Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-13 / 37. szám

1989. február 13. TOLNA'. _ rtÉPÜJSÁG 3 Magyar-osztrák határ menti találkozó Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke február 13-án, hétfőn Nagycenken, illetve az ausztriai Rusztban határ menti munkatalálkozón megbeszélést folytat dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárral. A KB-ülés külföldi visszhangja „Benn vótam a városban” Tervezik már Tolna címerét A központbói csak a tanács épülete maradt volna meg Az új város központja (Folytatás az 1. oldalról.) és elfogadni a más politikai erőkkel foly­tatandó verseny elvét. Kiemelik a tudósí­tások Grósz Károly interjújából azt a kije­lentést is, hogy a politikai pluralizmus nem jelenti a kommunistaellenes áramla­tok eltűrését. Az 1956-ban történtek értékelésével kapcsolatban a hírügynökségek arra a következtetésre jutottak, hogy a KB kompromisszumos álláspontra helyez­kedett, amikor az „ellenforradalomba tor­kolló népfelkelés" formuláját fogadta el. A vasárnap reggeli bécsi lapok, ame­lyek még nem tudósíthattak Grósz Károly interjújáról, azt emelik ki, hogy a hétfői határ menti kormányfői találkozón az osztrák vezetés - a Vranitzky kancellár­ral sorra kerülő találkozón - „első kéz­ből” kaphat tájékoztatást Németh Miklós j miniszterelnöktől a KB-ülésről. Az előze­tes értesülések alapján az osztrák lapok is már az 1956-os ügyben körvonalazó­dó kopromisszumról cikkeztek. Ugya­nezt emelte ki a nyugat-berlini Der Ta­gesspiegel is. A nyugat-berlini rádióadók Grósz nyilatkozatából kiemelték, hogy a többpártrendszer elfogadása nem je­lenti az MSZMP vezető szerepének fel­adását, sem pedig kommunistaellenes áramlatok megtörését. A kiszivárgott értesülések alapján részletesen tudósítottak a KB-ülésről a vasárnapi japán lapok is. A TASZSZ hírügynökség vasárnap hírt adott az MSZMP KB ülésének befejezté- ről, majd egy gépelt oldalnyi terjedelem­ben külön anyagban ismertette az ülésről kiadott közleményt. A jelentés kiemeli, hogy a Központi Bi­zottság álláspontja szerint a politikai plu­ralizmust a többpártrendszer keretein belül lehet megvalósítani Magyarorszá­gon. A történelmi tapasztalatok szerint ily módon lehet megteremteni a legjobb biztosítékokat a vezetés tevékenységé­nek ellenőrzésére, a hatalommal való viszszaélés elkerülésére. A Központi Bi­zottság ezzel egyidejűleg rámutatott arra, hogy a többpártrendszerrel kapcsolat­ban illúziók is léteznek, különösen ami a gazdasági és szociális gondok megoldá­sát illeti. Az MSZMP a politikai átalakítás­ban vezető szerepet kíván betölteni, s ezt p politikai eszközökkel kívánja megvalósí­tani - írta a TASZSZ. A hírügynökség beszámolt arról, hogy a KB-ülésen megvitatták az elmúlt négy évtized elemzésével foglalkozó bizottság dokumentumát. Az erről folytatott vitában arra a következtetésre jutottak, hogy az 1956-ban bekövetkezett politikai robba­nás oka az volt, hogy a korábbi vezetés képtelen volt a megújulásra. Ennek kö­vetkeztében valóságos népfelkelés rob- • bánt ki, amelyben szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői, de a kezdetektől fogva hallatták hangjukat a reakciós erők, a deklasszált elemek is. 1956 október végétől egyre gyakrabban került sor ellenforradalmi jellegű meg­nyilvánulásokra. Az MSZMP Központi Bi­zottsága fontosnak tartja, hogy a tények és a dokumentumok alapján további ku­tatásokat végezzenek az 1956-ban be­következett nemzeti tragédiáról - hang­súlyozza a hírügynökség. A TASZSZ végezetül megemlíti, hogy a KB munkacsoportot alakított a különbö­Február 13-ától emelkedik a húst és húskészítményeket nem tartalmazó kon­zerv- és hűtőipari termékek ára. Mint azt az ipari és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok közölték: a gyümölcskonzer- vek ára átlag 9,9 százalékkal, a főzelék- konzerveké 15,5 százalékkal, a paradi- csomkonzervé 11,6 százalékkal, a sava­nyúságoké 11,2 százalékkal nő. Átlago­san 23,6 százalékkal emelik a gyorsfa­gyasztott gyümölcsök árát, 14,1 száza­lékkal a fagyasztott zöldségfélékét, 17,5 ző politikai és társadalmi szervezetekkel folytatandó két- és sokoldalú tárgyalá­sok előkészítése céljából. A Központi Bizottság ülésén azzal a minősítésssel hárítottak el egy ártalmas szakadást, hogy 1956-ban népfölkelés volt, amely ellenforradalomba torkollott - írja a The Sunday Telegraph Budapestre küldött munkatársa, Peter Millar. „Magyarország a többpártrendszer fe­lé halad, de közben rádöbben arra a fáj­dalmas igazságra, hogy több párt létezé­se a történelem több változatának fel­bukkanásával jár” - írja Millar hosszabb budapesti jelentésében. A The Sunday Times helyszíni tudósí­tásában azt emeli ki az MSZMP Központi Bizottságának ülése kapcsán, hogy „a hivatalos körök számára kínos helyzet és a titkolózás ellenére a felkelés értékelése ügyében kirobbant vita a glasznoszty példátlan hullámát indította el a tömegtá­jékoztatásban”. „Az elmúlt tíz hónap a frontáttörések meghökkentő sorozatát hozta: folyik az alkotmány kidolgozása, amely kelet-eu­rópai viszonylatban a legmesszebb viszi Magyarországot a politikai pluralizmus útján, gombamód szaporodnak az ellen­zéki pártok, a parlament hatalmi szervvé válik és a tömegtájékoztatás kibújt a párt ellenőrzése alól. Ezzel egyidejűleg azon­ban romlik a gazdasági helyzet, sztrájkok fenyegetnek, hozzávetőlegesen kétmillió ember a nyomorszint alatt él és az élet- színvonal a hetvenes évek elejének szint­jére zuhant vissza” - írja budapesti jelen­tésében lan Traynor a The Sunday Times hasábjain. A The Observer kiküldött munkatársa a lengyelországi és jugoszláviai fejlemé­nyekkel párhuzamosan elemzi a magyar helyzetet. Szerinte „a reform mellett elkö­telezett kelet-európai kommunista pár­tok olyan hadseregekre kezdenek emlé­keztetni, amelyek kétfrontos háborúra kényszerültek. A kommunista vezetés­nek ugyanis - írja - az egyre ellensége­sebb munkásosztállyal is hadakoznia kell, miközben szellemi és politikai teret enged át a túlnyomó többségében nem­kommunista értelmiségnek." „Az értelmi­ségi front legdrámaibb csatája Magyar- országon zajlott le a múlt hét végén” - jegyzi meg az MSZMP Központi Bizott­ságának vitájára utalva és hozzáfűzi, hogy „ez a harc még nem dőlt el és való­színűnek látszik a párt további visszavo­nulása.” A magyar kommunisták pártjuk Köz­ponti Bizottságának ülésén átállították a váltókat a többpártrendszer irányába, így számolt be az MSZMP tanácskozásá­ról vasárnap az NSZK országos tévéhá­lózata, az ARD. A tévé Grósz Károly főtitkárt idézve megállapította, hogy az MSZMP a politi­kai pluralizmus híve. A többpártrendszer ugyanis biztos alapot teremt ahhoz, hogy el lehessen kerülni a hibás politikai dön­téseket. A tévéállomás egyidejűleg felhívta a figyelmet a magyar pártnak arra a fontos következtetésére, hogy a politikai plura­lizmus körülményei között is tiszteletben kell tartani a magyar társadalom szocia­lista alapjait. százalékkal a félkésztermékekét és 21,9 százalékkal drágulnak a fagyasztott készételek. Emelkedik a levesporok és az ételíze­sítők ára is. Az indokolás szerint az áremelés összefüggésben van az év elején végre­hajtott mezőgazdasági és élelmiszeripari árrendezéssel, továbbá a csomagoló- és segédanyagok, az energiaárak, a víz- és csatornadíjak, valamint a társadalombiz­tosítási járulék növekedésével. „A Duna sodrásának pusztító hatását jól megfigyelhetjük most is az új medré­ben Doromlás pusztánál, ahol a Duna ré­gebben eltért Tolna felé. Itt a Duna leg­utóbb is annyira elmosta a partot, hogy a parton levő erdő egy részét csak kény­szervágással lehetett megmenteni az el- sodrástól. Mindezek valószínűvé teszik, hogy a Duna idők folyamán eltemette a Tolna helyén levő régi római telepet." (Tolna története) * Tolna felé igyekezve azt számolgatom, hogy vajon mennyit is kell még aludniok az ott élőknek, hogy (ismét!) megkapják a városi rangot. Pontosan tizenhatot attól számítva, amikor e sorok megjelennek az újságban. A sebességet pedig hatvanra csökkentem, ezt parancsolja a települést (Mözst) jelző tábla. Majd ismét nyolcvan következhet - az újabb tábla szerint (át­húzott Mőzs), bár amúgy ezt nem indo­kolja semmi, hiszen nem „fogytak el” a la­kóházak, hanem pontosan úgy sorjáz­nak, ahogyan az előbb, s csöppet sem másképp, mint a Tolna kezdetét jelző táblától.- Ezeket is bizonyára kicserélik - gon­dolom magamban,"miközben hatvannal ballagok a központ felé. Ott nyugodt, hét­köznapi a forgalom, a házak, a széles út, a tér nyugalmat sugall. Illetve, nem is tu­dom. Városi nyugalom-e ez, avagy falusi nyüzsgés? Nyomban az első mellett dön­tök, mert eszembe jutnak az idős tolnai ember szavai, akivel egyszer a téesziro- da környékén beszélgettem:- Bent vótam a városban - mondta, hozzáfűzve azt, hogy az igazi tolnaiakat arról ismerhetem meg: a központot csak­is városként említik. Leparkolok a tanács, - a jövendő vá­rosháza - előtt, s meglepetten nézem az épületet. Vajon átfestették? Vagy mi tör­tént? Egészen mást mutat, mint néhány hete. Az is eszembe ötlik, hogy talán a szemem lát másképpen. A tanács vezetői jót derülnek „meglátásomon”, s mond­ják, hogy bizonyára a reggeli fények ját­szottak velem, mivel festésről szó sem esett, s nem is esik a közeljövőben. Aztán Ordas Iván már-már szállóigévé vált mondatát emlegetjük, amit akkor irt, ami­kor Bonyhád várta a nagy eseményt. „Várossá festik Bonyhádot”. Ezt a be­szélgetés későbbi részében dr. Flegedűs János (az akkori bonyhádi tanácselnök) a megyei tanács vb-titkára is - most már - derűsen említi.- Sajnos, nem festünk - mondja Toro­nyi István vb-titkár. - Nincs pénzünk. Igaz, tavasszal és nyáron nagyon sokan megszépítették házukat, úgyhogy a többség „átöltözve” várakozik... Néhány lakóház tulajdonosát azonban föl kell szólítani az épület rendbetételére. Mondani sem kell, hiszen látja az arra járó, tudja az ott élő, hogy Tolna központ­jában a házak többsége magántulajdon. Alig van néhány többszintes tömbház. Talán ezért is meghitt a központ hangula­ta.- Ezért köszönettel tartozunk a régi ve­zetőknek - mosolyodik el Szilák Mihály tanácselnök. - A hetvenes években, ami­kor az akkori irányzat a soklakásos, ma­gas házakat „diktálta”, itt is elkészült az összevont rendezési terv. Ennek szelle­mében úgymond „szocialista barokká” épült volna át Tolna központja, s az ere­detiből csupán csak a tanácsháza ma­radt volna meg. Az akkori vezetők Tolná­nak nem adták meg ehhez a szükséges támogatást, hangsúlyozom megint, hogy szerencsére! így 1984-ben átdolgoztat­tuk az akkori tervet. A beszélgetés további részében már­cius elsejéről szólunk, hiszen a lapok hír­adása szerint attól a naptól újból városi rangot kap Tolna, a jelenlegi nagyköz­ség. Mint azt dr. Hegedűs János elmond­ta, az említett dátumot követően a mosta­ni egyik társközség, Mözs saját nevét - ez intézményeire, vállalataira is vonatko­zik - megtartva városrészként funkcio­nál, a másik társközség, Fácánkert e ran­got megtartva tevékenykedik tovább. A várossá avató ünnepségre valószínűleg március 6-án kerül sor. A jövendő város vezetői és a lakosság is úgy érzi, hogy a több évi erőn felüli fejlesztés, a sok társa­dalmi munka elismerése ez a rang. Per­sze, óriási és sok-sok kérdőjellel tarkított a várakozás... Mondják, talán kiegyensú­lyozottabb lesz a további fejlődés, ám az is lehet, hogy a jelenlegi körülmények miatt ez csak álom. Tény viszont, hogy az emberek többségében erősen él a városi tudat, s ezért nem véletlen, hogy gyakran kerül szóba a városi ellátás vágya. Mint mondják, az elmúlt évben bizo­nyos értelemben javult az ellátás, az áfész néhány kis „szatócsboltot” fölszá­molt, a nagyobb üzleteit bővítette, de ettől a helyzet még csöppet sem mondható rózsásnak. Az is ide tartozik, hogy több maszek nyitott üzletet, amitől változato­sabb, jobb lett az ellátás. Mözsön viszont pillanatnyilag marad minden a régiben - pénz híján. Ugyanis a terv az, hogy a párt- házban alakítanak ki ABC-t, de ott most is tanítanak. Akkor lehet e lépést megtenni, ha a városrész iskolagondja megoldó­dik. Erre az idén reális esély, sajnos, nincs. Délelőtt az üzleteket járva azt tapasz­taltam, hogy az áru több, mint a vásárló. Délidőben viszont üresek az utcák, zárva az üzletek. Ezt az ott élők bosszúsan em­lítik föl. Mondván, sok asszony az ebéd­szünetben megejtené a bevásárlást, s akkor le lenne róla a gond, nem venne el időt a délutánból, s mindenki mente­sülne a tumultustól. Azért néhány üzlet mégis nyitva tart. Főként a maszekok. Kovács Ferenc vi­rágüzletében Kaiser Mártonné várja a ve­vőket. Itt a harmincvalahány forintos szekfűárak idején 25-ért adják a szép és friss virágot. Az asszony keserűen mond­ja, hogy a megállító cégtáblájukat egyik éjjel vandálok összetörték, Így az arra já­ró idegen nemigen tér be hozzájuk. Az ol­csóságra is ad magyarázatot, ugyanis bátyja Csámpapusztán termeszti a szép virágot. Más gond is van... Hétfő regge­lente csupa szemét az utca. Papírzseb­kendők, üres üvegek, tejeszacskók szer- te-szana...- És nincs egy igazi szép szórakozó­hely, ahova egy házaspár, egy család el­mehetne egy vasárnapi ebédre, egy meghitt vacsorára... Úgy gondolom, hogy Tolnán sincsenek rosszabb emberek, mint másutt. Ezt a csekélységet mi is megérdemelnénk! Azt is joggal hánytorgatják föl sokan, hogy Tolnán, a halételeiről híres települé­sen sehol sem lehet kapni egy bogrács ha­lászlét vagy egy szelet sült halat így telje­sen érthető a nosztalgiájuk a hajdani Gö­dör vendéglő iránt Halat viszont - mármint élő halat - lehet kapni négy helyen is. Érdekes, hogy dél­ben a Halért (1701 számú) üzlete van nyit­va. Schubert János boltvezető a kis forgal­mat panaszolja, s azt, hogy ő csak pontyot kap. Megpróbál mélyhűtött baromfival „pó­tolni”, és mással, ami megfér a halszaküz- letben. Alig néhány lépésnyire szép kis élelmi­szerbolt - szintén nyitva. A táblára azt írták: „Ha nem tér be hozzánk, mindketten éhen halunk”. A jópofa rekámra alig van szük­ség, mert a sokféle, szép rendben várako­zó áru csalogatja a vásárlót Mit mondjak? Nemcsak a gyümölcsök, még a friss, ropo­gós kiflik is katonásan sorakoznak. A boltot Szabó András béreli a Zöldért-től.- Nem várom meg a Füszértet, beme­gyek magam az áruért Még a Bosnyákra is járok... Szúnyog Istvánék az Újtelepen laknak. Amikor megvették a telket azt az ígéretet kapták, hogy 1980-ra közmúvesítik azt a részt Es azóta semmi. Nincs szilárd útbur­kolat nem oldották meg a szennyvíz elve­zetését. A nyugdíjas házaspárt a sokakat érintő ügyben csak „küldözgetik hol ide, hol amoda”...- Miért nem tegnap jött? - kérdezi Tóth Jánosné, a Szolgáltatóipari Szövetkezet fodrásza a fő utcán lévő üzletben, ahol ép­pen dauert csinál. - Ugyanis tegnap itt ül­tünk sorban és kézimunkáztunk. Vendég egy sem. Egyre kisebb a forgalmunk. Még a fizetés környékén csak jönnek, de egyébként., pihentetjük a lábunkat A művelődési házról is alig-alig van mon­danivaló. Igaz, az ott dolgozó néhány em­ber rengeteget dolgozik, igyekeznek kielé­gíteni az emberek igényeit. Sok kiscsoport jön össze a házban, ám a nagyobb rendez­vényeket - havonta, kéthavonta - az 1987- ben átadott sportcsarnokban rendezik. Vi­szont a fölújított könyvtár nagyon szép, kel­lemes! Végül néhány tény a várossá avatá­sára készülődő, ám már városias telepü­lésről: 4500 munkahely van a három köz­ségben, ezerkétszáz a bejárók, ezerötszáz pedig a „kijárók" száma. Jelenleg négyen kapnak munkanélküli segélyt három em­beré folyamatban van. A közmunkások száma 17, munkára huszonheten várnak. A lakoSbág száma összesen 13 600, közülük Tolnán 10100-an élnek. A tanácsi appará­tusban 28-an tevékenykednek - ebbe be­letartoznak a tisztségviselők és a kisegítő alkalmazottak is. A tanácson dolgozók át­lagbére - ebbe mindenki beletartozik - mindössze 8977 forint. Húsz százalékkal kevesebb, minta sárbogárdiaké, a hasonló méretű település tanácsi dolgozóié. Tolnán és a hozzá tartozó településen mindenki örül a várossá nyilvánításnak, bár erről - leszámítva dr. Hegedűs János tájé­koztatását és az Elnöki Tanács döntését mely a január 28-i újságokban jelent meg - hivatalos értesítést még nem kaptak. Ké­szül már a város címere és tudományos alapossággal íródik a település története. Es valamennyien reménykednek. Re­ménykednek a dinamikusabb fejlődésben, az igazi városiasodásban. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Emelkedik a konzervek és hűtőipari termékek ára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents