel. A tájékoztatót követően hatan tettek fel kérdést, elsősorban az alapszabály-tervezettel és a működési feltételekkel ösz- szefüggésben. A kérdésekre, felvetésekre a Mavad jelen lévő szakvezetői kielégítő válaszokat adtak. A tanácskozás záróaktusaként öt Tolna megyei áfész, a Tolna Megyei Zöldért Vállalat, egy tsz, és tizenhét megyében működő vadásztársaság írta alá az alakuló részvénytársaság belépési nyilatkozatát. LEMLE ZOLTÁN Az átalakuló ármechanizmusról Előreláthatóan már 1990-ben ár- és kartellhivatallá alakul át a jelenlegi Országos Árhivatal, és ehhez legalább 130- 140 érvényben lévő jogszabályt kell addig megváltoztatni. Ezt Vissi Ferenc államtitkár, a hivatal elnöke közölte tegnap újságírókkal a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában rendezett szakosztályi beszélgetésen. Elmondta, hogy előkészítésként már tavaly bevezették a fogyasztási javak 7-8 százalékának körében a gyártók és kereskedők közötti árkonzultációs rendszert. Az államtitkár szerint a jelenlegi magyarországi ármechanizmusban a lakossági fogyasztásnak alig 20 százalékát érintik a kifejezetten hatósági árak. (Ide sorolják az energiaárakat, továbbá az új személygépkocsik árát.) Úgynevezett kvázi hatósági árkörbe egyes mezőgazdasági termékek árai tartoznak, ahol a hatósági ár mintegy védőárként érvényesül. Árhatósági kontrollt alkalmaznak a termékek 11-12 százalékánál, amelynek során az egyébként szabadáras termékek áremeléseit előzetesen be kell jelenteni; továbbá szűkebb körben árkonzultációkkal alakítják ki az árakat. Vissi Ferenc azt is bejelentette, hogy amennyiben a kormány korábbi támogatási politikájával ígérete szerint szakít, akkor a jelenleg 10-14 százalékra tervezett idei inflációs ütem a következő években sem növekszik. Ugyanakkor tartósan számolni kell azzal, hogy a magyar gazdaságban meglévő mintegy 60-70 milliárd forintnyi árufedezet nélküli pénztöbblet eleve 8-9 százalékos inflációt jelent. Ugyancsak inflációs hatást rejt magában az erőteljesen szorgalmazott és már kimunkálás alatt lévő bérreform. Az infláció egy része egyébként gazdasági indok nélkül, kifejezetten a gazdálkodók és a lakosság inflációs várakozásának hatására alakul ki. Az olajszennyezés sem ritka
