Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! TOLNA MEGYEI Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megemlékezések a kettős ünnep jegyében A tavaszi történelmi évfordulók sorá­ban március 21-én, a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 70. évforduló­jára emlékeznek országszerte. Az idén a központi ünnepségnek Deb­recen ad otthont, ahol kora délutántól ké­ső estig zajló programok várják az ün­neplőket. Az ünnepségsorozat koszorú­zással kezdődik: a különböző állami szervek, társadalmi és tömegszerveze­tek képviselői, a nagyváros lakói a Már­cius 21. téren álló tanácsköztársasági emlékműnél tisztelegnek. Ezt követően ifjúsági nagygyűlésre invitálják az érdek­lődőket, a nagygyűlés szónoka Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára lesz. Hagyományosan ezen a napon adják át az idei KISZ-dijakat is. Ebben a kitün­tetésben öt személy, illetve öt kollektíva részesül. A fővárosban március 21-én a Dózsa György úton lévő tanácsköztársasági emlékműnél leróják kegyeletüket az MSZMP, a Minisztertanács, a SZOT, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Fővárosi Ta­nács, valamint a fegyveres erők és testü­letek képviselői. Az ELTE KlSZ-bizottsá­ga felhívást adott ki, amelyben a koszo- rúzási ünnepségre, s ugyancsak az em­lékműnél délután megrendezendő ünne­pi megemlékezésre hívja a fiatalokat. Minthogy március 21 -e társadalmi ün­nep, s így a hagyományokhoz híven csak iskolaszüneti nap, fővárosszerte progra­mokat szerveznek a diákoknak, elsősor­ban a kisdobosoknak és az úttörőknek. Ezen a napon tartják a Vörös jelek a hadak útján elnevezésű, az 1918-as őszirózsás forradalom és a tanácsköz­társaság eseményeit felidéző történeti játék döntőit. Az öt hónapja tartó játék utolsó fordulójában az általános iskolai csapatok eddigi legjobbjai kerületi ver­senyeken vesznek részt, míg a legered­ményesebb 60 középiskolás csoport hat helyszínen méri össze tudását. Megyénkben számos településen, a városokban és a nagyközségek egy ré­szében ugyancsak megemlékeznek a kettős ünnepről. Szekszárd Az MSZMP Oktatási Igazgatósága nagytermében délelőtt 11 órakor kez­dődik a Három tavasz történelmünkben címet viselő tudományos emlékülés. A rendezvényen különböző témakörökből tartott előadások várják az érdeklődőket. Ugyanezen a helyszínen 14 órakor nyílik a polpresszó, ahol lehetőség lesz napila­pok, folyóiratok olvasására, valamint po­litikai jellegű filmek megtekintésére. A vasútállomáson található márványtáblá­nál délelőtt 9 órakor emlékeznek meg a MÁV és a Volán képviselői Soós Sándor­ról, a 19-es megyei direktórium elnöké­ről. Délután 15 órakor az alsóvárosi te­metőben avatják fel Gróf Pál sírkövét, 16 órakor pedig a múzeum előtti tanácsköz­társasági emlékműnél az MSZMP-alap- szervezetek, intézmények és vállalatok helyezik el koszorúikat. Dombóvár A szakmunkásképző intézet délelőtt 9 órakor Udvari Vince emléktáblájánál koszorúz. 10 órakor két helyszínen, a te­metőben található Kiss János sírjánál, il­letve a Szabadság utcai emléktáblánál az úttörők, valamint a városi tanács kép­viselői helyezik el a tisztelet virágait. 10.40 órakor a helybeliek Molnár György szobránál emlékezhetnek meg. A MÁV- állomáson 10 órakor Molecz Géza, 12 órakor Zay Dezső emléktáblájánál lesz koszorúzás. Délután 15.30 órakor a Mól-. nár györgy utcai emléktáblánál zárul az ünnepi program. Bonyhád A Völgységi Múzeumban délután 17 órakor a múzeum baráti köre, illetve az MSZMP és KISZ több alapszerveztete tart megemlékezést. Dunaföldvár A helyi művelődési ház falán található Alpári Gyula-emléktáblánál délután 15 órakor adnak egymásnak találkozót március 21-e megünneplői. Paks A Lenin úti Mihalik Gézáné emléktáblá­nál délelőtt 8 órakor kezdődik a március 21 -i rendezvénysorozat. Az imsósi erdő­ben Takács György emlékművénél lesz (Folytatás a 2. oldalon.) Pozsgay­Craxi találkozó Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja,. államminiszter, Ró­mában eszmecserét folytatott Bettino Craxival, az Olasz Szocialista Párt főtitká­rával. Craxi a találkozón behatóan érdek­lődött a magyarországi változások iránt, s érdeklődött, hogy mi a különböző pár­tok, pártkezdemények, mozgalmak tár­sadalmi bázisa és programja. (Folytatás a 2. oldalon.) A leértékelési paradoxon írásunk a 3. oldalon Magyar Béketársaság alakult Szombaton tartotta alakuló közgyűlé­sét Budapesten a Magyar Béketársaság. Az MBT közvetlen előzményeinek a 80- as évek elejétől létrejövő új hazai béke­mozgalmi kezdeményezéseket tekinti. A társaság csoportjai országos háló­zatként működnek. Az MBT jogi személy és nemzetközi tevékenységet is kíván folytatni - fogalmazza meg az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabály. A társaság tagja lehet az, aki elfogadja, hogy az MBT minden hatalmi tényezőtől függetlenül alakítja ki álláspontját. A ta­gok elutasítják az erőszak alkalmazását mind az egyes államok közötti konfliktu­sokban, mind az ország belső vitáiban. Az MBT alapelvei közé tartozik, hogy a béke nem létezhet szabadság, emberi jo­gok és méltóság nélkül. A társaság sze­rint a természetben nem leigázandó el­lenfelet, hanem megóvandó környezetet kell látni. Az MBT tagjai kiállnak a nem büntető jellegű polgári szolgálat mellett. Támogatják az általános leszerelés meg­valósítására irányuló törekvéseket. A tár­saságnak csak magánszemély lehet tel­jes jogú tagja. Pártoló tag jogi személy is lehet, de a pártoló tagok csak tanácsko­zási és tanácsadói joggal vehetnek részt a rendezvényeken. Az alakuló közgyűlésen húszán írták alá a belépési nyilatkozatot. Megválasz­tották az elnököt Havadtői József és a társelnököt Koromné Seri Anikó szemé­lyében, valamint az ügyvivő testületet és az ellenőrző bizottságot. Kikosarazták az ASE csapatát Zöld asztal melletti (kisded) játékok A hideg zuhany nem a meccs után a fürdőben érte az egy héttel korábban még önmagukat felsőházi csapatként ünneplő Atomerőmű SE-kosarasokat, -vezetőket, hanem hazafelé és a paksi megérkezéskor. Amikor megtudták, hogy mindkét riválisuk begyűjtötte „me­netrendszerű” győzelmét. Ahelyett, hogy a kosárlabdában a futballnál is nehezeb­ben bizonyítható bundát kiáltanánk bizo­nyítékok hiányában a Sopronnak a MAFC elleni fővárosi, a Szolnoknak a kecskeméti, a felsöházat jelentő győzel­mére, az alábbiakat nemcsak az ASE ér­dekében, de a sportág tisztasága érde­kében is szükségesnek tartjuk megje­gyezni. Tehát azt, ami tulajdonképpen az ASE vezetőit még csütörtökön - lényeges, hogy a záróforduló előtt - a tiltakozó fel­lebbezés megírására késztette. 1. Miképpen fordulhat elő, hogy egy ilyen kiélezett bajnokságban egy csapat v háromszor is - annak ellenére, hogy vét­len - pályán kívül nyerjen. Tudjuk: a ver­senyszabályzat egyértelműen előír dol­gokat. Ennek ellenére a Sopron eseteit mégsem nevezhetjük jogszerűnek. (A sportág főtitkára egyébként soproni...) 2. Miképpen fordulhat elő, hogy az él­vonalban egy játékos (Kovács Gergely) a legelemibb dokumentum hiányában csak úgy pályára lépjen? Mégpedig nem egy, hanem több mérkőzésen. Hol voltak és mit néztek meg a játékvezetők a mér­kőzés előtt? Miért büntetik meg a döntés­sel indirekt módon a kívülálló csapato­kat, akiknek tenniük kellett Kecskeméten a győzelemért? (Az ASE csaknem 20 ponttal nyert Kecskeméten, ahol a KSC Kovács Gergelyt is szerepeltette.) 3. Miképpen fordulhat elő, hogy a Kecskemét-Szolnok mérkőzés nem egy időben kezdődik a másik két találkozó­val, s így már félidőben tudják Kecske­méten, hogy mi történt a másik két hely­színen? Ezek után az lett volna a csoda, ha nem fordítja meg az állást a második félidőben a Szolnok. 4. A kosárlabdában uralkodó morális helyzet kísértetiesen kezd hasonlítani a futballéhoz. Ami hosszú távon hasonló­képpen kifejtheti romboló hatását.-bégyé­A kosárlabda NB I. hét végi mérkőzé­seiről részletes tudósítás lapunk 6. olda­lán. Csapó-napok Egy iskola hat évtizednyi tevékenysége Vasárnap délelőtt tartották meg a Ba­bits művelődési központban a palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Élelmiszeripari Szakmun­kásképző Iskola fennállásának hatvana­dik évfordulójára rendezett ünnepséget, melynek fővédnöke dr. Burgert Róbert, a mezőgazdasági tudományok doktora, címzetes egyetemi tanár, a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát vezérigazgatója volt, aki az eltelt hat évtizedet összefogla­ló iskolatörténeti kiadványban közölt kö­szöntőjében így fogalmazott: „A szek- szárd-palánki iskola tanárainak értékes munkáját az minősíti,... (hogy) tanítvá­nyaik megállták, megállják a helyüket a változó, európai rangra emelkedett ma­gyar mezőgazdaságban.” A régi és a mai tanulókkal, tanárokkal zsúfolásig megtelt teremben jelen volt Kiss Magdolna, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának tit­kára és Tamás Ádám, a Tolna Megyei Ta­nács elnöke. Az emberöltőnyi múltra visszatekintő iskolát köszöntő ünnepsé­get a mostani diákok hangulatos, színvo­nalas előadása zárta: ajándékképpen Weöres Sándor „Holdbéli csónakos” cí­mű mesejátékát mutatták be nagy siker­rel. A további események színhelye a dé­lután folyamán a palánki iskola volt: itt ünnepi ebéd után tartották meg a még 1988-ban megalakult Csapó Dániel ba­ráti kör első közgyűlését, melynek díszel­nöke dr. Burgert Róbert, a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, ügyvezető elnöke Asztalos Antal, a Szek­szárdi Mezőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója volt. A baráti kör ügyintéző tit­kára Szűcs Sándorné Szontág Katalin.- Az iskola tantestületének törekvései szerencsésen találkoztak az öregdiákok elképzeléseivel - mondotta Asztalos An­tal -, közős cél az iskola hatvan évvel ezelőtt kivívott rangját helyreállítani és megőrizni. Mintegy két és fél ezer vég­zettje van a palánki iskolának, talán nincs is olyan vállalata a megyének, ahol volt palánki diákok ne dolgoznának. A vég­zettek közül többen aktiv szerepet vállal­tak az ország gazdaságpolitikájában, mint dr. Burgert Róbert, vagy dr. Jurányi György, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem professzora. De a Palánkon végzett diákok nemcsak a szakmában értek el figyelemre méltó sikereket: jogá­szok, tábornokok, magas rangú katonai vagy rendőri főtisztek, tanárok, kutatók Régi és új diákok ünnepelték iskolájukat lődésüket biztosító külföldi utazások biz­tosítására. Az alapítvány tagja lehet min­den magyar állampolgár, vállalatok, tár­sadalmi szervezetek, intézmények. Re­méljük, hogy a baráti kör vállalkozása folytán sikerül a végzett diákok rutinját, szakmai és élettapasztalatát régi isko- lánk.támogatására fordítani, amihez sok- nemzedékes társulás létrejöttét tartjuk szükségesnek. A gazdászképzés mindig feladata volt az iskolának, de ezenfelül felkészítette diákjait arra is, hogy szerve­sen kivegyék részüket a falu irányításá­ban, tevékeny részt vállalhassanak a vi­dék meghatározásában. Oktatási reforrn előtt állunk valószínűleg a mi szakmánk­ban is. Az oktatási reform kialakításában kevésbé szeretnénk részt venni, de az is­kola jövőjének alakításában helyt ké­rünk. Dr. Jeszenszky László, az intézmény igazgatója elmondotta: az iskola fennál­lásának félévszázados ünnepségét nem sikerült megünnepelniük. Most azonban az iskola vezetősége és tantestülete együttes erővel érte el az ünnepségsoro­zat megrendezése alkalmával az intéz­mény történetét tartalmazó kötet kiadá­sát és a baráti kör bekapcsolódását tevé­kenységükbe. d.e. - czs Dr. Burgert Róbert, az ünnepség fővédnöke Búzás Ferenc, az iskola leg­régibb tanulója vannak közöttünk, akik az iskola tekinté­lyét jó menedzserekként vitték hírül min­denfelé. Ez a kis lelkes csapat határozta el a tantestülettetegyütt a baráti kör létre­hozását. Céljaink: a most végzett és vég­ző diákok erkölcsi és egyéb jellegű tá­mogatása, elhelyezkedésük segítése, az általuk is képviselt szakma becsületének fenntartása. De a nyugdíjas szakembe­rek erkölcsi-anyagi támogatását is cé­lunknak tekintjük. Szervesen részt kívá­nunk venni a Csapó-napok szervezésé­ben, ünnepélyessé tételében. Nem titkolt vágyunk, hogy alapítványt hozzunk létre a kiváló képességű diákok erkölcsi és hathatós anyagi támogatására, tovább­tanulásuk finanszírozására, szakmai fej­„Kiművelt emberfőkért” (4. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents