Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-20 / 67. szám
1989. március 20. TOLNA ' NÉPÚJSÁG 3 Megfizethetetlen, mégis ráfizetéses Ablakok - függöny nélkül Üres lakások a Bottyán-hegyen A leértékelési paradoxon I. Megszoktuk, hogy lakásból soha nincs elég, legtöbbször már a félig kész épületeknek is megvannak a leendő gazdái. Ha figyelembe vesszük a mind nehezebb anyagi körülményeket, akkor is furcsáll- hatjuk, hogy a szekszárdi Bottyán-he- gyen hónapokkal ezelőtt átadott lakások szemmel láthatóan még mindig üresen állnak. A városnak ezen a részén a korábbi években viszonylag olcsón lehetett lakáshoz jutni. Most azonban hírlik, hogy a Totév által saját értékesítés céljára épített házban igencsak sokba kerül egy- egy négyzetméter, nem csoda, ha nem* akad rá vevő. Balogh Bélát, a Tolna Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatóját kérdeztem a ma még függöny nélkül, üresen árválkodó lakások sorsa felől.- Korábban Önök az Alisca Lakásszövetkezet megbízásából építkeztek a Bottyán-hegyen. Jobb üzletnek látszott áttérni a saját értékesítésre?- A lakásszövetkezet megbízásából kezdtük - miként korábban - 1987-ben is az építkezést. Az Alisca akkor értékesítési nehézségekre hivatkozva kérte, hogy a 32 lakás felét vegyük vissza. Végül az emlékezetes ingatlanvásárlási láz eredményeképpen a 16 lakásnak többszörösét is el tudtuk volna adni, ha lett volna. Ilyen körülmények között kezdtük a Zöldkert utca beépítési tervében szereplő következő házat építeni, a lakás- szövetkezettel való szóbeli megállapodás alapján. Az Alisca a fizetőképes kereslet szondázása után azonban visszalépett, nem maradt más hátra, mint a saját értékesítés, bár a városi tanács az épületben található 27 lakásból 22-re fönntartotta a vevőkijelölési jogot a közművesített telek biztosítása fejében.- Valami közbejöhetett...- A tanács 21 jelöltet küldött, de fizetőképes csak kettő volt közülük. Hét további vevővel úgy tudtunk szerződést kötni, hogy a tanácsnál lakásért sorbanállók közül mi magunk értesítettünk háromszázat a lehetőségről, majd reklámhadjáratot indítottunk. így összesen 17 lakást sikerült eladnunk a 27-ből.- A Bottyán-hegy nem tartozik a keresett helyek közé, ott eddig viszonylag olcsón lehetett lakáshoz jutni. Az Önök lakásai mégis drágábbak, mint a központi, kedvelt Kecskés Ferenc utcai lakások.- Nem mértük föl annak idején, hogy nem egy keresett helyen építkezünk. A Az idén kétszáz esztendeje, hogy megalapították a mai Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát jogelődjét, a Császári és Királyi Bábolnai Katonai Ménest, amelyet a Bécsben székelő birodalmi haditanács közvetlenül irányított. Az azóta eltelt két évszázad hagyományait, tapasztalatait hasznosító bábolnai kombinát ma is Európa egyik legismertebb arab ménesével rendelkezik, a lovai a világ számos országába eljutottak. A ménesbirtok 200. évfordulóját méltó módon, de szerényen ünnepük meg. Néhány nappal ezelőtt már a jubileum jeA Kereskedelmi Minisztérium most közzétett összesítése szerint jól indult az idei idegenforgalmi szezon. Az év első hónapjában 773 ezer külföldi kereste fel hazánkat, 34,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szocialista országokból 432 ezernél többen jöttek, mintegy negyed részük Lengyelországból. A korábbiaknál nagyobb számú csehszlovák turista kereste fel Magyarországot. A Szovjetunióból 33,7 százalékkal többen jöttek mint tavaly, az év elején, s azóta is egyre inkább lakások négyzetméterenkénti átlagára - a 21 500 forint - egyébként már nem drága, ma Szekszárdon ennél csak drágábban lehet építeni. A Kecskés Ferenc utcai házak tudomásom szerint 1986- ban kötött szerződések alapján készültek, akkor pedig még mások voltak az építőanyagárak... Biztos vagyok benne, hogy többet annyiért már senki nem fog építeni. Tárgyaltunk városi vezetőkkel például a csatári torokban fölépítendő házakról, de ott közművek nélkül is 22 500 forint lenne négyzetméterenként az induló ár, ezt 5-6000 forinttal is emeli a közművesítés költsége.- A bottyán-hegyi üresen álló lakásokban parlagon hevert év elején.aTotévnek 39 millió forintja, emiatt hitelt vettek föl, fizetik a kamatokat. Egyéb költségeik - fűtés, szellőztetés - is fölmerülnek. Nem lenne-e olcsóbb az önök számára árengedményt adni?- Fölvetődött a gondolat, de tisztességtelennek tartanám azokkal szemben, akikkel már - az eredeti áron - megkötöttük a szerződést. Másrészt egy 100 ezer forintos engedmény nem is segítene, tapasztalatom szerint az ottani 1 milliót többnyire jócskán meghaladó lakásárakkal szemben 900 ezer forintos lakásokra tudják az emberek letenni a szükséges induló összeget.- Ezek szerint reklámoznak tovább és várják a kopogtató vásárlót?- Ha az OTP nemcsak azoktól vásárolná vissza a lakásukat, akik tőle vesznek újat, az már rengeteget segítene nekünk. Ha a kereskedelmi bankok is megindítják a lakossághoz a hitelezést, az is sokat fog jelenteni. Egy fél év múlva ráadásul ezek a lakásárak már egyáltalán nem számítanak majd magasnak, ezért bízom benne, hogy el tudjuk adni a még üresen álló lakásainkat.- Elég szomorú perspektíva ez ránk, potenciális vásárlókra nézve... Mi fog történni a Zöldkert utcában most épülő tömb lakásaival?- A 60 négyzetméteres lakások cseréhez kicsik, egyedülállók számára pedig megfizethetetlenek. Ezért az építés alatt álló házat átterveztetjük, a 27 lakás helyett 49-et, többségében garzont alakítunk ki. Ezek iránt óriási az érdeklődés. Igaz, az árat nem emeljük, ezért - ha nem is keményen - a két épületre összességében ráfizetünk. gyében rendezték Bábolnán a Mezőgazdasági Könyvhónap országos megnyitóját. Június 9-én arabló-tenyésztési bemutatót rendeznek, amelyre a világ minden részéről várnak szakembereket. A bicentenáriumi ünnepséget augusztus 19-20-án tartják, s erre meghívják a kombinát külföldi partnereit is. Megismertetik a vendégekkel az iparszerü kukoricatermelési rendszer és a kombinát legnagyobb ágazatának számító baromfitermelési rendszer legújabb eredményeit. A hagyományos és látványos bábolnai lovasnapok is szerepelnek a programban. érezhető a szovjet turistaforgalom növekedése. A szocialista országok közül a Romániából érkező látogatók száma csappant meg számottevően, feleany- nyian sem jöttek el turistaként Magyarországra, mint a múlt év elején. Nyugat-Európából és a tengerentúlról januárban 340 ezren keresték fel országunkat, a növekedés üteme a tavalyihoz képest 13 százalék. Ám az itt töltött idő nem bővült ilyen mértékben; mindössze 3 százalékkal. Az adatok szerint Ausztriából főként bevásárolni jönnek, s ez jelMarx: „A tudományos eredmények mindig paradoxonok, ha a hétköznapi tapasztalat alapján szemléljük őket, amely csak a dolgok megtévesztő felszíni látszatát képes megragadni.” A forint: ab ovo leértékelt valuta A forint devizaparitása a kezdet kezdetétől nem a valós vásárlóerő-arányokhoz igazodott, hanem az export átlagos devizakitermelési mutatójához. Emögött az a tévhit húzódott meg, hogy ezáltal hosszú távon is serkentjük az exportot, visszafogjuk az importot. A világpiactól való, félig önkéntes, félig kényszerű elzárkózásunk időszakában ez nem jelentett különösebb problémát, ma viszont - sok más tényezővel együtt természetesen - súlyos gátja a világgazdaságba való beintegrálódásunknak. Márpedig a nemzetközi munkamegosztásba történő hatékony bekapcsolódásunk nélkül dőre ábránd marad a fejlettek utolérése, sőt, még a középmezőnyben való megkapaszkodásunk is. A helyzet az, hogy az erősödő hazai infláció ellenére az export átlagosan devizakitermelési mutatójához igazodó devizaparitás még ma is kb. felére való leértékeléssel azonos, de facto, a valós vásárlóerő-arányokhoz viszonyítva. A drasztikus leértékeltség hatásai Egy ország a nemzeti valuta leértékelésének gyakorlatához a külkereskedelmi mérlegegyensúly megbomlásakor szokott folyamodni. Ha rövid távú, átmeneti intézkedésről van szó, amely nem helyettesíti, csupán kiegészíti az egyensúly helyreállítására irányuló és a reálszférában végbemenő törekvéseket (az export versenyképességének javítása stb.), akkor a leértékelés pozitív hatású. Azonban ha ez a lépés csupán pótcselekvés, és nem követi a reálszféra alkallemző a jugoszláv turistaforgalomra is. Az év első hónapjában két és félszer annyi magyar turista utazott külföldre, mint egy esztendővel korábban. Ezen belül az osztrák határszakaszon csaknem tízszer annyian keltek át, mint 1988 elején. A külföldre utazó magyar állampolgárok döntő többsége - 88 százaléka - a közúti közlekedést választotta, a légi közlekedést igénybe vevők aránya jelentős mértékben visszaesett. A konvertibilis devizabevétel az idegenforgalomból januárban 42,5 millió mazkodása, akkor a leértékelés önmagában is káros, fölerősíti a reálszféra zavarait. Különösen hibás az a gazdaságpolitika, amely hosszú távon is egy drasztikusan leértékelt nemzeti valutában bízik külkereskedelmi egyensúlyának megőrzése, vagy helyreállítása céljából. Ugyanis az erőteljesen leértékelt nemzeti valuta gátolja, és nem pedig segíti e nemzetközi munkamegosztásra való hatékony bekapcsolódást. A leértékelt hazai valuta torzítja a gazdasági optikát, felértékeli a hazai termelést és leértékeli a külföldi teljesítményét. Mesterségesen megdrágítja az importot, aminek következtében az az illúzió alakul ki, hogy a termékek zömét idehaza érdemesebb megtermelni, mint importálni. Ebből aztán olyan komikus következmények adódnak, hogy akadnak, akik kimutatják; a belga szénbányászat nagyobb ráfordítással termel, mint a magyar, egységnyi energiatartalomra vetítve. (Világgazdaság, 1987. november 12., 1.O.) Végső eredmény: a mai világban egyedül sikerrel kecsegtető exportorientált stratégia helyett az eleve kudarcra ítélt importhelyettesítő, autarkiára törekvő stratégia. Ne feledjük el, hogy az „exportorientált stratégia” csupán szinonim kifejezés a nemzetközi munkamegosztásban való részvételre törekvésnek. Sikerstratégiák, kudarcstratégiák „A tények makacs dolgok és akarva- akaratlanul számolnunk kell velük!” (Lenin) Nézzünk néhány figyelemreméltó tényt! A 19 milliós Tajvan gépexportja ma háromszorosa a KGST gépexportjának. Malajzia gépexportja 1968-ban fele volt Magyarország gépexportjának, ma pedig meghaladja az egész KGST-ét. (Ötlet, 1988. szept. 15.) Ugyancsak Malajzia adja jelenleg a világ chipexportjá- nak 40 százalékát. dollár volt, 28 százalékkal több, mint tavaly. A kiadások viszont csaknem 70 millió dollárt értek el, a növekedés több mint hatszoros volt. A bevételek és kiadások közöti jelentős eltérés következtében 27,2 millió dolláros passzívum keletkezett az év első hónapjában, szemben az egy esztendővel korábbi 21,8 millió dolláros aktívummal. A rubel elszámolású idegenforgalmi bevételek jelentős mértékben emelkedtek, a pozitív egyenleg meghaladta a 11 millió rubelt. (MTI) Dél-Korea összexportja 1962-87 között évi átlagban 35 százalékkal nőtt és 55 millió dollárról fölment 46,18 milliárd dollárra. (Világgazdaság, 1988 máj. 5.) Ugyanakkor Magyarország részaránya a világkereskedelemben az 1970. évi 0,7 százalékról 1985-re 0,44 százalékra csökkent. 1986-ban összexportunkon belül kisebb volt a gépexport aránya, mint 1938-ban. 1938-1986 között a világkereskedelemben Magyarország térvesztése volt a legnagyobb a világon. Csak Uruguay, Argentina és Csehszlovákia térvesztése volt hasonló mértékű. (Kossuth rádió, 1988. július 7., Esti Magazin melléklete.) Nyugat-Európa sikerországai az elmúlt évtizedben (Svédország, Svájc, Finnország, Anglia, NSZK, Olaszország) azok voltak, amelyek védekezés helyett alkalmazkodtak, és nyitottak a világpiacra. , Valutaleértékelés, mint kvázi vámvédelem A kellően leértékelt valuta jól helyettesíti a vámokat. A külföldi termék eleve olyan 100 méteres futóversenyen indul, amelyen a hazai termék 50 méter előnyt kap. Amikor tehát mi a nyugati országok diszkriminatív vámjaira mutogatunk, erről sem kellene megfeledkezni! Persze ha az ilyen fajta védelem egy éppen izmosodó hazai ipar átmeneti védelmét látja el, amíg az meg nem erősödik, akkor még lehet pozitív hatású. Azonban ha tartósan a hazai veszteséges tevékenységek fenntartását szolgálja és eredményezi, akkor káros. A leértékelt nemzeti valuta „gazdaságossá" tesz egy olyan tevékenységet, amely a világpiac valós mércéjével eleve gazdaságtalan. Az eredmény: az erőforrások szátforgácsolása. A hatékony ágazatok, vállalatok nem képesek fejlődni a források elégtelensége miatt, mert a források jelentős része az alacsony hatékonyságú szférába áramlik és ott elpocsékolódik. (Folytatjuk) D$. GAZDAG LÁSZLÓ Dombóvári siker Bővül a bébietető választéka A csecsemők táplálására jó bevált műanyagflakonok újabb változatának próbagyártását kezdték meg a Dombóvári Color Ipari Szövetkezetben. A babett nevű bébietetö fejlesztésével a kismamák kérésének tesz eleget a szövetkezet. Sok levél érkezik az ország minden részéből a dombóvári üzembe, s ezek azt igazolják, hogy a korábban külföldről behozott, üvegből készülő, drága és törékeny etetőknél jobban megfelel a célnak a magas színvonalú műanyag termék. Igaz ugyan, hogy ennek alapanyaga is importból származik, de csak feleannyi devizába kerül, mint ha készterméket importálnánk. A dombóvári szövetkezet éppen a számottevő megtakarítás ígéretével nyerte meg annak idején az országos pályázatot a cumis műanyag etetők gyártási jogára, s miután Japánból flakongyártó, Ausztriából pedig cumigyártó gépet vásárolt, a várakozásnak tökéletesen megfelelő minőségű bébietetőket állít elő. A termékre jellemző például, hogy fertőtlenítés céljából ugyanúgy kifőzhető, mint az üvegedény. Eddig két változatban készültek 250 milliliteres flakonok: az egyik csöpögésváltóval és rögzítésre szolgáló füllel, a másik pedig ezek nélkül. A most próba- gyártás alatt lévő műanyag edényke feleakkora az eddigieknél. A kismamák véleménye szerint azért van rá szükség, mert a gyerekkocsiban, séta közben történő itatásra még könnyebben használható, mint a nagy flakon. G. J. Új erőgépek t A Györ-Sopron megyei Agroker Vállalatnál több mint 100 millió Ft értékű mező- gazdasági gép álla vásárlók rendelkezésére. A termelőszövetkezetek és gazdaságok ezekben a napokban elsősorban erőgépeket és szállító járműveket vásárolnak. Több mint 50 traktor már kiszállításra készen áll. MTI-Fotó: Matusz Károly Nagy a jövés-m enés- rostás Kétszáz éves a bábolnai ménesbirtok