Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
Szabó István vitaindítója A szerkezetátalakítás forrásait meg kell találni lllllilllllllpnsst Károly Baranyában ::|11|||1|I|Í|1 Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét. Bischof Antal, Komló bányaüzemi brigádvezető a munkások és a pártvezetők közti párbeszéd lehetőségeként üdvözölte a látogatást, s egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az ágazat helyzetének hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat politikai küzdelmek színterévé. Nemes Gyula zo- bák-aknai vájár hangoztatta, hogy a bizonytalan helyzet legfőbb vesztesei közé tartozhatnak a bányászok, akiknek jövőjét egy hosszú távú energiastratégia teheti biztossá. Dénes János zobák-aknai brigádvezető a párttagoknak azt a kívánságát' fogalmazta meg, hogy ne állandóan változó, hanem időtálló programot kapjanak. Hucker Ádám, a nagymányoki brikettüzem dolgozója a gépek késedelmes szállítása okozta termeléskiesést tette szóvá. A párt főtitkára rámutatott: a lemerevedett gazdasági szerkezet korszerűsítése helyenként nemcsak a munka, hanem a munkahely megváltoztatását is kívánja, és azt is tudomásul kell venni, hogy a jövőben kevesebb szénre lesz szükség. (Folytatás a 2. oldalon.) A hétköznapok számtanórája írásunk a Tolnatáj 5. oldalán olvasható. Ülésezett a szekszárdi városi pártbizottság Tegnap délután Király Józsefné titkár elnökletével az MSZMP megyei bizottsága székházának tanácstermében ülésezett a szekszárdi városi pártbizottság. Miután Csáki Béla első titkár beszámolt a testületnek a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról, az írásban kiküldött Tájékoztató a tagfelvételek, kikerülések tapasztalatairól, a tagépités feladatairól című anyaghoz Szabó József, a pártpolitikai munkacsoport vezetője mondott szóbeli kiegészítést. Ezt több kérdés, majd igen élénk és izgalmas vita követte. A „különfélék” ez alkalommal igen sok kisebb és nagyobb téma fölötti döntést, illetve téma megvitatását tartalmazták. Egyebek között összegzés hangzott el a város és a környék alapszervezeteiben lezajlott pártvitákról, azaz a lakóterületi pártmunkáról és a választásokkal kapcsolatban elhangzottakról. Megkezdődött a termelőszövetkezetek rendkívüli konferenciája Tegnap az MSZMP Budapesti Bizottságának Politikai, Propaganda és Művelődési Központjában megkezdődött a termelőszövetkezetek kétnapos rendkívüli konferenciája. A tanácskozáson részt vesznek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a tsz területi szövetségek és a tsz-ek meghívott vezetői, elnökei. Ott volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A tanácskozást Eleki János, a TOT főtitkára nyitotta meg. Emlékeztetett rá, ^ hogy a termelőszövetkezeti közvélemény sürgetésére hívták össze a tanácskozást, amelyen megoldást keresnek a mozgalomban és a gazdaságban mutatkozó gondokra, és tárgyalnak az érdekképviseleti munka megújításáról. Vitaindító előadást Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tartott. Bevezetőben szólt arról, hogy a tsz-ek helyzete több mint fél évtizede folyamatosan romlik. Több száz gazdaság válsággal küszködik, a bizonytalanság mindenütt fokozódik, és késnek a folyamat megállításához szükséges intézkedések. A tsz-ek legutóbbi, V. kongresszusa határozatának zöme nem valósult meg. Az okokat elemezve több évtizeddel korábbra tekintett vissza. Mindezek után a TOT elnöke úgy ítélte meg, högy a több évtizedes és kétségtelenül figyelemreméltó sikereket is fölmutató agrárpolitika betöltötte történelmi és gyakorlati szerepét. Az új követelmények súlya alatt minden amellett szól, hogy új, radikálisan megújított agrárpolitikát kell kialakítani. A koncepciók most formálód- a gazdasági modellváltás vontatottsága nak a tudományos, politikai és igazgatási és rendezetlen kérdéseinek nagy száma, műhelyekben. A kimunkálást késlelteti (Folytatás a 2. oldalon.) Új agrárpolitikát kell kialakítani Az Elnöki Tanács ülése Átfogó élelmiszeripari felmérés Hazánk csatlakozott a Genfi Egyezményhez A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. A testület megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezményhez, valamint az ahhoz tartozó 1967. évi New York-i Jegyzőkönyvhöz. Az utóbbi évek eseményei felvetették azt az igényt, hogy az átmenetileg hazánkban tartózkodó, hazájukba visszatérni nem kívánó, menekültnek tekintendő külföldiek jogi helyzete megoldást nyerjen. A csatlakozás egyben kifejezi a Magyar Népköztársaság emberi-jogi és humanitárius politikáját, és azt, hogy gyakorlatát az ENSZ által biztosított univerzális keretekhez kívánja kapcsolni. Az Elnöki Tanácsjanuári kezdeményezésének megfelelően, tájékoztatót hallgatott meg az igazságügy-miniszter előterjesztésében a katonai szolgálat megtagadása miatt elítéltek ügyéről. A testület a tájékoztatóval egyetértett, és tudomásul vette a mintegy 70 személyt érintő szabadságvesztés-büntetés félbeszakítását, majd elengedéséta később hozandó jogszabály alapján. Az Elnöki Tanács a továbbiakban államtitkári felmentésekről és kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi kérelmek ügyében döntött. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szikszay Béla államtitkárt 1989. február 28-ai hatállyal - saját kérésére - tisztségéből felmentette. 1989. március 1-jei hatállyal Dunai Imrét és Gombocz Zoltánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, dr. Ba- ráth Etelét közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkárrá és dr. Vissi Ferencet, mint az Országos Árhivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. (MTI) Újgazdák a hegyközségben A csicsói szőlőhegy újra reneszánszát éli, A tizenöt éve még gazzal felvert, elakácosodott, elhagyott szőlők helyén mintagazdaságok sorakoznak. A högyésziek újra felfedezték a valamikor szebb napokat látott szőlőhegyet, tanyák tucatjai nőttek ki a földből. A régi, itt honos szőlőfajták mellé újakat telepítenek, egyre több pince hordóiban érik a Merlot, a Kékfrankos, vagy a Zweigelt szőlőből készült bor. (Írásunk a Tolnatáj 1. oldalán.) Sevardnadze tárgyalásai Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter tegnap közel- és közép-keleti kőrútjának negyedik állomásán, Bagdadban két alkalommal is tárgyalt iraki partnerével, Tarik Azizzal. Megvitatták a kétoldalú kapcsolatok alakulását, az Irak és Irán közötti béketárgyalások kérdését, valamint az* öböl menti helyzetet és a közel-keleti rendezés lehetőségeit. Kairóból Bagdadba érkezvén Sevardnadze kijelentette, hogy országának komoly szándéka az iraki-iráni béketárgyalásokhoz való hozzájárulás. Munkavédelmisek a munkavédelemről A munkavédelmet a legtöbb vállalatnál, intézménynél szükséges rossznak tekintik, hiszen óriási mennyiségű rendeletnek, előírásnak kell eleget tenni, és hatalmas adminisztrációval jár. Mégis szükséges, hosszú távú hasznossága nem vitatható. Azonban itt is megfigyelhető a túlszabályozás, sok a felesleges, a vállalatok belső életébe indokolatlanul beavatkozó rendelet. Ebben jelentős változások várhatók a jövőben. Erről is szó esett többek között a megyei munkavédelmi bizottság tegnapi ülésén, amelyet a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál tartottak. Először Horváth Zoltán, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei szervezetének csoportvezetője adott ismertetőt az élelmiszeripar területén végrehajtott munkavédelmi célvizsgálat tapasztalatairól. A megyénkben mintegy 4500 dolgozót érintő átfogó vizsgálat általános tapasztalatai jók, bár vannak hiányosságok, elsősorban az adminisztrációban. Ezután Baunok Dénes igazgatóhelyettes beszélt a Szekszárdi Húsipari Vállalat munkavédelmi helyzetéről. Ez - mint elmondta - évről évre javul. A balesetek száma csökken, annak ellenére, hogy a feldolgozottsági fok állandó növelése együtt jár a gépek számának gyarapodásával és így a gépeket kezélő dolgozók számának növekedésével. Bár a húsipari technológia óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, még mindig sok az egészségkárosító munkakör. Nyugaton hihetetlen gyors a technológia fejlődése, és ez a fejlesztés embercentrikus. Magyarországon még nagyon sok a tennivaló ebben a tekintetben, hogy a dolgozók hosszú távon megőrizhessék egészségüket, munkaképességüket. A rossz gazdasági helyzet, a hátrányos közgazdasági környezet a munkavédelmi fejlesztésekre is hat. Olyan kényszerű takarékossági intézkedéseket is kénytelen gyakran hozni a vállalat, ami már túl van az ésszerűség határain. Mondandója végeztével az igazgatóhelyettes egy - a vállalatot bemutató - film megtekintésére invitálta a jelenlevő munkavédelmi szakembereket és vállalatvezetőket. A film után kötetlen beszélgetés alakult ki, amely tükrözte a vállalatok és a felügyelőség közötti, közös célokon alapuló jó viszonyt. Végül Török Tibor, a megyei munkavédelmi bizottság titkára válaszolt a felvetett problémákra és foglalta össze az elhangzottakat.- áa A Zsolnay- hagyományok nyomában Tolnatáj 3. oldal A vállalatnak is érdeke a dolgozók munkaképességének megőrzése
