Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
2 rtEPÜJSÄG * 1989. február 27. Befejeződött a szövetkezetek rendkívüli konferenciája (Folytatás az 1. oldalról.) si járulék összegét összeadom, és ebből levonom a kapott dotációt és ártámogatást, kiderül, hogy termelőszövetkezetünk - egy állományi létszámra vetítve - 1988-ban tizenkétszeresét fizette be a költségvetésbe az 1980. évinek. Hangsúlyozni szeretném, nem az adófizetés tényét, hanem annak mértékét tartjuk túlzottnak. Azt viszont sérelmezzük, hogy az újraelosztásban a kistelepülések messze hátrányos helyzetben vannak, érdemük alatt részesednek a társadalmi juttatásokból. Az eddigi elmondottakkal csak jelezni * szerettem volna: az agrárágazat - ezen belül pedig a termelőszövetkezetek - nem a rossz munka, a felelőtlen gazdálkodás eredményeként jutottak a mai állapotba. Ezért indokoltnak tartom a hosz- szú távra szóló agrárpolitikai koncepciók kialakítása előtt az alapos helyzetelemzést. Szeretném hangsúlyozni, hogy sem a kormánytól sem a társadalomtól nem kérünk - és nem is várunk - olyan intézA vitában felszólalt Erős András, a felsőnánai Kossuth Mgtsz elnöke is kedéseket, mely a termelőszövetkezetek tagságát munkával ki nem érdemelt előnyökhöz juttatná, a társadalom többi tagjával szemben. Az utóbbi időben gyakran olvashattuk, hogy a parasztot rehabilitálni kell. Első olvasásra bármilyen szimpatikus is volt számomra, mégis az a vélemény alakult ki bennem, hogy nem a parasztot kell rehabilitálni, hanem - az általa végzett munkát. Szabó István zárszavában ismételten aláhúzta: megtört a termelőszövetkezetek fejlődésének lendülete, ám teljesítményük még így is figyelemre méltó. Ahhoz, hogy ismét az élénkülés következzék be, az agrárpolitika megújítására is szükség van. Utalt arra: a tanácskozáson többen is azon az állásponton voltak, hogy a termelőszövetkezetek soron következő kongresszusának időpontját előbbre kell hozni. Ezzel az elnök egyetértett, és a későbbiekben a tanácskozás határozott is arról, hogy a szövetkezetek országos kongresszusát egy éven belül meg kell tartani. Hogy tud kijönni Szabó Istvánnal? Döntött, de miben a téeszkonferencia? Interjú a TOT aiefnökével „Míg mi itt az ólban veszekszünk, addig odakinn elhordják a kastélyt.” „Azzal aligha érünk el célt, ha felpanaszoljuk a kormánynak a helyzetünket.” Ilyen, s ezekhez hasonló, szenvedélyektől sem mentes mondatok hangzottak el az elmúlt hétvégén megtartott téeszkonferen- cián. A tanácskozás szombat délelőtti szünetében arra kértük Fülöp Lászlót, a TOT alelnökét, a bátai November 7. Téesz elnökét, válaszoljon kérdéseinkre. Mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak: alelnökként hogyan értékeli a konferenciát.- Azokat a kérdéseket taglalta, vetette föl a konferencia, amelyekkel az utóbbi időben a téesztacjok, téeszvezetők foglalkoztak. A mezőgazdaság veszített a pozíciójából és ma már nem nevezhető sikerágazatnak. A jövedelmeink fogyo- gatnak, sőt ötszáz termelőszövetkezet csak máról holnapra él, és sok üzem áll a felszámolás küszöbén. Taglaltuk persze a kivezető utat is. Szükség van arra, hogy új agrárpolitikát dolgozzunk ki, és szükség van arra is, hogy a reform szellemében az érdekképviselet is megújuljon, átalakuljon, mégpedig úgy, ahogy azt a termelőüzemek megkívánják. Egyetértünk azzal, hogy ágazati érdekképviseletek jöjjenek létre. A konferencián optimistán, előremutatóan fogalmazták meg mondanivalójukat a felszólalók, mentesek voltak az egyéni elhajlásoktól és intrikáktól.- Szinte nem akadt felszólaló, aki ne bírálta volna a TOT munkáját, azt, hogy az érdekképviseletnél a megújulás készségének hiánya mutatkozik, s az üzemek nem kapják meg az ellenértékét annak, amit az érdekvédelem számlájára befizetnek.- A határvonal a tavaly májusi pártértekezlet, azóta változott a TOT munkája. Korábban egyszerűen nem lehetett kitörni az adott keretek közül. Azt várta tőlünk a dolgozó parasztság, hogy a TOT a szavát sokkal erőteljesebben hangsúlyozza - sajnos a véleményünk nem úgy került a közvélemény elé, ahogy kellett volna, s ennék a sajtó, a rádió, a televízió, a tömegkommunikáció az oka. Bízunk abban, hogy változik a kapcsolatunk a tájékoztatási eszközökkel. A TOT-nak egyébként egyetértési joga volt például a szabályozórendszer, a társadalombiztosítás kialakításával, az árakkal kapcsolatban - sok esetben adtuk a szavunkat, a nevünket, de igy utólag úgy látjuk, ez nem volt mindig szerencsés. A jövőben olyan dolgokhoz, amellyel kapcsolatban más a véleményünk, nem adjuk egyetértési jogunkat, s ezt közzétesszük az újságokban, s propagáljuk a munkánkat.- Igen sok téesz kilépett a Teszövök- ből, mégpedig azért, mert nem találta elég markánsnak az érdekvédelmét - mintha megállt volna az idő az érdekképviselet fölött, s nem változott szinte semmit a stílusa.- Az érdekképviselettel a téeszek jó része elégedetlen, sőt, azok is, akik nem léptek ki a Teszövből, a TOT-ból. A régi érdekképviselettel ma megélni nem lehet - mindez a konferencián elhangzott. A TOT főtitkára, Eleki János megfogalmazta: mi lesz a feladatunk, amit az előrehozott kongresszuson meg fogunk tárgyalni. Továbbra is a téeszparasztság érdekeit kívánjuk védeni, de új szellemben, új felállásban.- Mennyi az az összeg tehát, amit a téeszek az érdekképviseletnek fizetnek?- Ez nem kevés összeg, a bruttó jövedelem két ezrelékét kell befizetni. Jogosan sokat vár ezért a tagság, viszont az érdekképviselet úgy tud határozottan fellépni, kiállni, ha maga mögött érzi nemcsak pénzügyileg, hanem emberileg is a téesztagságot, a parasztságot. Ma erre. igen nagy szükség van, s azokért a dolgokért amelyek megfogalmazódnak, mi harcba megyünk. Javítani kívánjuk az apparátus színvonalát azért, hogy olyan káderek kerüljenek az országos ügyintéző apparátusba, akik vitapartnerek, akik meggyőző érvekkel támasztják alá azokat a kérdéseket, amelyeket a parasztság megfogalmaz. Egyforma esélyt kell adni a téeszeknek az egyéb vállalatokkal szemben, föl kell számolni a monopóliumokat, jobban el kell igazodnunk a piacon, s szó van arról, hogy létrejön a mezőgazdasági kamara is rövid időn belül.- A kamara létrehozása az érdekérvényesítés sokszínűségét jelentené. Mi lesz a kamara funkciója, miben segíti az üzemeket?- A szocialista kamara kialakulóban * van, a tőkés országok mezőgazdasági kamarája nem másolható le hazai viszonyokra, de tanulmányozzuk a tapasztalatokat. A kamara elsősorban üzemi, termelői érdekképviseletet jelent, tehát gazdasági szervezet. Mi, a TOT továbbra is a politikai érdekképviseletet látjuk el.- Nem hiszem, hogy létezhet mostanában kényes kérdés, éppen ezért én például roppant kiváncsi lennék rá, hogyan jön ki ön Szabó Istvánnal? Sokan úgy vélik, hogy az ő két funkciója, tehát, hogy politikai bizottsági tag, és a TOT elnöke is, nem egyeztethető össze. Ön hosszú ideje együtt dolgozik Szabó Istvánnal, hogyan vélekedik a munkájáról?- Megfogalmazások sok esetben és több oldalról felvetődnek ebben a kérdésben és másban is. Személyi kérdésekkel nem a konferenciának, hanem a kongresszusnak kell foglalkoznia. Szabó István tevékenységével, munkájával kapcsolatban az országos tanács elégedett. Természetesen figyelembe vettük azt - hisz 1967 óta az elnöke a TOT-nak -, hogy az eltelt időben változtak a lehetőségek. A munkáját a politikai bizottsági tagsággal össze tudja-e egyeztetni vagy sem, ezt ő tudná megmondani. De mi úgy látjuk, mindkét munkáját becsülettel ellátta, s a téeszmozgalomnak a sokirányú elfoglaltságából hátránya nem származott. ítéletet mondani ebben a dologban annak a testületnek a feladata, amelyik az elnökséget megválasztotta. Úgy határoztunk, hogy egy éven belül megtartjuk a VI. kongresszust, s ez a kongresszus bizonyára személyi kérdésekben is dönt.- Mielőbb reformdöntések kellenének, az agrár- és szövetkezetpolitika radiális változtatására lenne szükség. De vajon mi értelme volt ennek a kétnapos tanácskozásnak, amely gyakorlatilag semmiben sem döntött?- A konferencia célja a megmérettetés az eredmények, és a hiányosságok tekintetében. Most elkezdhetik a munkájukat a kongresszust előkészítő bizottságok. A konferencia állásfoglalást fogad el, s ezt elküldi a termelőszövetkezeteknek. Várjuk minden egyes üzem véleményét, javaslatait, s bizunk abban, hogy mindenütt részletesen megbeszélik a tennivalókat. D. VARGA M. Május 1-jei felvonulás helyett - nagygyűlés AESZ-határozat Az Afrikai Egységszervezet ^AESZ) miniszteri tanácsa tegnapra virradóan határozatban biztosította támogatásáról a Namíbia függetlenségének megteremtéséről szóló ENSZ-tervet. A miniszteri tanács elítélte a Namíbiát megszállva tartó Dél-Afrikát, a függetlenségi folyamat és a választások aláakná- zására irányuló mesterkedéseiért. Felhívta a figyelmet arra, hogy Pretoria az UNITA nevű angolai kormányellenes szervezet tagjait hamis igazolványokkal látja el és dél-afrikaiakat szervez be a SWAPO választási győzelmének megakadályozására. Illetékes helyről tájékoztatták az MTI-t: a május 1 -jei felvonulás helyett nagygyűlést tartanak - takarékossági okok miatt - ebben az évben a fővárosban. A nagygyűlés színhelye a Hősök tere és a felvonulási tér lesz. A városligeti hagyományos május 1 -jei rendezvényeket, majálisokat, a Népszabadság fórumát azonban megtartják. Az ország más városaiban május 1 -je megünnepléséről a helyi szervek döntenek. Érdekünk a szabadabb, nyitottabb együttműködés Grósz Károly interjúja a Tanjug hírügynökségnek- A többpártrendszer bevezetése Magyarországon újszerű vállalkozás, de nem történelmi jelentőségű esemény -, emelte ki Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, rövid jugoszláviai munkalátogatása előtt adott interjúban. A magyar vezető a Tanjug hírügynökség vezérigazgatóját, Mihailo Saranovi- cot, valamint Srdjan Basicot, a hírügynökség budapesti tudósítóját, a Központi Bizottságban lévő irodájában fogadta. A nyílt és szívélyes beszélgetésen Grósz Károly minden kérdésre válaszolt, jegyzeteket nem használt.- Soha egyetlen párt sem mondhat le a vezető szerepéről - jelentette ki arra a kérdésre adott válaszában, hogy az MSZMP a többpártrendszer kezdeményezésével tudatosan átengedi-e a hatalom egy részét másoknak. Az már más kérdés, hogy sikerül-e törekvését érvényesítenie. Az MSZMP vezetése és remélem a párttagsága is úgy ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepét. Szocialista államot akarunk, de Magyar- országon még nincs szocializmus. Számunkra tehát ez cél, nem pedig meglévő eredmény. A Központi Bizottság nemrégi ülésével kapcsolatos kérdésre rátérve - amely 1956 jellegét is megvitatta, valamint a kormány azon döntését is, hogy a kissé későbbi bírósági tárgyalás főszereplői megjelölt sírban nyugodhatnak - Grósz Károly megemlítette, hogy Nagy Imrének, valamint legközelebbi munkatársai földi maradványainak eltemetése humanitárius meggondolásokból indokolt. Ez nem politikai rehabilitáció, ez minden egyes embernek kijáró emberiességi gesztus. Egy kérdésre válaszolva az MSZMP főtitkára elmondta, nem ért egyet azokkal az értékelésekkel, amelyek szerint a gazdasági reform lendületét vesztette. A reform 20 évvel ezelőtt kezdődött. Mai nehézségeink egyik oka, hogy a politikai reform valójában el sem indult.- Magyarország az Európai Gazdasági Közösséggel és minden más regionális vagy szakmai jellegű gazdasági tömörüléssel együttműködésre törekszik. EzTávol-Keletre ugyanúgy vonatkozik, mint Európára - mondotta többek között Grósz Károly. - Ami az európai Közös Piacot illeti: mi a jelenlegi szerződéses kereskedelmi kapcsolatnál messzebb nem mehetünk. Nem azért, mert nem akarunk, hanem mert a Közös Piac rendszere nem tud minket befogadni. Másrészt. Magyarországnak szüksége van a KGST-re. Nekünk egy jól működő KGST kell - mutatott rá Grósz. - Ezért javaslataim nem a KGST ellen, hanem egy jobban működő KGST-ért fogalmazódtak meg. A KGST mellett a Varsói Szerződésről is szó esett. Ami a nemzeti kisebbségek helyzetét illeti - tért át Magyarország pártvezetője egy következő kérdésre - szerintem a nemzetiségi kérdés csak történelmi távlatban, tudatos és tervszerű munka eredményeként oldódik meg. Ennek útja, hogy az adott állam minden feltételt biztosit a nemzetiségi létből adódó igények érvényesüléséhez és lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy rendszeres, folyamatos kapcsolatokat tartsanak az anyanemzettel. Ez a természetes folyamat oldja meg a nemzetiségi problémát.- Stipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének elnökével való találkozótól az MSZMP főtitkára a két ország belső kérdéseiről kölcsönös, mélyreható tájé- ' - koztatást, valamint a még gyümölcsözőbb együttműködés elősegítését várja.- Magyarországnak érdekében áll a szabadabb, nyitottabb együttműködés. Továbbra is tartalmas, jószomszédi viszonyban akarunk élni Jugoszláviával. Azt kívánjuk, hogy a politikai, gazdasági és az emberek közötti kapcsolatok elmélyüljenek. Érdekünk, hogy a határ mentén élők között még gazdagabb, még eredményesebb legyen az együttműködés. Ez azt is eredményezheti, hogy a * nemzetközi küzdőtéren, a nemzetközi politikai és gazdasági folyamatokban is egyre több lehetőséget találunk az együttműködésre - mondta végezetül Grósz Károly. PANORÁMA BUDAPEST - Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tegnap hazaérkezett Japánból. A magyar államfő a néhai Hiro- hito császár gyászszertartásán vett részt Tokióban. Kíséretében volt Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. * * Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke a Dominikai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban köszöntötte Joaquin Balaguer köztársasági elnököt. MOSZKVA - A NATO és a Varsói Szerződés Szervezete fegyveres erői egyensúlyának megteremtése felé tett fontos lépésként értékelte Jack Matlock amerikai nagykövet a szovjet fegyveres erők küszöbön álló egyoldalú csökkentését. Ugyanakkor bármilyen kedvezően is alakultak a szovjet-amerikai kapcsolatok az elmúlt két évben, még messze van a kívánatos kelet-nyugati kapcsolat- rendszer megteremtése - hangoztatta. PÁRIZS - A csehszlovák hatóságok eljárása miatt szombaton Párizsban is erélyesen tiltakoztak: az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége azért emelte fel szavát, mert nem tették lehetővé megbízott képviselőjének azt, hogy jelen legyen Václav Havel perén. Roland Kes- sous ügyvéd megkapta ugyan a beutazási engedélyt, de nem konzultálhatott Havel hivatalos védőügyvédjével, s nem léphetett be a bírósági terembe, mert a hivatalos indoklás szerint ott „kevés hely volt”. Püspöki mise Ünnepélyes püspöki misét tartott tegnap délelőtt a megyeszékhely Béla király téri római katolikus templomában Mayer Mihály segédpüspök, szekszárdi plébános. A számos hívet és érdeklődőt vonzó szertartáson dr. Cserháti József pécsi megyéspüspök és dr. Dankó László kalocsai érsek mellett a megye és a város állami vezetői, valamint a testvéregyházak képviselői is megjelentek. Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Mayer Mihály (középen) a szertartáson
