Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek íj AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. *f Egy éven belül megtartják a tsz-ek országos kongresszusát Befejeződött a szövetkezetek rendkívüli konferenciája A tsz-ek helyzetéről, a gazdálkodás feltételeiről és az érdekvédelem megújí­tásáról tanácskozott az MSZMP Buda­pesti Bizottságának politikai, propagan­da és művelődési központjában a tsz-ek rendkívüli konferenciája. A tanácskozás második napján megjelent Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a "Központi Bizottság titkára és Vánesa Je­nő mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter. Ott volt Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke. A konferencián Eleki János, a TOT fő­titkára arról beszélt, hogy a termelőszö­vetkezetek milyen agrárpolitikát látná­nak szívesen, milyen feltételek között tudnának kilábalni a jelenlegi nehéz helyzetből. A főtitkár a szövetkezetpolitika alapve­tő kérdéseiről szólva így vélekedett:- Rövidesen el kell jutnunk odáig, hogy a gyakorlatban a szövetkezeti tag tényle­ges tulajdonába kerüljün az úgynevezett oszthatatlan szövetkezeti tulajdon meg­határozott része. A későbbiek folyamán pedig teljes egésze; ez a mi szövetkezet­politikánk alapja. A vitában felszólalt Vánesa Jenő. Szólt arról, hogy a nyolcvanas évek közepéig valóban „húzóágazatnak” számított a mezőgazdaság, ám az üzemi jövedelem már akkor sem volt megfelelő. A gondok az elmúlt két-három évben erősödtek fel, ám hangsúlyozásukat - a tömegkom­munikáció részéről is - túlzottnak tartot­ta. Tavaly más népgazdasági ágazatok­nál jobban, négy százalékkal nőtt a me­zőgazdaság bruttó, s hat százalékkal nettó termelése, és az agrártermelők jó­voltából 1,6 milliárd dollár értékű áru ke­rült exportra, több mint 900 millió dollá­ros aktívum mellett. Ezek - mondotta a miniszter - jó teljesítmények, amelyek alapján valóban jobban el kell ismerni az agrártermelést. A vitában általános igényként fogal­mazódott meg: kerüljön közelebbb egy­máshoz az alapanyag-termelés és a fel­dolgozás. Többen javasolták, hogy a szövetkezetek hasznosítsák a kereske­delem kihasználatlan raktárait, hűtőhá­zait. Sokan kifogásolták, hogy a feldol­gozó és a kereskedelmi vállalatok arány­talanul nagy hasznot fölöznek le, míg mások arra hívták fel a figyelmet: a ter­melés gazdaságosságát a műszaki szín­vonal fejlesztésével lehet javítani. Ellentmondás, hogy a szövetkezetek­nek alig van pénzük beruházásokra és esetenként drágábban jutnak hozzá a hazai gépekhez, mint az importszerkeze­tekhez. Sürgették, hogy tegyék szaba­dabbá a külföldi technológiák beszerzé­sét. lió forinttal volt több a befizetés mértéke a kapott támogatások összegénél. A ter­melőszövetkezetek likviditásának romlá­sa három alapvető okra vezethető vissza. A termelés feltételeinek biztosításához szükséges anyagok, gépek áremelkedé­se lényegesen meghaladja az általunk termelt termékek felvásárlási árának nö­vekedését. A bérek bruttósításából faka­dó plusz költségeket nem tudjuk érvé­nyesíteni az árakban. A banki hitelezési gyakorlat - a rendszeres országos nyi­latkozatokkal ellentétben - nem veszi fi­gyelembe a mezőgazdasági sajátossá­gokat. Meggyőződésem, hogy a likviditási za­varok oldása a kiszolgáltatottság csök­kentése érdekében indokolt a Mező­bank, valamint a KTA-k finanszírozó ké­pességénekjavítása. Javasolnánk, hogy a refinanszírozási keretből a mezőgaz­dasági sajátosságok figyelembevételé­vel biztosított keretet a Mezőbank kapja meg. Ebben az esetben lehetővé válna egy olyan hitelezési gyakorlat kialakítá­sa, amely a mezőgazdasági üzemeknek is megfelel. Ez azt jelentené, hogy az év eleji időszakban elsődlegesen a mező- gazdasági üzemek megnövekedett igé­nyeit elégítené ki a Mezőbank. Termelőszövetkezetünk esetében is megállapítható a jelenlegi gazdaságpoli­tika elvonó jellege. Bár költségként szá­moljuk el, mégis figyelmet érdemel, hogy társadalombiztosítás címén pontosan a négyszeresét fizettük ki 1988-ban az 1980. évinek. Ha a különböző címeken befizetett adók és a társadalombiztosítá- (Folytatás a 2. oldalon.) Erős András: Alapos helyzetelemzés kell Duna ran rámerészkedhetnek erre a szakasz­ra. A Duna - látszólagos nyugodtsága el­lenére - időnként még ismerőit is „meg- tréfálja". A gátőr saját hétvégi házának kiugró teraszára invitál, s közben a gya­korta bekövetkező árvizekről mesél. Még szerencse - mondja -, hogy magasan épült ez a ház: egyszer vészesen megkö­zelített bennünket a víz, ártérré és sárten­gerré változtatva a környéket. Hiába ter­méskő az alapzat, ha egyszer a folyó alá­mossa... Az elődöm még többet tudna er­ről. Ö kénytelen volt felköltözni a padlás­ra, a tyúkokkal együtt. S hogy mi várható a közeljövőben? Ar­ra bizonyára csak a hol zöldes, hol zava­ros szürke színben játszó Duna válaszol­hatna teljes biztonsággal.-szá-sm­Tavaszelő a Karaszi-foknál Ébredezik a Pár évtizeddel ezelőtt még főzéshez is használhatták a Duna vizét, ma már ezt bajosan lehetne megtenni. így vélekedik Anzló László, a karaszi-foki gátőr, aki az ötvenes évek közepe óta ismerős ezen a területen. A Sió-torok és Dombori közötti Karaszi-fok egyébként nyáron a kikap­csolódásra, nyugalomra vágyók mene­déke: a hétvégi házakkal vagy a szeré­nyebb horgásztanyákkal megtűzdelt Du- na-part azonban most, február végén még csak az ébredezés első jeleit mutat­ja. Néhány, a szerencséjében reményke­dő pecást ugyan kicsalogatott a viszony­lag jobbra fordult idő, de a nagy fogás azért nem túl gyakori. Halak helyett vi­szont annál több vadkacsával találkozhat az idetévedt látogató: a folyó hűvös hullá­main egykedvűen ringatóznak, időnként alábukva élelem után kutatnak.- Tavasszal vagy nyáron lenne érde­mes kijönni - folytatja Anzló László, s a közeli sziget irányába mutat. - Akkor csapatostul lepik el az ottani partot. Már amikor persze az kilátszik a vízből. A fákkal teli szigetet ugyanis a tavaszi, megáradt Duna jórészt ellepi. A folyam megemelkedésének mértékét jól jelzi a fák törzsein található iszapszínü gyűrű, mely az évek hosszú során alakult ki. A lassan növekvő víz - szintje az utolsó adatok szerint meghaladja a 410 centi­métert - már beborította a kövezést. A mesterséges gát előtt szinte tükörsima a vízfelület, míg mögötte kisebbfajta ör­vények, forgók mossák és mélyítik sza­kadatlan a meder alját, növelve a hajó­zó útvonal szélességét. Az igazi forgalom persze csak most kezd majd beindulni, amikor a mélyebb merülésű hajók is bát­A nyugodt környezetben található gátőrház Karaszi-foki csónakcsendélet Grósz Károly munkalátogatása Jugoszláviában Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára ma Jugoszláviába utazik. Határ menti baráti munkalátogatás keretében megbeszélést folytat Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnökségének el­nökével. Az MSZMP főtitkárának kíséretében van Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és több szakértő. (MTI) Bush és Csao Ce-jang megbeszélése Kína nem exportálja saját rendszerét más országokba, de nem is másolja le mások rendszerét, mert minden országot csak a saját feltételei alapján lehet irá­nyítani - jelentette ki Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára George Bush ame­rikai elnökkel tegnap tartott megbeszélé­sén. George Bush tegnap nyilatkozott a pe­kingi televíziónak. Nyilatkozatát élőben közvetítették, amire eddig nem volt példa a kínai-amerikai kapcsolatok történeté­ben. Az amerikai elnök által tegnap este adott fogadással befejeződött a munka­látogatás programja. George Bush ma reggel utazik tovább Pekingből Szöulba, a Koreai Köztársa­ság fővárosába. / Az ebeket vagy az embereket oltsuk? írásunk a 3. oldalon olvasható. Szekszárdi győzelem az idényzárón Vasárnap az utolsó csoportmérkőzéseket játszották a női csapatok a kosárlab­da NB I. alsó házában. A KSC Szekszárd együttese győzelemmel zárta a tavaszi idényt, az Alba Regia Építők elleni 68-65-ös sikerükkel megőrizték második helyüket a „B” csoportban. Kéthetes szünet után a rájátszásban bizonyíthatják a szekszárdiak, hogy „érettek-e” a felső házba jutásra. „A tenger is cseppekből áll" A gazdálkodó egységeknél az utóbbi időben még fokozottabban előtérbe ke­rült a takarékosság, a már meglévő esz­közök, berendezések megóvása, a ve­lük való gazdálkodás. Persze a leggon­dosabb karbantartás, kezelés mellett is elkerülhetetlen a gépek, berendezések elöregedése, a már csak gazdaságtala­nul működők kicserélése. De akkor sem mindegy, hogy a berendezést a szemét­telepre viszik, vagy értékesítik olyannak, aki azt még gazdaságosan tudja hasz­nálni. Erről beszélt az egyik hozzászóló szombat este a Kajdacson megtartott áfész-takarékszövetkezeti közös taggyűlésen. (Riportunk a 3. oldalon ol­vasható.) Nyelv­művelő (4. oldal) A költségvetési kapcsolatok alakulá­sában ránk nézve kedvezőtlen tendencia érvényesül - mondta többek között a fel- sőnánai téesz elnöke. 1988-ban 250 mii-

Next

/
Thumbnails
Contents