Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

2 ÜÉPÜJSÁG 1989. március 25. Az USA nagykövete Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) Az exportról szólva megjegyezte a nagykövet, hogy Magyarország túlzottan ragaszkodik tradicionális nyugateurópai partnereihez, pedig az amerikai élelmi- szeripari gépek olcsóbbak, a cégek mozgékonyabbak, és ebben az ágazat­ban a legfejlettebbek a világon. A magyar import ennek ellenére csökken, míg a magyar export folyamatosan nőtt az utóbbi években. Ezen a beszélgetésen is szóba került, hogy március 14-én Mark Palmer meglá­togatta a Munkásőrséget, egy nappal ké­sőbb pedig felvonult Budapesten már­cius 15-e tiszteletére. Sajnos Magyaror­szágon (ez a nap folyamán többször is elhangzott) elsősorban a hangulati té­nyezők érvényesülnek.- Fennáll-e a veszélye annak, hogy erőszakba torkollik a mai helyzet? - kér­dezte a nagykövet.- Nem zárom ki az egyik oldalról sem - válaszolta a megyei pártbizottság első tit­kára. Ez az előző két mondat jelzi a nagy­követ és a tárgyaló partnere aggodalmát is a mai magyar helyzetben. A Munkásőrség léte és szerepe is szó­ba került a 45 perces beszélgetésen.- Én voltam az első nyugati nagykövet, aki ellátogatott a Munkásőrségre. Az a ta­pasztalatom és a véleményem, hogy az alternatív szervezetek sem akarnak tár­sadalmi robbanást, ezt mindkét oldal bi­zonyította március 15-én. A délelőtti órákban Mark Palmer még Tamás Ádámmal, a megyei tanács elnö­kével tárgyalt. A kölcsönös üdvözlések után máris a gazdasági kapcsolatok le­hetősége került terítékre. Tolna megye négy vállalata exportál az USA-ba, ami igen csekély mennyiség, és nem véde­kezhetünk azzal, hogy nagy a földrajzi tá­volság.- Biztos vannak kölcsönös érdekek - hangzott el a nagykövet szájából. Tolnában megvan a fogékonyság - mondotta Tamás Ádám - és kapcsola­taink szélesednek, ha érdemi, valós re­form lesz az országban. Mark Palmer itt is feltette a munkaerőre vonatkozó kérdését, valamint azt, van-e fogadókészség a működő tőke iránt.- Tolnába jöhetne olyan vállalkozó, aki 100 százalékban hozná a tőkéjét?- Azonnal fogadnánk - mondotta a megyei tanács elnöke -, mert nekünk mindenek előtt a polgárok érdekét kell szem előtt tartani.- Tehát kell a működő tőke?- Igen - hangzott a rövid válasz.- Azt hiszem, csak ez lehet a jövő - hangsúlyozta a nagykövet. A szekszárdi bor került elő - kóstoló­ként is - meg mint eladandó áru.- Nálunk 65 ország ad el bort, 38 álla­munk termel, igen nehéz betörni a piacra. De maguknak magyaroknak sok a tehet­séges emberük, hagyni kell, hogy nyitot­tak maradhassanak és a kreativitás ke­rüljön az élre. A továbbiakban városnézésre indult az USA nagykövete a megyei tanács elnö­kének társaságában, majd a Művészetek Házában Méry Éva kalauzolásával is­merkedett meg az intézménnyel. A déli órákban a Szekszárdi Húsipari Vállalathoz látogatott a nagykövet, ahol Hartmann Lajos igazgató tájékoztatta, hogy ez a vállalat 1,5 millió dollár érték­ben exportál húst és ennek jelentős ré­sze az USA-ba kerül. A szokásos és elmaradhatatlan kérdé­sek természetesen itt is elhangzottak: Van-e szakképzett munkaerő, felesleges kapacitás...? Szóba kerültek a vállalat nehézségei is. Az, hogy az élel­miszeripart nagyon sújtják a gazdasági szabályzóváltozá­sok, az állam adó­politikája, az, hogy egyre csökken a le­vágandó sertés mennyisége.- Mert a magyar paraszt a legjobb közgazdász, és ha nem gazdaságos a termelés, akkor fel­hagy vele - mondta Hartmann Lajos.- Mit csinálnál a kormány helyében? - tette fel a kérdést a nagykövet.- Gyorsan átalakítanám a kormányt - hangzott a válasz.- Azt hiszen, Németh Miklós is ezt teszi - mondotta Mark Palmer. A későbbiekben megállapította: „A magyarok fáradtak, mert nem keresnek eleget és így minden energiájukat a kü­lön munkában kell eladniuk.” Ez a mon­dat akkor hangzott el, amikor megpró­bálták összehasonlítani a magyar vállalat és egy amerikai vállalat termelékenysé­gét. Később az adó került terítékre: „a sö- főröm most fizette be az adóját, 48 száza­lékot és igen mérges volt”. Délután a Hazafias Népfrontnál pártok és alternatív szervezetek képviselőivel találkozott az Egyesült Államok magyar- országi nagykövete és kísérete. Varjas János (HNF) köszöntője után Kapitány Ferenc (Független Kisgazda- párt), mint korelnök köszöntötte a vendé­get.- Először ül Tolnában együtt kerékasz­tal körül a pártok és szervezetek csoport­ja. Köszönjük önnek, hogy látogatása ezt lehetővé tette. Ebben a megyében az MSZMP erősen lemaradt attól az élvonal­tól, amely a reformot képviseli - mondot­ta Kapitány Ferenc. - Nekünk az a fel­adatunk, hogy a reformfolyamatok ger­jesztői legyünk.- Mi a helyzet a farmokkal? - kérdezte a nagykövet.- A nagygazdaságok kényszer hatá­sára alakultak ki - hangzott a válasz. - Nekünk az az álláspontunk, hogy ala­kuljon ki az oszthatóság - érdekeltségi viszony alapján. A párt mezőgazdasági szakértője, Hal- mosi József azt hangsúlyozta, hogy a nagygazdaság előnye a továbbiakban is megmarad, de a mai helyzetet ahhoz a lóhoz hasonlította, amit befogtak egy le­kötözött kerekű szekérbe.- Ilyen sajnos a vállalkozó is hazánk­ban: gúzsba van kötve. A nagykövet megismertette a résztve­vőket a Richmann házaspár esetével, akik 1 millió dollárt tettek le az asztalra és potenciális partnereket is hoztak Ma­gyarországra, de itt fél évig választ sem kaptak, Tajvanon két hét alatt már műkö­dött az üzem. Rácz Zoltán (Szekszárd-Ért klub) arról beszélt, hogy Magyarországon a pe­resztrojka a megyehatárokon általában megáll. Kialakult egy olyan sztálinista gé­pezet, ami nem változik azzal, ha egyet­len vezetőt leváltanak. Menedzserekre van szükség, akik humánusan, de na­gyon radikálisan változást tudnak hozni. Dr. Ternák Gábor (Orvosklub) meghí­vást tolmácsolt a nagykövetnek, majd az egészségügy helyzetéről beszélt. Say István (Néppárt) azt elemezte, hogy 60 hektáron gazdaságos a farmer­kedés, Magyarországon pedig csak 25- 30 hektár jutna családonként. Ezért ne­héz megoldást találni. A pártokról szólva elmondta, hogy kifelé a megbízhatósá­got, befelé pedig a radikális reformot kell képviselniük. Hajdú János (MDF Paks) arról szólt, hogy Grósz Károly úgy tűnik, mintha két lovat akarna megülni. Erre válaszolta a nagykövet a követke­zőket: a politikában ez nem elvetendő. Én elmentem a Munkásőrséghez, ő elment Aradra a románokkal tárgyalni. Ezt el kell fogadni. Egyik sem népszerű cselekedet, de meg kell tenni. Nádor Iván (Szekszárd-Ért klub) a ta­nulmányutak lehetőségéről kérdezett és a COCOM-lista gátjait hozta szóba. Daczi Margit (Szabad Demokraták Szövetsége) arról szólt, hogy ma még az emberek félnek belépni más szerveze­tekbe, mert a negyven év beidegződése nehezen múlik el. Talabos Gábor (Münnich Ferenc Tár­saság) kijelentette, hogy. nem mumus társaság, ők a párt belső ellenzéke. A rend és a fegyelem hívei, de nem a sztáli­ni rendnek és fegyelemnek.- Mi sem vagyunk mumusok - mondta válaszában Mark Palmer - és örülök, hogy találkoztam a Münnich Ferenc Tár­saság képviselőjével, mert ez Budapes­ten még nem sikerült. Dr. Pálos Miklós (MDF) egy Tamási Áron idézettel kezdte mondandóját: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”, majd azt hangsú­lyozta, hogy Magyarország mindig a ha­dak útján feküdt, de ez a nép ennek elle­nére életben maradt.- Amerika világítótorony számunkra, a szabadság és a demokrácia hazája - hangsúlyozta dr. Pálos Miklós.- A demokrácia legnagyobb ellensége a magyar pesszimizmus - állapította meg a találkozó utolsó perceiben a nagykövet - önök, akik itt vannak, látom, nem pesz- szimi^ták. Nyerges Tibor (MDF) a félelemről be­szél, ami az emberekbe ivódott. A hata­lom kiszámíthatatlan, így ez a félelem sem nagyon tud oldódni. Mark Palmer, az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete a kora délutáni órák­ban interjút adott a városi televíziónak és lapunknak. A nagykövet a magyar reformról- Milyen politikát követ az Egyesült Államok - és természete­sen annak magyarországi képviselője - a hazai reformok befo­lyásolására - hangzott első kérdésünk.- Azt hiszem, az USA alapvetően két befolyásolási formát ré­szesít előnyben - válaszolt Mark Palmer. - Először is az USA gazdaságilag és politikailag egyaránt sikeres, ezzel egyfajta modell szerepet játszik. Persze ez ugyanígy van más demokrá­ciák esetében is, hiszen a magyarok gyakorta utaznak Ausztriá­ba, s ennek szintén nyilvánvaló a hatása. Másodsorban meg­említeném, hogy meglehetős aktivitást fejtünk ki Magyarorszá­gon. Segítjük az önök gazdaságát, együttműködünk az új politi­kai szerveződésekkel és természetesen az MSZMP-n belüli re­formpártiakkal.- Véleménye szerint mi lenne most a legfontosabb tennivaló, hogy kikerüljünk a válságból?- Minél rövidebb idő alatt meg kellene szabadulni a bürokrá­ciától, illetve a gyárfalakon belüli politizálástól. Nagyon fontos, hogy azok a vállalatok, amelyek jól dolgoznak, megtarthassák, amit termeltek, a munkások megfizetése és a sikerágazatokba való beruházás végett. A ráfizetéses vállalatokat pedig be kell zárni. Úgy gondolom, önöknek olyan országgá kellene válni, mint Spanyolország. A világon nagyon kegyetlen a gazdasági vetélkedés: az, hogy a gyárakban kétszer annyi a munkás, mint az szükséges, már régóta nem járható út.- Visszatérve az ön által említett spanyol példára: geopolitikai helyzetünk nem zárja ki eleve ezt a lehetőséget?- Nyilvánvaló, hogy számításba kell venni Magyarország geopolitikai helyzetét, de ez is változás alatt van, mint ahogy az egész európai helyzet. A Szovjetunió is a reformok bevezetése mellett döntött, méghozzá radikális módon. Létezik is egy ilyen csoport a Varsói Szerződésen belül, mármint a reformerek tá­bora: a Szovjetunió, Lengyelország és Magyarország. Úgy tu­dom, hogy néhány Gorbacsovhoz közel álló személy még kriti­zálja is önöket, hogy nem haladnak elég gyorsan, különösen a gazdaság terén.- Végezetül egyszemélyes jellegű kérdés. A hírek szerint gya­korta teniszezik Németh Miklós miniszterelnökkel...- Igen, méghozzá elég rendszeresen. A tévében is bemutat­ták ezt, bár ott a háló két oldalán, egymással szemben álltunk fel. A valóságban együtt játsszuk a párost a miniszterelnökkel. Nem akarok megbántani más fontos magyar személyeket, de mi ketten általában mindenkit meg szoktunk verni, szóval jó csapatot alkotunk. HAZAFI JÓZSEF - SZERI ÁRPÁD Fotó: GOTTVALD KÁROLY Grósz-Gorbacsov találkozó , Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) egymás sikerében való érdekeltség ad­hat. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a KGST-ben mélyreható változtatásokra van szükség. Egyetértettek a Varsói Szerződés korszerűsítésének szüksé­gességében is. Egyértelmű közös állás­pontként fogalmazódott meg ugyanak­kor: a mai világ realitásai miatt - bár a nemzetközi életben jelentős kedvező vál­tozások történnek - még szükség van a két katonai, politikai szervezetre. Ennek kapcsán szó esett a semleges­ség kérdéséről is. A szovjet fél nemzetkö­zi tapasztalatokra hivatkozva úgy véleke­dett: a mai politikai viszonyok között nincs realitása egyik tagállam semleges­ségének sem. A Kremlben folytatott megbeszélés után Mihail Gorbacsov ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Grósz Károly hazautazása előtt nem­zetközi sajtókonferencián összegezte moszkvai munkalátogatásának tapasz­talatait. Egynapos munkalátogatását befejez­ve tegnap hazaérkezett Moszkvából Grósz Károly és kísérete. Ülést tart az MSZMP KB (Folytatás az 1. oldalról.) az MSZMP-nek ifjúságpárti programra, s ennek keretében új ifjúságpolitikára van szüksége. A politikai verseny megköve­teli a párt és ifjúsági szervezetei - koráb­binál - szorosabb együttműködését. Az együttműködés az értékek azonosságá­ra, a közös politikai érdekekre épül és közös tevékenységgel valósul meg. A Központi Bizottság tájékoztatást kap---------------------------7----------------------------­a március 15-ei ünnepségekről, az MSZMP nemzetközi tevékenységének néhány legutóbbi fontos eseményéről, valamint a Politikai Bizottság javaslata alapján dönt a Lukács György-alapít- vány létrehozásáról. A Központi Bizottság Grósz Károlynak, a párt főtitkárának előterjesztésében személyi kérdéseket is megtárgyal. (MTI) Két új testület A Minisztertanács tegnapi ülésén jóvá­hagyólag tudomásul vette Németh Mik­lós kormányfő beszámolóját a hágai kör­nyezetvédelmi konferenciáról. A kormány áttekintette az Országgyű­lés márciusi ülésszakának tapasztalatait, s meghatározta az ezzel összefüggő ten­nivalókat. A Minisztertanács megtárgyalta a bi­zalmatlansági és bizalmi indítvány sza­bályozásáról szóló törvényjavaslatot. A kormány megvitatta az országos közúthálózat fenntartásának és fejleszté­sének lehetőségeit, és elemezte pótlóla­gos források bevonásának módját. A Minisztertanács létrehozta a kor­mány mellett működő Tudománypoliti­kai, valamint Gazdasági Kollégiumot. * A Minisztertanács ülését követően Ma­rosán György szóvivő elmondta: a testü­let úgy határozott, hogy - a kormányfő parlamenti ígéretének megfelelően - el­készíti, s előreláthatólag júniusban be­nyújtja az Országgyűlésnek a bős-nagy­marosi beruházás költségvetési helyze­téről, a vízerőmű-építéssel kapcsolatos népszavazás feltételeiről, annak nemzet­közi és egyéb összefüggéseiről szóló tá­jékoztatót. Addig csak olyan munkálatokat lehet végezni, amelyek nem járnak visszafor­díthatatlan változással. A kormány tagjai egyetértettek abban, hogy a népszavazás jogi kérdéseit az Igazságügyi Minisztérium irányításával kell rendezni; a róla szóló törvényjavas­latot pedig az Országgyűlés elé kell ter­jeszteni. A kormány tárgyalt az autópálya-hasz­nálati díj bevezetéséről is - jelentette be Marosán György. Két új testületet is létrehozott pénteki ülésén a Minisztertanács. ATudományos Kollégiumot Pozsgay Imre államminisz­ter, a Gazdaságpolitikai Kollégiumot Medgyessy Péter miniszterelnök-helyet­tes vezeti. Valószínűleg egyetlen egy résztvevő sem gondolta volna, hogy a csütörtökön megtartott megyei KISZ-küldöttgyűlés reggel 10 órától este 10 óráig húzódik majd el. Ez esetben ugyanis bizonyára kevesebb idő pazarolódik el az aprólé­kos, néha teljességgel meddő ügyrendi vitára, s a meghívottak vélhetően inkább az érdemi kérdésekre koncentrálnak. Persze túlzás lenne egyértelműen csak a fenti, végső soron nem tartalmi vonatko­zásokkal jellemezni ezt a fórumot, hiszen azért az a célkitűzés, ami miatt a küldöt­tek összejöttek - nevezetesen a megyei szövetség megalakítása - beteljesült. A rendezvényen a különböző települé­sekről, gazdasági egységekből, intézmé­nyekből érkezett közel száz KISZ-es fia­talon kívül Váradi László az MSZMP Tol­na Megyei Bizottságának titkára és Ta­más Ádám, a Tolna Megyei Tanács elnö­ke is megjelent. Elsőként Schattmann Csaba, a KISZ Tolna Megyei Bizottságá­nak titkára számolt be a tavaly júniusi küldöttgyűlés óta eltelt időszak munkájá­ról. Bevezetésként ismertette a fiatalság általános helyzetét, a társadalom válsá­gából adódó számos nehézséget, az ifjú­ság nem egy vonatkozásban szinte kilá­tástalan perspektíváját. Kitért a helyi KISZ-szervezeti élet problémájára is, a költségvetési támogatás felére csökke­néséből adódó gondokra. A küldöttgyű­lés a beszámoló tudomásulvétele után alakuló küldöttgyűlésként folytatta mun­káját, s egyúttal kinyilvánította azt a szán­dékát, hogy még ezen a fórumon tolna megyei ifjúsági szervezetet hoz létre. Az ezzel kapcsolatos hozzászólások részle­tes vizsgálat alá vették a leendő megyei ifjúsági szövetség program- illetve alap­szabály- tervezetét. Szekszárd, Paks és Tamási városi KISZ-bizottságai írásban, szórólapokon is népszerűsítették azokat az elvárásokat, melyeknek teljesítéséhez kötötték a megyei szövetséghez való csatlakozást. A vélemények, nézetek sokszínűségé­ből Munkácsi Mihály, a KISZ KB intézőbi­zottságának tagja azt a tanulságot vonta le, hogy a küldöttek felelősségteljesen képesek dönteni az alapszabály kidolgo­zásakor. Ennek megfelelően a dokumen­tum előkészítő bizottságból és az érintett KISZ-szervezetek képviselőiből álló szerkesztőbizottság számos ponton - szervezeti, működési, vagyoni, testületi kérdésekben - tüzetesen átvizsgálta, majd kiegészítette, kibővítette az alap­szabály-tervezetet. Ezt a már véglegesített dokumentumot a résztvevők egyhangúlag elfogadták, s ennek megfelelően - nagy taps közepet­te - megalakult a KISZ MB jogutódja, a Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szö­vetsége. A késő esti órákban megtartott válasz­tásokon - ismételt hosszas vita után - megszavazták a kongresszusi küldötte- i két, illetve Orsós Anna személyében a szövetség titkárát, Schattmann Csaba személyében pedig első titkárát.- szá - ka ­Megyei KISZ-küldöttgyűlés Maratoni vita után alakult meg a szövetség Pártok és szervezetek képviselői között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents