Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

2 tRíÉPÜJSÁG 1989. március 14. Állásfoglalás „A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről” című vitaanyagról Az állásfoglalás-tervezetet hasonló kritikák érték, mint az 1. sz. pártvita anyagát: nyelvezete nehézkes, nem közérthető. A gyakorlati megvalósításhoz szükséges tenni­valók meghatározása hiányzik. A többpártrendszer kezdeményezésének kérdése nem váltott ki érdemi aktivitást, mivel az lényegében eldöntöttnek tekinthető. A párt központi testületéinek munkamódszerében a pártviták kapcsán is ellentmon­dásosságot, felemásságot érzékelünk. Miközben a pártvitákkal arra törekszünk, hogy a központi döntések és tárgyalások a párttagság véleményével is megalapozottak le­gyenek, a központi testületek lépései nemegyszer megelőzik a pártvitákat vagy azok összegzését. Jelen esetben ezt az alternatív szervezetekkel folytatott tárgyalások pél­dázzák. A pártviták 2. sz. füzetében található főtitkári előadói beszéd és az állásfoglalás-ter­vezet több ponton eltérő álláspontot tartalmaz. Az állásfoglalás-tervezetet abban a megközelítésben fogadjuk el, ha az az előadói beszéd meghaladását jelenti. 1. A bevezető túlságosan leegyszerűsített, a kialakult helyzet okait nem elemzi. Nem tér ki a párt struktúrájában rejlő problémákra, a hibás gazdasági döntésekre, az elmúlt 15 év mélyebb elemzésére. A demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását cselekvőén tá­mogatjuk, de szükségesnek tartjuk a szocializmus mai ismérveinek mielőbbi megfo­galmazását. + 2. Sürgetjük a gazdasági reform új stratégiájának kidolgozását, amelyben konkré­tan megfogalmazásra kerülnek az átalakítást eredményező reális kitörési pontok (szerkezetátalakítás, tulajdonviszonyok stb.). Olyan gazdasági programot támoga­tunk, melyhez a társadalom fel tud sorakozni, vállalva a gazdasági kibontakozással já­ró fájdalmas konfliktusokat is. A gazdasági prognózis kimunkálásában döntőnek tartjuk az ország szellemi kapa­citásának mozgósítását. 3. Erősítjük, hogy csakis a többpártrendszer keretei között szabad a továbbiakban a gazdasági és politikai struktúra korszerűsítésén dolgozni. Helyes, hogy az MSZMP ak­tív álláspontra helyezkedett ebben és maga kezdeményezi, hogy a többpártrendszer feltételei létrejöjjenek, alkotmányos garanciát kapjanak. Nem értünk egyet azonban azzal, hogy az egypártrendszer körülményei nem tehet­ték lehetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Nem az egypártrendszer volt a hibás, hanem a kialakult gyakorlat. 4. Fontosnak tartjuk a politikai stabilitás megőrzését a többpártrendszer kialakulá­sakor, ügyelve arra, hogy az átmenet ne robbanásszerűen következzen be. A konkrét lépéseket átgondoltan, megtervezetten és kiszámítottan kell megtenni. Egyetértünk azzal, hogy a társadalomban megjelent politikai mozgalmaknak a hely­zet megkívánta felelősséget és önmérsékletet kell tanúsítaniuk. E megállapítás ne csak az alternativokra, hanem a pártra is vonatkozzon. 5. Támogatjuk azt, hogy a törvényes keretek között működő szervezetekkel együtt­működésre törekszik az MSZMP. A tárgyalási alapot képező témák aktuálisak, min­denkit érintő nemzeti kérdések. Az ezekben folytatott higgadt eszmecsere megteremt­heti a közmegegyezés alapjait. Egyetértünk azzal, hogy az együttműködés feltétele az alkotmány, a társadalmi fejlő­dés szocialista útjának elfogadása és a nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tisz­teletben tartása legyen. 6. Fontosnak tartjuk, hogy az MSZMP a politikai versenyhelyzetre való felkészülés során újítsa meg önmagát. Minél előbb dolgozzon ki egy mindenki számára értelmez­hető, világos, végrehajtható akcióprogramot, és az elmúlt időszak reális, higgadt elem­zése után határolja el magát a múlt hibáitól. 7. Fontosnak tartjuk az intézményrendszer reformjában az alkotmányosság, jogálla­miság megteremtését és ehhez kapcsolódóan az állami szervek helyének, szerepé­nek, funkciójának tisztázását. Szekszárd, 1989. március 11. Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Interparlamentáris konferencia Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) dotta, utalva arra, hogy a magyar kisebbség alkotja Európa legnépesebb etnikai közös­ségét az anyaország határain kívül.- Bízom benne, hogy az Interparlamen­táris Unió 81. konferenciája kellő figyelem­mel és alapossággal megvizsgálja e kér­déskört, és állásfoglalásával is elősegíti, hogy megszűnjön a nemzetiségeket és et­nikai kisebbségeket érő megkülönböztetés és elnyomás, hogy jogaik megfelelően ér­vényesüljenek.- Magyarország Európa szivében fek­szik, Kelet- és Nyugat-Európa találkozik nálunk, s nem csupán földrajzi értelemben. Valóságunk arra indít bennünket, hogy tö­rekvéseink középpontjába a legszélesebb értelemben vett együttműködést, a nyíltsá­got ésa barátságot, azenyhülést, a nemzet­közi megértést és a békét állítsuk. Ha itt-tar- tózkodásuk tapasztalatai megerősítik ezt önökben, akkor úgy vélem, mint házigaz­dák helyesen szolgáltuk népünket és egy­ben a nemzetközi közösséget is - mondot­ta Szűrös Mátyás. A tanácskozást külön üzenetben üdvö­zölte Javier Pérez de Cuéllar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára is. Üze­netében, amelyet Jan Martenson főtitkár- helyettes olvasott fel, aláhúzta a napiren­den szereplő témák fontosságát s azt a sze­repet, amelyet az Unió a nemzetközi kérdé­sek rendezésének megvalósításában tölt be. Daouda Sow, az Interparlamentáris Unió Tanácsának elnöke kijelentette: az Unió számára külön öröm, hogy tavaszi tanács­kozását Budapesten tarthatja, mert Ma­gyarország a kilenc alapító ország egyike, s azóta is tevékeny résztvevője a parlamen­tek közötti együttműködésnek. A mostanit megelőzően már három alkalommal tartot­tak hasonló tanácskozást Budapesten, s az Unió munkájában olyan személyiségek vettek részt, mint Jókai Mór, aki a magyar csoport első elnöke volt. A második világ­háborút követően ezt a tisztet Károlyi Mi­hály töltötte be.- Nagy érdeklődéssel és szimpátiával követjük az országukban most végbemenő jelentős politikai változásokat. Szeretnénk kifejezésre juttatni bátorításunkat és jókí­vánságainkat ehhez - mondotta egyebek között. A tanácskozás érdemi munkája a hétfő délutáni plenáris üléssel kezdődött meg. Horn Péter országgyűlési képviselő, a nyolctagú magyar küldöttség vezetője a napirendről szólva elmondotta: a magyar delegátusok tevékenyen kívánnak részt venni mind a gyermekek jogaival, mind pe­dig a gyarmatosítás felszámolásával, a faj­üldözés és a faji elkülönítés megszünteté­sével, valamint a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó előterjesztés vitájá­ban. Kertészkedőknek, barkácsolóknak, házépítőknek Egy biztos Forrás Új áruház Tamásiban Vetőmagvak, permetezőszerek, mező- gazdasági kisgépek, kazánok, fürdőszoba­felszerelési cikkek, építőanyagok - néhány a bő kínálatból, mivel felsorolni is nehéz vol­na a tamási Kop-Ka Áfész hétfőn nyílt új egységének, a „Forrás”-nak valamennyi kurrens áruját. A város központjában 11 millió forintért épült üzlet a kertészkedők, barkácsolók, házépítők boltja Tamásiban, ez esetben szerencsésen találkozott a la­kosság kívánsága az áfész üzletei törekvé­sével, mivel a 670 négyzetméter alapterüle­tű, kétszintes épületben egy helyen vásá­rolhatnak meg olyan termékeket a vevők, amiket eddig különböző boltokban tudtak csak beszerezni. Mint Csepregi Ferenc, a Kop-Ka Áfész elnöke elmondta, a Forrás áruház átadásá­val megváltozik a város néhány üzletének eddigi profilja. A vasbolt helyén március második felében autóalkatrész-bolt nyílik. A régi mezőgazdasági bolt megszűnt, he­lyén raktárt alakítottak ki. A központban, az áruház mellett az egykor festékeket árusító üzlet ezután konyhafelszereléseket kínál. A műszaki bolt áruválasztéka viszont lakásvi­lágítási, fűtéstechnikai cikkekkel, villamos fogógépekkel és elektromos háztartási gé­pekkel bővült. fké-gk Több százan várták a nyitást Megkezdődtek * a Csapó-napok A megyei szakközépiskolák tudományos diákkörei­nek találkozójával megkezdődtek a Csapó-napok (Folytatás az 1. oldalról.) jellegű iskolatörténeti kiállítás megnyitása után vidám diáknapi szórako­zások kavalkádja követ­kezik. A vurstlivá alakított udvaron az iskolában ok­tatott szakmákat pavilo­nok és sátrak fogják kép­viselni, melyekben be­mutatják a termékeket és az előállítási eszközöket, lesz tejpavilon, juhász báránykákkal, dr. Kiss János tanár szervezi a fo­gathajtó versenyt, mely­hez Paksról, Nagydorog- ról, Bogyiszlóról, Szed­resről, Decsről, Regöly- ből a téeszek, Szek- szárdról az Állattenyész­tő Vállalat, Gemencből a lovasiskola ad fogatot. Mind a felnőttek, mind a gyerekek hajtanak, utána lehet kocsikázni, lovagolni. A diákok otthon te­nyésztett kisállataikat mutatják be. Tréfás műsorok, játékos vetélkedők, hologram­bemutató után palotás lesz a nyitótánc a Csapó-bálon. Szünetben lézerbemutató, tombolán élő állatokat és mezőgazdasá­gi jellegű ajándékokat sorsolnak ki. Szombaton 9.30 órakor tartják a Ba­bits művelődési központban az iskola fennállásának hatvanadik évfordulója al­kalmából megrendezésre kerülő ünne­pélyt, melynek fővédnöke dr. Burgert Ró­bert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombi­nát vezérigazgatója. Ünnepi műsor kere­tében kerül sor az elmúlt 60 esztendő méltatására, a régi diákok visszaemléke­zéseire. Az iskola mostani tanulói kö­szöntik a tanárokat és a hajdani diákokat, majd ajándékképpen Antal Emília tanár­nő rendezésében előadják Weöres Sán­dor Holdbéli csónakos című mesejáté­kát. innen az iskola autóbuszai viszik majd ki a vendégeket Palánkra, ahol ün­nepi ebédre várják őket. Ezt követi az 1988-ban megalakult Csapó Dániel Ba­ráti Kör közgyűlése, melynek tagjai fel­adatul tűzték maguk elé az iskola hírne­vének ápolását, erkölcsi támogatását, a kör tagjai és a felkért Tolna megyei üze­mek támogatásával alapítvány létrehozá­sát, a végzett diákok elhelyezkedésének támogatását. Az első közgyűlésen vá­lasztják meg a kuratóriumot. Az idei Csapó-napok megszervezésén az egész nevelőtestület dolgozott, de a diákcentrikus elképzelés megvalósításá­ból kivették részüket a diákok is. Az előkészítő munka során legtöbb zsetont összegyűjtött osztály jutalom­képpen egynapos kiránduláson vesz majd részt. d. e. - czs Garay-napok a szekszárdi gimnáziumban Alig tudott választani az az érdeklődő, aki a tegnap kezdődött Garay-napok va­lamelyik programján kívánt részt venni. A patinás szekszárdi gimnázium pedagó­gusai igazán gazdag kínálattal lepték meg a diákokat. A hagyományos március 15-i megem­lékezés után TIT-előadásokat tartottak, több helyszínen, több témában. Nyerges Mihály, a Magyar Atlétikai Szövetség fő­titkára a szöuli olimpián szerzett élmé­nyeit osztotta meg a hallgatósággal, dr. Föglein Ferenc biológus, kutató a növé­nyi biotechnológia alkalmazásába avatta be közönségét, Békéi József mérnök A kubai VIT egy garaysta szemével címmel mondta el benyomásait az egykori világ­ifjúsági találkozóról. Zsúfolásig megtelt a terem, ahol az is­kola volt tanulója, Levente Péter előadó­művész a világútlevél-viselkedéskultúra- kapcsolatteremtés összefüggéseiről be­szélt. Nagy érdeklődés kísérte dr. Jurisits József megyei szaktanácsadó lézeres bemutatóját is. Csányi László író Babits és Szekszárd kapcsolatát, Durgonicsné dr. Molnár Erzsébet a magyar történelem utolsó évtizedei fordulópontjainak új ér­tékelését ismertette, Bodor Árpád gon­dolatban székelyföldi barangolásra hívta a fiatalokat. 4 Délután az országos számitógépes ok­tató- és játékprogram pályázat döntője kezdődött, majd kosárlabda-mérkőzése­ken izgulhattak a sportbarátok, este a megyei művelődési központban kulturá­lis bemutatón szórakozhattak a gimna­zisták. Ma kihirdetik a számítógépes vetélke­dő eredményét, történelem háziversenyt tartanak, majd a pécsi Leöwey Gimná­zium diákjaival közös sportprogramok lesznek, összemérik erejüket a szekszár­di férfitanárok és a garays tanulók, este 17 órakor pedig a negyedik osztályok várják vidám, búcsúzó műsorral iskola­társaikat. esi * Levente Péter iskolánk tanulója volt az ötvenes évek végén.- Azóta mennyit és miben változtak a diákok és a gimnázium hangulata? - kérdeztük tőle.- Egyrészt semmit: a fiatalság ugyanolyan, mint akkor volt. Bizonyítja ezt március tizenötödikéi műsorotok is. Ez ugyanolyan katartikus élményt nyújtott számomra, mint diákságom idején. S hogy mi változott? Sokkal színesebbek vagytok, nyitottabbak lehettek és partnerként kezelnek titeket az iskolában is.- Hogyan alakult a sorsa a gimnázium befejezése után?- Sajnos, sehová sem vettek fel, máig sincs diplomám. Esztergályos tanuló voltam s egy ideig kirakatrendező-tanonc. Sokáig nagyon bizonytalan voltam a jövőt illetően. Karrierem „amerikai karrier”. Cipőpucolóból lettem az, ami va­gyok.- Mégis, minek tulajdonítja az eredményeit?- Mottóm: „Mindnyájan tudunk valamit, és azt senki se képes utánunk csinál­ni. ” Örkény sorai ezek. Vannak tehát talentumaim, de ez nem elég. Barátok, jó­zan társak kellenek, akik nem irigyelnek, elmondják véleményüket és tanácso­kat adnak. Molnár Gabriella Molnár Katalin IV/B.

Next

/
Thumbnails
Contents