Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
4 - TOLNATÁJ 1989. február 25. „Egyenlő pályák, egyenlő esélyek” Farsang az ACSI-ban Egy három év körüli kisfiú fekszik a padlószőnyegen. A nap nagy részét igy tölti. Már vagy hatszor operálták. Rekeszizom sérvvel született, az egész bélrendszere felcsúszott a mellüregbe. Alig lehetett megmenteni.- Ő az egyik legsúlyosabb esetünk - mondja dr. Szabó Péter, a Tolna Megyei Tanács Csecsemőotthona (ÁCSI) főorvosa. - Igazán magatehetetlen, testileg-lelkileg nyomorék gyerekeink nincsenek. Azok Pálfára kerülnek. Egész más ellátást, egész más személyzetet igényelnek. Nem gondozónők, hanem ápolónők kellenek melléjük, gyógytornászok, pszichopedagógusok stb... Végigjártuk a pavilonokat. A fekvő kisfiú, a középsúlyosán sérültek szobája volt az utolsó. De a jelenlegi 144 kislakó 50 százaléka valamilyen mértékben károsodott. Van 2 hermafrodita, Pécsre járnak kromoszómavizsgálatra, és a vizsgálat eredményétől függő további kezelésre, vagy epilepsziás apróság, van, aki 3 éves, és még nem beszél, vannak látássérültek, és van egy kis copfos, aki a doktor bácsitól mindig kiköveteli a hintáz- tatást. Nos ő az, akit az édesanyja szülés után le akart húzni a vécén. Minden porontynak története van. Dr. Szabó Péter korábban a dombóvári kórház gyermekgyógyász szakorvosa volt. Azután 4 évig Líbiában dolgozott. (Tripoliban volt akkor is, mikor az amerikai „válaszbombák” megérkeztek.) 1987. február 1-jétöl az ÁCSI főorvosa. Idekerülésekor még dolgozott mellette két beosztott orvos is, most egyedül van. Még legalább egy gyermekgyógyászt szeretne felvenni. Az ÁCSI olyan csecsemőotthonnak indult 1973. májusában, ahol csak 0-3 éves korig lehettek a csemeték. Aztán Hőgyészre kerültek, 6-7 évesen pedig megint más helyre. Ez a sok változás megviselte a gyerekeket. Most iskolás korig élnek itt, egy helyen, utána a normál értelmi szintűek Faddra költöznek, és elkezdik az ottani iskolát, a nem iskolaérettek Regszemcsére, ahol 8-10 létszámú osztályokban felzárkóztató foglalkoztatásokra járnak, a középsúlyosán sérültek pedig Zomba-Paradicsompusztán morzsolják további éveiket. Az ÁCSI 6 pavilonból áll. Ezeket egy hosszú folyosó köti össze egymással és a főépülettel, ahol az orvosi, a gazdasági helyiségek, és a 28 férőhelyes nővérszálló szobái van- nak. Az „A” pavilon a volt koraszülöttek utógondozója, a többiben - „B/1 -B/5l”-ig - vegyesen laknak a nagyobbacska apróságok: se kor szerinti, se nem szerinti, se származás szerinti elkülönítés nincs. (Megemlítendő, hogy 90 százalékuk cigány.) * A védőnő még egy utolsót simít ruháján a tükör előtt és kimegy környezettanulmányra a családokhoz. Megállapítja, hogy az újszülött fogadására nem készültek fel, mert vagy ágy, vagy kelengye, vagy lakás nincs. Javasolja, hogy átmenetileg egészségügyi és / vagy szociális okból utalja be a tanács a gyerekeket az ACSI-ba. Az apróságok 8-10 hónapos korig lehetnek egészségügyi beutaltak. Ha addig nem rendeződnek az otthoni körülmények, a gyámhatóság kezdeményezi, hogy vegyék a gyerekeket az állami gondoskodás valamelyik formájába (intézeti beutalt, intézeti nevelt stb...) Ekkor folyószámlát nyitnak a kicsiknek - mert addig a szülő kapta utána a járadékot (családi pótlék stb.) - és ott helyezik el hónapról-hónapra az öt megillető pénzt. * Egy szakképzett gondozónő kezdő fizetése 3.900 Ft. A szakképzetlené 3.700. Három műszakban dolgoznak, karácsonykor is, szilveszterkor is, mindig. Csoda-e, ha nagy a fluktuáció? Ezt a munkát szeretni kell, és szerencsére van egy mag, egy megbízható, állandó gárda, akik sok éve szeretettel végzik. Szeretni kell, de megfizetni sem ártana. Az óvodások még nincsenek itthon. A 77 óvodás korú gyerekből 44 kijár a városi óvodákba. A Kadarka utcaiba és a Rákóczi utcaiba. Az ottani szülők eleinte zúgolódtak, hogy az ő csemetéik intézetiekkel legyenek együtt. Aztán elültek a hangok. Liliputi berendezés: kiságyak, kisasztalok, kisszékek, kisvécék. Mindenütt ez a hármas elrendezés: nappali, tisztálkodó, háló, nappali, tisztálkodó, háló. 250 személyre tervezték az ACSI-t, de „telt ház” szerencsére még sosem volt. A „vonzáskörzetben” a megyében nincs annyi szerencsétlen sorsú emberpalánta.- Felmerült - mondja a főorvos -, hogy az optimális helykihasználás érdekében Páliéról az enyhébbeket - súlyosan sérültek közül az enyhébbeket - nálunk helyezzék el. De az egyrészt rossz hatással lenne a mi viszonylag egészséges gyerekeinkre, másrészt kórháziasabbá kéne alakítani a környezetet: a személyzetet, és a berendezést is az ő igényeiknek megfelelően kellene megválasztani. A „B/2” pavilon lakóinak farsangjára jöttem. A gondozónők létrák, székek tetején pipiskédnek, díszítik a termet. Az óvodások is már megérkeztek és öltözködnek a kulisz- szák mögött. A CSOMI: a Csecsemőotthonok Országos Módszertani Intézete Budapesten. Az ÁCSI a CSOMI javaslatai szerint dolgozik. E javaslatok leglényegesebb eleme a családi modell. 6 éves korig ugyanazok a gondozónők viszik a hozzájuk kerülő 8-10 gyereket. Elkülönítés kisebb betegségeknél nincs, csak fertőzéseknél. Egy náthán pl. mindenki szép sorjában átesik, ahogy a családokban szokás. Mindkét részről nagy a kötődés, és nagy a sírás is - gondozó is, gondozott is pityereg - az elváláskor. Az ÁCSI lakóinak háromnegyede 3 kiló alatti születési súllyal jött világra. Koraszülöttek. Többnyire az anyuka a terhesség alatti életmódja miatt. Ha fejletlen a tüdő, lélegeztetni kell. De az újszülöttkorban adott oxigén veszélyes a szem ideghártyáira. Ezért a sok látássérült. Az anyuka jön, lát és látogat. Több-kevesebb rendszerességgel a gyerekek felét látogatják. A rendszertelenül fel-felbukkanó szülő rosszabb, mintha nem is jönne. Csak felkavarja a gyereket. Beígéri neki, hogy elviszi, az, szerencsétlen számolja a napokat... aztán semmi. És jönnek a jelmezesek! Látok egy cowboyt, egy csillagharcost, egy hófehérkét és egy pólyást. Egyikük „fűtő bácsinak” szólít. Másik gyanakszik, hogy mégse az lehetek, s megtapogatja az arcom. Szúrják a sörtéim. Tetszik neki.- Látja, ezt mondtam - szól Szabó doktor -, nem ismerik a férfi modellt. A szülő gyakran már a szülőszobáról „lelép”, aztán idekerülnek és nők között nevelkednek fel. Aki „idekerül” hogyan kerülhet „ki”? Többféleképpen. Kerülhet iskolába - hétéves kora után -, kerülhet örökbefogadó szülőkhöz és természetesen a saját szüleihez is. Ez utóbbi történhet a szülő vagy a gyámügy kezdeményezésére. Igazolni kell a tanácsnak, hogy a szülőnek van munkahelye, lakása, el tudja látni a gyermeket, rendezettek a körülményei. A tanács határozatot hoz, amit megküld a GYIVI részére (Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet), ők pedig átadják az ACSI-nak. Rázzák a rongyot a földszintes álarcosok. A cowboy hófehérkével táncol, és időnként a plafonba lő. Később előtotyognak a még pöttömebbek is. Az egészségesek, a sérültek, sőt a középsúlyosán sérültek is kikandikálnak majd és biztosan kihozzák ölben azt a hatműtétes kisfiút is, aki a szőnyegen feküdt, hogy ő is farsangolhasson. WESSELY GÁBOR Kardok, könyvek és lemezek között A jókora szobának is beillő előtérben szinte mozdulni sem lehet. A lopótöktől a faragott bölcsőig, tejesköcsögök sorozatától a kolompig minden megtalálható itt, akárcsak egy néprajzi múzeumban. A következő helyiségben vadásztrófeák díszítik a falakat, az utána következőben pedig lovagi tornához szükséges fegyverek arzenálja. Itt kapott helyet a háromezer kötetes könyvtárnak mintegy két és fél ezer darabja is, a többi sajnos kiszorult a konyhába. Egy kisebb szobában lőfegyvergyűjtemény vonja magára a figyelmet. Odébb egy Csók István-kép, aztán kerámiák, kisplasztikák...- A nagy szolgálati lakás előnye - nevet a házigazda, dr. Tóth László állatorvos, miközben álmélkodva fedezzük föl nagyszokolyi otthonának egyre újabb és újabb érdekességeit, kincseit. Percek alatt megállapítjuk, hogy a „Hobbija a vetélkedés” témát - eredeti szándékunk szerint erről szerettünk volna beszélgetni - itt ugyancsak tágan kell érteni. A doktor úr ugyanis versenyszerűen lő az általa irányított helyi MHSZ-csoport színeiben, az egész falat beborító oklevelek és érmek tanúsága szerint nem minden eredmény nélkül. A különféle kardok és egyéb vívószerszámok sem csupán a lakás díszéül Sült pulyka és kerékpár Hobbija a vetélkedés szolgálnak, tulajdonosuk forgatja is azokat. A nagyvázsonyi lovasjátékokon például - a szintén föllelhető plakátokon látszik - teljes harci díszben. Vadászik és horgászik is. És persze vetélkedik...- A fél megye rajtam nevetett, amikor Vágó István barkochbaműsorá- ban nem találtam ki a csipkés kombi- nét - mondja. Legutóbb Egri János új vetélkedőjében sem volt igazán szerencséje. Egy hímzésen „csúszott el” némi játékvezetői segédlettel, annak ellenére, hogy végig lenyűgözően játszott. Ezúttal kilencedszer láthattuk a televízióban, s jó néhányszor a rádió mikrofonjai előtt is szerepelt. Mindenféle nyereményei között volt már sült pulyka és kristálypohár is, a család körében - mindenekelőtt két lányánál - alighanem mégis a legutóbbi „szerzemény”, a kerékpár aratta a legnagyobb sikert.- Apám mindig csak a munkának élt és bár három nyelven beszél, inkább édesanyám volt a szélesebb érdeklődési körű. Engem tói érdekelt minden, ami I vás, hadtörténet - mond László az indíttatásról. S i ami amúgy is nyilvánvaló: mindig szerette. Nem is n más szórakozása - a munkahelyéről, a tsz-ből t pár, a katolikus pap, nyár rokonok jelentik -, mint számítógép és a könyvel«- Ha száz évig élnék éí nék már egy könyvet ser lenne mit olvasnom - mo persze vesz is, ha jobban i az igen magas könyvárak mit. Mutatja utolsó nagy nyét, a Zrínyi Könyvkiadó mű kiadványát.- Alapmű, ennek meg Egyébként mindenevő könyvben is - teszi hozz; gükkel és a videóval pót< házat s mindazt, amit B felnőve megszokott, s ai munkahelyein különöser pusztán is, az utolsó pos Alapítványok a szülővárosn Újsághír: Dr. Kelemen Endre professzor, Szekszárd város díszpolgára, a cím elnyerését kővetően 50 ezer forint névértékű takarékpénztári kötvényt juttatott el a városi tanács elnökéhez. Az adományozó összeg éves kamatát minden évben egyszer - dr. Kelemen József születésnapján - egy arra érdemesnek tartott fiatal, pályakezdő orvosnak ítélik. Az adományozót dr. Kelemen Endrét munkahelyén, a SOTE I. Sz. Belgyógyászati Klinikáján értük el.- Professzor úr, mi indította az adományozásra, hogy jutott eszébe ez a gondolat?- Az elmúlt évben, amikor alapítványt tettem a megyei kórház IV. számú belgyógyászati osztálya részére, hogy édesapám, dr. Kelemen József emlékére évente egyszer előadást tartsanak, már akkor felötlött bennem hogy a varosnak is kellene valamit adnom. Egyébként sem idegen tőlem az adományozás gondolata, hiszen már a szekszárdi református lelkészi hivatal számára is tettem kisebb alapítványt.- Meséljen valamit édesapjáról, akinek emlékére tette az alapítványt.- Szívesen. Édesapám dr. Kelemen József magyar királyi tisztiorvos volt Szekszárdon. Az akkor 15 ezer lelket számláló városban ö foglalkozott egyedül a közegészségüggyel, a járványok megelőzésével, a börtönlakók, a prostituáltak egészségi állapotával, és a szegénységi bizonyítvánnyal rendelkező összes lakossal. Sok feladata volt, rengeteget dolgozott. Ahogy visz- szaemlékezem, semmi mással nem foglalkozott, csak a munkájával.- Mit szól ezekhez az adományozásokhoz a családja?- Semmit, ugyanis egyedül élek, agglegény vagyok. Testvérem sincs. Szándékomban áll - anyagi erőmhöz mérten - további alapítványokkal támogatni szülővárosom.- Kérem, mondjon valamit magáról, a pályájáról!- Ha a medikus éveket is beleszámítom, több mint ötven éve vagyok a szakmában. HaematoA szülői ház a Bartina utcában áll lógiával, azaz a vérsejtképzőren kozom, ez a szakterületem.- Ha jól tudom, az ön vezeti először Magyarországon sikere; tetést 1974-ben.- Igen, tizenöt éve már ennek járással végezzük ezt a gyógyítá világ más klinikáin. Mig külföldöl ültetés előtt halálos adag röntget zásával pusztítják el a beteg se ehelyett a Chinoin Gyógyszergy; készítményt használjuk.- Monográfiája is megjelent fordban, az USA-ban és az NS, olyan téma is, amiről ön publikál gon.- Igen, ez a születés előtti idős giájáról Irt művem, ami standa könyv, azaz ebben a témában publikáció. Ennek is köszönhet múlt évekhez hasonlóan az idér kongresszusra meghívtak elöat- Persze ehhez - többek köz rét is szükségeltetik. Milyen nyel fesszor úr?- Beszélek, írok, olvasok am vül angolul, németül, franciául, utóbbi nyelvet még a szöksz: diákjaként sajátítottam el, de oly az érettségi után további nyelvi eredeti latin szövegeket olvasc Kitűnő iskola volt, hivatásuknak sokkal.- Mit csinál munkáján kívül, r szabadidejében?- Amikor nem dolgozom a k orvosegyetem könyvtarában v nem tudok elolvasni, azt hazav éjszakánként olvasgatok. Klinil otthoni olvasás, ez az életem, s szórakozásom nincs. Tulajdon életem sincs, úgy élek, mint ec- Köti még valami gyermekki teréhez?- Sajnos, személyes ismeri vannak Szekszárdon. Tavaly v érettségi találkozónk, bizony s már közülünk. A megyei kórházi kollégákkal jó szakmai-embe van.- Mikor jön legközelebb Szí- Ha előbb nem is, de az al átadására biztosan. p
