Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek í\ Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA] TOLNA MEGYEI MA 1989. március 29. SZERDA XXXIX. évfolyam, 74. szám ÁRA: 4,30 Ft Ön kérdez - mi válaszolunk (5. oldal) Amerikai képviselőházi küldöttség tárgyal Budapesten A megyei párt-vb üléséről jelentjük Az agrárpolitika csak komplex gazdaságpolitikára alapozható Az agrárpolitika megújítása csak az általános gazdaságpolitika részeként lehetséges - hangsúlyozta valamenyi hozzászóló a megyei párt-végrehajtóbizottság tegnapi ülésén, ahol a testület tagjai az agrárpolitika megújításának koncepciójáról szóló MSZMP KB-javaslatot vitatták meg. Vas István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Tamás Ist- vánné, a megyei pártbizottság titkára és Máté János, a KSH megyei igazgatója erőteljesen sürgették az általános gazdaságpolitikai koncepció, stratégia kidolgozását. Tamás Istvánná így fogalmazott: jelenleg a részletek kimunkálásánál tartunk és úgy gondoljuk, ebből majd összeáll az egész, holott pont fordítva kellene. Számunkra pillanatnyilag ismeretlenek egy határozott gazdaságpolitika elemei, ezzel pedig nehezen lehet a jelenlegi agrár- politikai koncepciót összehangolni - mondta Vas István. Máté János is a komplex gazdaságpolitikai koncepció szükségességéről szólt, mivel az agrár ágazat sajátosságait is csak ezzel összevetve lehet kezelni. A mezőgazdaság elmúlt évtizedeinek alaposabb elemzését is igényelte több hozzászóló, mert csak igy lehet jó koncepciót kidolgozni. Izsák Gyula, a báta- széki termelőszövetkezet elnöke szerint ez az elemzés a hetvenes éveknél megállt, nem mutatja világosan, hogy a sikerágazat megtorpanása az állami irányítás aprólékos beavatkozásának is köszönhető. Nem veszi figyelembe a koncepció múltat elemző része azt sem, hogy a munkásság és a parasztság jövedelmeinek kiegyenlítődése ugyan húsz esztendővel ezelőtt megtörtént, de az azóta eltelt időszakban ismét nőtt a különbség a mezőgazdaságban dolgozók rovására. A (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap a Központi Bizottság székházában fogadta az Amerikai Egyesült Államok képviselőháza költségvetés-felhasználási bizottságának küldöttségét, amely Dán Rostenkowski elnök vezetésével hétfő este óta tartózkodik hazánkban. A párt főtitkára tájékoztatást adott a magyar belpolitika néhány időszerű témájáról, majd a kötetlen megbeszélésen válaszolt a képviselők kérdéseire. Az amerikai politikusok nagy érdeklődést tanúsítottak a magyarországi reformfolyamatok, a kelet-nyugati kapcsolatok alakulása, a nemzetközi helyzettel összefüggő magyar álláspont iránt. Több kérdés hangzott el a szovjetunióbeli átalakítással kapcsolatosan, s a magyar és a szovjet társadalomban végbemenő folyamatok kölcsönhatásairól. Dán Rostenkowski és a küldöttség több tagja elmondta, hogy Amerikában nagy rokonszenwel figyelik a magyarországi politikai, gazdasági és társadalmi eseményeket, s további sikereket kívántak az eredményes folytatáshoz. A találkozón részt vett Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Nyers Rezső államminiszter a Parlamentben, ugyancsak a déli órákban találkozott a képviselőházi küldöttséggel. Németh Miklós bevezetőjében rámutatott, hogy Magyarországon nagymértékben felgyorsultak az események, a politikai és gazdasági reformfolyamatnak sokéves mulasztásokat kell bepótolnia. Hangsúlyozta: „Igyekszünk meríteni má- (Folytatás a 2. oldalon.) Cshö Ho Dzsung hazánkban tárgyal A tánc nyelvén értették meg egymást írásunk a 4. oldalon olvasható. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Cshö Ho Dzsung a Koreai Köztársaság külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter fogadta. Jelen volt Han Tak Cse, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete. Cshö Ho Dzsung budapesti tárgyalásain szó lesz arról, hogyan segíthetné a magyar kormány Szöult abban, hogy kialakítsa és bővítse kapcsolatait a szocialista országokkal. Lépés a jogállamiság útján Miért kell tájékoztatási törvény? Nagy várakozás előzte meg annak idején a sajtóról szóló 1986- os törvényt, mégis, szinte páratlanul rövid idő után, feltehetően még ebben az évben, hatályát veszti. Születése pillanatában sem volt nehéz megállapítani, hogy ez a törvény nem alkalmas a tájékoztatásban érdekeltek - mind a sajtó, mind a közvélemény - várakozásainak a kielégítésére. Atisztessé- ges közéleti nyilvánosság garanciáit várták tőle akkor, amikor az állami politika rangjára emelkedett a negatív jelenségek elhallgatása, a rózsaszínű álmok realitássá való nyilvánítása. Amikor éppen a valóság megszépítése lett az információs struktúra működtetésének alapszabálya, a sajtó pedig a hatalmat gyakorló elit legfontosabb legitimációs eszköze. A sajtótörvényt e hatalom apparátusa fogalmazta meg. Olyan is lett. (Folytatás a 2. oldalon.) Hit a két nép barátságában Mindkettőnknek drága Erdély Vállalkozói bírálat (BUDAPESTI MUNKATÁRSUNKTÓL) „Nesz!” - ezzel a címmel készített 140 oldalas gazdasági elemzést a Vállalkozók Országos Szövetségének szűkebb vezetősége. A dokumentumot - mint Palotás János, a VOSZ elnöke tegnap Budapesten elmondta - most tanulmányozza az elnökség, és április 12-én öntik végleges formába.- Miként a szövetség vezetője részletezte: a tanulmány behatóan elemzi a magyar gazdaság jelenlegi állapotát, és konkrét javaslatokat tett a válságból való (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Ma délelőtt összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A testület javaslatot vitat meg a politikai nyilvánosság fejlesztéséről és a tájékoztatási törvény alapéléiről, valamint állást foglal a párt sajtó- politikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. A Központi Bizottság megtárgyalja a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatait, és tájékoztatást kap a KISZ XII. kongresszusának előkészítésé-, ről. A testület ugyancsak tájékoztatót hallgat meg a március 15-ei ünnepségekről és az MSZMP nemzetközi tevékenységének néhány fontos eseményéről, valamint dönt a Lukács György Alapítvány létrehozásáról. A Központi Bizottság személyi kérdéseket is megtárgyal. Magyar-román baráti kör Pécsett (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) Húsvét a feltámadás, a remény, az újrakezdés szimbóluma. Nem véletlen tehát, hanem tudatosan megválasztott időpont a Pécsett működő magyar-román baráti kör első színrelépése, megjelenése a közvélemény, az ország nyilvánossága előtt. Az alapító tagok - 40 magyar értelmiségi - úgy vélik, elérkezett az idő a magyar és a román nép viszonyának rendezésére, kezdeményezésük a lehetséges és azonnali tennivalók intézését sugallják. Bár az év elején már a kör megalakulását is értetlenség, hovatovább gyana- kodás kisérte, á meg nem értést ők kellő toleranciával fogadták: tudták, ha ma létezik népszerűtlen misszió, az övék biztosan az. Ezt tudva és vállalva láttak neki a programadó nyilatkozat elkészítéséhez. Soksok vita után formálódott ki a dokumentum, melyben a társaság hitet tett a két nép barátságának szükségessége mellett, voksolnak a jószomszédi viszony - újbóli - kialakításához. „Mi, a magyar-román baráti kör tagjai és a velünk egyetértő honfitársaink arra vállalkozunk most, hogy megvessük az alapjait a népi diplomáciának. Tiszteletben tartva a már kialakult államközi, politikai és diplomáciai kapcsolatokat, új, más módon akarunk elindulni. Közvetlen kapcsolatokat kívánunk teremteni magyarok és románok között: ember emberrel, közösség közösséggel, város várossal, nép néppel. Valamelyikünknek meg kell tennie az első lépést” - vallják a kör tagjai. Az első lépések közt szerepel egy román művelődéstörténeti sorozat indítása, majd román nyelvű alapfokú tanfolyam megszervezése, Eminescu - „a románok Petőfije” emlékest tartása, a közeli hónapokban egy barátságbusz indítása Bukarestbe. Hogy e közelítő szándékot milyen készséggel, igazsággal fogadják odaát - ez a közeljövő nagy kérdése. A magyar-román baráti kör nyilatkozatát és alapszabályát az ország vezetőihez, vezető testületéihez, s a napilapok, folyóiratok szerkesztőségeihez is eljuttatták. Életjelt adott magáról egy önszerveződő csoport, mely történelmi távlatokban gondolkodik. Intő jelként idézi a múltat, mely számtalan példát adott arra, milyen veszteségekkel, tragédiákkal jár két nép gyűlölködése, meg nem értése. A 40 főnyi alapító tagság néhány hét alatt százra nőtt, sőt országszerte kívánják megalapítani a magyar-román baráti köröket. Még akkor is, ha tudjuk, jó ideig vélhetően egyoldalú lesz a jelzett együtt- (Folytatás a 2. oldalon.) Mi lesz a Faddi-Dunával? Lapunk tegnapi számában indult írásunk azt kutatja, mi A3, oldalunkon található cikkünkben ezúttal a szakemberek lesz a dombori holtággal. Erről szólt a tanácsi vélemény. A megállapításait adjuk közre, feltéve azt az aktuális kérdést, Népújságban ma folytatódik (befejeződik) a kétrészes írás. hogy ki vállalja a felelősséget az üdülőtelepért.
