Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
4 Képújság 1989. február 1. TV-napló A boldogtalan királyfi Rudolf trónörökösre emlékezve, Jókai azt mondta, bármit beszéljenek, neki meggyőződése, hogy a királyfi öngyilkosságával is a népek békéjét szolgálta. Jókai ártatlan naivitása mögött a jó királyfi legendája élt, akinek jóvá kellett volna tennie apja 49-es rémtetteit, s tőle várták azt is, hogy felszámolja a sötét önkényuralmat. A sorrend azonban fordított: a magyarság iránti vonzalmat elsősorban az apa iránti ellenérzés táplálta, épp úgy, mint a szépséges Erzsébet esetében - bőségesen szólnak erről meggyőző tények. Az is kétségtelen, hogy Solferino után magában az udvarban is érezték a bomlás jeleit, a császár isteni elhivatottságába vetett hit azonban egyelőre el tudta hallgattatni az ellenvéleményeket. Erzsébet lázadt fel először, mégpedig nem is az államügyek bürokratikus, lélektelen vitele, hanem a külső körülmények miatt. Például azért, hogy a hatalmas Hofburgban nem volt egyetlen fürdőszoba, de még WC sem: a szolgák a folyosón spanyolfallal kerítették el a hordozható árnyékszéket, a többit felesleges részletezni. Ez is a középkori etikett része volt, s így érthető, ha Erzsébet szívesebben tartózkodott Gödöllőn vagy Írországban, ahol valóságos ménest tartott, mint a Burgban. Erzsébet legendája tovább szállt Rudolfra, akiről azt mondják a kortársak, hogy valóban tehetséges volt, vagy legalábbis jó eszű, erre vall egyéb írásai mellett az a tízkötetes könyvsorozat is, amit Jókaival közösen szerkesztett, s írásban és képben mutatja be a Monarchiát, s ma is haszonnal forgatható. De Rudolfból hiányzott a kitartás, az állhatatosság, ami nélkül a tehetség nem sokat ér, s az is kedvét szegte, hogy apja féltékenyen nézte szellemi kalandjait, ahogy féltékeny volt öccsére, a szerencsétlen Miksára is, akit valósággal belehajszolt a végzetes mexikói kalandba. Rudolf legjobb szándékai is megtörtek az udvar intrikáin és a képzeletszegény apa konokságán, de a mayerlingi tragédiához több út vezetett. A harmincéves Rudolf ekkor már emberi roncs, megbízhatatlan, egzaltált, iszákos volt, morfinista, nemi betegség is kínozta, s szinte kiszolgáltatta magát végzetének. Élete tele romantikus elemmel, érthető, ha Mayerling óta kíséri az érdeklődés, számos könyvet írtak róla, most a tévé is megpróbálta feltárni életének titkát. „A trónörökös” című film nemzetközi vállalkozás, a forgatókönyv egyik írója a kiváló történész, Brigitte Hamann, amiből az is következik, hogy történelmileg minden hiteles, s mindenki felvonul a filmben, aki szerepet játszott Rudolf életében. A hitelességet szolgálja a hatásos környezet, melyben Szinetár Miklós biztosan mozgatja alakjait, mégis csalódást okozott az a körültekintően készült film, amihez a pénzt sem sajnálták. A magyarázat a forgatókönyvben van, mintha az alkotóknak fontosabb lett volna a megbízható ismeretterjesztés, vagy egyszerűen a könnyebb megoldást választották. Az események visszafelé peregnek, két kíváncsi ered az események nyomába, s megpróbálják kideríteni, mi is történt Mayerlingben, s a film beéri azzal, hogy egy-egy szituációt illusztráljon. Következésképp a cselekmény folyton elakad, a képsorok csak megmutatják a szereplőket és a helyszíneket, ezzel helyettesítve a történetet. Batthyány Lajos miniszterelnök törvénytelen kivégzése után édesanyja szörnyű átkot mondott Ferenc Józsefre és családjára, legalábbis ezt beszélték a kortársak. „Azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez” - mondja az átok, azzal, hogy Ferenc Józsefnek Arad emlékezetére 13 tragédiát kelljen átélnie. Bármit gondoljunk is, az átok betelt, azzal együtt, hogy az áldozatok között három Zsófiának is kellett lennie, miként volt is. A Batthiány-átok tette, vagy egyszerűen az, hogy az család nemzedékről nemzedékre hurcolta örök terheltségét, ezt már nem feladatunk firtatni. A filmből azonban ez hiányzott, a végzet fuvallata, ami előtt a rendező Szinetár Miklós is tehetetlenül állt. Zita királyné, az utolsó Habsburg hosszú életű özvegye, néhány éve azt vallotta, hogy Rudolt nem öngyilkos lett, hanem megölték Mayerlingben. Erről a kortársak is sokat pletykáltak. Nincs rá bizonyság, ahogy az ellenkezőjére sem. Az viszont érdekes, hogy Rákosné Ács Klára, a jeles pszichografológus, akinek nevéhez számos történeti intimitás felfedezése fűződik, ugyancsak a gyilkosság tényét olvasta ki Rudolf kézírásából. Ebben az esetben viszont nem lehet igaz, hogy miután megölte Mary Vetserea grófkisasz- szonyt, bal kezében tükröt tartva önmagát nézte, amint meghúzza a ravaszt. Ugyanis ez is egy változat. CSÁNYI LÁSZLÓ Ábrándok és tettek kora- Kiállítás a Petőfi irodalmi Múzeumban „Tegnapelőtt az ebédnél az arisztokrácia és a demokrácia közt folyt a pör. E két szó most nálunk divatban van, de a sokaság egyiket se látszik érteni. Beszélnek róla sokát, amiket Siskovics hallván, felém hajolt s lassan sóhajtva mondá: szegény haza, mi hátra vagy.” Kölcsey Ferenc 1833-as Országgyűlési Naplójából idéztük a fenti sorokat, amelyeket a Petőfi Irodalmi Múzeum Ábrándok és tettek kora cimű kiállításán olvashat a látogató. Azon a kiállításon, amely harmadik része a magyar irodalom történetét feldolgozó sorozatnak, s amely az 1817-töl 1842-ig terjedő korszakról szól. Ez a két dátum olyan korszakhatárokat jelöl, amelyek eltérnek a történettudoTorsch Leo: Divatkép a Rajzolatok 1835 augusztusi számából mányban és az irodalomtörténetben megszokottaktól. „Az előző időszakban megindult többrétű fejlődés olyan helyzetet teremtett, amelyben lassan megérett a változtatás szükségességének az eszméje - írja Taxner-Tóth Ernő a kiálítás katalógusában. -... A nemesi ellenállás 1817-1825 között korábban soha nem tapasztalt mértékben mozgósította az ország politizáló lakosságát. Azaz elsősorban a nemességet, vele együtt azonban az egyre nagyobb szerepű értelmiséget és polgárságot is.” Ez az a korszak, amelyben a legnagyobb hatású írók vállalták magukra a nemzet ébresztésének feladatát. Ekkor Irta Széchenyi máig meghatározó értékű munkáját, a Hitelt. Ez az első, magyar nyelven megjelent, gazdasági érvekkel alátámasztott mű, amely a változtatás szükségességét szorgalmazta. Ekkor jelent meg a Világ és a Stádium is. E korszak irodalmi-politikai életében tevékeny szerepet vállalt Kisfaludy Károly, Kazinczy Ferenc, Bajza József, Kölcsey Ferenc, Fáy András, Katona József, Vörösmarty Mihály. A képzőművészetben a hősi múltat, mint példát örökítették meg, s népszerűsítették a kortársak helytállását. Külföldön tanult művészek telepedtek meg Magyarországon, s megtörtént az első kezdeményezés egy pesti festőakadémia létrehozására. A magyar művelődésnek ekkor már olyan intézményei voltak, mint a pesti egyetem, a Nemzeti Múzeum, a Magyar Pollak Mihály: A Vigadó távlati képe, tervrajz Barabás Miklós: Vörösmarty Mihály portréja Tudományos Akadémia. Jelentős tudományos eredmények születtek, alapvető munkák jelentek meg, köztük Kazinczy Pályám emlékezete, Katona Bánk bán, Kölcsey Himnusz, Vörösmarty Zalán futása, Csongor és Tünde. Pezsgett az irodalmi, a képzőművészeti, a zenei élet. Folyóiratok, almanachok, irodalmi évkönyvek jelentek meg. A Vörösmarty- Bajza-Toldy triász megindította a Regélőt, majd az Athéneumot. 1837-ben nyílt meg a Nemzeti színház. 1838-ban a nagy dunai árvíz után kezdett kialakulni Pest mai városképe. Irodalmi szalonokban találkoztak a kor jeles művészei, politikusai. (A leghíresebb pesti szalon Bártfay Lászlóé, a Károlyi-palotában, a mai Petőfi Irodalmi Múzeumban működött.) Az Au- róra-kör, a Kisfaludy Társaság megalakulása jelzi a korszak irodalmi, szellemi megújulását. Az Ábrándok és tettek kora cimű kiállítás Petőfi első versének athéneumbeli megjelenéséig (A borozó, 1842) követi az irodalom eseményeit - jelezve ezzel is, 1842-től új hangok szólalnak meg a magyar irodalmi-politikai közéletben. KÁDÁR MÁRTA A Bros budapesti koncertjéről Meg(k)érik a pénzüket A hírek szerint nem igazán jó hangulatban érkeztek a Bros tagjai Budapestre. Az előző, bécsi koncert állítólag nem hozta meg nekik a remélt sikert. A viszonylag kis csarnokban megrendezett ausztriai koncerten a közönség nem vette jó néven, hogy a csapatból Az egyik Bros-fiú hiányzott Craig és sok dal playbackról ment. Ezekután bizonyára ők is drukkal várták a budapesti fellépést, hiszen itt óriási közönség várta őket. A Budapest Sportcsarnok arénáját és nézőterét ezen az estén zömében a tinédzserkorú lányok vették birtokba. A fiúk közül aki igazán adott magára, az erre az estére frissen, a Goss testvérek által ismét divatba hozott James Dean fazonra vágott frizurával jelent meg. A közönség „behangolását” Jaz Baz a színes bőrű lemezlovas végezte, aki állítólag a világ egyik legjobbja. Mégis ha jól láttam, a koncert végén a pakolásból ő is jócskán kivette a részét. Mindenesetre az aktuális slágerekből összeállított anyaga az első pillanatban igazi bulihangulatot teremtett. Az ezt követő sorsoláson, amit a belépőjegyek alapján végeztek, néhányan Bros-lemeztulajdonosok lettek. Itt azonban nem pályázhatott mindenki eséllyel, mert a szelvényt, ami alapján a sorsolást végezték, a rendezők már a belépéskor eldobták. A koncert lenyűgöző színpadképpel kezdődött, melynek tetején a rajongók megláthatták Matt és Luke alakját ago- molygó füstben. Az „I owe your nothing” hangjaival indult a program. Matt, mint egy rossz kölyök száguldozott a színpadon. Ami a keze ügyébe került - pólók, törülközők - mindent a közönség elé dobált. Időnként a dobok mögül Luke is előrelopakodott, de csak annyi időre, hogy dobveröit elajándékozza a rajongóknak. Közben megérdeklődtem, hogy mi van a népszerű csapat harmadik tagjával Craig Logannel? Kérdésemre azt a választ kaptam, hogy Craig kórházban van, ahová idegkimerültséggel került, ám időközben egyéb komplikációk is felléptek nála. Amint felgyógyul, a zenekar rendelkezésére áll. Jelenleg basszusgitárosként Paul Powell szerepel a színpadon. A sportcsarnokban az együttes rajongói ezzel nem törődtek, és az egymás után felhangzó jellegzetes hangvételű Bros-^falok remek koncerthangulatot teremtettek. Különösen jól sikerültek a lírai hangvételű dalok. Mikor elköszöntek a közönségtől, még hátra voltak az együttes legnagyobb sikerei a „Dropthe Boy” és a „When will I be vamous” ami miatt kétszer visszakövetelték őket a rajongók. Az utóbbi dal végén Matt letolta a nadrágját és ott állt amerikai zászlóból varrt alsónadrágjában. Végül így búcsúztak: „Köszönjük, hogy szeretitek a Brost, szeptemberben visszajövünk.” * A Rockpont slágerlistája 1. Phil Collins: Two hearts 2. Edelweis: Bring me Edelweis 3. Bobby McFarrin: Don’t worry, be happy 4. Rick Astley: Take me to your Heart 5. Tiffany: Radio romance KINDL GÁBOR Azonos profillal, de vállalati formában működik mostantól az Országos Oktatástechnikai Központ, melynek feladata a tanító-nevelő munkát segítő, ismerethordozó eszközök kifejlesztése, gyártása. Termékeiket, addig ingyen vagy nagy kedvezménynyel adták az iskoláknak, ezentúl (a művelődési miniszter jóváhagyásával!) mindennek szigorúan megkérik az árát. (Bizonyára az áfáját is). Az intézkedéssel kapcsolatban komoly kétségeim támadtak, s ezeket megerősítette Molnár Géza, a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet oktatástechnológusa is. Elmondta, hogy őket, s rajtuk keresztül az iskolákat is súlyosan érinti a változás. A szaktanácsadók, pedagógusok eddig ingyenes tanfolyamai pénzesek lesznek, az oktatástechnológusok önköltséges tanfolyamai megdrágultak. Fizetni kell a videokazetták kölcsönzéséért, a médiatár látogatásáért, minden audiovizuális eszközért. Feltehetően az eddig hallgatólagosan tudomásul vett videokazetta másolást sem fogják megengedni a megyei intézeteknek. Az tehát, hogy egy iskola korszerűsítheti-e eszközparkját, tanárai részt vehetnek-e tudományos előadásokon, bémutatókon, fórumokon, attól függ, mennyire tömött a kasszája. Annak tudatában, hogy a pedagógiai intézet költségvetését is megkurtították, s hogy kis és nagy iskoláink sem dúskálnak a javakban, a jövő nem túl biztató. Hiszen ahol arról kell dönteni, írásvetítőt, diaflexet, oktatófilmet vegyenek-e vagy az udvari vécé, a penészes falú pincekönyvtár helyett normális, emberi környezetet teremtsenek növendékeiknek, valószínűleg az utóbbiakra esik majd a kényszerű választás. A gyengén felszerelt iskolák még elmaradottabbak lesznek, előrelépés helyett továbbra is a kívánatos színvonal alatt nyújtózkodnak majd. Az OOK-ból lett vállalat igazgatója is hasonlóan látja egyébként a dolgot, hiszen mint újságíróknak nyilatkozta, előttük is „nyitott kérdés, hogy az iskolák miből tudják majd fizetni a taneszközöket, a pedagógusok továbbképzését, ...ezért a nyereséges gazdálkodásban nem elsősorban rájuk számítanak. A középiskoláktól és az egyetemektől kénytelenek a fizetőképes üzemek felé fordulni”. Egy frankfurti vállalkozó csoporttal Megatrend Kft. néven vegyes vállalatot alapítottak, amely főleg ifjúsági filmek készítésével foglalkozik, az európai kultúráról szól majd az európai fiatalokhoz. Lehet, hogy egyszer épp a magyarországi diákokról, oktatásunk színvonaláról, iskolai körülményeikről forgatnak majd...?- esi -
