Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
2 "KÉPÚJSÁG 1989. február 25. Új agrárpolitikát kell kialakítani Tolna megyei küldöttek Hírzárlat? „Csak semmi idegeskedés, nyugodj meg, telex, telefon, Írógép, minden technikai eszköz az újságírók rendelkezésére áll, zavartalanul végezhetitek a munkátokat” - mondta előzetes telefonbeszélgetésünk alkalmával a TÖT tájékoztatási tanácsosa, mikor arról érdeklődtem, hogyan tudósíthatom a lapomat a TOT most zajló konferenciájáról. A tanácskozás több időpontmódosítás után végre elkezdődött Budapesten az Oktatási Igazgatóság Villányi úti kívül-belül impozáns épületében, ahol ki tudja, miért: teljes a hírzárlat. Azt, hogy telex, telefax nincs, hát egye fene, megszoktuk: már csak ilyen a telefonika helyzete ma Magyarországon. De, hogy telefonálni se lehessen? Onnan, ahol 600 küldött tanácskozik, nyilvánít véleményt az ország mezőgazdaságának a helyzetéről? A küldöttek nagytöbbsége vidéki, ha sürgős elintéznivalója akadna, legfeljebb táviratozhat, netán postagalambbal üzenhet a falujába. Ugyanis az egyetlen nyilvános készüléket, amelyen a saját pénzén telefonálhat az ember, kikapcsolták. Az egyetlen árva kis készüléken kizárólag Pestre lehet telefonálni, crossbar, vagy „R” beszélgetésre alkalmatlan. Most itt ülök az Oktatási Igazgatóság filozófiai szeminárium termében, megpróbálom logikusan végiggondolni, hogy ma, mikor a gyors, pontos tájékoztatásról legfőképp a nyíltságról, a nyilvánosság szerepéről annyit beszélünk, vajon mi lehet az oka ennek a tökéletes hírzárlatnak. Nem értem, nem értem, nem értem. Tudniillik eddig egyetlen olyan szó, olyan mondat nem hangzott el, amely ne tartoznék bármely magyar állampolgárra, téesztagra, a falvakban élő emberekre, egyáltalán mindenkire, aki érdeklődik a magyar mezőgazdaság, az élelmiszerellátás jelene és jövője iránt. S hogy mi várható? A folyosón azt suttogják, hogy az Országgyűlés agrárszekciója ma fölolvasta levelét a konferencia küldötteinek. Ez lenne a hírzárlat oka? Mindenesetre kíváncsian várjuk, a szóbeszéd szerint az agrárágazat megújulását szolgáló komplex programot dolgoztak ki a parlamenti képviselők. A tudósítók mindenesetre reménykednek: a telefonkészülékek addigra hátha megjavulnak, Puskás Tivadar zseniális találmányát Magyarország fővárosában arra használhatjuk, amire az való. D. VARGA MÁRTA Grósz Károly Baranyában (Folytatás az 1. oldalról.) Feltette a kérdést: milyen típusú agrár- politikára van szükség? Személyes véleményét mondotta el - egyúttal a TOT-el- nökség álláspontját is tomácsolva: olyanra, amely az úgynevezett gondoskodó állami modelltől elszakadva összhangban van a demokratikus jogállami berendezkedéssel, és illeszkedik á szabályozott piacgazdasági környezetbe. Szabó István ezután a gazdálkodást fékező néhány helytelen gyakorlatot tett szóvá, majd foglalkozott a szövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos kérdésekkel. Kifejtette, hogy valamiféle új földosztásnak, forradalmi tulajdonrendezésnek nálunk nincs realitása. Olyan viszonyokban vagyunk érdekeltek - mint állampolgárok és mint tsz-ta- gok -, amelyben a föld, mint értékkategória, a forgalom tárgya lehet, a vagyon részeként kezelhető és el is idegeníthető. A szövetkezeti tulajdon oszthatatlanságát illetően a rendező elv az lehet, hogy a szövetkezeti tagok vagyona a tagoké, éspedig azoké az aktiv, illetve nyugdíjas, járadékos tagoké, akik most a szövetkezetekben van-- nak. Szabó István a továbbiakban arról szólt, hogy a TOT-nak eltökélt szándéka: új szerepet fog felvállalni, és válaszol mindarra a kihívásra, ami az érdekképviseletet érte. Mivé lesznek falvaink, milyen sors vár az ott élőkre, ha tovább folytatódik a mező- gazdasági termelés gazdasági ellehetetlenülése - tették fel a kérdést a vitában felszólalók. Megállapították: a kiszámíthatatlan módon változó, rövid távú érdekeket szolgáló szabályozórendszer, a növekvő elvonások, az ésszerűtlen támogatáspolitika következtében az egyébként nemzetközi színvonalon termelő, és fejlett, európai szintű élelmiszerellátást biztositó ágazat már nem képes önmaga fenntartására. Ezért olyan szervezett piaci, ár-, bér-, adó-, és támogatási rendszer kialakítását tartják szükségesnek, amely elősegíti a gazdaságok talpraállását, jövedelemtermelő képességük javítását, s biztosítja a tagság megélhetését. Elmondták: megértik az ország gondjait, de nem tudják elfogadni az 50-es évek padlássöpréséhez hasonlító pénzügyi politikát. Sokan szóltak a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gondjairól, és ezzel összefüggésben a támogatáspolitika változtatásának szükségességéről. Szorgalmazták: ne a végtermékek előállítását támogassák, hanem az erre szánt összegeket a szántóföld nagysága és minősége szerint osszák szét - járadék formájában - az átlagosnál rosszabb feltételek mellett gazdálkodók között. Ez egyben utat nyitna a szerkezetátalakításhoz is, amelyet a támogatások jelenlegi gyakorlata nemhogy ösztönöz, hanem inkább akadályoz. Németh Miklós: Új vállalkozási magatartás kell A vitában felszólalt Németh Miklós. Bevezetőben utalt arra, hogy Közép-Kelet- Európa népei - köztük a magyarok - mindig különös érzékenységgel és élénkséggel reagáltak az agrárpolitikára. Majd azt hangsúlyozta: eddig minden tanácskozás kivétel nélkül arra a következtetésre jutott, hogy - a reformfolyamatokkal összhangban - elodázhatatlan az agrárpolitika megújítása. A továbbiakban szólt arról, hogy az MSZMP agrárpolitikáját az utóbbi időben számos kritika érte, sőt egyes alternatív szervezetek már annak teljes tagadásáig is eljutottak. Ismét ki kell alakítanunk az új, hosszabb távra szóló, eredményesen működő agrár- politikát. Tapasztaljuk és megelégedve nyugtázzuk, hogy azagrárpolitikáérttöbb - alakulóban lévő - társadalmi erő is felelősséget érez. Nem lenne helyes, ha az agrár- politika megújítása a politikai, hatalmi harcok eszközévé válna. Céllá kell emelni, aminek elérését a politikai törekvéseknek szolgálniuk kell. Hangsúlyozta, hogy a magyar falun új vállalkozási magatartás kell. Az új agrárpolitikát egy belülről is megújuló embertípusra kell alapoznunk, aki szövetkezve és társulva, erős, vállalkozó szervezeteket kifejlesztve bocsátkozik bele abba a konkur- renciaharcba, amely a mezőgazdasági termékek piacán folyik, itthon és a külvilágban. Merre halad majd a magyar falu a 90- es években? Nem hiszem, hogy csak az elsorvadás vagy a várossá válás alternatívája létezne - mondotta. - Mint mindig, most is van harmadik út, az arany középút: ez pedig a városi élettel egyenértékű - ahhoz nem mindenben hasonlító - életminőség perspektívája, amely felhasználja a modern kor civilizációs vívmányait. A falusi ember a fontos dolgokat tudja. Maga kiván berendezkedni falvaiba, saját szokásai és törvényei szerint. Bízom benne, hogy mint annyiszor a magyar történelem során, most is nemzetmegtartó erőként dönt, és cselekszik, mondta befejezésül. A szövetkezeti tagság örömmel értesült arról, hogy az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén az agrárpolitika megújításának kérdéseivel foglalkozott - mondták a felszólalók. Fontosnak ítélték, hogy az új agrárpolitikában kapjon nagyobb hangsúlyt, s egyben törvényi, alkotmányos garanciákat is a szövetkezeti önállóság. A központi keresetszabályozás megszüntetésével utalják teljes egészében a szövetkezeti önkormányzat hatáskörébe a belső érdekeltségi viszonyok alakítását. A többség egyetértett azzal, hogy új alapokra kell helyezni a tulajdonviszonyokat, ám arra is felhívták a figyelmet, hogy a parasztság nem új földosztást akar; a tagság alapvetően a nagyüzemi termelés fenntartásában, versenyképességének javításában érdekelt. Ezért más formákat kell keresni a tulajdonosi érdek erősítésére. A hozzászólók között volt Ferenczi János, a dunaföldvári Virágzó Mgtsz elnöke is. Ferenczi János: A mezőgazdaság alappillér Elsősorban közgazdasági, de egyúttal társadalmi és politikai ellentmondás, hogy nemzetközi színvonalú termelés, a fejlett európai szintű élelmiszerellátás mellett a produkciót létrehozó ágazat már nem képes önmaga finanszírozására, sőt termelési, műszaki színvonalának fenntartására sem. A mezőgazdasági termelés alacsony jövedelmezősége éppen jelentősége miatt nem pusztán közgazdasági helyzet, hanem a benne dolgozók érdek nélküli hite vesztésének eredője is. Szakmai elfogultság nélkül állítható, hogy az élelmiszertermelés bármilyen politikai berendezkedésű országban nemcsak gazdasági feladat, hanem a politikai stabilitás egyik alappillére. Minden állam és minden állampolgár naponta megméri a mezőgazdaságban dolgozók munkáját, érzékeli eredményét, ha jó az ellátás, s hovatartozásától függetlenül azonnal reagál a termelés visszaesésére, vagy akár csak a részleges élelmiszer- hiányra. Mindezt megértve természetesnek tartom, hogy ma sokan aggódnak értően vagy hozzá nem értően a magyar mezőgazdaságért, a magam részéről én nem minősítem ezt semmilyen szervezet részéről illetéktelenségnek. A szövetkezeti mozgalomnak, mint az élelmiszertermelés döntő részesének kivezetése a jelenlegi válságos helyzetből csak akkor lehetséges, ha következetesen ér- vényre'jutnak a valóságos politikai-társadalmi jelentőségének megfelelő közgazdasági és piaci viszonyok. Éhnek feltétele, hogy folyamatos és hatásaiban megismert komplex lépésekkel összhangba hozzuk az alkotmányos és törvényi garanciákkal alátámasztott tulajdonviszonyokat, ezek alapján a mezőgazdasági ár-, bér-, támogatás- és adórendszert, mindezt úgy, hogy a végső eredmény és cél a folyamatos bővítésre elegendő jövedelmet biztosító mezőgazdasági termelés legyen. A sorrendiség felcserélése, vagy részterületek önálló rendezése újabb hibákhoz és eredménytelenséghez, valamint hatásaiban újabb konfliktusokhoz fog vezetni. Ahhoz tehát, hogy formájában, tartalmában megfelelő mezőgazdasági érdekképviseletről beszélhessünk, először is a mezőgazdasági termelők érdekét kell megteremteni. A jelenlegi kialakult viszonyok között a mező- gazdasági termelőknek sem. a termelés bővítése, s idestova a fenntartása sem valós érdeke. * A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének helyreállítása megteremti a közös és valós érdeket, s a piaci viszonyok között éppúgy helye van a tisztességes versenynek, mint a közös és hatékony érdekvédelemnek. Hatékony és ütőképes érdekképviselet azonban hatalom nélkül, javaslattételi és véleményezési jogkörrel nem létezik, feladatainak legfeljebb csak utánamegy. A minden bizonnyal kialakuló piaci viszonyok között, ma már tudjuk többpártrendszerű társadalomban naivság feltételezni, hogy bármilyen jó véleményünkre vagy javaslatunkra érdekeinktől távolálló szervezetek nekünk megfelelő döntéseket hoznak. Az érdekképviseleti rendszert véleményem szerint nem megújítani szükséges, hanem átszervezni úgy, hogy kapcso- ' lataival tényleges és arányos részese legyen mindazon hatalmi fórumoknak, ahol a javaslatokról, véleményekről nemcsak tárgyalnak, hanem döntenek. A változó, és nagyon remélem, szépen és okosan átalakuló országunkban a parlamentet tartom legfőbb hatalomnak. Az előző okfejtések alapján küldött-társaim, s Tolna megye mezőgazdasági termelőinek többsége nevében a nagyon közeli és a hosszú távú magyar elképzelésekkel összhangban az alábbi javaslatokat kérem az értekezletnek itt és most megtárgyalni, s a Szükséges döntéseket meghozni: 1. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa vegye fel a legközvetlenebb kapcsolatot a parlament agrárfrakciójával, kérje fel és bízza meg, és egész szervezetével támogassa abban, hogy az alkotmány és a .mezőgazdaságot érintő törvények tárgyalásánál a leghatározottabban döntési szinten érvényesüljön az agrárszféra legelemibb érdeke, az arányos, tisztes jövedelmezőség megteremtése. Biztosítsa az Országos Tanács az agrárfrakciót arról, hogy az egész országra kiterjedő, és jelenleg az egyetlen működő szövetségi rendszerét felsorakoztatja mögéjük a közös cél eléréséért, ha kell minden törvényes eszköz és módszer igénybevételével. 2. Jelen értekezlet határozzon abban, hogy rendkívüli kongresszust hívunk össze még ebben az évben. A kongresszusig készítse elő az Országos Tanács egy területi, ágazati, szakmai érdekképviseleti rendszer megszervezését, tág lehetőséget biztosítva minden alulról jövő kezdeményezésnek, elképzelésnek. Az önszerveződése^ arányos képviseleti alapon működő szövetsége legyen az Országos Tanács jogutódja. A rendkívüli kongresszus határozza el a jelenlegi TOT- Teszöv-rendszer megszüntetését, és hozza létre a parlament agrárfrakciójának új érdekképviseleti alapon működő háttérintézményét. 3. Az új érdekképviseleti szervezetek szövetsége célul tűzze ki, hogy soron következő tanácsi és országgyűlési képviselő választásokon az államhatalom testületéibe minél több szektorérdekelt képviselőt juttat, ezzel biztosítja egy arányos és igazságos érdekvédelem működését, amely a vázolt rendszerben a döntéseknél is aktívan jelen lesz, s ezzel a hatalom részesévé válik. Nem túlzás véleményem szerint, hogy az egyedülállóan szervezett agrárszektor most történelmileg van kedvező helyzetben ahhoz, hogy egy demokratikus jogállam kialakulása kezdetén szervezett fellépésre képes állapotban van. A konferencia ma folytatja munkáját. (Folytatás az 1. oldalról.) Mint mondta, a hosszú távú energiaprogramot maga is szorgalmazza, és annak kidolgozása már folyik. Befejezésül azt kérte a mecseki bányászoktól, hogy gondjaikat ezután is jelezzék, de értsék meg, hogy a párt a jövőben nem vállalhatja át az állam feladatait. Grósz Károly ezután a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott megbeszélést a két vállalat helyzetéről, gondjaik megoldásának lehetőségeiről. Az MSZMP főtitkára péntek délelőtti programjának befejezéseként a Hazafias Népfront megyei bizottságának székhazában Baranya megye országgyűlési képviselőivel folytatott megbeszélést Grósz Károly délután az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottságának tagjaival ésatestület üléseinek állandó meghí- vottaival találkozott. Grósz Károly az elhangzott észrevételekre és kérdésekre válaszolva egyebek között hangoztatta, hogy a politika valóban gyors léptekkel halad, ami kétségkívül veszéllyel és buktatókkal jár. A vezetés események utáni „kullogását” kifogásoló észrevételre a párt főtitkára azt mondta, hogy a májusi pártértekezleten megfogalmazott koncepció megvalósítása számos megválaszolatlan gyakorlati kérdést vet fel, s a felelet kimunkálása keltheti helyenként a késedelem látszatát. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára a találkozó befejeztével nyílt levelet nyújtott át Grósz Ká- rolynak, amelyben a Baranya Megyei Vállalkozó KISZ-szervezetek Tanácsa és a KISZ-en belül megalakult, a dolgozó fiatalokat tömörítő szövetség megyei szervezői fogalmazták meg a párt politikájával kapcsolatos álláspontjukat. Ebben egyebek közt kifejtik, hogy a gazdaság közvetett irányításának, a valóságos társadalmi tulajdon megteremtésének híveiként a monopóliumok felszámolását, a külföldi tőke beáramlásának, valamint a hazai egyéni és társas vállalkozások terének szabadabbá tételét szorgalmazzák. Az MSZMP főtitkára a délutáni órákban beszédet mondott a pécsi sportcsarnokban összegyűlt háromezer baranyai pártaktivista előtt. Beszédében a reform gazdasági, politikai és ideológiai-szellemi területei közti összhang kialakításának feltételeit elemezte. Hangoztatta, hogy a pártnak 20-25 évre szóló hosszú távú programját is meg kell alkotnia, ugyanakkor rámutatott, hogy a pártértekezlet óta eltelt tíz hónap alatt több történt mint korábban évek során át. A gazdaság súlyos helyzetére utalva azt mondta, hogy a szerkezetátalakítás forrásait - akár politikai kompromisszumok árán is - meg kell találni. Hazánk és a külvilág kapcsolatairól szólva kiemelten foglalkozott közelgő jugoszláviai látogatásával, a két ország kapcsolataival.- A magyar-jugoszláv kapcsolatok - mondotta Grósz Károly - az élet minden területén kiegyensúlyozottak, jelentősebb és főleg megoldhatatlan problémák nem ter- helik.További gazdagításukhoz, élőbbé tételükhöz mindkét országnak komoly érdeke fűződik, s ehhez számos, kölcsönösen kiaknázható lehetőséggel rendelkezünk.- A magyar-jugoszláv együttműködésben egyértelműen stabilizáló tényező a két országban élő nemzeti kisebbségek hídszerepe. Sajátos érdekeik érvényesítése jó irányban fejlődik, formái gazdagodnak. Van tehát mire alapoznunk, amikor ezen atéren is kölcsönösen törekszünk a kapcsolatok minőségileg magasabb szintre emelésére. Magyar részről ennek szellemében is készül az új alkotmány, és előrehaladott állapotban van egy önálló nemzetiségi törvény előkészítése. A Szózat hangjaival véget ért nagygyűlést követően Grósz Károly kétnapos baranyai látogatásának utolsó programjaként Pécs vezetőivel találkozott, majd pedig a sajtó helyi munkatársait tájékoztatta látogatásának tapasztalatairól. „Barátkozzanak meg az új gondolatokkal” Mérlegzáró közgyűlés a BOVAS-nál Mire nem képes egy rátermett, vállalkozni kész, és az új idők szavát értő vezérkar és az érdekeltség által vezérelt kollektíva? Ha csodát nem is, nagy dolgokat mindenesetre véghez tud vinni. A Bonyhádi Vasipari Szövetkezetét évekig megyénk alacsony hatékonyságú, vezetési hiányosságok miatt gazdálkodásbeli nehézségekkel küzdő szövetkezeteként tartották számon. Ezt az örökséget sikerült fölszámolniuk olyannyira, hogy a tegnapi mérlegzáró közgyűlésen a vezetőség azzal állhatott a tagság elé; minden külső gát ellenére igen jó eredményeket hozott az 1988-as esztendő. A tavalyi évben már kisszövetkezeti formában működő BOVAS nem csupán alapvető célját, a tekintélyes béremelést tudta megvalósítani, hanem - megfelelő mennyiségű és nyereségtartalmú munka biztosítása és megfelelő munkaszellem által, a követelményekhez igazodó termékszerkezetváltással - beruházásokra és fejlesztésekre is futotta. A 65 millió forintot meghaladó árbevétel, a közel 54 millió forintos anyagmentes termelési érték, az 5 milliós nyereség és más mutatók alapján kiválóan szerepeltek a megye szövetkezeti iparában. A jó eredmények ellenére az 1989-es feszített tervek megvalósításához részben az elmúlt évitől eltérő stratégiát kivánnak követni. Pogonyi Pál elnök kérte a közgyűlésen a tagságot, hogy barátkozzanak meg az új gondolatokkal. A legfontosabb továbbra is az, hogy megfelelő piaci tevékenységgel biztosítsák az egyenletes munkaellátottságot, jól jövedelmező vállalkozásokkal megfelelő nyereséget érjenek el. Új utat jelent viszont az, hogy az 1988-as „legfontosabb a bérfejlesztés” jelszó mellett idén a beruházásoknak előtérbe kell kerülniük, hiszen - mint mondta - a szövetkezet korszerű gépek nélkül nem tud boldogulni. Újdonság lesz a tőke hozamának növelésére a korlátolt felelősségű társaságokban való részvétel, valamint az önálló elszámolású betéti társaságok alapítása is. Az elnök úgy vélte, hogy mostanában a gazdálkodás szinten tartása sem könnyű, ők mégis az előrelépést tűzték maguk elé célként. Ez a vezetőktől és a dolgozóktól is nagyobb erőfeszítéseket igényel az eddigieknél, de egységesen cselekvő kollektíva képes lesz megfelelni a feladatoknak.
