Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

1989. február 6. TOLNA V ÜÉPÜJSÁG 3 Lakásügyeink A szociálpolitikai kedvezményről A szociálpolitikai kedvezményben ré­szesíthetők köre ez év elejétől részben megváltozott. S ha logikát sokszor nem is találunk benne - különösen azok, akiket a jogszabály valamilyen ok miatt kizár e körből, például azért, mert magánforga­lomban vásárolnak lakást - a kormány- rendelet mindenesetre egyértelműen meghatározza, hogy a lakásépíttetőt vagy vásárlót az általa eltartott, vele kö­zös háztartásban élő gyermekek és más eltartott családtagok után a lakásépítési költség, illetve vételár megfizetéséhez mely esetben illeti meg a kedvezmény. Nevezetesen akkor, ha:- magánlakást épít,- értékesítés céljára épített vagy épít- * tetett lakást vásárol,- értékesítés céljára lakást építő - építtető - gazdálkodó szervezettől olyan lakást vásárol, amelyet az másik vevőjé­től vett gieg. (A bonyolult megfogalmazás takarja például azt a gyakori esetet, ami­kor az OTP-töl valaki új lakásf vásárol, meglévő lakását pedig visszaadja, és a pénzintézet azt ismét értékesíti. Akkor az ilyen lakás vevőjének is jár a szociálpoli­tikai kedvezmény, ha egyébként a felté­l telek adottak. Az új szabályok szerint nem jár viszont a szociálpolitikai kedvez­mény az OTP által értékesített azon laká­sok után, melyeket a takarékpánztár olyan eladóktól vásárolt, akik magánfor­galomban szereztek másik lakást vagy építettek.)- nem városi településen üresen álló családi házat a tanács kijelölése alapján ingatlanközvetítő szervezettől vásárol,- műszaki állapota miatt kiürített, de helyreállítással fenntartható állami tulaj­donban lévő lakást újjáépít vagy ilyen új­jáépített lakást gazdálkodó szervezettől megvásárol,- állami tulajdonban lévő épületben emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépités- sel önálló lakást alakít ki. A szociálpolitikai kedvezmény össze­ge is megváltozott:- első gyermek után 50 ezer forint,- az építtetővel (vásárlóval együtt köl­töző, a kölcsönszerződés időpontjában meglévő, illetve megelőlegezett második gyermek után 150 ezer forint; minden to­vábbi meglévő gyermek után gyerme­kenként 100 ezer forint,- a szerződéskötést követően szüle­tett, vagy örökbefogadott gyermek után 50 ezer forint. Ha az eltartott gyermek vagy családtag ^ után korábban már elszámoltak kedvez­ményt, újabb lakás építése vagy vásárlá­sa esetén csak akkor nyújtható ismét szociálpolitikai támogatás, ha annak ösz- szege időközben emelkedett. Ilyen eset­ben a kedvezmény a két összeg különb­sége. Széptölgyes Jakab Katica, a két helyi „kispostas egyike mesél egy ilyen esetről, miközben az egyetlen, talán kétszáz méter hosszú utcatelepülés utolsó háza előtt átnyújtja Pálfi Józsefnének a friss újságot, meg a székelybálra invitáló meghívót. A tizen­négy éves kislány barátnőjével, Zsók Szilviával együtt elvállalta, hog^iskolából jövet a legfontosabb küldeményeket el­hozzák a postás helyett Kakasdról. Öt fo­rintot kapnak hetente, de nem is a pénzért teszik. Inkább szívességből. Ké­pes Újságot, Szabad Földet, Népújságot kézbesítenek, s Kati felnőttes komoly­sággal sajnálkozik: többen is lemondtak az olvasnivalóról az áremelés miatt. Édesanyja, Jakab Fábiánná, aki látha­tólag büszke négy lánya legkisebbikére, vékony álmoskönyvet forgat a kezében. Az éjjel sörrel álmodott, s kíváncsi, jelent- e ez valamit. Ilyen címszó ugyan nincs a füzetkében, de nem is kell nagyon kutatni a titok nyitját. A fürge mozgású fiatalasz- szony a söriparnál dolgozik Szekszár- don... Kakasdról jöttek át egy olcsón meg­szerzett hosszú tornácos házba 1969. május 3-án. Nem is mennének el semeny- nyiért se.- Nagyon szép hely ez, csak a bolt hiányzik. Egy vendéglőt elkezdtek építe­ni - mutat a lejtő aljára de aztán abbamaradt: Kakasd másfél kilométer, odaugrunk be busszal, vagy amarra, Bonyhádra. Haragosa nincs senkinek Széptölgyes - a közigazgatási tábla kötőjele is mutatja - Kakasdhoz tartozik, így volt ez mindig. Mivel kevés lelket számlál, se iskolája, se patikája, se orvosi rendelője, se temploma nincsen. Csak Pálfiékat székelybálba hívják egy reges-regi míves harangja, ami ma­napság csak ünnepeken szólal meg, és akkor, ha meghal valaki. Néhány házzal lejjebb tavasz óta ott hivalkodik a mai hír­közlő technika képviselője is: a narancs- sárga telefonfülke. Körzetszáma ugyan­az, mint a megyeszékhelyé: 74. Pálfi Józsefék házán a 487-es szám ol­vasható. A gazda éppen megérkezett Bonyhád-Szerdahelyről. Morzsolni segí­tett betegeskedő sógorának.- Belacról kezdték el a számozást - billenti meg a fejét Kakascí irányába, a tá­voli dombok felé. Mély tekintetű, fekete szemével körbepillant, kedvesen kö­szönti a szomszédokat. Tizennyolc évig volt tanácstag, a KM-től tavaly ment nyugdíjba. Ő az egyik a két igazi tősgyö­keres széptölgyesi közül. Mikor 1928- ban megszületett Erősék mostani házá­ban, csak svábok éltek itt. A falucska ne­ve is német eredetű. Úgy beszélik, Mária Terézia idején kerültek ide az első tele­pesek, s a tölgyerdőtől Schöneihelnek nevezték el lakhelyüket. Hatvan esztendeje 28, főleg szegény család élt itt. Most húszat számolunk össze, s van lakatlan épület is. Pálfiék mellett Jakab Fábiánék laknak, utána Kovács József portája következik, aztán Horváth Károlyé, Sebestyén Ferencé, Zsók Gézáé, Ortmann Györgyé, a haran- gozóé, a jelenlegi tanácstagé Perttl Já- nosnéé, Antal Jánosé, Kálázi Lajosé, Má­nyik Miklósé, Erős Antalé, Fritschi Jó­zsefé, Cser Istváné, Eil Györgyé. Két éve szinte egyszerre költözött el négy család. Nagyobb helyen keresik a szerencsét. Olyant pedig nem nehéz ta­lálni, hisz a széptölgyesiek úgy tartják, hozzájuk mérve már Kakasd is majdnem város. Ami a hűségeseket mégis marasz­talja, az a festői szépségű, lágy dombo­kat visszatükröző halastó, a jó levegő, és a szinte családias közösség. Nincs ve­szekedés, a felvidéki jól megfér az erdé­lyivel, esténként nagyokat kártyáznak a szomszédok.- Párokban megy s „sirbele” - meséli svábos akcentusával a „Zsírt bele” játék­ról P.álfi József. Mikor meg az asszonyok kötnek, mi megnézzük hogy forr bor... Ahogy a példásan rendben tartott ud­varról kikísér bennünket, a pajtaajtó fölé festett barna lófejre esik a pillantás. Egy másik udvarban is látni hasonlót. A ma­gyarázat egyszerű: a korábbi tulajdonos, aki még tartott lovat, odarajzolja, az új gazda pedig miért tűntetné el? Meszelés­kor átkenik a régi vonalakat. Búcsúzóul egy betonoszlopot mutat Pálfi József. Rávéste a napot, mikor ott­honukban először kigyulladt a villany: 1966. október 16. Szén vagy karácsony? Hórihorgas ostorlámpák alatt balla­gunk az utca alsó vége felé. A legtöbb he­lyen már tüzelnek. Mányik Miklósék ké- ményébölisszürkés füst kacskaringózik az ég kékje felé. Az apró konyhában ba­rátságos meleg fogad. A kredenc, a kis A Mányik család asztal, a kályha és a rácsos kiságy kö­zött épp hogy elfé­rünk a házaspárral és öt gyermekükkel. A 13 éves Krisztina, a 12 éves Miklós, a 10 éves Beáta, és a 8 esztendős Mónika az ágy peremére kuporognak vagy álldogálnak, az 5 és fél hónapos Anita édesanyja karján nézelődik. Ő már itt született, Móni és Bea Bonyhádon, a két nagyobb Nyír­egyházán. Édesap­juk odavalósi, s miután az akkor még ál­lami gondozott jövendőbelijénél a ka­posvári katonaság alatt egymásba sze­rettek, hazamentek Szabolcsba meges­küdni. Négy év albérlet után a kakasdi szüle­tésű menyecskét hazahúzta a szíve. Újabb négy év albérlet következett Bonyhádon. Aztán egy tanácsi, majd egy két és fél szobás OTP-s lakás. Négy gyerekkel azonban szűkösen voltak 57 négyzetméteren, s a két pos­tásfizetés kiegészítésére gazdálkodni se lehetett. így tavaly Széptölgyesre költöz­tek.- Nem akartunk lukból lukba menni - mondja a 31 éves, vékonydongájú, cser- fes asszonyka. Itt négy szobánk van, konyha, spájz, fürdőszoba. Végig is vezet az egymásba nyíló, ala­csony mennyezetű, de tágas helyisége­ken. Meztelen egyszerűség, de tisztaság mindenütt. Az előszobában egy pádon hatalmas fazékban zsírban lesütött hús. Az idén már két hízót vágtak. Muszáj. A fejlődésben lévő fiú öt szelet pecsenyét is meg tud enni egyszerre, s a lányok is jó étvágyúak. Tejből hat-hét liter fogyott eddig na­ponta, de most, hogy drágább lett, csak kettőt vesznek. Egy télen 90 mázsa szenet tüzelnek el, pedig nem mindenütt gyújtanak be. Csa­ládi pótlékkal együtt 15 ezer forintból gazdálkodik a 7 tagú család. Ebben ben­ne foglaltatik a három gyerek után kapott 1680 forint segély is. A két kicsi után hiá­ba kérnek, nem kapnak. Nem értik, miért? A feleség, aki a magasabb bérért a szekszárdi téeszben vállalt munkát a gyes előtt mindennap főz. Hogy megtakarítsák a kétezer forint té­rítési díjat, a gyerekeket kivették a nap­köziből.- Mindennel spórolni kell - jegyzi meg halkan a férje. - Az ünnepekre mindegyi­kük egy kirakós játékot kapott. El kellett döntenünk: szén vagy karácsony? De azért egy erdélyi menekült házaspárt be­fogadnánk... Nyaralni még nem jutottak el, de min­den hónap harmadik hétfőjén - néha a gyerekekkel együtt - beutaznak Szek- szárdra a nagycsaládosok egyesüle­tébe. Talán kirándulni is mennek egy­szer. Mányikéknak Széptölgyes, ez a sóhaj- tásnyi falucska ajándékozott teret a bol­doguláshoz. Az utca végén három telek még gazdá­ra vár... Cser Ildikó Hurok a kötélen I 17. Barátok között a vita ritkán fajul veszekedesse. Sulyok Géza meg­jegyzései apró tüskécskék, de azért mindig jók arra, hogy elevenné tegyék az összejövetelt. Az alacsony, keszeg ember olyan, mint a hörcsög. Pillanatok alatt felforrósodik körülötte a levegő, s nem nézi vitapartnerének érzékenységét, keményen sérteget, ha úgy gondol­ja. Kelemen Bandi pedig olyan, mint a kígyó: óvatos és sikamlós. Nyílt beszédű, de rejtjelesek a szövegei. Dús szakálla öregíti, s ezál­tal tiszteletet parancsoló. Sulyok kicsit gúnyosan éppen azt meséli, hogy miképpen lehet Magyarországon törvényesen sok pénzt keresni. Figyelünk rá: irigy­kedve és méltatlankodva.- Kérem szépen, az üzemcsarnokok magassága általában 6-8 méter. Hogy minek ennyi,"azt senki nem tudja. Ez a szokás. De az is lehetséges, hogy valamikor nemcsak a négyzetméterek voltak ben­ne a hősi jelentésekben is, hanem a légköbméterek is. Na mármost! Ezekben az épületekben van számos - nem utca, hanem - fény­csőarmatúra. És a fénycsöveknek is megvan az a szokásuk, hogy kiégnek, így aztán cserélni kell időnként - szónokol a szoba köze­pén. A társaság már kezdi elveszíteni a türelmét, Bodor, a házigazda közbeszól:- Ha lehetne, rövidebben.- Azt lehet, csak ti túl entellektüelek vagytok ahhoz, hogy meg­értsétek. Az egyik népbutitó - mutat Kelemen Bandira -, a másik - int felém - meg betűvetö, több hasznot hozna, ha szántóvető lenne, a harmadik meg panelgyógyász - mutat Bodorra. - Panelgyógyász, mert cipőkanállal kell a lakókat begyömöszölni az általa tervezett há­zakba. Szóval nem érthetitek a magyar szabványok és a pénzkeres­kedés közötti összefüggéseket.- Térjünk a tárgyra - töröm meg az újabb szóáradatot.- Mar regen vegeztem volna, ha nem kotözködtök - méltatlanko­dik. - Szóval ott tartottam, hogy fénycsöveket kell cserélni. De a ma­gyar állami dolgozót védi a munkavédelmi szabályzat, ami kimond­ja, hogy ezeket a fénycsöveket csak állványról lehet cserélni, mert már olyan magasan vannak, hogy a létra és egyéb más eszköz nem vehető igénybe. Kérem szépen - böki mellbe a népművelőt - sza­bálytalanságot pedig nem vállal egyetlenegy főnök sem.- Ne nevettess - szól közbe Kelemen Bandi.- Úgy értettem, hogy fénycsőcserélés ügyében - emeli fel a muta­tóujját Sulyok Géza. - Folytathatom uraim, vagy soha nem érek a tör­ténet végére.- Folytasd - adjuk meg magunkat.- Kérem szépen, ekkor kell Géza bácsihoz fordulni. Cserélné ki már azt a fránya fénycsövet. Géza bácsi megy. Közli, hogy mivel nem akarja az állvány szerelésével zavarni a hétköznapi termelőmunkát, szombaton és vasárnap végzi el a műveletet. Megnyugtatja a meg­rendelőt, hogy ezért természetesen nem számol fel pótdíjat. Géza bácsi szombaton megjelenik az egyik emberével, beindít egy villás targoncát, behajt vele az üzemcsarnokba, majd belülről jól berete­szeli az ajtót, hogy még a portás se tudjon leselkedni. Mikor ez meg­történt, akkor odakötözi magát a villástargonca egyik villájához. Az embere - természetesen nemcsak jó fizetést kap, hanem hallgatási díjat is - szépen és vigyázva felemeli a targonca villáját, amin ott pompákodik Géza úr, a vállalkozó. Sorjában kicserélik a fénycsöve­ket. A többi pedig hétfőn történik, amikor benyújtja Géza úr a szám­lát. Természetesen a legnagyobb összeg az állványépítés, amit saj­nos muszáj elvégezni, mert a szabál’ az szabál’. Itt a vége, fuss el vé­le! - fejezi be a tájékoztatót Sulyok Géza, a jó kapcsolatokkal rendel­kező vállalkozó.- És ekkor felébredtél, mert belelógott a kezed a bilibe - szól rá Bodor.- Fiúk, ebben az a vicc, hogy nem vicc. Színtiszta igazság.- Mi lesz veletek, ha tisztességes üzleteket kell kötnötök? - pró­bálja komolyra fordítani a szót Kelemen Bandi.- Azt nem tudom, annyi információm van, hogy amelyik kisiparos ma úgy dolgozna, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva, az már régen beadta az iparát és kontárkodik. A kontárkodás pedig megint- csak büntetendő cselekmény. Nem jutunk dűlőre barátunkkal. Sejtéseink vannak a vállalkozói világról, de ez a kijelentés azért csak-csak mellbe lök bennünket. Nem is erőltetjük tovább a témát, Géza pedig az asztalon lévő sörö­ket tünteti ki figyelmével. Aminek kicsit örülünk is. Még fél órát együtt marad a társaság, azután elbúcsúzunk, abban a hitben; ha ilyen a világ, akkor ilyen. Ez feltehetőleg rossz beidegző­dés, ugyanolyan, mint amikor az ember mindenre azt válaszolja: „majd lesz valahogy". Ez több, mint egy legyintés, nagy elhatározá­sokhoz kevés. Ketten maradunk Bodor Sándorral. Iszogatunk. Semleges témák­ról váltunk szót. Egyszer azonban barátom előáll a farbával:- Te... - a megszólítás után pillanatig vár. - Ti, újságírók jobban vagytok informálva - amint látja, hogy ingatom a fejem, cso­dálkozva néz rám. - Azt gondoltam, hogy te többet tudsz erről a nyi- latkozat-dömpingről.- Többet nem tudok, csak esetleg jobban figyelek.- Akkor most mi van! - néz a szemembe.- Azt én sem tudom, de azt sejtem, hogy a felelősök mi újságírók leszünk.- Akkor hagyjuk ezt a témát - legyint a barátom, - úgyis magamról akarok veled beszélni.- Baj van?- Kicsit összekuszálódott minden. Tudom hogy itt járt szomba­ton a Kapitány Karcsi egy jó ajánlattal, meg beszéltem a fiammal is.- Szóval döntés előtt állsz. Akkor meséld el a dolgot, ketten lehet, hogy többre megyünk!- Folytatjuk ­HAZAFI JÓZSEF Húsz ház nyugalom

Next

/
Thumbnails
Contents