Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám
1989. február 28. ^PÜJSÄG 3 Függőfolyosó A közérdekű bejelentések közel fele névtelen Merk! Ferenc a NEB munkájáról A vidékről a városba költözködők, vagy a városi családi házat panellakásra váltók teli szorongással lépik meg az életük hogyan továbbját rendszerint meghatározó lépést. Mondják, hogy más a kertes ház, más ott a miliő, más az emberek egymással való kapcsolata. Mi több, a soklakásos házakban élők - úgy mondják - legtöbben nem is ismerik egymást, fejet is alig biccentenek a lépcsőházban, liftben, a közeli boltban. Legfeljebb a közvetlenül egymás mellett lakók váltanak szót, kerülnek netán baráti nexusba. E tényeknek ellentmondanak azok a tapasztalatok, melyek a szintén soklakásos, ám függőfolyosós épülettömbökben élőké. Mert azokban a függőfolyosó a kö-' zeledést segítő, feltételező és kínáló sokrétű „funkció” betöltője is. Jó időben kitelepszenek oda az emberek, vagy kikönyökölnek egy kis időre, s ha már ezt teszik, köszönnek is egymásnak. Majd beszélgetnek, a párkányon pompázó virágokról hajtást adnak egymásnak... Azután szó kerül mindenről, az egyéni problémáktól kezdve a közügyeken át mindenről. Mindezzel arra utalok, ameny- nyiben van mód arra, hogy az emberek megismerjék egymást, akkor a dolgok egészen másként alakulhatnak, egészen másnak tűnhet az egymáshoz való közeledés. Csak hát az a bizonyos első lépés...? Talán az a legnehezebb. Viszont, ha van - mondjuk - egy függőfolyosó, az már diktálhatja az első lépés mikéntjét,. ritmusát. Mindez akkor jutott az eszembe, amikor több alkalommal is részt vettem egy-egy pártalapszervezet olyan ülésén, ahol a pártviták keretében a lakóterületi pártmunkáról szóltak. Tény, hogy legalább annyi híve van a politizálás, a pártmunka e formájának, mint ahágy ellenzője. De! Az ellenzők igen gyakran azt az indokot hozzák föl a „nem” kimondásakor, hogy nem ismerik egymást. S így hogyan is tudnának együtt tevékenykedni? Meg azt is mondták nemegyszer, hogy a munkahelyen számtalan olyan kérdés, gond merül fel, ami az ott dolgozók szinte mindegyikét érdekli, érinti. A lakóterületen viszont szintén más a helyzet. Szóval íme a példa - bár lehet, hogy roppant egyszerű, ám hiszem, hogy meggyőző -, mármint a függőfolyosó. Tehát az a kisebb vagy nagyobb tér, ami összekovácsolhatja az embereket. Miért ne lenne ilyen egy pártalapszervezet? Úgy gondolom, hogy mielőtt kimondanánk a határozott nemet, meg kellene próbálnunk ott együtt dolgozni, illetve előbb beszélgetni, ismerkedni. Bizton hiszem, hogy érdemes. S ha már ott és együtt vagyunk, akkor nyomban rájövünk, hogy számtalan problémánk azonos a többiekével, soksok dologról hasonlóan gondolkodunk és tenni akarásunk is több ponton találkozik. És tenni többen együtt többet tudunk!- hm A borászat szerepe a szekszárdi borvidéken, a föld hasznosításának helyzete, a megnövekedett létszámú gyermekkorosztályok oktatási feltételei a középfokú oktatási intézményekben - íme néhány, többek érdeklődésére számot tartó téma a Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1989. évi ellenőrzési tervéből.- Minek alapján döntik el, hogy mely területeket vizsgálnak? - kérdeztem Merkl Ferenctől a Tolna Megyei NEB elnökétől.- Évenként általában - így az idén is - tíz témakörben folytatunk vizsgálatot. A témák kétharmadára a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tesz kijelölést, a többi helyi kezdeményezés. Mi a megyében igyekszünk olyan, széles érdeklődésre számot tartó témaköröket körüljárni, mint például a megyei lakásépítési, -vásárlási hitelek utóvizsgálata. Az idén vizsgálni fogjuk, hogy az elmúlt évben történt NEB- vizsgálat óta feltárt hibák kijavítására milyen intézkedéseket tettek az illetékesek és ezek eredményei mennyiben javítják a lakásra várók esélyeit.- Ezenkívül itt vannak a közérdekű bejelentések névvel, álnévvel és név nélkül. Foglalkoznak az utóbbiakkal is?- A név nélküli bejelentéseket is kötelességünk átnézni. Megvizsgáljuk őket, hogy tartalmaznak-e vizsgálat indítására elegendő információt. Ha nem, akkor a szabályzat szerint irattárba kerül a bejelentés, papírkosárba nem dobhatunk egyetlen levelet sem. Amennyiben a bejelentő elég információt közöl, akkor el kell döntenünk, hogy a NEB lépést tesz- e, vagy elküldi a levelet a kivizsgálásra jogosult szervnek. Minden esetben előzetesen, közvetett módszerekkel informálódunk - erre megvannak a kellő csatornáink -, alaptalanul nem indítunk vizsgálatot. Egyébként a közérdekű bejelentések intézésébe a függetlenített apparátus is bekapcsolódik.- Több vagy kevesebb a közérdekű bejelentés az utóbbi időben?- Megyénkben a közérdekű bejelentések száma évek óta ugyanannyi, ötvenhatvan. Az utóbbi időben egyébként inkább csökkent, mint emelkedett a számuk. Ezen belül viszont a névtelen bejelentések aránya változatlanul negyvenötven százalék. Ami az utóbbi időkre jellemző: sok esetben a bejelentők nem az illetékes szervnél, hanem egy-két lépcsővel feljebb tesznek bejelentést, gondolván, hogy akkor talán előbb orvosolják problémáikat. Pedig a gyakorlat ilyenkor is az, hogy az illetékes területi szervnek visszaküldik kivizsgálás, intézkedés céljából a bejelentést.- A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgál, feltárja az esetleges szabálytalanságokat, továbbítja a hibák kijavítására tett javaslatait az illetékeseknek. És aztán? - kérdezhetné az olvasó - mit tehetnek még?- A kérdés jogos, hiszen érdemi intézkedési jogköre a NEB-nek nincs. De egy vizsgálat ráirányítja a figyelmet a problémákra és így javaslataink alapján, a gazdálkodó szervezetek esetleg teret tudnak adni olyan kezdeményezéseknek, amire eddig nem volt gyakorlat.- Hallhatnánk erre egy példát?- Igen, mondjuk vizsgáljuk a kistelepülések áruellátását a kereskedelmi egységek korszerűsítése után. Mint köztudott, az apró falvak boltjaiban alacsony a forgalom, kicsi az árrés. így sok esetben gazdaságtalan ezeknek a boltoknak a fenntartása. Ilyenkor tehetünk olyan javaslatot, hogy az áfész ne működtessen külön vendéglőt, vegyesboltot, alkalmazzon felvásárlót, tápeladót, hanem vonja ösz- sze ezeket a tevékenységeket és bízzon meg egy-két személyt az összevont tevékenységi kör ellátására. Ezeknek a vizsgálatoknak megvan az az előnye, hogy kívülállóként sokszor frissebb szemmel látjuk meg a gondokat, és így segíthetjük azok megoldását.- fké Nehéz kezdet - biztató jövő \ Vasöntöde Pusztahencsén Rossz munkakörülmények - növekvő termelés Szűk, sötét helyiség, talán ha három méter lehet a szélessége, a mennyezeti fénycsövek sugarai alig hatolnak át a füstös armatúra plexiborításán, a szénportól fekete formázóanyag nagy halmokban áll a falak mellett és mindenütt a padlón, a formázókeretek mellett férfiak sürgölődnek, lapátolják, döngölik a földnedves port, térdelve, óvatosan alakítják a leendő vasöntvény helyét, majd a forma két felét egymásra fordítják, jöhet az öntés. Az olvasztó eltömött nyílását megnyitják, és hőséget sugárzó narancsszínű patak indul el az öntőtégely felé. Súlyos hullámokat vet az izzó folyadék, amint az előkészített formákhoz viszik és vékony sugárban beléjük csurgatják. Sűrű, fojtó füst száll fel, a sötét helyiség még sötétebb lesz.- Nehéz időszakot élünk most - mondja-Juhász Károly, a Pusztahen- csei Vasöntő és Fémmegmunkáló Kisszövetkezet elnöke. - Nemrég szakadtunk el az Egyesült Villamosgépgyártól, és alakultunk kisszövetkezetté, gyakorlatilag tőke nélkül. Az üzem a nagyvállalaté maradt, mi bérleti díjat fizetünk érte. Idővel majd •szeretnénk megvenni, ha a tulajdonossal meg tudunk egyezni. A munkakörülmények javítása régóta napirenden van, de az ÉVIG már nem akart erre áldozni, így most nekünk kell kigazdálkodni a beruházáshoz szükséges pénzt. A meglevő régi épület mellett egy nagyobb öntőcsarnokot építünk, ahol dolgozóink sokkal jobb körülmények között végezhetik majd nehéz munkájukat. Két és fél millió forintot terAz épület külseje sem bizalomgerjesztő Csatornafedél formája készül veztünk erre, és amint az időjárás engedi, megkezdjük az építkezést. Az üzem kezdetben mintegy 100 tonna szürkeöntvényt gyártott, de 1987-re már 300 tonnára futott fel a termelés. Akkor még kizárólag az EVIG-nek dolgoztunk, nagy villanymotorok házait öntöttük, ma már csak kapacitásunk 30-40 százalékát köti le ez a munka. Emellett 30-40-féle kazánalkatrészt és mintegy 40-féle altalaji vízvezeték csőidomot készítünk. Az üzemben már nem csak-vasön- tés folyik, hanem az öntvények egy részén utómunkálatokat is végzünk, esztergályozást, furatkészítést, festést, így ezek már késztermékként jelennek meg a piacon. Egyelőre még nagyon kevés a kiosztható pénz, gyűjteni kell a beruházásra. Munkánk van bőven, több is, mint amennyit vállalhatunk, így bízunk abban, hogy a nehéz indulás után az elmaradt bérfejlesztéseket pótolhatjuk, és kvalifikált dolgozóinkat az eddiginél nagyobb anyagi elismerésben részesíthetjük.- aá A szervezéssel egyelőre várnak... Hogyan tovább, közműtársulatok? (Folytatás az 1. oldalról.) Azt senki nem vonja kétségbe, hogy az egészséges ivóvíz talán első a kulturált emberi környezetben, megteremtése tehát elemi kötelesség. Csakhogy egyre többe kerül a kútfúrás, a vízhálózat kiépítése és az apadó államkasszából sem futja mindenre. Választani és dönteni kellett már korábban is, hogy a kevésből mire áldozzanak, mit támogassanak. Tolna Megye Tanácsa egyebek mellett az ivóvíztársulatokat jelölte meg az ötéves terv kezdetekor céltámogatás tárgyaként, és azt a feladatot, tervet állította maga elé, hogy 1990-re a megye minden településén élvezzék a tiszta, mellékhatás nélküli ivóvizet. Hogy ez miként tartható a következő hónapokban, és az előttünk lévő két évben, egyelőre nem tudni. Nem mintha a statisztikák nem volnának elég imponálóak, hiszen 1985 óta tizenegy vízműtársulat alakult és épített ki a következő évtize* dekre is elegendő vízbázist, hálózatot. A földrajzi, területi adottságoktól függően ennek költségei igen nagy különbségeket mutatnak, e szerint változik és változott a lakossági hozzájárulások mértéke. A vízügyi alap támogatásából és a megyei céltámogatásból, ami többnyire a költségek 25 százalékát tette ki, nyert összeget a helyi erőforrások, így a téesz, gazdaság, kisebb üzemek egészíthették ki, és a lakosságra hárult a beruházás egy tetemes része, az átlagstatisztikák szerint 46 százalék. A valóságban ez húsz-harmincezer forint érdekeltségenkénti, házankénti hozzájárulást jelent, nem kis tehertételként a falusi lakosságnak. Nagy segítség ugyanakkor, hogy a gyakorlat szerint 10 éves lejáratra, 3 százalékos kedvezményes kamattal törleszthették az önként vállalt adósságot. Eddig. A hiteléletben, a bankrendszerben bekövetkezett változások ezeket a kedvezményezett hitelfeltételeket sem kímélik, az OTP-nek a költségvetés, legalábbis a mai napig, nem biztosítja az ehhez szükséges hitelkontingenst. A többi bankhoz hasonlóan piaci helyzetben kell gazdálkodnia és nem vállalhatja magára kamatkiegészítés nélkül ezt a korábbi kedvezményt. Ez ideig pedig központi állásfoglalás nem született arról, hogy a helyi lakásépítési támogatás ötvenszázalékos kamatkiegészítéséhez hasonlóan a közműtársulatok hitelfeltételeit is segíti-e a költségvetés. így, bár a korábban rögzített feltételek nem módosulnak, a most szerveződő társulatok egyelőre várni kényszerülnek. Az új szabályozás alapján derül ki ugyanis, hogy milyen mértékben emelkednek az előre tervezett lakossági hozzájárulások. Pörbölyön, Kisdorogon várnak erre és szintén nem tudnak addig továbblépni a Kisvejke-Lengyel-Závod-Mucsfa és a Nagymányok-Kismányok-Váralja vízműtársulat szervezői. Az már feltételezhető, hogy a tavaly még kimondatlanul felső határként ismert harmincezer forint érdekeltség a következőkben feljebb kúszik. Hacsak az ivóvízellátás, az infrastruktúra gondjait nem kezeli kiemelten a kormányzat és nem áldoz többet erre a költségvetésből. Sajnos, ezért a megkülönböztetett pozícióért manapság túl nagy a sorban állás...-takácsPártviták, Társadalmi Szemle Történelmi utunk és a politikai rendszer reformja Két kiadvány jelent meg az elmúlt napokban: a Pártviták 1989. évi második és a Társadalmi Szemle különszáma. Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága 1989. február 10-11-i ülésén úgy határozott, hogy országos pártvitára bocsájtja állásfoglalás-tervezetét a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről. A szándék az, hogy a párt tagsága tanulmányozza a tervezetet, az észrevételeket, javaslatokat fejtsék ki az alapszervezeti taggyűléseken, pártfórumokon, az országos és a helyi pártsajtóban. Az egyének, pártszervek, szervezetek, testületek véleménye, állásfoglalása várhatóan március 14-ig jut el a Központi Bizottság pártpolitikai osztályára, március végén pedig a Központi Bizottság ülésén kerül ismét napirendre a téma. A tervezet és Grósz Károly főtitkár február 10-i előadói beszéde valamint a KB- ülésről kiadott közlemény a Pártviták idei második számában olvasható. Mint Berend T. Iván írja a Társadalmi Szemle különszámában, a Központi Bizottság által kiküldött, Pozsgay Imre vezette 15 tagú bizottság az elmúlt évtizedek történetének, a jelen helyzet kialakulásának elemzésére és új programnyilatkozat kidolgozására kapott megbízást. Munkája eredményét a XIV. kongresz- szus fogja vitatni. E bizottságon belül négy munkabizottság jött létre, közülük az 1. számú volt hivatott az elmúlt évtizedek történeti útjának vizsgálatára. A Társadalmi Szemle különszámában közölt rövidebb tanulmány a fő folyamatok felvázolására, a legfőbb tények és fordulópontok kiemelésére vállalkozik, részletesebb dokumentáció nélkül. A munkabizottság szándéka, hogy a szakmai közvélemény és a szélesebb közönség körében lefolytatott viták tanulságait figyelembe véve terjeszti végleges állásfoglalását a Központi Bizottság elé. A témával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, tapasztalatokat a Társadalmi Szemle szerkesztőségének lehet elküldeni.
