Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

1989. február 25. 4 ^NÉPÚJSÁG A Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága jelenti:, A MEGYE GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HELYZETE 1988-BAN 1989. január 1 -jén a megye népessége 262 ezer volt, a korábbi évek­hez hasonlóan 1988-ban is tovább fogyott. Valamelyest növekedett a megye öt városának a létszáma, ez év elején 112 ezer volt. Az elmúlt év a megye iparában és mezőgazdaságában a korábbiaknál gyengébb eredményeket hozott. Az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakult az iparban a konvertibilis export, nagymértékű kiesést okozott a mezőgaz­daságban a kukorica gyenge terméseredménye. A megye építőipari gazdálkodói ugyanakkor - az országosan jellemző változással ellentét­ben - növelni tudták tevékenységüket. A munkaerőhelyzetben az or­szág más térségeihez hasonló nagyságrendű foglalkoztatási gondok nem merültek fel. A foglalkoztatottak átlagkeresete, a társadalombizto­sítási kifizetések növekedtek, ezzel párhuzamosan a nagymértékű ár­emelkedések miatt a kiskereskedelemben vásárolt áruk volumene csökkent, a lakossági nettó betétmegtakarítás tovább mérséklődött. Az egészségügyi alapellátás mennyiségi feltételei valamelyest javultak, és az országos átlagnál kedvezőbbnek mondhatók. Az oktatás személyi és tárgyi feltételei az óvodákban kedvezőbbé váltak, az általános iskolák­ban összességében nem változtak, a középiskolákban - az elmúlt évek fejlesztései ellenére - romlottak. A TERMELŐTEVÉKENYSÉGEK FŐ JELLEMZŐI Ipar Az ipari szervezetek termelése az előző évinél szerényebb mérték­ben, 1,3%-kal emelkedett. A termelés I—III. negyedévi dinamikáját a IV. negyedévben a gazdálkodók többségénél az előző évek azonos idő­szakánál jóval mérsékeltebb teljesítmény követte. A dél-dunántúli átla­got jóval meghaladó mértékben bővült a nehézipar termelése, a köny- nyű-és egyéb iparé csökkent, az élelmiszeriparé az 1987. évi szinten maradt. Az országos tendenciákkal ellentétben a megye állami iparvállalatai­nak termelése emelkedett, míg az ipari szövetkezeteké csökkent. A megyében előállított fontosabb termékek közül nagymértékben nőtt a hús- és gyümölcskonzervek termelése. Érőteljesen csökkent ugyanakkor a zománcozott háztartási edény, a puhabőr, a sajt és egyes húsipari termékek termelése, elsősorban alapanyaghiány és értékesí­tési nehézségek miatt. Megyénkben a gazdálkodás racionalizálására való törekvés - amely termék-, illetve modellmegújításban, költségcsökkentésben, új értéke­sítési lehetőségek és csatornák keresésében nyilvánul meg - főleg a nehéz helyzetbe került ipari gazdálkodóknál tapasztalható.­Az iparban a termelékenység a foglalkoztatotti létszám alapján 3,3, a fizikai dolgozók teljesített munkaóráit alapul véve 4,4%-kal haladta meg az 1987-es szintet. Az iparvállalatok, szövetkezetek, telepek külpiaci értékesítése folyó áron az előző évihez hasonló, változatlan áron számítva 8,9%-kal keve­sebb volt, mint egy évvel korábban. Ennek oka, hogy a megye ipari ex­portjában jelentős hányadot képviselő néhány nagyobb gazdálkodó külpiaci értékesítése nagymértékben elmaradt az 1987. évitől. A rubel elszámolású kivitel volumene 16,2%-kal, a konvertibilis elszámolásúé pedig 2,2%-kal maradt el a bázisszinttől. Az ágazatok közül egyedül a nehézipar (ezen belül a gépipar is) növelte konvertibilis kiszállításait. A megye iparában foglalkoztatottak száma 32 711 volt, csaknem 2%- kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Építőipar A megyei székhelyű kivitelezők 1988-ban 2105 millió forint értékű építési-szerelési tevékenységet végeztek, összehasonlító áron szá­molva 2,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül az állami szektor teljesítménye elmaradt a bázistól, a szövetkezetié viszont jelen­tős mértékben növekedett. A változások iránya mindkét szektorban az országoshoz hasonló volt, nagysága azonban a szövetkezeti kivite­lezőknél jóval meghaladta azt. E termelésbővüléshez - csakúgy, mint 1987-ben - újonnan alakult kisszövetkezetek is hozzájárultak. A végzett tevékenységeken belül erőteljesen csökkent a fenntartási munkák aránya, valamint a megyén kívüli termelés - korábban nagyon magas - értéke és aránya. A megyei székhelyű kivitelezők az elmúlt évben összesen 4 890 dol­gozót foglalkoztattak, 5,9%-kal kevesebbet, mint 1987-ben. Az ipart és az építőipart 1988-ban is a szervezeti változások jellemez­ték, főként a kisszövetkezetek száma gyarapodott. A kisszervezetekben dolgozott 1988-ban az iparban foglalkoztatottak 15,5, az építőiparban foglalkoztatottak 27,1 %-a. Az ipari termeléshez mintegy 7%-kal, az épí­tőipar bruttó termeléséhez közel 34%-kal járultak hozzá. Mezőgazdaság A mezőgazdaság 1988. évi eredményeit mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési főágazatban az ellentétes irányú folyamatok jellemezték. Előzetes adátok szerint a gabonafélék termésmennyisége 858 ezer tonna volt, az 1987. évivel közel azonos területen 10,7%-kal kevesebb termett, mint egy évvel korábban. A növénycsoporton belül - a vetéste­rület kismértékű csökkenése mellett - kalászosokból 26,9%-kal maga­sabb termésmennyiséget takarítottak be, mint a megelőző évben. A me­gye gazdaságaiban a búza és az őszi árpa termésátlaga jóval megha­ladta az országos átlagot. Kukoricából 190 ezer tonnával kevesebb ter­mett, annak ellenére, hogy - az 1987. évi kimagasló terméseredmények hatására - a vetésterület több, mint 3 %-kal gyarapodott. A visszaesés oka elsősorban az elmúlt év csapadékszegény időjárása volt. Tovább csökkent néhány fontosabb őszi betakarítású növény (napraforgó, burgo­nya) vetésterülete, de az előző évinél jobb termésátlagok eredményeként a betakarított termésmennyiség meghaladta az Í987. évit. A talajerő-utánpótlás színvonala 1988-ban valamelyest javult. A ko­rábbi évek folyamatos visszaesése megállt, s a felhasznált műtrágya mennyisége 5,7%-kal növekedett az előző évhez képest. A műtrágyá­zott terület és az egységnyi területre kiszórt műtrágyamennyiség is kis­sé emelkedett. Az elmúlt évben 23,1 %-kal gyarapodott a szervestrá­gyázott terület is, bár a területegységre kiszórt szervestrágya-mennyi- ség a művelési ágak közül egyedül a szőlőnél nőtt. A megye állatállománya 1988. év végén - a juh kivételével - kissé magasabb volt, mint egy évvel korábban, a tehenek és a kocák száma azonban csökkent. Az állományváltozás aránya és iránya hasonló volt az országos tendenciákhoz. Szarvasmarhából 80 900-at számláltak, ami 1 400-zal meghaladja az előző évit, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben csökkent az állomány. A sertések száma közel 17 ezerrel volt több, mint 1987. december 31-én. A növekedés a termelőszövetkezeteknél volt a legnagyobb mértékű, míg a kistermelőknél az állomány gyakorlatilag az 1987-es szinten maradt. Az állomány alakulásában szerepet játszott az is, hogy a felvásárlási árakkal kapcsolatos várakozások miatt az év utol­só hónapjában kevesebb hízósertést értékesítettek, a kistermelőknél ugyanakkor a saját célra történt vágások száma - a hús áremelke­déssel összefüggésben - nőtt. A juhállomány - az állami szektorban és a kistermelőknél jelentkező növekedés ellenére - csökkent. Az 1988-ban értékesített fontosabb állati termékek közül csupán a vágóbaromfi és a tehéntej mennyisége haladta meg az 1987. évit, a töb­bi cikkből kevesebbet értékesítettek a gazdaságok. 1988-ban az állami gazdaságokban 6 146, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek közös gazdaságaiban 16919 dolgozót foglalkoztattak, 5,5, illetve 5,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Foglalkoztatás, a bérek, keresetek alakulása A megye megfigyelt anyagi ágazataiban 1988-ban 3,2%-kal foglal­koztattak kevesebbet, mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak száma ettől valamelyest nagyobb mértékben csökkent, míg a szelle­mieké alig változott. A létszámfogyás a korábbi évekhez viszonyítva fel­erősödött. Az átlagosnál gyorsabb ütemben csökkent a nyugdíjasként és a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma. A munkaerőpiac szűkülését jelzik a megyei tanács munkaügyi osztá­lyától kapott információk is. A vállalatok, intézmények munkaerő-keres­lete - figyelembe véve az év során tapasztalható periodicitást is -1988- ban alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, az év végére pedig je­lentősen lecsökkent. A bejelentett 941 igény 89%-a volt az 1987. év véginek. A munkaerőközvetítőhelyek segítségével állást keresők száma az év utolsó hónapjaiban 330-480 volt havonta, alacsonyabb, mint az év elején, de az egy évvel korábbinál magasabb. Tervezett és bejelentett létszámleépítés az év során 46 munkáltatónál volt, amely összesen 227 dolgozót érintett. Többségüknek elhelyezke­dése megoldódott, így meghosszabbított felmondási idejüket 14-en töl­tötték az év végén, s elhelyezkedési támogatásban is csak ugyaneny- nyien részesültek. Közhasznú munkát összesen 193 személy számára szerveztek a megyében. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére a megfigyelt ágazatokban átlagosan 8190 Ft, a bruttó átlagkeresete 8 670 Ft volt. A nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó nélkül számí­tott nettó átlagbér az ágazatok átlagában 6 400 Ft-ot, a nettó átlagkere­set 6 800 Ft-ot ért el. Növekedésüknek üteme közel azonos volt, becslé­seink szerint mintegy 13%-kal haladták meg az előző évit. A nettó bérek, keresetek ilyen mértékű emelkedése főként a IV. negyed­évi igen erőteljes kifizetések eredménye. Az ágazatok többségében az év első három negyedévében viszonylag mérsékelten, az év végén viszont je­lentősen növekedtek a bérek, keresetek. A kialakult havi nettó átlagkereset a kereskedelemben volt a legalacsonyabb, s az iparban a legmagasabb. Készpénzforgalom, betét-, hitelalakulás Az MNB megyei igazgatóságának jelentése szerint a szocialista szer­vektől a lakosság 8,3%-kal több készpénzbevételhez jutott, mint 1987­ben. Kiadásai - az előző évivel ellentétben - a bevételeknél szerényeb­ben, 7,6%-kal növekedtek. Az OTP Tolna Megyei Igazgatósága és a takarékszövetkezetek jelen­tései alapján a lakossági betétek állománya 1988. december 31-én 7 046 millió Ft volt, 531 millió Ft-tal több, mint egy évvel korábban. E nö­vekmény azonban - a korábbi évhez hasonlóan - teljes egészében az év végi kamatjóváírásból származott, enélkül valamelyest csökkent az állomány. A különböző megtakarítási formák közül visszaesett a kötvé­nyek iránti kereslet is, hosszú futamidejük és kedvezőtlenné vált kamat- feltételeik miatt. Ezzel szemben nőtt a rövid takarékosságra szóló kincs­tárjegyek, letéti jegyek népszerűsége. A lakossági hitelek összege 7 763 millió Ft volt az év végén, 848 millió Ft-tal több, mint egy évvel korábban. Gyarapodásuknak mértéke elma­radt az 1987. évitől. Lakásépítés 1988-ban 1 323 lakást vett használatba a megye lakossága, hússzal többet, mint egy évvel korábban. Állami erőforrásból mindössze 79 la­kás épült, ami alig több, mint fele az előző évinek. Megnövekedett ugya­nakkor a magánerős lakásépítések száma: ezen belül OTP beruházás­ban 379, szövetkezeti szervezésben 45 lakás készült el, míg egyéb ma­gánerős lakás - döntően családi ház - 820 épült. A lakások 56%-át épí­tették a városokban, kisebb hányadát, mint egy évvel korábban. Áruforgalom A megye kiskereskedelmi eladási forgalma 1988-ban 14 778 millió forint volt, folyó áron 9,0%-kal több, mint 1987-ben. Az árnövekedések hatását kiszűrve - az országosan 16,5%-os átlagos kiskereskedelmi árnövekedéssel számolva - 6,4%-kal visszaesett az eladás. A csökke­nés mértéke valamelyest elmaradt az országostól. A lakossági kereslet egész évben igen visszafogott volt. Ebben szere­pet játszottak az előző év végi felvásárlások, az árnövekedések, a la­kosság egyre nehezedő életkörülményei, de hatással volt rá a külföldi bevásárlások terjedése is. Néhány árucikkből a kínálat sem volt megfe­lelő. Az értékesítés mennyisége valamennyi árufőcsoportban elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés a ruházati cikkek és a vendéglátás forgalmában volt a legnagyobb mértékű, az előbbi eladása még folyó áron sem érte el az 1987. évi szintet. Kisebb mértékben csökkent a bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből, valamint a vegyesiparcikkekből ^ eladott mennyiség. Egészségügy, oktatás Az általános és üzemi orvosi körzetek száma 1988 végén 113 volt, kettővel több az előző évinél. A népességszámhoz igazodóan Pakson és Dunaföldváron történt egy-egy felnőtt körzet fejlesztés. E két új állás kivételével valamennyi körzet betöltött. A gyermekgyógyászkörzetek száma nem változott az elmúlt évben (1988 végén 35 volt), de ezen belül az üres állásoké 5-ről 3-ra csökkent. A betöltetlen felnőttorvosi és gyermekgyógyászkörzetek aránya igy az 1987. évi 4,8%-ról 3,4%-ra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan kevesebb lett az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma is, 1988. év végén átlagosan 1 830 fő volt. A szakor­vosi órák száma az elmúlt évben 36-tal bővült. A fejlesztések, átszerve­zések a paksi rendelőintézetben, a megyei és a pincehelyi kórháznál je­lentkeztek. A kórházi ágyak száma az év során nem változott. Az elmúlt évek alacsony szülésszámából adódóan csökkent a böl- csődés és óvodás korú gyermekek száma. A demográfiai csúcs idején született nagy létszámú korosztályok je­lenleg az általános iskolák utolsó, illetve a középiskolák kezdő évfolya­main tanulnak. A működő bölcsődei férőhelyek száma 1519 volt, 190-nel kevesebb, mint 1987-ben. Három városban és 7 községben szüntettek meg férő­helyeket az alacsony kihasználtság miatt. A bölcsődékbe beírt gyerme­kek száma mintegy 15%-kal csökkent, 1988-ban 976 volt. 1988. októberében Tolna megyében 159 óvoda működött, 11153 fé­rőhellyel és 11 185 beirt gyermekkel. A férőhelyek száma valamelyest növekedett, a beírt gyermekeké pedig - az évek óta tartó tendenciának megfelelően - közel ugyanennyivel fogyott. Az általános iskolai tanulólétszám is tovább csökkent, bár mérsékel­tebb ütemben, mint a megelőző két tanévben. Ezen belül az első osztá­lyosok száma alatta maradt az 1987/88-as tanévinek, míg a nyolcadi­kosoké továbbra is növekedett. Az oktatás személyi és tárgyi feltételei­ben lényeges változás nem történt. Középiskolai tanulmányait 5 616 tanuló kezdte meg, illetve folytatta, 219-cel több, mint 1987-ben. E növekedésnek csaknem 90%-a a szak- középiskolákban jelentkezett. A szakmunkástanulók száma 4376 volt, 30-cal több, mint az 1987/88-as tanév elején. A középfokú oktatásban az elmúlt évek fejlesztései ellenére a szemé­lyi és tárgyi feltételek összességében romlottak. Még gurul az ABC Előre csomagolt hús, franciake­nyér, kávé, sör, papírzsebkendő, szinte minden kapható a dombóvári áfész mozgó ábécéjében. Csurgó­puszta, Sütvény, Vörösegyháza, Új- dalmand, Felsőleperd, Szarvásd, Nagykonda körzetét járja reggeltől estig a busz, hogy az ott lakók meg- vehessék a legfontosabb élelmisze­reket, háztartási cikkeket. Az áreme­lések után érezhetően megcsappant a forgalom, de így is 30-40 ezer forint értékű áru elfogy a polcokról. A hét éve szinte pihenés nélkül szolgáló Ikarusra nagyon ráférne a felújítás, de ez igen sokba kerülne. A dombóvári, valamint az érintett atta- lai, dalmandi, döbröközi és kurdi ta­nács és az áfész ezért új jármű be­szerzését határozta el. Megállapo­dásuk értelmében a város 600 ezer forinttal járul hozzá, a községek 65- 70 ezer forintot adnak, s vállal a költ­ségekből a dalmandi kombinát és az áfész is. A 2 és fél millió forintba kerülő új buszt már megrendelték, de mivel ezt a speciális típust már nem gyárt­Egy üveg szekszárdi fehér ják, először át kell majd alakítani. Várhatóan az év végén, vagy a jövő év elején jelenik meg a kistelepülé­seken, de addig is folyamatos lesz az ellátás. * Vámosi Istvánná pénztáros jól ismer minden vásárlót A mindennapi... Fotó: GOTTVALD KÁROLY A falujáró vegyesbolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents