Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
1989. március 15. ( TOLKA ''s\ ^ÉPÜJSÁG 3 * Kis gyerekek - kis zászlók Szekszárdon tegnap a kisiskolások és óvodások gyakran látogatták a ’48-as emlékművet. Kis nemzetiszínű zászlókat tűztek köréje úgy, hogy estére kelve szépen virult a piros-fehér-zöld az emlékezés kertjében. czs Mégis lesz pártértekezlet Dombóváron A dombóvári városi pártbizottság hétfő reggeli rendkívüli ülésén úgy határozott, mégis tartanak pártértekezletet a városban. A hirtelen döntés okairól Cserép Imrétől, a pártbizottság első titkárától érdeklődtünk.- Tavaly október 6-án már foglalkoztunk a pártértekezlet összehívásával, de mivel a tagoknak mindössze 7 százaléka kérte, nem kezdeményeztük. Hozzáfogtunk a testület megújításához, munkamódszereink korszerűsítéséhez, de most, hogy a megyei párt- bizottság levele után állásfoglalást kértünk az alapszervezetektől a megyei pártértekezlet szükségességét illetően, felhívtuk őket, tegyék meg ezt újra a városival kapcsolatban is. Az igenlők aránya már 13 százalék volt, ezért pártaktiva vagy az értekezlet ösz- szehívása közül választottunk.- Mi szólt az utóbbi mellett?- Nagyobb döntési jogköre van, hozhat orientáló, kötelező határozatokat, megváltoztathatja a pártbizottság szervezeti struktúráját, a tisztségviselők összetételét. Úgy érezzük, legalábbis a többség, hogy nagyobb hatása lehet a tisztázásra olyan kérdésekben, mint például a lakóterületi pártmunka, a politizáló párt fogalma. A másik indok, hogy ha kicsit felgyorsítjuk a folyamatot a megyei küldöttekkel egy időben a hónap végéig a városi pártértekezlet küldötteit is megválaszthatják az alapszervezetek.- Mikorra hívják össze a fórumot?- Egy héttel a megyei értekezlet előtt, április 22-re. - esi Variációk egy témára Éljen a haza! Légszomj Hetek óta a fiam Kossuth-nótákat fúj éjjel-nappal a március 15-i ünnepségre készülődve.- Anya, mit jelent az, hogy Éljen a haza? - szegezi egyszer csak nekem a kérdést a dúdolgatást abbahagyva.- Hát azt, hogy ez az ország, ahol születtünk, ahol élünk, aminek nyelvét bírjuk, ahol otthon érezzük magunkat a hazánk az éljen és virágozzék - magyarázom.- Miért, az ország, a haza meg is halhat? - veti közbe ijedten a gyerek.- Bizony meg - bólintok a kérdésre méghozzá ha nem vigyázunk, milyen könnyen! Nem kell hozzá más, mint egykét vesztes háború, néhány téhetségte- len politikus, pár helytelen döntés sorskérdésekben és máris vége, meghalt a haza. Nem biztos, hogy látványosan, egy csapásra, egy tollvonásra, ide vagy oda- csatolással szűnik meg, lehet ez egy kevésbé látványos, alig észrevehető, hosz- szabb folyamat eredménye is. Amikor évek hosszú során át a hazaszeretetet nacionalizmusnak bélyegzik, amikor idegen népek, nemzetek történelmét nagyobb részletességgel tanítják, mint a saját népéét. Amikor sanda szemmel néznek arra, aki követeli a nemzet egykor volt dicsőséges napjainak méltó megünneplését, a hagyományok felelevenítését. Amikor generációk kerülnek ki úgy az iskolapadokból, hogy szégyellik énekelni a himnuszukat, hogy fogalmuk sincs róla, hogy mit jelent magyarnak lenni, mi a hazaszeretet, miért dobban meg a szívünk, ha idegenből hazai földre lépünk. Igen fiam, akkor meghalhat a haza. Tízéves koromig nem tudtam, hogy mi a hazaszeretet. Ez a szó egy volt számomra a sok közül, hiszen az, hogy magyarnak születtem, hogy ez az ország a hazám, az épp oly természetes volt, mint az, hogy reggel felkel a nap és este lenyugszik. Mert ugyan kinek jut eszébe, hogy milyen fontos a levegő, hogy életünk feltétele, mindennapi tartozéka, amíg nem gyötri légszomj? Hát így voltam a hazaszeretettel egészen addig, amig először külföldre nem mentem édesanyámmal. Külföldre ugyan, de nem idegenekhez, hiszen anyám kitelepített rokonságát látogattuk meg, csupa nagynénit, nagybácsit, unokatestvért és nagyanyámat, akik magyarul szóltak hozzám. Nem is volt semmi baj, haza se gondoltam, volt csokoládé, banán, narancs és rágógumi - amit akkor még nálunk nemigen ismertek -, mindenki igyekezett az alig látott kislány kedvében járni. Tetszett is minden nekem nagyon, haza sem gondoltam, egészen az első hét végéig, amikor is a távolabb élő rokonok,, ismerősök is összejöttek köszöntésünkre. A vacsora után az egyik „igazi” német unokasógor, aki a kitelepített családba nősült, játékból, meg ugratásként elkezdte mondogatni kissé átalakítva az ismert német gyerekmondóka refrénjét, ilyenképpen: Deutschland flexig, Ungarn faul, azaz a német szorgalmas, a magyar lusta. Na, nekem sem kellett több, én épp az ellenkezőjét fújtam, a végén már kiabálva, mérgesen, védve a népet, amelyhez tartozom, az országot, a szokásainkat, sőt még azokat a dolgokat is, amiket egyébként tiszta szívből utáltam és otthon mindig szidtam. Kis pulykakakasként védtem mindent, ami a hazámhoz tartozik. Nagyanyám simogatott, csitított, ő, aki soha nem tudott tisztán, szépen beszélni magyarul, de akinek minden vágya az volt, hogy visszatelepülhessen hozzánk. És hogy nem így történt, az nem rajta múlott. F. KQVÁTS ÉVA Alaptörvényünk társadalmi konszenzussal szülessen Beszélgetés dr. Molnár Istvánnal, a Magyar Jogászszövetség megye» elnökével Mostanában gyakran szerepel mindannyiunk szótárában a jog, vagy ennek különféle szóösszetételei: jogállamiság, jog- gyakorlat, jogszabály, jogismeret, hogy csak a leggyakoribbakat említsem, hiszen állampolgári létünk biztosítékairól van szó. A jog néhány ma fontos kérdéséről beszélgettünk dr. Molnár Istvánnal, a Magyar Jogászszövetség Tolna Megyei Szervezetének elnökével, aki a megyei bíróság elnöke is.- A jogász értelmiség, a jogászszövetség sok segítséget ad a jogi ismeretek bővítéséhez, ennek ellenére manapság az állampolgárnak, de azt hiszem, a szakembernek sem könnyű eligazodni a jogszabályok tengerében.- Valóban, a jogszabályok tengeréről beszélhetünk. Több mint ötezer érvényben lévő jogszabályunk van. A nagy számon túl a jogász és az állampolgár jogkövetését akadályozza az áttekinthetetlenség és a rendezetlenség is. Ehhez csak egy példát: 1982-ben lezárt jogszabálygyűjteményünk van, most készül az 1987-es évvel záródó hétkötetes gyűjtemény. A rendszerezés tehát nem követi a jogszabályok egyébként gyors kibocsátását.- Sokat beszélünk a jogállamiság megteremtéséről, amely feltételezi, hogy az állampolgárok nemcsak ismerik a jogszabályokat, hanem azonosulnak is azok céljaival. Milyennek látja ezt az azonosulást a jogásztársadalom?- Jó néhány példa mutatja, hogy ez az azonosulás ma még korántsem teljes. Gondoljunk csak arra, hogy az ittas jármű- vezetést, a társadalmi tulajdon fosztogatását bocsánatos bűnnek tartják. Ha az okokat keressük, összefügg az ismeret- hiánnyal, a jogi ismeretterjesztés fogyatékosságaival, de azzal is, hogy a jogalkotás korábbi gyakorlatában hiányzott a demokratizmus. Véleményem szerint abban, hogy az állampolgárok erkölcsi felfogása és a jogszabályok céljai sokszor különböznek, nem elhanyagolható az sem, hogy a jog olyan emberi viszonyokat is szabályozni akar, amelyeket nem kellene. Ilyenek például azok a jogszabályok, amelyek korlátozzák a gazdálkodó szervek önállóságát és ráadásul ellenkeznek a gazdálkodás elveivel is.- A jogalkotás, de különösen a jogalkotás előkészítése lényegesen megváltozott. A különböző törvénytervezetek társadalmi, szakmai vitája lehetőséget ad az állampolgárnak arra, hogy részese legyen a törvényalkotásnak, így a törvénnyel is jobban tud azonosulni. A gazdasági társaságokról, az egyesülési jogról, a gyülekezési jogról, vagy a választásokról szóló törvénytervezetek vitái is ezt bizonyították. Hogyan reagált erre az állampolgár?- Az állampolgárt először meglepte, hogy a jogalkotó felnőttként kezeli, véleményét kéri, de ezzel együtt is már az első törvénytervezetek vitájában igen sokan vettek részt. Milyen eredménnyel? Erre csak egy példát: éppen az állampolgárok véleménye alapján javasolta a Hazafias Népfront, hogy a választási törvény módosítását ne tárgyalja az Országgyűlés. Hasznos tehát a törvényalkotó számára is a vita, hisz ez számára az állampolgári azonosulás és egyben a törvény megvalósíthatóságának mércéje.- Nem mindennapi vitára készülünk most sem. Az állampolgárnak, de azt hiszem, a jogásznak életében jó ha egyszer alkalma adódik arra, hogy egy új alkotmány előkészítésének részese legyen. Az Országgyűlés a múlt héten elfogadta a szabályozáskoncepcióját. A megye országgyűlési képviselői kérték-e a megye jogásztársadalmának segítségét?- A megyei képviselők - és ez törvényalkotó munkájukra jellemző - a megye jogászainak szakmai véleményére támaszkodtak. Emellett a képviselőcsoporthoz eljutottak a törvénytervezetek tár^dalmi vitáin elhangzott állampolgári vélemények is: konzultálnak, részt vesznek a társadalmi, szakmai vitákon, fogadóóráikon és számtalan rendezvényen, találkozáson kérik az állampolgárok véleményét. így történt ez az új alkotmány szabályozásának koncepciója, de a sztrájk- törvény és a Munka Törvénykönyve módosítása esetében is.- A viták egyik témája volt: új alkotmányra, vagy a jelenlegi módosítására van szükség. Ön már az országos pártértekezle- ti hozzászólásban is az új alkotmány mellett szólt.- Az új alkotmány szükségességét akkor is azzal indokoltam, hogy társadalmunk szerkezetében a politikai intézmény- rendszerben végbement és várható változások ezt követelik. Az új alkotmányt indokolja az is, hogy a jelenlegi csak az 1945 utáni időszakot veszi figyelembe, mintegy megtagadva ezeréves államiságunkat, amely már sem a történettudomány eredményeinek, sem a mai közfelfogásunknak nem felel meg. Államiságunk fejlődését tehát oly módon kell megközelíteni: vállalnunk kell ezeréves államiságunkat, beleértve az 1948-49 utáni időszak eredményeit is. Az új alkotmányban Magyarországot szabad, demokratikus és szocialista berendezkedésű államként kell definiálni.- Milyen alapkövetelményeknek kell még eleget tennie az új alkotmánynak?- Először is normatív tartalmú legyen, de mutatnia kell a társadalmi fejlődés várható irányát is. A második az időtállóság, ugyanakkor a szabályozás részletessége, konkrétsága is feleljen meg egy alaptörvénnyel szemben támasztott követelménynek. Nem könnyű ezeket teljesíteni, akkor készíteni az alkotmányt, amikor a társadalmi változások mozgalmas időszakát éljük és nem minden változás prognosztizálható. Ilyen helyzetben a társadalmi viszonyok számos elemét, mint például a tulajdonviszonyok, vagy az elosztási viszonyok változását nehéz lesz az alkotmányban részletesen szabályozni. Hasonló a helyzet a választójog és a választási rendszer egyes elemeinél is, hiszen az érdekképviseleti és a területi elv érvényesítése körül kialakult vita jelenleg nem zárható le. Fennállhat tehát az a veszély, hogy a szabályozás általános lesi és túl sok elvi kérdést kell megoldani az úgynevezett alkotmányerejű törvényekkel.- Sokan vitatkoznak az időtényezőn is. Vannak, akik sürgetik az új alkotmány mielőbbi elfogadását, mások szerint hosszabb idő kell az előkészítéshez. Gondolom, mindkét vélemény mellett és ellen is vannak érvek.- A gyorsan változó társadalmi mozgásokat, folyamatokat a jogállamiság felé vezető úton is megfelelő mederben kell tartani, nehogy bekövetkezzen egy olyan kaotikus állapot, amely a végső cél, a jogállamiság-kiépítést veszélyezteti. Ezek olyan indokok, amelyek sürgetik a mielőbbi alkotmányozást. Ha azonban abból indulok ki, hogy az alkotmányt mint a társadalom alaptörvényét csak széles körű társadalmi vitával lehet előkészíteni, akkor ehhez idő szükséges. A jelenlegi elképzelés szerint nyár elejére elkészül a szövegtervezet, ezután van lehetőség a szakmai és társadalmi vitára, majd év vége felé kerül a javaslat az Országgyűlés elé.- Népköztársaság vagy köztársaság? Ezt a kérdést is sokan felteszik. Gyakran úgy, hogy a fogalmak tartalmát és jelzőik összhangját nem vizsgálják, kizárólag a jelzők megváltoztatását követelik. Van-e szerepük a jelzőknek?- Nem a jelzők milyensége és száma a meghatározó, hanem mindig a tartalom. Természetesen a gyakorlatot is a tartalomhoz kell igazítani. Feleslegesnek tartom például, hogy a szocialista jogállamiság kifejezést használjuk, mivel ebben az esetben a hangsúly a jogállamiságon van és ez társadalmi berendezkedéstől függetlenül a világon mindenütt egyfajta tartalmat jelent. Az államformáról szóló vitában ellenben azokkal értek egyet, akik a népköztársaság elnevezést helyeslik, mert ez az a kifejezés, amely egyértelműen tükrözi a népfelség klasszikus elvét, miszerint minden hatalom forrása és birtokosa a nép. Nem az elnevezést kell megváltoztatni, hanem az elnevezés valóságos tartalmát a gyakorlatban érvényesíteni.- A népfelség elvéhez számomra szorosan kötődik a hatalomgyakorlás demokratizmusa, amely egyben biztosítéka az elv gyakorlati megvalósításának. >- A hatalomgyakorlás demokratizálása csak akkor képzel- hetö-el, ha az államhatalmi ágak, vagyis a törvényhozói, a végrehajtó és a bírói hatalom viszonyában is a klasszikus elv érvényesül: különüljenek el, valósuljon meg a kölcsönös kontrolijuk, és egyensúlyuk. Csak ez változtathat a jelenlegi helyzeten, vagyis a végrehajtó hatalom túlsúlyán és lehet biztosíték a népfelség elvének gyakorlati megvalósításában.- Említette, hogy az új alkotmány előkészítésénél különösen fontos a társadalmi szakmai vita, amely feltételezi az állampolgárok jogi ismereteinek fejlesztését is. Mit vállal ebben a Jogászszövetség Tolna Megyei Szervezete?- A jogásztársadalomnak nagyon nagy szerepet kell vállalnia a jogpropagandában, a jogi ismeretterjesztésben. Jelenleg a legfontosabb, hogy egy sor új, a hazai gyakorlatban sokak számára ismeretlen jogintézményt megismertessünk. Népszavazás, alkotmánybíróság, legfőbb állami számvevő- szék, a köztársasági elnök helye, feladata, az állampolgári jogok szószólója, egy vagy kétkamarás parlament, hogy csak néhányat említsek. De nem ártana beszélgetni ezeréves államiságunk fejlődéséről, maradandó értékeiről, vagy a hazai alkotmányozás történetéről sem. Jó lenne, ha az új alkotmány szövegtervezetét már felkészült, a kifejezések tartalmát is jól ismerő állampolgárokkal vitathatnánk meg. Egy ilyen vitától remélhetjük csak, hogy legfontosabb alaptörvényünk valóban társadalmi konszenzussal szülessen. Csak így várhatjuk azt is, hogy az állampolgár azonosuljon az alkotmánnyal. KAMARÁS GYÖRGYNÉ
