Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-03 / 53. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. március 3. A megyei pártbizottság üléséről Április 29-re összehívták a megyei pártértekezletet (Folytatás az 1. oldalról.) pártnak teret kelj nyernie és ehhez tényleges, erős lakóterületi politikai munkára van szükség. A viták során az is felvetődött - összegezte a véleményeket a megyei párt végrehajtó bizottsága is hogy a választások előtt szervezeti változásokat kellene végrehajtani, az alapszervezetek és a Központi Bizottság között ugyanis sok a döntési szint. Összességében azt lehet megállapítani, hogy szinte minden javaslaton érződött: a tagság erősíteni akarja a pártdemokráciát és ehhez intézményes garanciák beépítésére törekszik. Új struktúrájú pártra lesz szükség A bevezető előadás után rendkívül élénk vita alakult ki a pártbizottsági tagok között a lakóterületi pártmunka jövője szempontjából. Többen megfogalmazták, hogy tudomásul kell vennünk, hogy ebben a helyzetben új struktúrájú pártra van szükség és a párttagoknak mindenütt politizálni kell, s mindenkit meg kell győzni a párt programjának elfogadására. Balogh István nyugdíjas, a megyei pb fegyelmi bizottságának elnöke elmondta, egy korábbi hibás döntés vezetett odáig, hogy ma a lakóterületi pártmunkát leala- csonyitónak tartják a párttagok. Kényszerből léptek át a nyugdíjba menők, de ez alól is voltak kivételek, mert a korábban vezetői munkakörben dolgozók maradtak régi alapszervezetükben. így aztán sokan kimaradtak a pártból és éppen a munkások. Jánosi György, a szekszárdi tanítóképző főiskola tagozatvezető-helyettese tapasztalatait összegezte a pártvitákról. Elsősorban azt hangsúlyozták a vitában résztvevők, hogy miért foglalkozunk most szervezeti kérdésekkel, amikor a tartalmi munkára kellene fektetni a hangsúlyt. Aztán, ahogy a vita haladt előre, rájöttek, hogy itt tartalmi munkáról van szó és megfogalmazódott: egészen új struktúrájú pártra lesz szükség és döntő lesz, hogy a lakóterületi pártmunka milyen eredményes lesz. Óvott attól, hogy adminisztratív módon döntsön a párt - ennek több százezer párttag elvesztése lenne az eredménye. Meggyőző munkával várható csak előrelépés. Ehhez helyi programokat kell készíteni, amihez kapcsolódni tud a párttag. Azt is be kell vallani, hogy a párttagság jelentős része presztízsokokból tagja az MSZMP-nek. Simon László, a megyei kórház főorvosa, kapcsolódva az előző hozzászólóhoz hangsúlyozta, hogy nagyon körültekintően kell eljárni, mert sajnos a tapasztalat az, hogy még egyetlen reformlépésünk sem bizonyult elfogadhatónak, annak ellenére sem, ha az tökéletes, hiszen mindig rossz időben vezettük azt be. Példának a gyógyszerhelyzetet említette: a döntés jó, de nem most és nem így kellett volna azt megvalósítani. Ugyanez a véleménye a lakóterületi munkáról is: ha nem tudunk tartalmi kérdésekben előrelépni, akkor elveszítjük az egészet. Bábel Ernő bonyhádi iskolaigazgató javasolta, hogy fogadja el a pártbizottság: másként kell a cipőgyárban és a tanítóképző főiskolán politizálni. A szociáldemokrata - de a kommunista pártok hagyományai is azt jelentik, hogy fontos a munkahelyi szervezkedés, amelyet egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni. Fiath Attila, a tamási városi pártbizottság első titkára harminc helyen vett részt vitán és azt tapasztalta, hogy a párttagok nem készültek fel a vitára. Ebből arra is következtet, hogy a változtatás iránti szándék igen gyenge. Ennek az okait abban is látja, hogy a párttagság vereségként éli meg a többpártrendszer lehetőségét, az 1956-os események népfelkelésként való értékelését, a nyilvánosságot és lakótelepi átjelentkezést is. Azt kell elérni, hogy ezt ne vereségként, hanem egyetlen útként élje át, mert csak így képes részt venni a munkában. K. Papp József nyugalmazott első titkár azt hangsúlyozta, hogy mindenki számára tisztán megfogalmazható: politizáló pártra van szükség. Jankovics László, a nagydorogi pártbizottság titkára szerint a kommunistáknak mindenhol politizálnia kell, ahol emberekkel találkozik, de elsősorban a magatartásával. Kiss József, a bátaszéki pártbizottság titkára megfogalmazása szerint el kell kerülni most már, hogy minden generáció újra temet és újra rehabilitál. Szilágyi János, a mőcsényi termelőszövetkezet tagja azt hangsúlyozta, hogy a párttagságban megvan az igény a változtatásra, de a programot hiányolják. Villányi József, a TÁÉV igazgatója hozzászólásában elmondta, hogy tapasztalatai szerint a párttagság nagyobbik fele nem ért egyet a lakóterületi munkával, Váradi László csak hát meg kell értetni, hogy ez elkerülhetetlen: most a lakóterületen kell politizálni. A vitát Váradi László foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy pár hónap alatt az élet nagy változást hozott szemléletünkben, így ez a lakóterülettel kapcsolatban is változott. A vitáról: a következőkben nem a kötelező megtartásra, hanem a lehetőségre kell helyezni a hangsúlyt. Nagyon fontos, hogy a párttagság egy-egy téma feldolgozását önigényként és ne előírásként fogadja. Ha valódi vitát akarunk a pártban - márpedig erre van szükség - akkor azt mindenféle kényszertől mentesen kell szerveznünk. Ezt követően a megyei pártbizottság állásfoglalást fogadott el a munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek helyéről és szerepéről, melyet március 10-én lapunkban megjelenő Tolnai Fórumban közlünk. Legyen-e pártértekezlet? Mint ismeretes, a megyei pártbizottság levélben fordult a tagsághoz azzal a kéréssel, mondjon véleményt, szükségesnek tartja-e a soron kívüli megyei pártértekezlet összehívását vagy nem. A párttagság véleményét és a megyei pártvégrehajtóbizottság állásfoglalását Péter Szigfrid első titkár összegezte szóbeli előterjesztésében. Elmondta, hogy a megye pártalapszervezetei három kivételével megtárgyalták a megyei pártbizottság levelében foglaltakat. A megyei pártértekezlet összehívásának szükségessége mellett vélemények hangzottak el a megye helyzetéről, a pártértekezlet napirendjéről, munkájának várható hatásáról, olyan országos jelentőségű kérdésekről, amelyek hatnak a megyei helyi viszonyokra, a párttagok helyzetére és közérzetére. Csaknem minden taggyűlésen részt vettek a megyei pártbizottság képviselői, amit a párttagság kedvezően fogadott, de szóvá tették, hogy ez korábban nem volt jellemző. Péter Szigfrid szólt arról is, hogy a véleménynyilvánítók egy része szerint a párttagságot korábban kellett volna megkérdezni. Szekszárd városhoz tartozó alapszervezetek közül pedig több helyen kifogásolták, hogy ebben a kérdésben ismét megkérdezték őket. A vitában olyan vélemények is elhangzottak, hogy a levél csak formalitás, abból egyértelműen kiolvasható, hogy a megyei pártbizottság, a tisztségviselők nem akarnak pártértekezletet, cél az időhúzás, a döntés elodázása. - A levél tartalmával kapcsolatos hozzászólásokból az is megállapítható - mondta az első titkár -, hogy a párttagok nagyobb része a megyei párt- bizottság programját, tevékenységét, a tisztségviselők személyét és munkáját nem ismeri. Ebben a magunk és a megyei sajtó felelőssége is tetten érhető. A továbbiakban Péter Szigfrid a következőket mondta:- A párttaglétszám a megyében 1989. január 1 -jén 14 912 volt. A párttagok közel egyharmada, 32,5 százaléka igényelte a pártértekezlet összehívását. Többségük a vitában aktívan vett részt, véleményüket részletesen kifejtette, érvelt a pártértekezlet megtartása mellett. A pártértekezletet nem kezdeményezte a párttagság 33 százaléka. Nagyobb részük nem fejtette ki érveit, nem indokolta döntését. A tagság harmadik harmada tartózkodott a szavazástól, illetve nem nyilvánított véleményt, nem vett részt a vitában. Akik indokolták tartózkodásukat, azok elsősorban arról szóltak, hogy nem vállalják a felelősséget, ebben a kérdésben a megyei pártbizottságnak kell döntenie. Mi szól mellette? A továbbiakban az első titkár azzal foglalkozott, milyen érveket soroltak fel a pártértekezlet összehívását szükségesnek tartó párttagok. Ezek között a nagyfokú bizalomvesztést, a párttagság körében uralkodó rossz hangulatot említette és azt, hogy a bizalom helyreállításában a párt erősítésében nagy szerepe lenne a pártértekezletnek. Majd így folytatta: - A pártértekezlet mellett szóló indokok zöme nem az országos pártértekezlet állás- foglalásából adódó megyei feladatok hiányát kifogásolja. Javasolták azonban az 1988 májusi országos pártértekezlet óta eltelt időszak elemzését és a párttagság véleményével is megalapozott program kiegészítését. Többen úgy vélik, hogy egy pártértekezlet pezsdülést hozhat a megye életében, javíthatja a tagság hangulatát. - A kezdeményezés többségében nem személyi okok miatt történt - mondta Péter Szigfrid. - Vannak ugyanakkor, akik megkérdőjelezik a megyei pártbizottság egyes tagjainak és tisztségviselőinek alkalmasságát. Néhány helyen a pártértekezlet megtartásának céljául a tisztségviselők és a testület személyi megújítását jelölték meg. A vita során többször kritikát kaptak a megyei pártbizottság korábbi, ma már nyugdíjas és jelenlegi tisztségviselői. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a végrehajtó bizottság jelenlegi összetételében alkalmatlan feladatára, jelentős fiatalításra lenne szükség. Néhányan foglalkoztak olyan kérdésekkel is, mint a tanácsi lakástámogatási ügyek, vagy egyes volt vezetőkkel kapcsolatos szóbeszéd: ezekkel a kérdésekkel is foglalkoznia kell a pártnak, mert tisztázatlanságuk rombolja a párt tekintélyét, növeli a vezetőellenességet. Az első titkár szólt arról, hogy a pártértekezlettől a korrupció, a vezetői visszaélések határozott elítélését várják a párttagok, és azt, hogy a pártszervek a konkrét esetekben is következetesen, szigorúan és egyértelműen foglaljanak állást. Ugyancsak a pártértekezlet témái között kell szerepelnie az alternatív szervezetekkel kapcsolatos helyi álláspont kialakításának. Foglalkoznia kell alapszervezetek helyzetével és az országos jelentőségű kérdések megyei hatásaival is. Mi szól ellene? Azokat a véleményeket, amelyek a pártértekezlet megtartása ellen szóltak, Péter Szigfrid a következőkben összegezte:- ...a megyei pártbizottság szeptemberben elfogadott programja folyamatosan kiegészítve alkalmas a munka vezénylésére: most már nem újabb értekezletek kellenek, hanem konkrét cselekvés. A gondok többsége országos eredetű és ezek megoldására nem alkalmas egy megyei pártértekezlet. Szekszárd városban és környékén működő alapszervezetek közül néhány taggyűlésen olyan véleménynek is hangot adtak, hogy a Szekszárd városi pártértekezlet sem oldott meg semmit, ezért nem tartják szükségesnek a megyei pártértekezlet összehívását sem. Péter Szigfrid A pártértekezletet ellenzők felvetették azt is, hogy ez a pártfórum időben összetorlódna a XIV. kongresszust megelőző megyei pártértekezlettel és amig a központi párttestületekben a legfontosabb kérdésekről nem alakul ki egységes irányvonal, melyet követni lehet, addig nincs értelme a megyében sem részkérdésekről dönteni. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a felgyorsult politikai események miatt szinte naponta lennének olyan kérdések, amelyekről szót kellene váltani, amelyek döntést igényelnének és mivel a pártértekezlet folyamatosan nem működtethető, ezért ezt a párt- bizottságnak kell felvállalnia. Az alapszervezetek egy részének véleménye szerint ma már szükségtelen a pártértekezlet összehívása, túlhaladta az idő, de tavaly szeptemberben meg kellett volna tartani. Helytelenítették, hogy akkor nem kérdezték meg erről a párttagságot. Azok, akik a pártértekezletet nem kezdeményezték megnyugtatónak tartják, hogy a megye jelenlegi politikai vezetői korrupcióval nem vádolhatók. Néhányan azonban szükségesnek tartják a testület megújítását és a tisztségviselők alkalmasságának megvizsgálását, de ez szerintük nem indokolja a pártértekezlet összehívását: erre a pártbizottság önmaga is képes. A viták során felvetődött az is, hogy országos pártértekezletre, vagy soron kívüli kongresszusra lenne szükség a bizalomvesztés megállításához. Több olyan fontos kérdést kell eldönteni, amely meghatározó jelentőségű a párt tevékenységében. Több alapszervezet azt is megfogalmazta, hogy a megyei pártbizottság e kérdésben már nem tud igazán jó döntést hozni. A pártértekezlet kérdésében megosztott a párttagság és bármilyen is lesz a döntés, szembe kerül a tagság jelentős részének véleményével a testület. A vb álláspontja Az első titkár végül a megyei párt-végrehajtóbizottság álláspontját ismertette:- A végrehajtó bizottság a pártértekezlet összehívása mellett és ellen szóló érveket felelősen mérlegelve továbbra is reálisnak tartja a szeptemberi programot, de indokoltnak ítéli az azóta felgyorsult események alapján azt kiegészíteni. Más kérdés az, hogy - tekintettel a gondok alapvétőén országos eredetére - bármely helyi program képes időtálló feladatmeghatározásra. A párttagság, a közvélemény gyors, érzékelhető eredményeket vár, ez azonban egy megyei pártértekezlet megtartása után sem következik be automatikusan. Meggyőződésünk, hogy érzékelhető eredmények a folyamatos, türelmes munkával, hosszabb távon garantálható csak. Ezzel együtt - átérezve az e kérdésekben helyenként felkorbácsolt és felfokozott indulatokat és azok negatív hatását a napi politikai munkára - a végrehajtó bizottság, vállalva a túlzott várakozásokból eredő későbbi esetleges csalódásokat is, egyhangúan úgy döntött, hogy javasolja a pártbizottságnak a megyei pártértekezlet összehívását.- Nem ítéljük hibásnak a pártbizottság Szeptemberi döntését amiatt - folytatta Péter Szigfrid hogy nem hívta össze a megyei pártértekezletet. Az akkori körülmények között a testület a problémák kezelésére alkalmas programot tudott kialakítani és a program kimunkálásában szélesebb bázisra támaszkodott, ha ez nem is jelentett alapszervezeti szintű vitákat. Hibásnak magunkat inkább abban tarthatjuk, hogy nem tettünk még többet a program megismertetéséért, a párttagsággal való együttgondolkodás erősítéséért a feladatok megvalósításában. Úgy véljük, hogy mindezekkel a hibákkal együtt is a testület tagjai elkezdték azt az utat járni, ami a későbbiekben is követendő lehet: a közvetlen kapcsolat, a párbeszéd, a vita, a pártbizottság programja melletti érvelés útját. A vitában tizenhatan kértek szót Andráskó Pál, a simontornyai nagyközségi pártbizottság titkára a megyei pártértekezlet összehívása mellett szólt, mivel szeptember óta jelentős változások játszódtak le a politikai életben és ezekre választ kell adni. Az MSZMP készülő programjához is ez a pártértekezlet határozhatná meg a Tolna megyei feladatokat. Bábel Ernő bonyhádi iskolaigazgató egyetértve a pártbizottság szeptemberben hozott határozatával, a soron kívüli pártértekezlet két lehetséges hasznát emelte ki: erkölcsi, etikai megszilárdulást jelenthet és megtanulhatunk nyíltan politizálni. Károlyi Károlyné, a bátaszéki gimnázium tanára a pártértekezlettől egy kötetlen beszélgetésre alkalmas fórumot vár, valamint lehetőséget arra, hogy a megyei pártbizottság munkáját a párttagok jobban megismerhessék. K. Papp József, nyugalmazott első titkár vitatta a vb álláspontját, nevezetesen azt, hogy a soron kívülj pártértekezletről ne titkos szavazással döntsön a testület. Török János, a zombai tsz elnökhelyettese nem értett, egyet a pártértekezlet megtartásával. Úgy látta, hogy a kongresszus előtt nem biztos, hogy új programot tudunk adni, illetve a pártértekezletnek ebben az esetben országosan is példaadó programot kellene felmutatnia. Kizárólag a kötetlen beszélgetés nem lehet a pártértekezlet feladata. Szabó Géza megyei munkásőrpa- rancsnok sem tartja helyesnek a pártértekezlet összehívását. Az kevés, hogy csak beszélgessünk. Program kellene, de erre nem látja pillanatnyilag a lehetőséget. A párttagság által felvetett gondok egy része anyagiakkal függ össze, másik része a városi pártbizottságok feladata. Szólt arról is, hogy a jelenlegi helyzetben nagyon kevesen vállalkoznak párttisztségekre, illetve pártapparátusi munkára. A személyi váltásoknál erre is kell gondolni. Izsák Gyula, a bátaszéki termelőszövetkezet elnöke a pártértekezlet mellett szólt, de úgy látja, hogy az országos gondok boncolgatásán túl más nem nagyon várha: tó ettől a fórumtól. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a párttagság egyharmada a pártértekezlet megtartása mellett döntött. Villányi József, a TÁÉV igazgatója a demokrácia alaptörvényszerűségeire hivatkozva a pártértekezlet megtartása mellett tette le a voksát. Fontos, hogy a mai politikai helyzetének megfelelő tárgyalási anyagot vigyen ez a testület a pártértekezlet elé, amelynek kialakításához a pártbizottság mellett működő tanácsadó testület közreműködését is felajánlotta. Jánosi György, a szekszárdi tanítóképző főiskola tagozatvezető-helyettese szerint a legyen pártértekezlet vagy ne legyen kérdés eldöntésénél több tényezőcsoportot kell figyelembe vennie a testület tagjainak. Tisztázni kell a programot a célt, a tartalmat, valamint az érzelmi tényezők szerepét és a pártonkívüliekre gyakorolt hatását. Mindezt mérlegelve a pártértekezlet megtartását tartotta helyesnek azzal, hogy jó, valóságos vitára késztető programot kell erre a fórumra vinni. Simon László, a megyei kórház főorvosa komolyan véve az alulról építkezés elvét a pártértekezlet megtartása mellett voksolt. „Tanácskoznunk kell azért, hogy értelmesen tudjunk dolgozni” - mondotta. Balogh István nyugdíjas, a megyei pb fegyelmi bizottságának elnöke úgy látta, hogy bár a pártértekezlettel konkrétan kevés gondot tudunk megoldani, de nem tehetjük meg, hogy ne hívjuk össze. Tatár Lajos nyugalmazott megyei mun- kásőrparancsnok tiszteletben tartva a párttagság véleményét, továbbra is a pártértekezlet összehívása ellen szólt. Véleménye szerint akkor van létjogosultsága a megyei pártértekezletnek, ha olyan programot tudnánk adni, amitől tisztességesebben, jobban megélhetnének az emberek, megoldódna a fiatalok lakásgondja. Tóth Bálint a megyei NEB nyugalmazott elnöke a pártértekezlet összehívása mellett érvelve a hangulati, érzelmi elemek politikai tényezőként kezelését tartotta fontosnak. Bizalomerősítő lépés lehet és a ma politikai helyzetének megfelelő program kialakítását szolgálhatja. Péti Imre, az SZMT vezető titkára arról szólt hogy nem célszerű, de elkerülhetetlen a pártértekezlet összehívása, mivel közel 4700 párttag emellett döntött. A pártértekezlet feladata lehet a pártbizottság szeptember 22-i programjának értékelése és az országos szinten megoldandó feladatok továbbítása. Kiss József, a bátaszéki pártbizottság titkára szerint az országban eddig lezajlott pártértekezletektől eltérő tartalmú fórumra van szükség, amely a XIV. kongresszusra való felkészülést szolgálja. Mindenképpen el kell oszlatni azonban azt a tévhitet, hogy bárki ettől a pártértekezlettől napi kézzelfogható eredményeket várjon. Antus Antal, a megyei tanács pártbizottságának titkára arról szólt: azzal, hogy teljes körben megkérdeztük a párttagságot és azok egyharmada a pártértekezlet mellett foglalt állást - ami a vitában résztvevők közel felét jelenti -, a testület sem teheti meg, hogy ellenükben dönt. Április 29: megyei pártértekezlet Péter Szigfrid összefoglalójában arról szólt, hogy mit tárgyaljon a megyei pártértekezlet. Mindenekelőtt az 1988. szeptember 26-i program alapvetően jó, de a politikai életben bekövetkezett változások figyelembevételével kiegészítendő és továbbfejlesztendő. Ez nem zárja ki, hogy a pártértekezleten akár az azóta végzett munka elszámolására, vagy akár kritikájára sort ne kerítsünk. Javasolta - amit a testület elfogadott -, hogy a megyei pártértekezletről titkos szavazással döntsenek. A titkos szavazás eredményét Török János, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette: a jelenlévő 58 testületi tag közül 54 szavazott. Az 52 érvényes szavazatból 39 a soron kívüli megyei pártértekezlet ösz- szehívása mellett szólt, 13 pedig ellene. Ezt követően Péter Szigfrid javasolta, hogy a pártbizottság 1989. április 29-re hívja össze a pártértekezletet, ahol tárgyalják meg az 1988. szeptember 22-én, az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokra elfogadott megyei program végrehajtásának helyzetét, valamint a párt előtt álló feladatokat és a személyi kérdéseket. A pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos szervezési, technikai kérdésekről, a munkabizottságok feladatairól március közepéig döntsön a megyei pártbizottság. Javasolta azt is, hogy a megyei pártbizottság ne foglaljon állást a városi küldött- értekezletek megtartásáról, ebben a helyi pártbizottságok döntsenek saját belátásuk szerint.
