Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
2 “nEPÜJSÄG 1988. február 4. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról.) szám. A hazatért magyar állampolgárok száma 720 volt. Letelepedési célból kiadott vízummal 2100 külföldi érkezett az országba, 92 százalékuk román állampolgár. Ezen kívül az országba érkezett hazatérni nem kívánó román állampolgárok közül 13 400 kapott tartózkodási engedélyt. Összességében tehát a nemzetközi vándorlás különbözeié révén majdnem annyival - kereken 13 ezerrel - nőtt a népesség száma, mintamennyivel a természetes fogyás miatt csökkent. A népesség gazdasági aktivitása összességében alig változott: az aktív keresők száma 1989 elején mintegy 4 840 000 volt, körülbelül 5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosság 45,7 százaléka tartozott az aktív keresők közé. Az anyagi ágakban az aktív keresők száma ez év elején kevesebb, a nem anyagi ágakban több volt az előző évinél. A főbb ágazatok közül az iparban 2,8 százalékkal mérséklődött a létszám. A csökkenés a foglalkoztatott nyugdíjasok és a bedolgozók körében gyorsabb ütemű volt, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál. Legjobban - részben a szerkezetátalakításhoz kapcsolódva - a bányászatban és a kohászatban csökkent a létszám, de jelentős a könnyűipar létszámvesztesége is, amelyet részben a külföldi munkaerővel pótolnak. A kivitelező építőipar létszáma 1,4 százalékkal csökkent. Mind az iparban, mint az építőiparban a létszám-1 csökkenés az állami vállalatoknál következett be, a szövetkezetek létszáma az iparban kissé, az építőiparban számottevően emelkedett. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban az állami és a szövetkezeti közös gazdaságokban dolgozók száma egyaránt mérséklődött, az alaptevékenységben foglalkoztatottaké az átlagnál nagyobb mértékben. A magánkisiparosok, kiskereskedők és az általuk foglalkoztatottak száma a múlt évben is számottevően bővült. Arányuk megközelíti az aktiv keresők 7 százalékát. A munkaerőmozgást főként a munkavállalók kezdeményezték. A munkáltató által kezdeményezett elbocsátás csak néhány körzetben volt nagyobb arányú. A munkaerőforgalom egy részét lebonyolító közvetítő irodák nyilvántartása szerint a betöltetlen munkahelyek száma jóval több volt, mint a nyilvántartott álláskeresőké. Ez vonatkozik általában a szak- és a betanított munkásokra, valamint a szellemi foglalkozásúakra. A szakképzetlenek esetében az állást keresők és a betöltetlen munkahelyek száma országosan egybeesik, egyes körzetekben - főleg az északkeleti országrészben - e rétegnek elhelyezkedési gondjai vannak. Termelés Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) a tervezett 1-1,5 százalékos növekedés helyett stagnált, értéke folyó áron - előzetes, becsült adatok alapján - 1400 milliárd forint volt. A cserearányok javulásának hatását is tükröző GDP körülbelül 0,5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenységet felölelő nemzeti jövedelem hasonlóan alakult. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előző évinél és az előirányzottnál is kisebb volt. Kevesebb jutott beruházásra és fogyasztásra, mint 1987-ben. Ezen belül a lakossági fogyasztás csökkent, a közösségi kismértékben nőtt. A belföldi felhasználás kisebb volt a termelésnél. A kiviteli többlet, folyó áron számolva, 37 milliárd forintot tett ki, szemben az 1987. évi 6 milliárd forint behozatali többlettel. Az ipari termelés - a tervezett 1 százalékos növekedéssel szemben - lényegében az előző évi szinten maradt. Az állami iparvállalatokter- melése 1 százalékkal mérséklődött, az ipari szövetkezeteké 10 százalékkal emelkedett. Bővült a magánkisipar és a nem ipari szervezetek ipari tevékenysége is. Az iparvállalatok és szövetkezetek termelésén belül az alapanyagtermelő ágazatok termelése - döntően a konvertibilis elszámolású kereslet és az értékesítési árak növekedésének hatására - 1,8 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipar lényegében ugynannyit, az energetikai szektor - az igényeket kielégítve - 2,7 százalékkal kevesebbet termelt, mint 1987-ben. A feldolgozóipari ágazatok közül a vegyipar termelése energetikai szakágazatok nélkül számítva 2,5 százalékkal, a gépipari 1 százalékkal emelkedett, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé 0,9, illetve 2,4 százalékkal csökkent. A gépipari termelés szerény növekedése úgy alakult ki,hogy a közlekedésiesz- köz-ipar termelése 6,1 százalékkal csökkent, a többi gépipari ágé együttesen 3,4 százalékkal nőtt. Az ipari termékek exportja 4,5 százalékkal emelkedett, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel 9 százalékos bővülése révén. A konvertibilis piacokon élénkülő kereslethez, illetve kedvező áralakuláshoz igazodva elsősorban az alapanyagtermelő ágazatok - vas- és alumíniumkohászat -, továbbá a gépipar, az élelmiszeripar és egyes vegyipari ágazatok növelték kivitelüket. Az ipar belföldi értékesítése 1,9 százalékkal csökkent, ami a termelőfelhasznátást szolgáló, valamint a beruházási célú szállítások visszaeséséből adódott. A belkereskedelemnek eladott termékek mennyisége 1,5 százalékkal bővült. A vállalatok eredménye - évközi adatok szerint - kisebb volt az előző évinél, de a tervezettet jelentősen meghaladta. Az eredmény a feldolgozóiparban csökkent, az energetikai és az alapanyagtermelő ágazatokban emelkedett. Az országos épitési-szerelési tevékenység volumene a tervezettnél nagyobb mértékben, 5-6 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 3 százalékkal, az építőiparon kívüli szervezetek építése 10 százalékkal, a magánépitkezéseké 5-6 százalékkal maradt el az előző évitől. Az építési munkákon belül a fenntartás aránya kissé emelkedett, elérte a 28 százalékot. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4,5 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A növénytermelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolc százalékkal, az állattenyésztés egy százalékkal bővült. Gabonafélékből 14,7 millió tonna termett, 600 ezer tonnával, négy százalékkal több, mint az előző évben. Búzából kiemelkedő, 5,44 tonnás termésátlag eredményeként 23 százalékkal többet takarítottak be az előző évinél. A kukorica termésmennyisége - a termésátlag csapadékhiánnyal összefüggő visszaesése miatt - 14 százalékkal csökkent. Cukorrépából hat százalékkal több, napraforgóból 11 százalékkal kevesebb termett, mint 1987-bert. Zöldségfélékből a múlt évinél valamivel többet termeltek. Különösen a kertekben termesztett zöldség mennyisége emelkedett. A burgonyatermés - a nagyobb területen elért jó átlagtermés hatására - 25 százalékkal több volt az előző évinél. A termőgyümölcsös területe 1300 hektárral kisebb, a gyümölcstermés - 1,7 millió tonna-két százalékkal több volt az 1987. évinél. Szőlőből - az előző évinél négyezer hektárral kisebb termőterületről - 33 százalékkal több, 680 ezer tonna szőlőt szüreteltek. A szőlő és a bor értékesítése egyes vidékeken gondot okozott. Az év végén az ország sertésállománya 8,3 millió darab, szarvasmarha-állománya 1,7 millió darab volt, 1 -2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A kocák, valamint a tehenek száma 1,5-1,5 százalékkal lett kisebb. A tehénállományban a tejhasznú fajták aránya tovább növekedett. A juhok száma egy év alatt 5 százalékkal, 2,2 millió darabra csökkent. A vágöállattermelés egy százalékkal csökkent. Ezen belül csak a vágóbaromfi-termelés emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből többet, gyapjúból kevesebbet termeltek a gazdaságok az előző évinél. A tojástermelés 11 százalékos növekedése az év egy részében értékesítési problémákat okozott, ami a felvásárlási árak csökkenését vonta maga után. Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése mintegy két százalékkal csökkent. Új erdőtelepítéseket és fásításokat 8500 hektáron, a kitermelt erdők helyén elsődleges erdőfelújítást 23 ezer hektáron végeztek. A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százalékkal, a kivitelező építőiparban 5,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árai 4 százalékkal emelkedtek. A népgazdaság energiafelhasználása 1,4 százalékkal kisebb volt mint 1987-ben. A csökkenésben az enyhébb télnek, a termelés lanyhulásának és a fajlagos energiafelhasználás mérséklődésének egyaránt szerepe volt. Az energiafelhasználásban a szén és a szénhidrogének aránya mérséklődött, az atomerömüvi és az importált villamos energiáé emelkedett. Az anyagellátásban előfordultak időszakos zavarok. Az anyagimport mintegy 3 százalékkal emelkedett, elsősorban a rubelelszámolású anyagbehozatal hatszázalékos növekedése révén. Ebből a viszonylatból elsősorban a nyers- és alapanyagok, valamint a félkésztermékek importja fokozódott, mig a konvertibilis elszámolású piacokról az alkatrészimport nőtt számottevően. Az állóeszközök bővítését és korszerűsítését szolgáló beruházásokra fordított 290 milliárd forint folyó áron 1,8 százalékkal, összehasonlító áron 7,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1987-ben. Vállalati, központi és tanácsi beruházásokra együttvéve 231 milliárd forintot fizettek ki, reálértéken 8 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A gépberuházások volumene 9,1 százalékkal, az építési beruházásoké 5,7 százalékkal elmaradt az 1987. évitől. A lakossági beruházások 59 milliárd forintos összege értékben több, volumenben körülbelül hat százalékkal kevesebb az 1987. évinél. Külgazdasági kapcsolatok A népgazdaság konvertibilis valutákban fennálló adósságállománya 1988-ban is nőtt, de kevésbé, mint az előző évben, a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. Mindez ellentétes folyamatok eredménye: a kamatterhek magasabbak voltak, az idegen- forgalom aktívuma lényegesen kisebb lett, mint az előző évben. Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege számottevően javult. A nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi áruforgalomban - a tényleges fuvarfizetésekkel együtt - 573 milliárd dollár aktívum keletkezett az előző évi 361 millió dollár pasz- szlvummal szemben. Ezt elsősorban az export mennyiségének 9 százalékos növekedése biztosította. A többlet nagyobb részét a fejlett tőkés országok piacain értékesítették, de jelentős mértékben bővült a szocialista és a fejlődő országokba irányuló kivitel is. Az export növekményének jóval nagyobb részét adták anyagjellegű és mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek, mint ipari késztermékek. Hozzájárult a nem rubelelszámolású egyenleg javulásához a hazai felhasználásra és továbbértékesítésre behozott áruk mennyiségének mintegy 7 százalékos mérséklődése is. A csökkenés elsősorban az energia jellegű termékeket, valamint az ipari késztermékeket érintette. A cserearány 1,3 százalékos javulása is szerepet játszott a nem rubelelszámolású egyeleg javulásában. A rubelelszámolású folyó fizetési mérleg aktívummal zárult. E viszonylatban a külkereskedelmi áruforgalom kiviteli többlete - a tényleges fuvarfizetésekkel együtt -130 millió rubelt tett ki, 12 millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. A behozatal volumene ebből a viszonylatból 4 százalékkal meghaladta az egy évvel ezelőttit. A növekmény mindenekelőtt energia- és anyag jellegű termékekben realizálódott. Jelentősen bővült a fogyasztási iparcikkek importja is. A rubeleszámolású kivitel mennyisége összességében fél százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből, valamint ipari késztermékekből nőtt a kivitel. A cserearány javulása a rubelelszámolású forgalomban folytatódott, az 1987. évihez képest 3,3 százalékos volt. A nemzetközi idegenforgalom nagysága és összetétele számottevően módosult. Az országba érkező külföldiek száma -18 millió fő - öt százalékkal elmaradt az előző évitől. A rubelelszámolású országokból érkezők száma ennél nagyobb mértékben, 15 százalékkal csökkent, míg a nem rubelelszámolású országokból érkezőké 10 százalékkal emelkedett. A rubelelszámolású országokból beutazók kétharmada tartozott a turisták kategóriájába, azaz legalább egy éjszakát Magyarországon töltött. Ä nem rubelelszámolású országokból érkezőknek csak fele volt turista, ami az osztrák kirándulók magas számával függ össze. A szervezett turizmus mindkét viszonylatban csökkent. A kongresszusi turizmus jelentősége fokozódott, ennek kiemelkedő rendezvénye volt az ASTA kongresszusa, 7 ezer vendéggel. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, az 1987. évi 1,5-szörösét. Hárommillióan az osztrák határon léptek ki, a növekedés itt ötszörös volt. Az utazások élénkülése döntően az Ausztriába és kisebb részben az NSZK-ba irányuló úgynevezett bevásárlóturizmusból adódott. Az idegenforgalomból származó devizabevételek rubelelszámolásokban csökkentek, nem rubelelszámolásokban jelentősen nőttek. A nem rubelelszámolású bevételnövekmény túlnyomó hányada azonban az utazási számlákon jelent meg, e nélkül a növekedés minimális volt. A kiadások mindkét viszonylatban emelkedtek, nem rubelelszámolásokban különösen nagymértékben. A rubelelszámolású aktívum 227 millió rubel körüli összege háromnegyedét tette ki az 1987. évinek, a nem rubel- elszámolású pedig 370 millióról 39 millió dollárra esett vissza. A lakosság jövedelme és fogyasztása 1988-ban a lakosság jövedelme és fogyasztása az előirányzatokkal összhangban, illetve a fogyasztás azt meghaladó mértékében csökkent: az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékkal, a fogyasztás 4-4,5 százalékkal. A munkások és alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, a bérbruttósitás és 'az év folyamán végrehajtott béremelések hatására mintegy 8800 forintra emelkedett. A nyugdijjárulék és a személyi jövedelemadó nélkül számított havi nettó átlagkereset 6800-6900 forint körül alakult, ami a fogyasztói árszínvonal emelkedését figyelembe véve 6-7 százalékos reálbércsökkenést jelez. A mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók közös gazdaságból származó havi bruttó átlagkeresete közel 7900 forintot, nettó átlagkeresete mintegy 6300 forintot tett ki. Ez utóbbi 1987. évhez viszonyítva reálértékben 3-4 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem nominál értéken nőtt, reálértéken csökkent. Az egyéb mellékmunkából származó jövedelmek, elsősorban a vgm-jövedelmek reálértéke is csökkent, a reálbérnél nagyobb mértékben. A pénzbeli társadalmi jövedelmek éves bruttó összege 208 milliárd forint volt, 28 százalékkal több az előző évinél. A nagymértékű növekedés elsősorban az ártámogatások mérséklésével, illetve az adórendszerbeli változásokkal kapcsolatos: a jelentős fogyasztói áremelkedés nyomán keletkezett többletkiadások egy részét ellentételezték és egyes járandóságokat, például a táppénzt, a gyermekgondozási dijat stb. bruttósították a személyi jövedelemadó miatt. Emellett nőtt a jogosultak száma, és érvényesült a nyugdijasok természetes cserélődése. Nyugdijakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18 százalékkal haladta meg az 1987. évit. A nyugdíjasok száma egy év alatt 48 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, az év végén elérte a 2 422 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 4500 forint volt, 16 százalékkal több, mint az előző évben. Családi pótlékra 36,9 milliárd forintot fizettek ki, 59 százalékkal többet az előző évinél. A kifizetett összeg növekedése döntően az év elején és július 1-jével végrehajtott - a fogyasztói árak emeléséhez kapcsolódó - csa- ládipótlék-emelésből adódott. A családi pótlékban részesülő családok száma éves átlagban 2000-rel nőtt. Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 9 milliárd forintot, az előző évinél 47 százalékkal többet fizettek ki. E juttatásokat éves átlagban 237 ezren vették igénybe, 9200 fővel többen, mint 1987-ben. A kifizetett összeg növekedésével elsődleges szerepe volt annak, hogy 1988. január 1 -jétől a gyed a gyermek kétéves koráig jár, igy az igénybe vevők száma 44 200 fővel nőtt. Egyidejűleg a gyermekgondozási segélyen lévők száma jelentősen csökkent. 1988-ban a fogyasztói árszínvonal emelkedése számottevően gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves átlagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az 1988. évi áremelkedés egy lakosra számítva átlagosan havi körülbelül 790 forint többletkiadással járt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 17,9 százalékkal emelkedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető fogyasztási javak árszínvonala. A ritkábban vásárolt és a nem közszükségleti javak ára az átlagosnál kevésbé nőtt. A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4-4,5 százalékkal volt kevesebb. (A fogyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyarországi fogyasztását, vásárlásait is, nem tartalmazza azonban a magyar állampolgárok külföldi vásárlásait, illetve fogyasztását.) A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás közel 60 százaléka származik, összehasonlító áron 7 százalékkal csökkent. A csökkenésben egyaránt szerepe volt az előző évi elővásárlásoknak, az árukínálat hiányosságainak és a nagy áremelkedésnek. Hatással volt még rá a bevásárlóturizmus is. Minden árufőcsoportban csökkent a forgalom mennyisége. Számottevő volt a visszaesés a vendéglátásban és a ruházati cikkek eladásában, mérsékeltebb az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes iparcikkek forgalmában. A takarékbetét-állomány december 31 -én 311,9 milliárd forint volt, 24,4 milliárd forinttal több az előző év véginél. A növekedés a kamatjóváírásból származott, anélkül a betétállomány 1,8 milliárd forinttal csökkent. Az értékpapírokba, kötvényekbe, letéti jegyekbe, kincstárjegyekbe fektetett lakossági megtakarítások együttes összege becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan emelkedett. Ellátó-szolgáltató ágazatok (infrastruktúra) A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállitási teljesítménye - árutonnakilométer alapján - több mint 9 százalékkal emelkedett, úgy, hogy a nemzetközi forgalomban nőttek, a belföldiben csökkentek a szállítások. A távolsági személyszállítás utasainak száma 1,8 százalékkal csökkent, az utaskilométer-teljesítmény lényegében nem változott. A helyi személyszállítást az előző évihez hasonló számú utas vette igénybe, és az utaskilométer- teljesítmény is változatlan maradt. A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67 km-rel nőtt, aránya 27,8 százalékra emelkedett. A villamos vontatás az összes vontatási teljesítmény kétharmadát adta. A közúti közlekedés fejlődését elsősorban a személygépkocsi-állomány gyarapodása jelentette. Az év folyamán a belkereskedelem 128 ezer új személygépkocsit értékesített, körülbelül 12 ezerrel kevesebbet, mint 1987- ben. A gépkocsira várók száma egy év alatt 95 ezerrel emelkedett, ésaz év végére megközelítette a 390 ezret. Az összes értékesítés mintegy 30 százalékát a kétütemű motorral üzemelő típusok adták. Az 1 millió 790 ezres személygépkocsi-állomány átlagos életkora mintegy 9 év. A távbeszélő-hálózatba 45 ezer új főállomást kapcsoltak de. Ezen belül a lakástelefonok száma 37ezerrel, a közületieké 7 ezerrel, a nyilvános állomásoké 1300-zal nőtt. Száz lakosra 15,8 beszélőhely - fő- és mellékállomás - jutott, valamivel több az egy évvel azelőttinél. A telefonra várakozók száma tovább emelkedett, az év végén meghaladta a félmilliót. A bekapcsolt telexállomások száma 650 darabbal, 12 600-ra, az adatátviteli állomásoké 360 darabbal, 2500-ra bővült az év folyamán. 1988-ban vezették be a megyeszékhelyeken és további három városban a távmásoló szolgáltatást, az év végén több mint ezer ilyen berendezés üzemelt. A távközlési műholdak által sugárzott adások körülbelül 160 ezer háztartásba jutottak el. A gépesített információs munkahelyek száma az év végén mintegy 180-200 ezer volt. A gazdálkodó szervezetek számítógép-állománya az év végén megközelítette a 100 ezer darabot, amelynek 97 százaléka a mikrogép-ka- tegóriába tartozott. Ezen belül az oktatási intézmények kb. 35 ezer számítógépet működtettek. A lakosság tulajdonában lévő kis gépek állománya becslés szerint meghaladta a 300 ezret. 1988 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben 55 500 bolt és vendéglátóhely volt. A boltok száma nőtt, a vendéglátóhelyeké csökkent. A magán-kiskereskedők és vendéglátók száma mintegy 1300-zal, 33 100-ra emelkedett. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor 20 500 hálózati egysége és a 159 ezer kisiparos jelentős része végzett. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 3,5 ezerrel, 322 ezer fölé emelkedett. Ebből 51,5 ezer hely szállodákban, 146 ezer szervezett fizetővendéglátás keretében, a többi kempingekben, panziókban, nyaralóházakban stb. állt rendelkezésre. A szervezett fizetővendéglátás az egy évvel azelőttihez képest mérséklődött, miközben a nem szervezett számottevően nőtt, férőhelyeinek száma 1988-ban 277 ezer volt. A magánkempingek és panziók 8600 férőhellyel rendelkeztek, ami 1700-zal több az egy évvel korábbinál. 1988-ban 50 500 lakás épült, az előző évinél 6700-zal kevesebb. Mind az állami, mind a magánerős építések mérséklődtek. Állami erőforrásból valamivel több mint 5000 lakást adtak át. Magánerőből - nagyrészt hitellel és állami támogatással - 45,5 ezer lakás épült. Az év során 11,8 ezer lakás szűnt meg, 2400-zal kevesebb, mint 1987-ben. Az üdülőépítés több mint egyharmaddal csökkent az előző évihez képest. A közüzemi vízmüvek ivóvlzkapacitása 3,2 százalékkal, a szennyvíztisztító-kapacitás 3,4 százalékkal növekedett. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya az év végén mintegy 80 százalék, a közcsatornával ellátottaké mintegy 40 százalék volt. A felszíni vizek minősége 1988-ban nem romlott, a Balatonon kisebb javulás volt. A felszín alatti vízkészletek minőségét továbbra is komolyan veszélyezteti az utóbbi 20 évben gyorsuló szennyeződési folyamat. Az év folyamán az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 59-cel, a községi fogorvosi körzetek száma 22-vel emelkedett. A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 4,3 százalék, lényegesen nem változott. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra jutó lakosok száma 20 fővel, 1880-ra csökkent. A kórházi ágyak száma az év folyamán több mint 600-zal bővült, számuk közel 105 ezer volt. Folytatódott több kórház rekonstrukciója. Ugyanakkor a kórházi épületek állagának teljes körű megóvására nem volt meg a lehetőség. ^ A megbetegedési helyzet fő tendenciái 1988-ban sem változtak. A leggyakrabban keresőképtelenséget okozó betegségek között változatlanul magas a felsőlégúti betegségek, a csontváz-izomrendszer betegségeinek és a baleseteknek az aránya. A táppénzesek aránya 6,5 százalék volt, háromtized százalékkal magasabb, mint az előző évben, elsősorban az év végi influenzajárvány következtében. A krónikus betegségek között továbbra is a keringési rendszer betegségei dominálnak. Az elmúlt évben közel 16 ezer esetben jegeztek fel szalmonella-fertőzést, jelentősen emelkedett a kanyaróban és rubeolában megbetegedettek száma, erősen csökkent viszont a dizentéria (vérhas) előfordulási aránya. Eddig az országban 17 AIDS-es beteget találtak, közülük 11 meghalt. A vírushordozók (pozitív esetek) száma 1988. év végéig 169 fő volt. A szociális otthoni helyek száma az év végén 40300 volt, 1000-rel több, mint egy évvel korábban. A működő bölcsődei helyek száma közel 61 ezer, 4,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az óvodai helyek száma egy százalékkal csökkent. Az óvodák befogadóképessége így is meghaladta az ugyancsak mérséklődő gyermeklétszámot. Az 1988/89-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán egymillió 243 ezren tanulnak, 34 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az osztálytermek száma 637-tel bővült. A tanulók 40 százaléka, az előző évinél kisebb hányada napközis. A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csaknem fele szakmunkásképző iskolában vagy szakiskolában, 27 százaléka szakközépiskolában és egyötöde gimnáziumban. A középfokú oktatásban részt vevők száma 446 ezer fő, 19 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A középiskolák nappali tagozatain 9000 fővel, aszakmunkásképzö iskolákban 10 ezerrel többen tanulnak, mint az előző tanévben. A felsőoktatási intézményekben 103 ezren tanulnak, ennektöbb mint kétharmada nappali tagozaton. A 18-22 éves népességből a felsőoktatási intézményekben tanulók aránya azonos a korábbi évekével, 10 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 46 százaléka lakik diákotthonban.
