Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
1989. március 29. 2 népújság Amerikai képviselőházi küldöttség tárgyal Budapesten A megyei párt-vb üléséről jelentjük j (Folytatás az 1. oldalról.) sok tapasztalataiból, de végső soron nekünk kell problémáinkra a megfelelő megoldást kidolgoznunk. Ez sok tekintetben teljesen újszerű lesz. Az MSZMP-nek és a kormánynak nagy felelőssége, hogy az átmenet összességében stabil viszonyok között és sikeresen menjen végbe.” A magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok fontosságáról, a bővítésükre irányuló magyar szándékokról és lehetőségekről szólva a miniszterelnök és Nyers Rezső kiemelték: segítene, ha az Egyesült Államok törvényhozása hosz- szabb időszakra megadná részünkre a legnagyobb kedvezményt, s ha jóváhagyná az OPIC (a Külföldi Magánberuházásokkal Foglalkozó Állami Korporáció) garanciáinak magyarországi kiterjesztését. A magyar politikusok azt is kifejtették, hogy a gazdaság megújításához nemcsak tőkére és technológiára, hanem korszerű vezetési, szervezési ismeretekre is szükség van, amelyek elsajátítását várhatóan nagymértékben segíti a Budapesten nemrégiben megnyílt menedzserképző központ, ahová az Egyesült Államokból és más országokból is várnak oktatókat. Az amerikai képviselők - kérésükre - részletes tájékoztatást kaptak a most elfogadott sztrájktörvényről és az új alkotmány kimunkálásával kapcsolatos főbb elképzelésekről. Mindkét találkozón jelen volt Kovács László külügyminiszter-helyettes, vala(Folytatás az 1. oldalról.) működési szándék. „Azt akarjuk, hogy a román ember, a román nép érzékelje: jó szándékkal, előítélet nélkül, őszinte barátságot ajánlva közeledünk hozzá. Ugyanezt kérjük tőle. Nem ökölbe szorított, hanem kézfogásra nyitott kezünket (Folytatás az 1. oldalról.) kilábalásra. Címének némileg ellentmondva csak 20 oldalon keresztül foglalkozik bírálattal, s nem kevesebb mint 120 oldalon konstruktív indítványokat tartalmaz. Palotás János szerint a VOSZ-doku- mentum várhatólag a hivatalos gazdaságpolitika heves ellenkezését fogja kiváltani. Jelenlegi formájában ugyanis csaknem névre szólóan jelöli meg, milyen személycserék szükségesek a valós gazdasági fordulat végrehajtásához. A VOSZ szűkebb vezetősége úgy látja: a gazdaságirányításban nem indult el az a személyi átrendeződés, amely a politikai testületekben - lassan bár, de - már kezdetét vette. Ez három okból is erős fék a gazdasági reformban. Egyfelől a régi tisztviselők nem képesek új koncepciókat megalkotni: másfelől pedig ha születnek is jó elképzelések, azokat nem szívmint Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A küldöttség délelőtt felkereste a Kereskedelmi Minisztériumot, ahol Beck Tamás miniszter adott tájékoztatást a magyar gazdaság helyzetéről és az új törvények nyomán kínálkozó széles körű tőkeelhelyezési lehetőségekről. A miniszter és a képviselők megbeszélésén szót váltottak a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, a forgalom növelésének lehetőségeiről, különös tekintettel a magas technológiai színvonalú amerikai termékekre. Mint megállapították: a kétoldalú árucsereforgalomban kiemelkedő év volt 1987. Ekkor 560 millió dollárt tett ki a forgalom, s a következő esztendőben is ezt megközelítően alakult: elérte az 526 millió dollárt. Az Egyesült Államok ezzel a tőkés országokkal folytatott exportforgalmunkban a negyedik, importforgalmunkban pedig az ötödik helyet foglalja el. A vendégek javasolták, hogy a magyar vállalatok növeljék vásárlásaikat a fejlett technológiát képviselő termékekből, például telekommunikációs berendezésekből. Beck Tamás a külföldi működőtőkebehozatal ösztönzésére hozott intézkedések közül kiemelte az április 1 -jén nyíló Investcenter létrehozását, s felhívta a figyelmet az amerikai működőtőke számára kínálkozó magyarországi lehetőségekre. A képviselők kifejezték reményüket, hogy a magyar gazdasági élet fejlődésének felgyorsulása serkentőleg hat a két ország közötti kapcsolatok alakulására. nyújtuk feléje. S reméljük, hogy el is fogadja” tesznek hitet a barátság mellett a kör tagjai 1989 húsvétján, bizakodva és szót emelve a változtatás, a jobbítás szándékáért, a humánum jegyében. CSEFKÓ JUDIT vel-lélekkel hajtják majd végre. Nem közömbös továbbá az sem, hogy a régi gazdaságpolitikai kurzus tagjai már nem élveznek bizalmat a közvéleményben, márpedig - vélik a vállalkozók - a vezetőség iránti bizalom nélkülözhetetlen a megújuláshoz. A szövetség indítványai közül a legfontosabbak adókedvezményt kérnek, valamint társadalombiztosítási terhek jelentős mérséklését javasolják, kiváltképp a kezdő vállalkozások számára. Fejtegetésük szerint ezáltal újra feléleszthető lenne az utóbbi időben ellanyhult vállalkozási kedv. Többen vállalkoznának, ezáltal több szereplő lenne a gazdaságban, így több részre osztva elviselhetőbbek volnának a hatalmas terhek, melyek többek közt az óriási adósságállomány miatt nehezednek a honi gazdálkodókra. (Folytatás az 1. oldalról.) sokat bírált érdekképviselet is olyan, amilyennek engedte a párt és a kormány. Tamás Istvánná is az önkritikusabb múltértékelést hiányolja: amikor arról szólunk, hogy a gazdasági vezetők mindent felülről várnak, ne feledjük, hogy évtizedekig az irányítás kötötte őket gúzsba. A hozzászólók azt is keresték, milyen biztosítékai lehetnek az agrárpolitika megújításának. Keresték azért is, mert a párt számos jó elképzelése az állam indokolatlan pénzügyi beavatkozása miatt sem valósult meg. Hivatkoztak a mező- gazdasági fejlesztéseket sújtó hitelpolitikára, arra, hogy kijelentjük, ne nyíljon az agrárolló, ennek ellenére a jelenlegi árintézkedések is csak tovább nyitják azt az ollót. Sokat beszéltünk arról is, hogy figyelembe kell venni az agrárállamok sajátosságait, a gyakorlati intézkedések mégsem ezt mutatják. Itt van például a támogatások leépítése - holott a világban, Magyarország és Új-Zéland kivételével, a kormányzatok az agrárágazatot erőteljesen támogatják - az erőltetett agrárexport, a termeléstől a feldolgozásig az egész folyamatot figyelembe vevő koncepció hiánya, a mezőgazdaság ipari hátterének gondjai - sorolták a testület tagjai. Lapzártakor még tartott Estébe nyúló vita az alternatív szervezetek kerekasztal- beszélgetésén Pártok és alternatív szervezetek képviselőit várta tegnap délután öt órakor Szekszárdon lapunk szerkesztőségébe a Szekszárd-Ért klub és az Orvosklub. Azoknak a szervezeteknek, alakuló szerveződéseknek a képviselőit invitálta természetesen az érdeklődő városlakók mellett, akik a jövőben a város és környéke közéletében vagy vezetésében koalíciós partnerként részt vehetnek. Mark Palmer, az USA nagykövete múlt heti látogatása után ez volt az első alkalom, hogy ilyen környezetben együtt ültek a település jövőjében és jelenében felelősséget érző emberek. A téma rendkívül szerteágazó volt, egyebek mellett az egyes pártok munkahelyen és lakóterületen alkalmazott politikai módszereiről, a tanács és a lakosság közötti kapcsolat erősítéséről, a tanács és a lakosság közötti kapcsolat erősítéséről, az éves költségvetési vitákra vonatkozó javaslatokról, az ipar, a mezőgazdaság, a városrendezés és természetesen az iskolaügy helyzetéről szóltak az egybegyűltek. A hosz- szúra nyúlott izgalmas beszélgetésről részletes tudósítást lapunk holnapi számában olvashatnak. Amiről már most, az első alkalommal megállapodtak a résztvevők: a jövőben rendszeresen ugyanezen a helyen előre meghatározott témát vitatnak meg, gyűlnek össze az érdekelt és érdeklődő szervezetek képviselői. Az agrárpolitikai koncepció néhány részkérdéséhez kapcsolódott Tamás Istvánná. Nem ért egyet azzal, hogy a mező- gazdaság és a falvak közé egyenlőségjelet teszünk, hiszen a városok és a városokban élők is sokféle módon kötődnek ehhez az ágazathoz. Bírálta a javaslat azon mondatát is, amely megfogalmazta: a KGST-piacon várhatóan továbbra is ellentételezési gondjaink lesznek. Erre a megállapításra nem lehet agrárpolitikai koncepciót alapozni: itt is a valóságos piaci viszonyok érvényesüljenek! Véleménye szerint a gazdaságtalanul működő üzemeknek jobban kellene természeti adottságaikkal élni és hasznosítani a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket is. Az érdekképviseletről szólva szolgáltató és a jelző szerepet tartotta a legfontosabbnak. Az állam és a termelő üzemek kapcsolatában is a garanciákat kereste Tamás Istvánná. Az államtól elsősorban az üzemek piaci mechanizmusok közötti működési feltételeit, az ezt szolgáló pénzügypolitikát, a koordináció, az infrastruktúra, a képzés és átképzés biztosítását várja. A szervezetek autonómiáját biztosítani kell, feltételeit pedig egyértelmű törvényekkel kell garantálni. Jánosi György, a tanítóképző főiskola tagozatvezető-helyettese az agrárpolitikai koncepció megvalósításának korlátáit a települések egyenlőtlen helyzeté(Folytatás az 1. oldalról.) ' Most mégsem a törvény maga az oka annak, hogy gyorsan átlép felette az idő. Megannyi részlete ma is, holnap is még hasznosan alkalmazható lenne. Az a politikai sturktúra van letűnőben, amelynek egyik utolsó, de jellemző, törvénybe iktatott produktuma. Ilyen értelemben a „történelem” kiált új törvényi szabályozás után. Hogy miért? Az okok jól megindokolt rendszerét tartalmazza az az előterjesztés, amely a Népszabadság szombati számában olvasható a politikai nyilvánosság és a tájékoztatási törvény irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának és a pártsajtó fejlesztésének kérdéseiről. Az előterjesztést a Központi Bizottság március 29-i ülése fogja tárgyalni. A tavalyi országos pártértekezlet után szakított a párt a korlátozott nyilvánosság melletti direkt irányítás gyakorlatával. Dinamikus folyamat indult be, amelyben a politikai nyilvánosság már nem csupán „sajtómunkát", „információs struktúrát” jelent, hanem a társadalmi demokrácia érvényesülésének színtere. Bármennyire leegyszerűsítésnek tűnik, a történelem az októberi forradalom utáni, - és csak azzal mérhető - korszakváltást, mint a szocializmus építésének új, egyesek szerint végső lehetőségét a peresztrojka kifejezésével jelöli. E fordulatnak van egy világszerte ismert kulcsszava: a glasz- noszty. Ha nem is lépésről lépésre azonos úton járunk a Szovjetunióval, a folyamat tartalma Magyarországon is hasonló. Ezért, valahogy ilyen távlatokban kellene elhelyezni az átalakítási folyamatban a politikai nyilvánosságról most születő elhatározásokat. A közzétett előterjesztésből kitűnik, hogy az MSZMP - új módon keresve helyét a hatalmi struktúrában, - nem egy az apparátus által megfogalmazott törvény- tervezetet kiván „jóváhagyásra” feltálalni. Ehelyett az alkotmányozási folyamat egyik fontos állomásaként megfogalmazza a maga irányelveit, amelyeket meggondolásra, elfogadásra ajánl a törvény megalkotására hivatottaknak. Az ajánlás a jogállamiság ma élő stációit bejárva válhat - e tervek szerint még ebben az évben - törvénnyé. ben látja. Szólt az elöregedésről, az infrastruktúra fejletlenségéről, a csonka és kontraszelektált értelmiségről, a falun élők kulturális és művelődési hátrányairól. Az alulról jövő kezdeményezéseknek, az érdekek megfogalmazásának, érvényesítésének nagy szerepet szán a koncepció - mondotta -, ehhez pedig kultúra szükséges. Úgy látja, hogy a falun elinduló önszerveződési folyamatokban az agrárértelmiség lesz a meghatározó. , Máté János támogatja, hogy az értékesítésben meglévő monopolpozíciókkal szemben a többcsatornás értékesítési rendszer épüljön ki oly módon, hogy ebben a termelő érdekeltsége érvényesüljön. Rendet kell tennünk a mezőgazda- sági üzemek településfejlesztési kötelezettségeiben is: a falu fejlesztése legyen a tanács feladata, amelyet a területén működő üzemek adóiból oldjon meg. Az agrárpolitikai koncepció vb-vitájá- ban hozzászólók minduntalan visszatértek arra, hogy a mezőgazdaság helyzete a továbbnyiló agrárolló és a nyomott árak mellett csak romlik, megoldást az értékarányos árak érvényesítése és a bérreform hozhat. A testületi ülésen elhangzott véleményeket kiegészítve a most folyó társadalmi vita tapasztalataival továbbítják a Központi Bizottsághoz. A Központi Bizottság elé kerülő előterjesztésnek van egy másik, más típusú fejezete. Ez a pártsajtóról, a párt sajtópolitikájáról szól. Ez, amennyiben a KB elfogadja, nem ajánlás, vagy irányelv lesz, hanem határozat. Ilyenformán kötelező állásfoglalás a párt tagjai és szervezetei számára. Mondhatni: új alapokra helyezi a pártsajtóról és a sajtó munkájáról vallott eddigi felfogásokat és a párt gyakorlatát. Ezen belül érdekes és sok tekintetben hézagpótló a határozattervezetnek a párt megyei lapjairól szóló része. Alkalmas a mai, sok helyen tapasztalható kételyek, bizonytalanságok eloszlatására, miután világosan körvonalazza, mit vár a párt e lapoktól, s hogyan kívánja velük kapcsolatrendszerét fenntartani. Új és meglehetősen bonyolult helyzetben találja a határozat a megyei lapokat. Annak idején, a párt hatalmi pozíciójának megszületése pillanatában, diktátummal teremtett egyértelmű helyzetet a sajtóban. Meg- a szüntetéssel, összevonásokkal kialakí- ■ tóttá az „egy megye, egy lap, az is csak a miénk lehet" koncepcióját és az ennek megfelelő szervezetét. Sokáig még a lassan előtűnő városi lapok is szenzáció- számba mentek, majd hirtelen gombamódra kezdtek szaporodni a különféle lapok, folyóiratok, időszakos kiadványok, közlönyök. Valóságos versenyhelyzet alakul ki, hiszen ezek a ma még többségében kis lapok különféle társadalmi rétegek, csoportok elkülöníthető érdekeit, eme érdekek politikai érvényesítésére vonatkozó elképzeléseiket fogalmazzák meg. Ebben a helyzetben a határozat megerősíteni javasolja, hogy a megyei lapokat a párt a jövőben is magáénak vallja, s elvárja tőlük, hogy hitelesen számoljanak be a politika országos folyamatairól, egyszersmind legyenek a helyi politikai közélet igényes közvetítői, befolyásolói. Feltételezi az előterjesztés, hogy ezek a lapok meghatározó módon fogják erősíteni a párt politikai befolyását. A Központi Bizottság bizonyára tovább formálja az előterjesztést, de máris bizonyosra vehető, hogy a leendő határozat nagy hatással lesz a magyarországi demokratikus átalakulásra. Újabb lépés a jogállamiság útján. (MTI-Press) MOLNÁR PÁL Összeül a VSZ külügyminiszteri bizottsága Április 11-én és 12-én a megállapodás szerint Berlinben kerül sor a Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának soros ülésére. (MTI) Mindkettőnknek drága Erdély Vállalkozói bírálat- kamarásné Miért kell tájékoztatási törvény? Tagtoborzót tartott a Magyar Néppárt A Magyar Néppárt (MNP) Tolna megyei szervezőbizottsága és az emellett működő tanácsadó testület tegnap este bemutatkozó és tagtoborzó összejövetelt tartott Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központ társalgójában. A megjelenteket Say István, szervezőbizottsági tag köszöntötte, majd a párt által vállalt Veres Péter-i hagyományok szellemét demonstrálandó, egy vers hangzott el az ismert írótól. Ezt követően Márton János, a Magyar Néppárt országos szervezőbizottsága szűkebb elnökségének a tagja ismertette a párt programját, agrárreform-terveze- tét. A jelenlegi elképzeléseket illetően egyebek mellett kiemelte a gazdaság, a politika és a kultúra egységes kezelésének fontosságát, mint az MNP lényegi szempontját. Nem párttal szövetkezik az MNP, hanem konkrét feladatokért és emberekért, jelentette ki beszédében. A tulajdonformákról szólva aláhúzta a közösségi tulajdon szerepét, továbbá azt, hogy a föld nemcsak a sajátunké, hanem egyúttal őseinké és utódainké is. Az ismertetőt - nem utolsósorban a program további alakítása, kiegészítése végett - vita követte, ahol a résztvevők többek között egyaránt hangot adtak egyetértésüknek, illetve kétségeiknek, például a föld magántulajdonának megőrzése, szabad forgalmazása, avagy a ^ célkitűzések túlságosan átfogó jellege I tekintetében. Az eszmecsere lapzártakor még tartott.
