Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-23 / 70. szám

Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJy Honatyáink előtt a sztrájktörvény Folytatta munkáját az Országgyűlés Szerda délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével folytatta mun­káját az Országgyűlés március 8-án megkezdett ülésszaka. Az üléste­remben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Miniszterta­nács elnöke. A törvényhozók elő­ször az Országgyűlés idei várható programja feletti - a hónap elején megtartott ülésen megkezdett - vi­tát folytatták. DR. MEZEY KÁROLY (Szabolcs-Szat- már rh. 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályve­zető főorvosa az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának megbí­zásából indítványozta, hogy a parlament idei munkaprogramjában szerepeljen a nem dohányzók védelmében hozandó törvény tervezetének megvitatása. TÉCSY LÁSZLÓ (Szabolcs-Szatmár m. 19. vk.), a Nyírtassi Dózsa Mgtsz elnöke sokallta az ülésszakok számát, jobb idő- kihasználásra intette képviselőtársait, önmérsékletet kért a hozzászólóktól. CSIPKÓ SÁNDOR (Bács-Kiskun m. 20. vk.), a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke kifogásolta, hogy a kormány gazdasági csomagter­vének számos eleme nem szerepel a parlament idei programjában. Ezután a kormány illetékesei válaszol­tak a képviselők felvetéseire, majd Szűrös Mátyás emlékeztetett azokra az általános jellegű javaslatokra, amelyek a két héttel ezelőtti vitában elhangzottak, továbbá azokra a konkrét képviselői in­dítványokra, amelyek a programtervezet kiegészítését, módosítását célozták. Határozathozatal következett, először egy résztémában. Túlnyomó többséggel, mindössze négy tartózkodás mellett fo­gadták el a törvényhozók Kovács László képviselő azon javaslatát, hogy az Or­szággyűlés 1989. évi programja egészül­jön ki az Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal beszámolójával az időszerű bér- és munkaerő-gazdálkodási feladatokról. Ezután az Országgyűlés az 1989. évi várható programját négy ellenszavazat­tal elfogadta. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke ter­jesztette elő a sztrájkról szóló törvényja­vaslatot. Mint mondotta: olyan törvényjavaslat kerül napirendre, amelyben tételes jogi szabályozás hazánkban eddig még soha nem volt. Először is arra a kérdésre kell válaszolni, amely úgy fogalmazódott meg az előkészítő viták során, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi körülményeink között egyáltalán indokolt-e megengedni a sztrájkot. Erre a kérdésre lassan tizen­három éve megszületett az egyértelmű válasz. Az 1976. évi 9. törvényerejű ren­delettel ugyanis hazánk elfogadta az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek 8. cikkében kötelezte magát: biztosítja az adott ország törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot. Halmos Csaba úgy fogalmazott, hogy a sztrájk nem oka, hanem tünete a fe­szültségeknek. Ebből a tételből a javaslat előkészítői számára világossá vált: mint minden tüneti kezeléssel, úgy a sztrájk túlzott korlátozásával sem kerülhetnénk el a feszültségek fokozását, a vadsztráj­kok kirobbanását. Nyilvánvaló tehát, hogy a sztrájkot kiváltó konfliktus csak a legritkább esetekben kezelhető jogi esz­közökkel. Alapvető funkciója a törvény­nek, hogy a sztrájkban résztvevőket vé­delemben részesítse. A kormány számá­ra elfogadható a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság javaslata, amely a sztrájk jogát a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására enge­di meg. A javaslat a nemzetközi gyakorlattal összhangban határozza meg azt a kört, ahol a sztrájk tilos. Ennek indoka kizáró­lag az, hogy a sztrájk más alapjog - pél- (Folytatás a 2. oldalon.) Tapasztalatcsere és megnyitó ünnepség NDK kulturális napok megyénkben Első látásra protokollárisnak tűnő, en­nek ellenére érdemi megbeszéléssel kezdte tegnap programját az NDK kultu­rális napokra megyénkbe érkezett karl- marx-stadti delegáció. Joachim Schlundot, a megyei pártbi­zottság kultúrpolitikai titkárát, Wolfgang Epphardtot, a megyei kulturális tanács tagját, dr. Klaus Walthert, a megyei író- szövetség elnökét, a megyei tanács vb. tagját és Reinhold Lindnert, a Freie Pres­se osztályvezetőjét Tamás Ádám, a me­gyei tanács elnöke, Bajszné Kiss Mag­dolna, a megyei pártbizottság titkára, Pó- la Károly, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője és Vitéz Zsolt, osz­tályvezető-helyettes várta. Egy T olna me­gyét bemutató film megtekintését köve­tően Tamás Ádám tájékoztatta a vendé­geket szűkebb pátriánk életéről, gond­jainkról, eredményeinkről. Szóba került a tanácsok tevékenysége, az ipar, a mező- gazdaság és nem kisebb súllyal nemzeti­ségi politikánk, különös tekintettel a né­met nemzetiségre. Tamás Ádám és (Folytatás a 2. oldalon.) Pozsgay-Occhetto találkozó Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja az Olasz Kommunista Párt kongresszusán beszélgetést folyta­tott Achille Occhettóval, az OKP főtitkárá­val. Occhetto kifejezésre juttatta: az olasz párt nagy érdeklődéssel követi a ma­gyarországi reformfolyamatot, különö­sen a többpártrendszerre való áttérést. Pozsgay Imre részletesen tájékoztatta az olasz pártvezetőt belpolitikai helyze­tünkről. Vb-ülés Szekszárdon Földgázközmű hozzájárulási kedvezmény Ülést tartott tegnap délután Szekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Egyebek között javaslatot terjesztettek elő a földgázközmű hozzájárulást, illetve kedvezményt illetően. Mint arról már írtunk lapunkban a ta­nács egyik idei határozatában az egysé­ges földgázközmű hozzájárulás mértékét ez év január elsejétől 30 ezer forintban határozta meg, ugyanekkor felhatalmaz­ta a végrehajtó bizottságot a kedvez­ményben részesíthetők körének és a kedvezmény mértékének megállapítá­sára. A magánszemélyek jövedelemadójá­ról szóló 1987. évi törvény módosítása a naptári évben kifizetett közműfejlesztési hozzájárulás 30 százalékának a személyi jövedelemadó terhére történő elszámo­lását a földgázhálózat fejlesztésére is ki­terjesztette. A törvénymódosítással meg­nyílt költségcsökkentési lehetőségeket a személyi jövedelemadót fizető szemé­lyek tudják kihasználni. Az egyébként is hátrányos helyzetű nyugdíjasok, kiske­resetűek, nagycsaládosok az elszámo­lás lehetőségeitől (jövedelemadó hiá­nyában) elesnek. A tanács éppen ezért kedvezményadási lehetőséget javasol a nyugdíjasok részére majd azt kiterjesz­tette a kiskeresetűekre és a nagycsalá­dosokra is. A vb-ülésen előterjesztett javaslatot a testület elfogadta és úgy döntött, hogy azok az állampolgárok, akik az 1989. év­ben befizetett földgázmű hozzájárulás 30 százalékát, a társulási tagságuk ellenére jövedelemadójukból nem, vagy csak részben tudják levonni, az el nem szá­molható jövedelemadó-csökkentés mér­tékéig utólagosan hozzájárulási kedvez­ményben részesülnek. El kell menni az utcába A Szekszárd-Ért klub javaslatai lapunk 3. oldalán olvashatók. Az amnesztia Kínában nincs napirenden Kínai értelmiségiekés értelmiségi cso­portok nyílt levelekben és petíciókban fordultak a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságához, a kormány, a parla­ment és a népfront vezető testületéihez és javasolták, hogy részesítsék amnesz­tiában mindazokat, akiket az elmúlt évek­ben politikai okokból ítéltek el és börtö- nöztek be Kínában. Az egyéni és a cso­portos kezdeményezéseket azonban a párt és az állami vezetés illetékesei visz- szautasitották. Egyebek között azzal az érveléssel, hogy Kínában az érvényben lévő jogszabályok szerint nincsenek po­litikai elítéltek, másrészt azzal, hogy az amnesztiát követelő, vagy javasoló értel­miségiek a külföldi sajtó és politikai köz­vélemény igénybevételével akarnak nyo­mást gyakorolni a kínai vezetésre. Vitáznak a vállalkozók (Budapesti munkatársunktól) Kivel lépjen szövetségre a VOSZ? - er­ről vitatkozott tegnap a Vállalkozók Or­szágos Szövetségének elnöksége Buda­pesten egy római-parti vendéglőben. A nemrég újjáválasztott testület első ülésén kiderült: épp olyan megosztott mint elődje. Az új elnök, Palotás János hátán meg­izzadt az ing, miközben igyekezett parla- mentális rendet tartani a másfél tucatnyi elnökségi tag között. A legaktívabb embernek Ficza Sándor, a TEXO Kisszövetkezet elnöke bizonyult. Többek közt kijelentette: a VOSZ-nak nem szabad együttműködnie régi érdek- védelmi szervezetekkel, például a KlOSZ-szal, a KISOSZ-szal és az OKISZ- szal. Ezek ugyanis a sztálinista koncep­ció jegyében születtek, s egyre inkább elvesztik talajukat. Szirmai Péter a VOSZ ideológusának számító egyetemi tanár viszont rámutatott, hogy ezen idejétmúlt szervezetek még nagy tagsággal rendel­keznek, s a közgyűlésükön is határozat- képesek maradtak. Ez utóbbival arra utalt a felszólaló, hogy a VOSZ közel­múltbeli közgyűlésének végén - a sze­mélyi döntések meghozatalakor - már alig maradtak a nemzeti sportcsarnok­ban. Amiben egyetértés volt: a VOSZ nem kíván párttá alakulni, viszont igyekszik megismerni minden párt vállalkozáspoli­tikai koncepcióját. Tervezik továbbá, hogy vidéken tag­toborzást folytatnak, s ezeken nem egyszerű csatlakozást várnak, hanem eleven vitát kezdeményeznek az új belé­pőkkel. MOLNÁR PÁL Avatás március 23-án és 27-én este fél nyolckor Ismét a szekszárdi orgonáról A kérdezett: Lehotka Gábor- Szombathely, Kecskemét, Vác, Budapest Batthyány tér és most Szekszárd. Azok a helyek, ahol az ön szakmai véleményé­nek megfogadásával, közreműködésével épültek orgonák. Mindez a hazai orgonakultúrának alapját képezheti. Van-e vala­milyen eltérés a most avatandó szekszárdi orgona és az említet­tek között?- Merészelem azt mondani - kezdi Lehotka Gábor orgona­művész - ez a szekszárdi orgona, a 64 soros kombinációjával, olyan elektronikus memópaegységgel rendelkezik, ami csúcs- technológiát képvisel. Ha meggondoljuk, hogy a Mátyás-temp­lom orgonája pár évvel ezelőtt készült, összesen 8 kombináció­ja van és a régi elavult szisztéma szerint, ahhoz képest ez itt ma­ximális igényeket fog kielégíteni. De ez csak a technikai segítő. (Folytatás a 2. oldalon.) A játszóasztal Épül az orgonaház Az utolsó valcer - Szekszárdon először (4. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents