Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
2 NÉPÚJSÁG \ 1989. február 9. A megyei pártbizottság ülése nyomán „Nem kell dramatizálni a dolgainkat” Katonai objektumok polgári használatban A részleges szovjet csapatkivonást követően Szombathelyen mintegy huszonöt hektárnyi városfejlesztési szempontból értékes terület szabadul fel. Ezen a helyen mintegy hétezer lakás építése válik lehetővé. Esztergomban megüresedik az a müemlékegyüttes, amelyet 1945 után katonai kórháznak rendeztek be. Az épületet a kanonoki házsorral együtt még az idén ismét birtokba veheti eredeti tulajdonosa, a római katolikus egyház. Gödöllőn a Grassalkovics-kastélyt is átadják a szovjet egységek. Tökölön szintén nagyobb terület szabadul fel. Márciustól: 3700 forint a legkisebb bér A szakszervezeteknek nem sikerült elfogadtatniuk, hogy a dolgozók bérét kötelezően, minimálisan 300 forinttal emeljék. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén ugyanakkor döntés született arról, hogy márciustól kötelezően 3700 forintra emelik a legkisebb béreket. A 4000 forintos minimális bért a kamarához tartozó vállalatoknál, szövetkezeteknél októbertől, a SzövoszésaTOT szövetkezeteinél pedig decembertől kell bevezetni. A kormány a jövőben a munkaidő kérdését nem szabályozza. Adómentes, háromszázalékos béremelést hajthatnak végre az agrárszektorban, a MÁV-nál, és az élelmiszerkereskedelemben. Évtizedek óta mértékadó véleménynek tartják a megye gazdasági életében mindazt, amit Vas István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, a megyei párt vb-tagja mond, állít, vagy megállapít. Véleménye ugyanis mindig mentes a szubjektivizmustól, következtetései nagyon alapos, részletes elemzéseken, azaz a tényeken alapszanak. A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén történt felszólalása is ezt támasztja alá.- Ön óva intette a gazdasági vezetőket attól, hogy a jelenlegi helyzetünket dramatizálják, s figyelmeztetett arra, hogy amikor egy korszak lezárult, akkor nem a múlttal, hanem az elkövetkezendő időszak céljaival kell foglalkozni.- Igen, s ez érvényes minden egyénre és minden gazdálkodó szervezetre egyaránt. Ahelyett, hogy dramatizáljuk a dolgainkat, elsősorban a tettek kell, hogy legyenek meghatározóak életünkben. Mindenekelőtt tudnunk kell azt, hogy nincs Tolnaország önálló politikai társadalmi és gazdaságpolitikai problémákkal, hanem csupán az országnak egy részén élünk és dolgozunk. Nálunk az egyik nagy kérdés, hogy legyen-e, vagy ne legyen megyei pártértekezlet. De ha lesz, vajon tud-e vagy sem jobb cselekvési programot készíteni, mint ami jelenleg meghatározza a munkánkat? Emellett a mai politikai élet egyik labilis tényezője, hogy az emberek többsége azt hiszi, a kormányban, a megyében, a vállalatnál, az üzemben egy-két ember azonnali lemondása megoldja a dolgokat. Kevesen gondolnak arra hogy most az egyik legfontosabb feladatunk, hogy elemezzük a folyamatokat.- Ez egészen biztosan így van, csakhogy számolnunk kell azzal, hogy nehezen vagyunk képesek önmagunkon változtatni, hisz gyakran tapasztalni, hogy döntéseinket befolyásolják mindazok a megrögzött, belénk ivódott szokások, amelyeken nevelkedtünk, s amelyek mélyen beleivódtak a gondolkodásunkba, észjárásunkba.- Ez igy van: azt szoktam mondani erre, kár vitatkozni azon, hogy a hajó tatjánál vagy faránál meritsek-e a tengervízből. Elemző munkát mi már 1973-ban készítettünk, óriási munkával feltérképeztük a Dombóvári járásban 10 mezőgazdasági üzem helyzetét. Az adatokat a mérlegekből gyűjtöttem ki, néztem a jövedelmezőségi mutatót, a naturális és a termelési adatokat, a költségvetési kapcsolatokat, a pénzügyi helyzetet, a személyes jövedelmet. Mindezek alapján számos következtetést le lehetett vonni, többek között azt, hogy néhány üzemben nem azért növekedtek a személyes jövedelmek, mert hatékonyan dolgoztak az üzemekben, hanem azért, mert felélték az alapokat. A kérdés akkor is elhangzott: mit lehet most tenni? Nem mást, minthogy az üzemek dolgozóival ismertetjük az elemzést, s ennek tudatában végezzük a további munkát. A gyulaji tsz- ben akkor az eszközérték egy dolgozóra vetítve meghaladta az átlagot, az egy hektárra jutó eszközérték átlagos volt, a hatékonysági mutatók nem érték el a járási átlagot, ugyanakkor a bér jóval magasabb volt. Ez vezetői gondokat takart, nem lehetett külső körülményekre hivatkozva elhárítani a felelősséget. Mit mondjak? Ezzel az elemzéssel nem értem el túl nagy sikereket.- Készült-e az azóta eltelt 15 évben ilyen alapos, a térség problémáit feltérképező elemzés?- Nem készült, politizálunk ugyan, de csak általánosságban. Nem a gazdasági munkánkat értékeljük, hanem ehelyett a kormányzatra hárítjuk a felelősséget. Ettől függetlenül módja van minden gazdaságnak, vállalatnak, üzemnek, hogy a saját munkáját alaposan, célra orientáltan megvizsgálja. Elharapódzott a paternalizmus vagyis, hogy a mi gondjainkat az országos szervek oldják meg.- A gazdasági kényszer azonban mégis előbb-utóbb arra kényszeríti a vállalatokat, hogy alaposan megnézzék, mire képesek és mire nem.- Meg kell találnunk a kapcsolatainkat a termelés reálfolyamataival. Mi ezt itt a kombinátban megtettük. 1982-ben volt az utolsó éve annak a gazdaságpolitikának, amely az első pénzügyi krízishez vezetett. Az azóta eltelt 6 esztendőben radikális változások pörögtek le nálunk. Mert évente 101 millió nettó költségvetési befizetési kötelezettségünk volt, ami ösz- szesen több mint 600 millió forintot jelentett. Ezért a pénzért 7-7,5 szakosított vörösegyházi telepet lehetett volna felépíteni, ami ugye elmaradt. Mondhatnánk: lehetetlen helyzetbe kerültünk, tönkrementünk, nem tudunk tovább élni. Az adótörvények bevezetését követően 1988. januárjától változtatnunk kellett. Megnéztük mind az öt üzemünket, azt, hogy hol, mi a veszteséges, s gazdsági stratégiát alakítottunk ki. Drasztikusan visszafogtuk a kiadásainkat, a beruházásainkat, megszüntettünk egy sertés- és egy szarvasmarhatelepet, valamint a ló- tenyésztést. Az eredmény: törlesztettük a hiteleinket, idén már hitel nélkül gazdálkodunk. Nyolcvanmillió forintot pénzintézetnél helyeztünk el, hogy ez nekünk kamatozzék. Ez a pénz nem hagyja el az üzemet, előtakarékosság- nak fogható fel, a fejlesztési politikánk alapját jelenti. Kidolgoztuk a belső érdekeltség rendszerét - a vállalati egységek naponta látják, hol állnak. Az elmúlt gazdasági évet úgy zártuk, hogy 10 hónapos munkajövedelemre 25 százalákot tudtunk adni a dolgozóknak, melynek egy részét decemberben, a másikat januárban ki is fizettünk. Meg kell tanulnunk visz- szafogni a vállalati fogyasztásokat, s nem árt, ha ismét megtanulunk szigorúan takarékoskodni is. Csak azt termeljük, aminek piaca van, föloldottuk az autotark szemléletet. Igyekszünk bekapcsolódni a nemzetközi integrációba - hosszabb távon számolva a lehetőségeinkkel. Szeretnénk a piacon megjelenni, ismerni a technológiát és az értékrendet. Azt hiszem manapság a gazdálkodó szervezetek számára ez az egyetlen járható út. D. VAFfGA M. Ülést tartott a megyei tanács vb A Központi Bizottság tanácskozása előtt (Folytatás az 1. oldalról.) bai vb-titkár, Bogos Ferenc kétyi tanácselnök és Fábián Lászlóné kétyi vb- titkár ellen. Varga Árpád zombai körzeti megbízott ügyét áttették a megyei rendőr-főkapitányságra. A tegnapi ülés egyik fő témája „Az építésügyi hatósági tevékenység helyzete, további feladatok, különös tekintettel a kétszintű igazgatásra” címet viselte. Mint Tamás Ádám elmondotta, az előterjesztés és a hozzászólások erősítik azt a következtetést, hogy az építésügyi hatósági tevékenység az egyik legérzékenyebb terület, egyéni és közösségi érdekeket kell egyeztetnie a hatósági munkának, a döntések sokszor több évszázadra hatnak. Az ezzel kapcsolatos tevékenység fejlődött, de ez nem okozhat önteltséget. Szükséges, hogy a képzési, képesítési követelményeket fokozottabban érvényesítsék, a rendezési terveket tartsák karban, korszerűsítsék. Célszerű felülvizsgálni az üdülőterületek fejlesztését is. A végrehajtó bizottság elismerte azt a munkát, amit a megyei tanács építésügyi és vízügyi osztálya, a megyében tevékenykedő szakemberek végeztek. Érdemi vita bontakozott ki arról a jelentésről is, amelyet Póla Károly művelődési osztályvezető terjesztett elő „A kistelepülések kulturális ellátottsága, különös tekintettel az általános művelődési központok működésére” címmel. A jelentés tartalmára és talán hangulatára is jellemző az előterjesztésnek az a megállapítása, hogy a közművelődés intézmény- rendszere, irányítási modellje, eszköztára - más társadalmi szférákkal egyetemben, és azoktól nehezen elválaszthatóan - a válság jeleit mutatja. A kulturális terület egyre kevésbé képes az őt ért kihívásokra, a kihivás természetének megfeleTegnap délután Szekszárdon, a belvárosi pártalapszervezet tanácskozótermében legalább negyvenen jöttek össze azzal a céllal, hogy megalakítsák a Münnich Ferenc baráti társaságot. Az ülést levezető elnök, dr. Slarku József - miután köszöntötte Péter Szigfidet, a megyei pártbizottság első titkárát, a megjelenteket, mindazokat, akik magukat a „szocializmusért síkra szállónak” nevezik - elmondta, hogy a baráti kör az MSZMP-nek nem riválisa, hanem szövetségese, támasza kíván lenni, a párt politikáját akarják támogatni. Azt is hangsúlyozta egyebek között, hogy a szocializmusnak nincs alternatívája, csupán egyetlen szocializmus van, a dolgozó nép szőlő, átfogó és komplex válaszokat adni. Tolna megyében - vagy inkább Tolna megyében is - tovább romlott az aprófalvak és társközségek helyzete, az intézmények közötti különbségek is nőttek. A kistelepülések művelődési házainak fenntartása, működtetése a hagyományos módon lehetetlenné vált. A feltétel- rendszer olyan rossz, hogy az intézmények tartalmi tevékenységét megítélni, minősíteni nem volna tisztességes - állapítja meg az előterjesztés. Nem az egyensúlyteremtés szándékával - ilyen kísérlet egyébként is kudarcot vallana -, de idézzünk valamit a kevés pozitív megállapításból is. E szerint megyénkben több művelődési ház amatőr művészeti csoportja építkezik a helyi kultúra még fellelhető elemeiből, teszik ezt magas szinten, országos, sőt nemzetközi hírnevet szerezve. Ilyen hagyományőrző csoportok például a váraljai, az izményi székely, a mórágyi német hagyományőrző csoport, Felsőnánán, Lengyelben és Pörbölyön az asszonykórus. A hagyományőrzés és helytörténeti, honismereti tevékenység a nagyobb településeken párhuzamosan, itt teljesen természetesen együtt van jelen. A könyvtárak helyzete általában kedvezőbb a kistelepüléseken mint a művelődési házaké. Megyénkben a legjobb á Bonyhád környéki kistelepülések könyvtári ellátottsága. Tamás Ádám a vitát összefoglalva azt állapította meg, hogy e témában valóban meghatározó elem a szegénység, a pesz- szimizmus. Ezt nem vitatva Ugyanakkor hiányolta, hogy kevés szó esik a szerény értékekről és az előterjesztés nem vázol fel perspektívát, programot. A végrehajtó bizottság az előterjesztő indítványára nem hozott határozatot, de úgy döntött, hogy az osztály későbbi időpontban állcializmusa. Mint ismeretes, a Hazafias Népfront önálló tagszervezeteként 1988. november 11-én megalakult a Münnich Ferenc Társaság, majd létrehozták annak intézőbizottságát. A társasághoz január végéig több mint hatezren csatlakoztak. Ezeknek az elsődleges célja „a szocialista társadalom demokratizálódása az élet minden területén - népünk érdekében”, másképpen fogalmazva: kritikus együttműködés a kommunista párttal. Éppen a szerveződést és az elnevezést illetően adódott némi gondja a csoportnak, ám röviden tisztázódott, hogy a „baráti kör” egyértelműen elfogadja a társaság programját, nem kívánják az erőket megbontajon elő a feladatokra vonatkozó javaslatával. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén foglalkozott Grill Ferencnek, a Tamási Városi Tanács elnökének fegyelmi ügyével. (E témára többek között azért tartjuk szükségesnek visszatérni, mert korábban már írtunk róla, akárcsak a lakástámogatásokról.) A vizsgálat a KNEB javaslatára indult, mert a tamási volt Esterházy vadászkastély magánszemélyek részére történt elidegenítése során a városi tanács tisztségviselői több jogszabályi rendelkezést figyelmen kívül hagytak. A szenvedélyes vitára mi sem jellemzőbb, mint hogy Tamás Ádám többször is azt kérte, a hozzászólásokban ne az érzelmek, hanem az érvek és a tények domináljanak. A vitában élesen vetődött fel az az ellentmondás, amely a résztvevők erkölcsi érzéke és az érvényes jogszabályok között feszül. Senki nem vonta kétségbe a több évtizedes tanácsi munka után nyugdíjba készülő tanácselnök tisztességes szándékát, azt, hogy a kastély eladásával is a köz javát akarta szolgálni. Végül a fegyelmi eljárást a megyei tanács végrehajtó bizottsága fegyelmi büntetés kiszabása nélkül megszüntette és Grill Ferencet szóbeli figyelmeztetésben részesítette. Végezetül még egy fegyelmi ügy, amiről kötelességünknek tartjuk beszámolni, mivel a vizsgálat megindításáról korábban irtunk. Hegedűs János vb-titkár arról tájékoztatta a végrehajtó bizottságot, hogy dr. Király Ernőt, a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját a fegyelmi jogkör gyakorlója az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembevételével szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesítette. ni, tehát mint szekszárdi csoport alakultak meg. A vita során hangsúlyozták, hogy társadalmunkért akarnak tenni, s ezért nem vártak a megbízásra, hanem alulról kezdeményezve kívántak megalakulni. Leszögezték azt is, hogy február 13-án délután négy órakor Szekszárdon, a Hazafias Népfront székházában ők is valamennyien jelen lesznek a társaság Tolna megyei tagozatának alakuló ülésén, ezzel is kifejezve csatlakozási szándékukat. Ezt követően megválasztották a csoport intézőbizottságát, majd az MSZMP Központi Bizottságához írt indítványukat írták alá.- h (Folytatás az 1. oldalról.) se társadalmi hivatását és történelmi szerepét, mindent következetesen meg kell tenni a pártértekezlet szellemében a párton belüli, illetve a párt és a társadalom közötti dialógus fenntartásáért. Ennek eszköze csak a nyílt érdekegyeztetés és érdekképviselet, valamint a politikai platformok szerveződési szabadságának biztosítása lehet. Ez elképzelhetetlen a párton belüli vitakultúra nélkül, amelynek kialakulásához és erősödéséhez toleráns magatartás szükséges. Az állásfogalalás szerint a társadalom igényelné a „történelmi albizottság” jelentésének mielőbbi közzétételét és társadalmi vitáját. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pártbizottsága az MTI-hez eljuttatott értékelésében szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy a válsághelyzetből kivezető út egyedül a szocializmus új, demokratikus modelljének létrehozására, kiépítésére irányuló, a társadalom politikai, gazdasági, valamint szellemi, erkölcsi szférájára egyaránt kiterjedő átfogó reformpolitika következetes megvalósítása lehet. Az egyre szélesedő pluralizmus feltételei között az ELTE pártbizottsága halaszthatatlan feladatnak tekinti az MSZMP elvi-politikai platformjának világos és egyértelmű meghatározását. Ennek alappillérei közé sorolta a szocialista jogállamiságban kiteljesedő néphatalmat, a gazdaságilag hatékony közösségi tulajdon dominanciájára és a szociális biztonság garantálására épülő szocialista piacgazdaságot, az összcivili- zációs értékekre és a haladó nemzeti hagyományokra támaszkodó progresszív, Az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága szerdán Berecz János elnökletével megvitatta a nyilvánosság és a magyar újságíró-társadalom helyzetéről, törekvéseinek alakulásáról szóló tájékoztatást. A testület megállapította, hogy a nyilvánosság a tömegtájékoztatás, a politikai intézményrendszer átalakulásának átmeneti állapotát tükrözi, miközben maga is formálódik, átalakul. Hasznos, új érték a sajtóorgánumok profiljának, egyéni hangvételének erősödése. A vita során hangsúlyozták, hogy csak egyetlen nyilvánosságot tartanak elképzelhetőnek. Ennek megvalósulása érdekében a testület szorgalmazta, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátáit is magába foglaló tájékoztatási törvény tervezete minél előbb, még ebben az évben kerüljön az Országgyűlés elé. Kinyilvánította: e vitájával is hozzá kíván járulni a Központi Bizottságnak a politikai nyilvánosság, a tájékoztatási törvény politikai irányelvei, valamint a párt szocialista eszmerendszert, valamint a nemzetközi kötelezettségek szigorú tiszteletben tartását. A pártbizottság szükségesnek ítéli, hogy a párton belül kialakult nézetkülönbségekről, platformokról a párttagság egésze értesüljön, és országos pártvita keretében, a platformszabadság elve alapján nyilváníthasson véleményt. A Központi Bizottság csak pártvita alapján foglaljon állást, és tegye meg a párttagság által igényelt szükséges politikai intézkedéseket. A viták során több szervezet is kifejtette óhaját: kapjon széles körű nyilvánosságot a Központi Bizottság tanácskozása. Ezt fogalmazza meg a többi között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének nyilatkozata, amelyet tegnap juttattak el az MTI-hez. Az állásfoglalás hangoztatja: a magyar politikai életben végbemenő demokratizálódásnak fontos eredménye az egyre szélesedő nyilvánosság. Utal arra, hogy az Országgyűlés meg tudta teremteni működésének nyilvánosságát. Ugyanezt a magyar társadalom joggal várhatja el a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető testületéitől is. Ennek szellemében az elnökség állást foglal amellett, hogy a Központi Bizottság február 10-ére összehívott üléséről a közvélemény folyamatos és teljes tájékoztatást kapjon. Az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű ifjúsági szervezet nyílt levélben a többi között hazánk történelmi múltjának folyamatos és reális értékelése mellett száll síkra, ami nélkül elképzelhetetlen a biza- matlanság csökkentése. sajtópolitikája és a pártsajtó fejlesztése kérdéseiben kialakítandó állásfoglaláshoz. Ösztönzi, hogy a kormány mellett a közelmúltban létrejött tájékoztatáspolitikai kollégium határozza meg a kormányzat sajtó- politikájának stratégiáját, és alakítsa ki az eszközrendszerét. Leszögezték: szükséges, hogy a lapalapítók ténylegesen éljenek funkcióikkal, és ne késlekedjenek e felelősség és jog gyakorlásának vállalásával. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormány normatív támogatási rendszere biztosítsa az újságírók megfelelő anyagi érdekeltségét a színvonalas újságírásban. Felhívja a figyelmet arra, hogy e szakmában is jelentkezik a munkanélküliség veszélye. Szorgalmazza a szerkesztőségek, nyomdák, kiadó és terjesztő vállalatok viszonyának átfogó rendezését. A társadalompolitikai bizottság a továbbiakban véleményt cserélt az Új Márciusi Front felhívásáról. Megvitatta az ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági ülésre való felkészüléssel kapcsolatos elképzeléseket. Megalakult a Münnich Ferenc Társaság szekszárdi csoportja A nyilvánosság és az újságírók helyzete
