Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-23 / 70. szám

2 Képújság 1989. március 23. Folytatta munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) dául az élethez való jog - gyakorlását ne, vagy csak társadalmilag elfogadható mértékben korlátozza. Egyetértés mutatkozott abban a kér­désben, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkálta­tóknál csak korlátozott mértékben gya­korolható a sztrájk, mégpedig úgy, hogy a szolgáltatás még elégséges teljesítését ne gátolja. A javaslat előkészítése során meggyőződtem arról, hogy ennek az elv­nek a biztosítékai, valódi garanciái nem a jogi szabályozásban, hanem társadal­mi-gazdasági tényezőkben gyökerez­nek. Meggyőző volt számomra az alapel­látásban tevékenykedő szakszervezetek és munkavállalók határozott és felelős­ségteljes hozzáállása. Egyértelműen ki­fejezésre juttatták, hogy a lakosság ter­hére, hátrányára csak kivételesen, igen súlyos érdeksérelem esetén élnek a sztrájk eszközével - mondotta az előadó. A tervezet azon szabályait illetően, amelyek a sztrájkban, különösen a jog­szerű sztrájkban résztvevők védelmét célozzák, érdemi vita keletkezhet. Itt egyetlen olyan szabályra hívom fel a fi­gyelmüket, amely nem a javaslatból, ha­nem az általános munkajogi szabályok­ból következik. Ha a sztrájk kezdemé­nyezése jogellenes munkáltatói maga­tartásra vezethető vissza, az érintett dolr gozók a kiesett munkabérüket kártérítés címén igényelhetik. Az államtitkár végezetül egy olyan kér­désről beszélt, amelyről a tervezet szán­dékosan nem szól: a szankcionálásról, a felelősségrevonásról.- Tudatosan törekedtünk arra, hogy a jogellenes sztrájkhoz kapcsolódó külön szankciókat ne tartalmazzon a törvény, ugyanis ezek nem kívánatos korlátokat jelentenek - hangsúlyozta. Természetes, hogy a jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozókkal szemben emiatt semmilyen joghátrány nem alkalmazható. Kivétel ez alól az az eset, amikor a jogszerű sztrájk­ban részt vevő dolgozók egyéb kötele­zettségeiket, így különösen a személy- és vagyonvédelem biztosításának köte­lezettségét megszegik. Az előkészítő vitákban állandóan jelen volt a kétség: nem tárjuk-e túlságosan szélesre a kapukat egy liberális sztrájk­törvény megalkotásával? A sztrájkjog olyan ár, amit a demokratizálásért meg kell fizetni. Hogy ez az ár milyen súlyos lesz, nem ezen a törvényen múlik. Embe­reken múlik, akik kiváltják és akik gyako­rolják a sztrájkot. SZIGETHY DEZSŐ (Győr-Sopron m. 14. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében a törvény társadalmi feladatát abban jelölte meg, hogy bizto­sítson olyan jogi lehetőséget, amellyel, mint végső eszközzel élhetnek a munka- vállalók. Ugyanakkor tartalmazza mind­azon korlátokat, amelyek beiktatásával a társadalom normális működése bizto­sítható. A bizottsági előadó felszólalását köve­tően megkezdődött az általános vita. DUDLA JÓZSEF (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 5. vk.), az MSZMP Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára szerint a sztrájk jogi szabá­lyozása nem fogja gerjeszteni a munka- beszüntetést. NAGY SÁNDOR (országos lista), a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára elöljáróban arról szólt, hogy a sztrájktörvény a tervezet néhány további kiegészítéssel, változtatással tárgyalha­tó, megfelel a legfontosabb kritériumok­nak, azaz annak, hogy a sztrájktörvény ne legyen korlátozó, és ne tartalmazzon körülményes szabályokat. SZARVAS ANDRÁSNÉ (Békés m„ 1. vk.), a békéscsabai UNICON Ruhagyár meo-csoportvezetője szerint a nagyüze­mi munkásság körében nem tapasztal­ható a sztrájkjog iránt akkora lelkesedés, mint amilyen érdeklődés mutatkozik a tö­megkommunikáció és a felső vezetés körében. NYERS REZSŐ államminiszter szerint a vita hozzájárult ahhoz, hogy kedve­zően változzon a jogszabálytervezet. A kormány a munkavállalói és a munkálta­tói szempontok érvényesítését a tör- vényelőkészítés során egyaránt indo­koltnak tartotta. Ugyanakkor a társada­lomban mindenképpen kiegyensúlyo­zottságra kell törekedni - hangsúlyozta -, elejét véve a gazdasági erő bármely ol­dalon történő túlzott koncentrációjának. HALMOS CSABA vitazárójában elő­ször arra a kérdésre válaszolt, hogy szükség van-e hazánkban ilyen törvény­re. Az államtitkár szerint a sztrájkjog tör­vény nélkül csak fiktív deklaráció, a sztrájk csakis ezzel a törvénnyel válik igazán joggá. Ugyanakkor jogosnak kell tekinteni azokat az aggodalmakat is, amelyek úgy ítélik meg, hogy a törvény hatására gyakoribbá válnak majd a mun­kabeszüntetések. A sztrájktörvény tervezetét az elfoga­dott módosításokkal kiegészítve az Or­szággyűlés 17 ellenszavazattal, 27 tar­tózkodás mellett törvényerőre emelte. Ezután a napirendnek megfelelően, Beck Tamás kereskedelmi miniszter tá­jékoztatta az Országgyűlést a Buda- pest-Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről. Beck Tamás nyomatékosan leszögez­te: a kormány mindeddig semmilyen irányban nem vállalt anyagi, pénzügyi kötelezettséget. A Minisztertanács a közelmúltban úgy határozott, hogy a világkiállítás megren­dezése esetén szükséges időben előre­hozni az egyébként is indokolt infrastruk­turális beruházásokat, amelyek főleg a közlekedés, a távközlés, és kisebb rész­ben az idegenforgalmi fogadóképesség fejlesztését célozzák. Beck Tamás elmondta, hogy az eddigi előzetes számítások, a külföldi szakértő cégek tanulmányai, a nemzetközi ta­pasztalatok és az osztrák szervekkel folytatott előzetes tárgyalások alapján a Minisztertanács - az osztrák kormánnyal egyetértésben - megalapozottnak, a gazdaság, a társadalom egésze érdeké­ben állónak tartja a világkiállítás megren­dezését. A kormány az Országgyűlés májusra tervezett ülésszakán kívánja benyújtani a Budapest-Bécs Világkiállítás megren­dezéséről az előterjesztését. Ezt az is in­dokolja, hogy a párizsi székhelyű álló Nemzetközi Kiállítási Iroda május végi közgyűlésén dönt a rendezési jog oda­ítéléséről. Végül Beck Tamás kérte az Ország- gyűlést, hogy fogadja el tájékoztatóját. Három képviselői hozzászólás után az Országgyűlés este hat óra után néhány perccel befejezte szerdai munkanapját. A világkiállítás előkészítésének helyzeté­ről ma reggel folytatódik a parlamenti vita. Ismét a szekszárdi orgonáról (Folytatás az 1. oldalról.) Az NDK-beli Jemlich cégnek - ők szál­lították a szekszárdi orgonát - nem a technikai segítők precíz kivitele a lé­nyeg. Ez magától értetődik. Ez ma min­den európai orgonaépítő alapkövetelmé­nye, mert különben kiesik a versenyből. A lényege az a bizonyos hangzás, amit Zilbermann örökségből vesz át.- Ez megfelel a klasszikus hagyomá­nyoknak?- Mindenben azt követi. Ilyenen ját­szott Bach is. Hát kell-e nagyobb vágy az embernek a modern időkben? Ami a ba­rokk után következett, az orgonaépité- szetben, csak a hanyatlást jelenti. Csúcspontnak tekintem a barokk klasszikus német ideált! Amikor tehát modernek akarunk lenni, akkor a törté­nelem folyamán kialakult optimumot kell megvalósítanunk!- Ez történt Szekszárdon? ,- Igen! Itt a Művészetek Házában, a zsinagóga örökségeként nagyon szép építészeti jegyek: oszlopok, boltív ma­A hangszer megérkezése radtak meg. Alapvető kívánság volt, hogy az orgona ne jöjjön nagyon az oszlopok elé. Ez teljesült, így semmi nem fedi az or­gona kihangzását. A gyakorlat szerint harminc regiszter esetében háromma- nuálosra építik az orgonákat. Ez kétma- nuálos, ami nagyobb variálhatóságot biztosit. Ennyi illik is a teremhez. Az orgo­nának konkrétan körülhatárolt háza van itt. Ez szintén a klasszikus irányvonal. A modern orgonákat úgy is szokták építeni, hogy a sípok teljesen szabadon vannak, így különös rajzolatot adnak. A régi ba­rokk orgonáknál a prospektben elhelye­zett sípok nem díszsípok, hanem maguk is megszólalnak. Itt is.- Úgy gondolom, az orgonaépítés na­gyon perspektivikus, optimizmust sejtető tény. Milyen tapasztalatai vannak a be­szélgetés elején említett városok orgo­náival?- A lényeg nem az orgonaépités, ha­nem az, hogy teljesíti funkcióját. Ezen a területen nagyon rossz tapasztalataim vannak. Ezek elsősorban szubjektív, sze­mélyes mozzanatok. Olyan etikátlan, in­korrekt munkastílusban gyökereznek, ami elszomorító. A váci orgona esetében például, amit először építettünk, olyan el­lenmunkát fejtettek ki az ottani tevékeny­ségemmel szemben, hogy már nagyobb érdekem fűződött ahhoz, hogy ne is lás­sam a hangszert. így 1980. óta oda nem tettem be a lábam és nem is koncertez­tem. Érdekes az számomra, hogy Szom­bathelyen, ahol komoly zenei vezetés van, ott nem csinálnak valódi felnőtt or­gonahangversenyeket. Több évig kell várnom míg egyszer gondolnak rám. Kecskeméten, ahol a zeneiskolában van az orgona, ott a zeneiskola a kezdeti ér­deklődést egy gyors bevételi forrásnak tekintette és nem volt hajlandó a filhar­móniával együttműködni. Ez hátránnyal járt. A Batthyány téri templomban kizá­rólag azzal foglalkoznak, hogy csak templomi zenélésre használják. Mindig külön engedély kell, ha netán külföldiek­nek meg akarja mutatni az ember.- Ezek után mit remél Szekszárdtól?- Azt, hogy ebben a gyönyörű házban valamiféle zenei koncepció kibontakoz­tatása lehetséges a filharmónia égisze alatt. Mindenképpen szakemberek köz­reműködésével és nem egyéni akciók és egyéni érdekek megvalósításán keresz­tül. Ha arról van sző, hogy' milyen zenei koncepciót dolgozzunk ki, vagy dolgoz­zon ki aJilharmónia, akkor a világért se olyat, ami érdektelen. Ha valami magas színvonalú, az már érdekkel történik és ez nemcsak azon az emberen múlik, aki éppen akkor játszani fog. Ötmillió forint­ért megépült itt az orgona. Akikért mindez történt alapérdekük, hogy a jövőben mi­kéntfunkcionál e hangszer. Azzal, hogy a jelen politikai helyzetben az érdekviszo­nyok fokozatosan a helyükre kerülnek, azt merem remélni ettől az orgonától, hogy az eddigi negatív tapasztalataim pozitívra fordulnak. DECSI KISS JÁNOS Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Minden a tervek szerint készült NDK kulturális napok megyénkben Eszmecsere a megyei tanácson (Folytatás az 1. oldalról.) Bajszné Kiss Magdolna - részben az el­hangzott kérdésekre válaszolva szólt a lakosság hangulatáról, a politikai hely­zetről is. Póla Károly a közoktatás, a mű­velődési intézmények, a megyénkben művészeti élet helyzetéről tájékoztatta a vendégeket. Joachim Schlund többek között egymás véleménye megismerésé­nek, a hasznosítható tapasztalatok cse­réjének fontosságáról fejtette ki vélemé­nyét. Ezzel összefüggésben - az NSZEP és az MSZMP előtt álló feladatokat, vala­mint a két testvérmegye együttműködési lehetőségeit illetően - említést érdemel a tavaly Karl-Mar'x-Stadtban aláírt, két évre szóló megállapodás pontosítása. Vendégeink a délután folyamán város­nézésen ismerkedtek a megyeszékhely nevezetességeivel. Este 7 órakor, igazi német hangulatot idézve, az Olbernhau-i VEB Holzbau Fa­gyár „Bergland” rézfúvós zenekara fo­gadta pattogó ritmusokkal a Babits Mi­hály művelődési központban a kulturális napok megnyitójára igyekvőket. A színházteremben Varjas János, a HNF Tolna Megyei Bizottságának titkára tartotta az ünnepi beszédet. Mint mon­dotta, a két ország kapcsolatainak hosz- szú idő óta egyik legjelentősebb ese­ménye ez a rendezvény, melynek felvált­va hol az NDK, hol Magyarország ad ott­hont.- Számunkra nagy megtiszteltetés - mutatott rá Varjas János -, hogy a fővá­rosi központi megnyitóval egy időben Szekszárd is lehetőséget kapott német barátaink fogadására. A megyei kapcso­latok két évtizedre tekintenek vissza, so­kan megfordultak kölcsönösen a két helyszínen, ismerkedve egymás munká­jával, gondjaival és örömeivel. A létező különbözőségek is hozzásegíthetnek bennünket ahhoz, hogy fejlődjön, erő­södjön a két nép barátsága és kultúrája - zárta mondandóját. A köszöntő után a - sajnos, meglehe­tősen gyér számú - közönség további ízelítőt kapott a színvonalas német zenei életből: elsőként a Jocketa-i Házi Zenei Kör mutatkozott be az érdeklődőknek, preklasszikusokból álló repertoárjával, majd a zwickaui VEB „Sachsenring” Au­tógyár kamarakórusa lépett a színpadra, sokoldalú műsorával. Éberség Romániában Az éberségre, a közvagyon iránti foko­zottfigyelemre, az ország szuverenitásá­nak védelmére, a törvények szigorú be­tartására irányítja az olvasók figyelmét az Aradon megjelenő Vörös Lobogó. A Scinteia, a Románia Libera és a Scinteia Tineretului után ezúttal már a megyei újságok is foglalkoznak a belpolitikai propagandának ezzel a területével. A la­pok ezt a kampányt azután kezdték, hogy megjelent a román főügyészség közle­ménye Raceanu Mircea diplomata letar­tóztatásáról aki „egy idegen hatalom kémszolgálatába szegődött”. A Vörös Lobogó ezt írja: „Még mindig nem tűntek le a történelem porondjáról azok a próbálkozások, egyes reakciós körök kísérletei, amelyek ellenséges, szocializmusellenes, románellenes ma­gatartásukkal a nép, szocialista álla­munk érdekeit sértik meg. Ezért van arra szükség, hogy minden dolgozó, a haza minden állampolgára fokozott felelős­ségérzettel végezze munkáját, minden esetben a becsület, a korrektség a szo­cialista törvényesség szellemében cse­lekedjék. Azokat pedig, akik megsértik a törvényességet, kárt okoznak a társa­dalomnak, szigorúan vonják felelősség­re” - írja a lap. PANORÁMA RÓMA - A magyarországi politikai perek felülvizsgálata kiterjed az egyházi személyek ellen lefolytatott perekre, köz­tük a Mindszenty-ügyre is - jelentette ki szerdán nemzetközi sajtóértekezletén Pozsgay Imre. Az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, államminiszter pártkül­döttség élén vett részt Rómában az OKP kongresszusán, de találkozott és eszme­cserét folytatott az OKP vezetőin kívül sok más politikussal is. BUDAPEST - Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke szerdán a Parlament­ben fogadta Pierre Cornillont, az Inter­parlamentáris únió főtitkárát, aki a világ- szervezet napokban véget ért centená­riumi konferenciáján vett részt hazánk­ban. A találkozón Pierre Cornillon az IPU végrehajtó bizottságának köszönetét tol­mácsolta az Országgyűlés elnökének a budapesti nemzetközi tanácskozás sike­res megrendezéséért. MOSZKVA - Az MSZMP főtitkárának csütörökön kezdődő moszkvai látogatá­sa kapcsán a magyarországi politikai és gazdasági reformokról, a tavaszi ünne­pekről tájékoztatta a szovjet sajtó képvi­selőit szerdán Moszkvában Rajnai Sán­dor. A moszkvai magyar nagykövet a lá­togatás kapcsán elmondta: Grósz Károly és Mihail Gorbacsov a tárgyalásokon mindenekelőtt a két országban végbe­menő belső folyamatokról folytat majd véleménycserét, s szó lesz nemzetközi kérdésekről is. Külön hangsúlyozta, hogy a magyar főtitkár rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonít a látogatásnak, s vele együtt a Politikai Bizottság, a KB és az egész párttagság is nagy érdeklődés­sel várja a két pártvezető moszkvai talál­kozóját. *- A jelek szerint George Bush és az ál­tala vezetett kormány valósághűen ítéli meg a Reagan elnök álltai kezdeménye­zett, nagy veszélyeket hordozó „csillag­háborús” elképzeléseket, és lehetséges az is, hogy azt csak a kutatásra fogja kor­látozni. Ez esetben az amerikai fél nem sérti meg a nukleáris fegyverzetkorláto­zási és -csökkentési folyamat alapjaként szolgáló ABM-szerződést - vélekedett szerdán Moszkvában Nyikolaj Cservov vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkarának csoportfőnöke. A magas rangú katonai vezető a csillagháborús program néven ismertté vált „Hadászati védelmi kezdeményezés” (SDI) meghir­detésének hatodik évfordulóján adott nyilatkozatot a TASZSZ szovjet hírügy­nökségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents