Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

1989. március 20. TOLNA 2 "fiHPÜJSÄG Pozsgay-Craxi találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) Pozsgay részletes tájékoztatást adott a magyar belpolitikai helyzetről, azokról az erőfeszítésekről, amelyek a jogállamiság megteremtésére irányulnak, és azokról a feltételekről, amelyek szükségesek a többpártrendszerre való áttéréshez, hangsúlyozva a fokozatosság szüksé­gességét és az ezt fenyegető veszélyeket is. Elmondta: bár sokszor nehezen átte- kinthetőnek tűnik a magyarországi hely­zet, nem kell dramatizálni a sokszínű ka- valkádot. „Néhány évig együtt kell élnünk ezzel, de meggyőződésem - hangoztatta -, hogy ami felé haladunk, az a paran­csuralmi rendszer valamennyi elemének következetes lebontása, a teljes demok­ratizálás, amelyben tisztulnak majd a po­litikai erőviszonyok és tényleges lépése­ket tehetünk a demokratikus szocializ­mus felé. Lesz erőnk arra, hogy a jelenle­gi átfogó válság ne torkolljék nemzeti ka­tasztrófába” - húzta alá nyomatékosan. Craxi - számos példát idézva - azt hangsúlyozta: egy párt újító programjá­nak és törekvéseinek megfogalmazásá­hoz elengedhetetlen az őszinte szembe­nézés a történelemmel, a mozgalom saját múltjával. Az Olasz Szocialista Párt ezért is üdvözölte - tette hozzá -, hogy az MSZMP átértékelte az 1956-os esemé­nyeket, népfelkelésnek minősítve azokat. „Ez nagyon fontos és időszerű lépés volt a magyar párt megújulása és önmegha­tározása szempontjából. Az MSZMP így nem került lépéshátrányba más magyar- országi politikai erőkhöz képest, de az igen gyors ütemben alakuló szovjet poli­tikai gondolkodáshoz, a múlt ottani átér­tékeléséhez képest sem. Az Olasz Szo­cialista Párt és az olasz demokratikus erők régen így értékelték már a harmin- cegynéhány évvel ezelőtt történteket.” Az olasz szocialista pártvezető kemé­nyen elítélte a romániai embertelen, dik­tatórikus állapotokat. Pozsgay kifejtette, hogy az erdélyi ma­gyarság helyzete nem kétoldalú vita tár­gya, hanem az emberi jogok példátlan megsértése, amely egyetemes problé­ma, és Európa mai viszonyai között telje­sen anakronisztikus. Craxi az OSZP nevében rokonszenvről és támogatásról biztosította a szocialista országokban zajló reformfolyamatot, kü­lönösen a magyar fejleményeket, ame­lyek szerinte a legmesszebb mentek a demokrácia megteremtése, a külpolitikai és világgazdasági nyitottság terén. Az OSZP vezetője elfogadta a magyarorszá­gi látogatásra szóló meghívást, amelyet a magyar küldöttségtől kapott. A Duna hetven kilométeres szakaszára vigyáznak Az önkéntes vízi rendőrök teljesítették kötelességüket Sikeres tavalyi évet zárt a Dunai Vízi­rendészeti Rendőrkapitányság Paksi Rendőrőrse, s ennek az eredménynek az elérésében meghatározó szerepet ját­szottak az önkéntes rendőrök. így lehet­ne röviden összefoglalni a lényegét an­nak a tanácskozásnak, amelyet szomba­ton délelőtt tartottak meg az atomváros úttörő- és ifjúsági házában. A külsősé­gekben is méltó rendezvényen Kemény András, rendőr törzszászlós, örspa- rancsnok-helyettes köszöntötte a meg­hívott vendégeket, a helyi párt- és állami vezetőket, de mindenekelőtt azokat a tár­sadalmi segítőket, akik hozzájárultak ah­hoz, hogy a Duna hozzájuk tartozó het­ven kilométeres szakaszán mind keve­sebb alkalommal forduljon elő rendkívüli esemény. Kovács Gábor rendőr alezre­des, örsparancsnok részletes értékelé­sében a jelenleg nyolcvanhat önkéntes rendőrt tömörítő hat - szekszárdi, gerje- ni, uszódi, dunaföldvári, bölcskei és pak­si - csoport mindegyikére kitért. Hang­súlyozta egyebek mellett, hogy az intéz­kedésekre minden esetben a kulturált­ság és a törvényszerűség volt a jellemző. Ezt többek között az is bizonyítja, hogy a segítők munkáját mind több elismerés fémjelzi. Kovács Gábor külön szólt a pak­si Vak Bottyán Gimnázium Ifjú Gárda szakalegységéről, a tanulók tevékenysé­gét példamutatónak nevezte. Bihari György rendőr őrnagy, a Buda­pesti Rendőr-fökapitányság törzspa- rancsnok-helyettese szélesebb értelem­ben, statisztikai adatok felsorolásával méltatta az önkéntes rendőrök tevékeny­ségének fontosságát. Mindehhez csatla­kozott Kiss Ernő rendőr alezredes, a Du­nai Vízirendészeti Rendőrkapitányság közlekedési és közbiztonsági osztályá­nak vezetője, aki egyúttal tolmácsolta kö­szönetét a megjelenteknek. A hagyomá­nyokhoz híven a tanácskozás befejezé­seképpen az élenjáró segitők vehették át kitüntetéseiket: a szolgálati évek után tí­zen, a HNF megyei, illetve városi bizottsá­gától heten, az érdekelt gazdasági egy­ségektől pedig harmincnyolcán kaptak különböző szintű jutalmakat.- szá ­Zászlóbontás, bemutatkozás Kisgazdapárti gyűlés Szekszárdon Március 17-én, Szekszárdon, a me­gyei művelődési központ kamaratermé­ben tagtoborzó gyűlést tartott a Függet­len Kisgazdapárt. A közel száz érdeklődőt (köztük több MDF-tagot) Töttös Pál, a párt egykori me­gyei vezetőségi tagja köszöntötte, s beje­lentette, hogy az 1930-ban a nép által lét­rehozott, s hivatalosan azóta sem meg­szüntetett párt a jogfolytonosság elve alapján kíván tovább működni. Röviden ismertette az ideiglenes országos veze­tőség nemzeti megújulás érdekében ki­dolgozott programjának alapelveit, me­lyek a következő témakörök köré cso­portosulnak: nemzeti érdekeink és a kül­politikai, külgazdasági mozgástér, az or­szág demokratikus átalakulása, a gazda­ság szervezése, a szociális biztonság és a jövő nemzedékek védelme, valamint a környezet és az életminőség védelme. Hangsúlyozta, hogy a kormány szigorú társadalmi ellenőrzésére, valamint új, al- kotmányozó nemzetgyűlésre van szükség. Ezután dr. Felcser István, a Baranya megyei szervezet képviselője ismertette a párt történetét, jelenlegi baranyai mű­ködését, s elmondta, hogy gazdaságpo­litikai csoportokat kívánnak alakítani. A szintén Baranyából érkezett Biró Imre elismerését fejezte ki az MSZMP reform­szárnyának, melyet támogatni kívánnak. Leszögezte, hogy higgadtan, meggon­doltan, sértődöttség, szélsőségek nélkül, demokratikus légkörben akarnak csele­kedni a kibontakozásért. Kapitány Ferenc, a Kisgazdapárt egy­kori Tolna megyei titkára egy, a Tolnai Fórumban tavaly megjelent interjút keret­ként felhasználva - a nyilatkozó 1945-46-47-es pozitív tapasztalataival szembeállítva a Kisgazdapártot és saját személyét ért akkori sérelmeket - szólt pártjának 1945 utáni megyénkben törté­netéről, majd az 1956-os szekszárdi ese­ményekről, s bírálta a kommunista párt akkori tevékenységét. Kifejtette vélemé­nyét, mely szerint Tolna megyében még nem látja kialakulni a reformszárnyat, amely felzárkózhatna az országos válto­zásokhoz. Az MDF helyi szervezetének üdvözletét Nyerges Tibor tolmácsolta. Kis Pál István (MDF) több vonatkozás­ban is kritikával illette a Tolna Megyei Népújságot. Ezek egyike a március 17-i számunkban megjelent MDF-közlemény, pontosabban az azt kiegészítő informá­ció volt. Gyuricza Mihály lapunk főszer­kesztő-helyettese megismételte a ténye­ket, melyek szerint a szervezők nem tér­tek el a szekszárdi koszorúzás előkészí­tése során született megállapodástól. Ezt Kapitány Ferenc megerősítette. Elénk, olykor indulatoktól sem mentes vita alakult ki március 15. szekszárdi megünnepléséről, arról, kapjanak-e költ­ségvetési támogatást a különböző pár­tok, az MSZMP kivonulását a munkahe­lyekről, a föld tulajdonjogáról, gazdasági helyzetünkről, a munkásőrség megszün­tetéséről, a marxista ideológia létjogo­sultságáról. Meg kell említenünk azokat a többnyi­re higgadt, figyelemre méltó hozzászólá­sokat is, melyek során néhány idősebb parasztember, a Kisgazdapárt egykori tagjai fejtették ki a múlttal, jelennel és jö­vővel kapcsolatos véleményüket, elkép­zeléseiket. Csáki Béla, az MSZMP Szekszárd Vá­rosi Bizottságának első titkára is köszön­tötte a jelenlévőket. Hozzászólásában el­mondta, hogy a többpártrendszerben látja a garanciát arra, ne lehessen a hata­lommal visszaélni. Az országban tapasz­talható politikai, erkölcsi válságért felelős az MSZMP, a mai párt azonban nem azo­nos a régivel, s főleg nem az MDP-vel. A pártok feladata programokat kínálni, s a nép majd választ. A több mint négyórás gyűlés után 36- an kérték felvételüket a Független Kis­gazdapártba. Jelcin cáfol A sajtó közölte annak a választási bi­zottságnak a jelentését, amely az SZKP-t képviselő küldöttjelöltek szereplését kí­séri figyelemmel. A jelentés szerint Mihail Gorbacsov 12 ellenszavazatot kapott az SZKP Központi Bizottságának elmúlt heti ülésén megtar­tott titkos szavazáson, amelyen a Nép- képviselők Kongresszusában az SZKP-t képviselő 100 küldött jelölését hagyta jóvá a testület is. A Politikai Bizottság 12 teljes jogú tagja közül kilencen szerepel­tek a jelölőlistán. Közülük mindenki ka­pott ellenszavazatokat, a legtöbbet, 78-at Jegor Ligacsov. A legjobb eredményt Nyikolaj Rizskov miniszterelnök érte el, ellene mindössze tízen szavaztak. A Politikai Bizottság három tagja nem szerepelt a jelölőlistán: Vitalij Vorotnyi- kov, az Oroszországi Föderáció elnöke; Vlagyimir Scserbickij, az ukrán párt első embere (köztársaságukban mindketten egyedüli jelöltként szerepelnek), vala­mint Eduard Sevardnadze külügyminisz­ter, aki kormánytisztsége miatt nem vá­lasztható képviselővé. Borisz Jelcin egy szombati választási gyűlésen beszámolt legfőbb ellenlábasa, Jegor Ligacsov gyenge szerepléséről, egyszersmind cáfolta a KB-ülésen ellene felhozott vádat, miszerint eltérne a párt irányvonalától. A moszkvai pártbizottság egykori első titkára, akinek nevét már ko­rábban törölték az SZKP jelöltjeinek listá­járól, a moszkvai 1. számú választókerü­let jelöltjeként indul a választáson. „Jelcin! Jelcin!” kiáltásokkal, Borisz Jelcin képeivel többezer ember vonult tegnap Moszkvában a városi tanács épü­letéhez, követelve, hogy szűnjenek meg a bírálatok a képviselőjelölt Jelcin ellen. Jelszavaikban követelték Jegor Ligacsov- nak, az SZKP KB PB tagjának lemondását is. Az SZKP KB PB csütörtökön véget ért ülésén ugyanis több KB-tag kezdeménye­zésére a testület úgy döntött: vizsgálatot in­dít a moszkvai pártbizottság volt első titkára ellen, amiért eltért a párt irányvonalától ko­rábbi megnyilatkozásaiban. A moszkvai városi hatóságok betiltot­ták azt a vasárnapra meghirdetett nagy­gyűlést, amelyet Jelcin támogatására akartak összehívni a Gorkij parkban. A tömeg - egyes jelentések szerint három­ezer ember - a Gorkij parkból így a vá­rosházához vonult. Svájci parlamenti képviselők levele Ceausescuhoz SZDSZ-közgyűlés Vasárnap Budapesten, a Corvin mozi­ban tartották a Szabad Demokraták Szö­vetsége (SZDSZ) közgyűlésének első fordulóját. A már pártszerűen működő szervezet nagy érdeklődéssel kísért gyűlésén az SZDSZ tagjai megvitatták a kiadott prog­ramtervezet főbb téziseit. A résztvevők a társadalom működési elveiről, a parla­mentáris demokrácia mechanizmusáról, az átmenet politikai programjáról, az al­kotmányozás folyamatáról tanácskoztak, és az aktuális kérdésekre a szabad de­mokraták által adható válaszokat fogal­mazták meg együttesen. A vitát követően nemzetközi sajtótájé­koztatón Kőszegi Ferenc ügyvivő beje­lentette, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nyílt levelet intézett a kelet­európai demokraták szervezeteihez. Eb­ben felhívja a térség demokratikus erőit: ez év őszén Budapesten tartandó kerek- asztal-konferencián egyeztessék állás­pontjaikat. Fogalmazzanak meg közös programot Európa megosztottságának felszámolására, valamint a nemzetiségek jogainak és egyenrangúságának biztosí­tására. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az SZDSZ ellenzi az előrehozott választásokat, de a helyhatósági (taná­csi) választások esetleges előrehozása esetén - a most több, mint 1800 tagot számláló - országos szövetség ezekre is fel fog készülni. A szabad demokraták közgyűlésük következő fordulóját április 16-án tartják. Megem fékezések a kettős ünnep jegyében (Folytatás az 1. oldalról.) lesz koszorúzás 9 órakor, délben pedig a Béke szálló Szabó Erzsébet emléktáblá­jánál. Ezen a helyszínen vetélkedővel egybekötött ifjúsági rendezvényt is tarta­nak. Délután 14 órakor az MSZMP városi bizottságán kibővített pb-ülésen emlé­keznek meg az évfordulóról. Tamási A Deák Ferenc, illetve az Eötvös József utcai 19-es emléktábláknál koszorúznak a különböző gazdasági egységek, intéz­mények, iskolák, szervezetek képviselői, mindkét esetben délután 17 órai kezdet­tel- x . Tolna A tanácsházánál lévő 19-es emléktáb­la a koszorúzás színhelye, mely délután 15 órakor kezdődik. Gyönk A lőtéren tartanak megemlékezést dél­után 14 órakor, a KISZ és az MHSZ által szervezett program ezt követően ver­senylövészettel folytatódik. Simontornya Sándor József 19-es mártír sírjánál délután 14.30 órakor koszorúznak. Mint arról már beszámoltunk, a svájci parlament tavaszi ülésszakán összegyűlt képviselők közül mintegy 140-en a par­lament mindkét házából közös levelet in­téztek Ceausescu elnökhöz, amelyben kérik a román államfőt: mondjon le „terü­letrendezési” tervéről. A levél egyebek között a következőket tartalmazza: „Meggyőződésünk szerint minden olyan kezdeményezést csak támogatni tudunk, amely országuk lakosságának életfeltételeit javíthatja, mert olyan or­szágról van szó, amelyhez a svájci nép mind történelmi, mint kulturális szem­szögből közel állónak érzi magát. Ugyan­akkor a közelmúltban tudomásunkra ju­tott ismeretek, amelyek szerint Romániá­ban igen nagy számú települést agrár­Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának javaslatára mentették fel tiszt­ségéből Neculai Ibanescu miniszterel­nök-helyettest, Gheorghe Paraschiv pénzügyminisztert, Florea Dumitrescut, a román Nemzeti Bank kormányzóját és Nicolae Eremiát, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Bank elnökét. Ezt tudatja az a közlemény, amelyet az RKP KB PVB pénteken tartott üléséről pénteken késő este tettek közzé Buka­restben. A testület megvizsgálta az 1988. évi pénzügyi terv teljesítéséről szóló je­lentést, és ennek során a pénzügyi és banki tevékenységben súlyos mulasztá­sokat állapított meg. A funkciójukból fel­mentett felelős személyek olyan hibákat követtek el a hitelek elbírálásában és a pénzügyi tevékenység más területein, amelyekkel a gazdasági egységeknek jelentős veszteségeket okoztak. * Románia pénzügyi vezetésében időn­ként súlyos mulasztásokat tárnak fel. Alig egy esztendővel ezelőtt az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottsága a pénzügyi és banki ellenőrzés helyzetét vitatta meg. Akkor a testület megállapította, hogy az elért eredmények ellenére a pénzügyi el­lenőrző szervek tevékenysége nem meg­felelő, és utasítást adott a pénzügyi ellen­őrzés erősítésére. Az intézkedések, úgy látszik, nem voltak elég hatékonyak, mert újabb bonyodalmak jelentkeztek a gaz­daság pénzügyi szektorában. Erre utal az a tény, hogy a PVB március 17-iki ülé­sén négy gazdasági-pénzügyi vezető le­váltása mellett döntött. ipari központokkal akarnak felváltani, a lehető legnagyobb nyugtalansággal töl­tenek el bennünket. Nem kívánunk egy terv szükségességéről pusztán gazda­sági megfontolások alapján állást foglal­ni. Ezzel szemben a szociális és kulturá­lis következmények, amelyekre bizton számíthatunk, sajnos, felhatalmaznak bennünket arra, hogy a legsürgetőbben kérjük: álljanak el ilyen jellegű szándé­kok gyakorlati megvalósításától. Ily mó­don elkerülik egy nagy értékű építészeti kincs lerombolását, olyanét, amely az európai történelemhez kötődő kivételes kulturális múlt tanúja. Ezzel megkímél­nénk több százezernyi családot attól a fájdalomtól, hogy lássa elpusztulni ott­honát és történelmi múltra támaszkodó életkereteit.” Mint ismeretessé vált, elnöki rendelet­tel felmentették tisztéből Gheorghe Pa­raschiv pénzügyminisztert. Bukaresti diplomáciai körökben ezzel kapcsolat­ban emlékeztetnek arra, hogy Paraschiv sem töltött hosszú időt a miniszteri bár­sonyszékben. Tizenöt hónappal ezelőtt nevezték ki, s azt az Alexandru Babét vál­totta, aki „nem megfelelően látta el minisz­teri feladatát”. (Babét amiatt menesztették, hogy Románia állítólag „előnytelen egyez­ményeket” kötött a Világbankkal.) A mostani felmentéseket - amelyek a pénzügyminiszteren és a pénzpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesen kívül két bankvezetőt is érintettek - azzal ma­gyarázzák hivatalosan Bukarestben, hogy a párt politikai végrehajtó bizottsá­ga „feltárta a nevezett személyek által pénz- és bankügyleti téren elkövetett sú­lyos mulasztásokat”. A leváltottak „vétke­sek a hitelnyújtásra, az egyes gazdasági egységek tevékenységében mutatkozó veszteségek felszámolására vonatkozó törvényes előírások súlyos megszegésé­ben” - írja a Scinteia. Ezért a PVB elhatá­rozta, hogy „intézkedési programot kell kidolgozni a gazdasági-pénzügyi tevé­kenység javítására". Gyors intézkedés­ként a politikai végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek által 1981-ig felvett valamennyi hitelt törölni kell, egyes, még nehezebb pénzügyi helyzetben levő szö­vetkezet számlájáról pedig törlik az 1985-ig felvett hiteleket is. Ezzel a dön­téssel mintegy 80 milliárd lej értékű hite­lek visszafizetésétől mentesülnek a kö­zös gazdaságok. Személyi változások Romániában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents