Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-24 / 47. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. február 24. Egy nagyvállalati vezető nézetei A vezetők klubja vendége: dr. Angyal Ádám A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) Tolna megyei szervezete által létrehívott vezetők klubjának volt a vendége tegnap délután a Szekszárdi Húsipari Vállalat könyvtárában dr. Angyal Ádám, a Ganz Danubius vezérigazgatója. Dr. Kovács János SZVT-titkár köszöntő szavai után a vendég rövid vitaindítót tartott a vállalati mozgástér és a vezetők szerepének aktuális kérdésiről, majd kötetlen beszélgetés alakult ki a jelenlevő vállalatvezetőkkel és SZVT-ta- gokkal. Szóba kerültek napjaink legfontosabb gazdasági, gazdaságpolitikai problémái, többnyire olyan formában, hogy megyénk vállalatvezetői ostromolták kérdésekkel dr. Angyal Ádámot, aki mégis csak közelebb van a tűzhöz Budapesten, nagy tapasztalatokkal és frissebb információkkal rendelkezik, nem beszélve elméleti felkészültségéről, hiszen a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen docensi minőségben vezetéselméletet oktat. A tömegkommunikáció csatornáin keresztül hozzánk, egyszerű halandókhoz eljutó hangzatos politikai, gazdaságpolitikai jelszavakkal és gyakran optimizmust tükröző nyilatkozatokkal szemben a vendég meglehetősen lehangoló képet festett napjaink gazdasági viszonyairól, folyamatairól. A posztsztálinista gazdaságirányítási modell napjaink realitása. A vállalatokat érintő legfontosabb határozatok, intézkedések egyelőre nem a vállalkozások szabadságát erősítik, hanem a tervutasításos rendszert. Szakadék keletkezett a meghirdetett, talán még nem kellően kikristályosodott elvek és a gyakorlat között. Ma még mindig a kapcsolatok, a jó helyezkedés, a túlburjánzott jogszabálydzsungelben kiskapukat találó vállalati jogászok, a számokkal bűvészkedni tudó főkönyvelők hozhatnak sikert a magyar vállalatoknak. Ezért nem az állami irányítás vezetői tehetők felelőssé, mert a legmagasabb posztokon ma már hozzáértő profi szakemberek dolgoznak, hanem a hatalmas és mozdíthatatlannak tűnő bürokratikus adminisztráció gátja a fejlődésnek. Megyénk jelenlevő vállalatvezetői egyébként több, a gyakorlatban hasznosítható információhoz is jutottak a jó hangulatú, kötetlen beszélgetés alatt. Az ilyen jellege összejövetelek hasznossága a mai bonyolult és gyorsan változó gazdasági viszonyok között aligha vitatható. -áaÜlésezett Szekszárd Város Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) Érthető módon igen élénk vita követte Szekszárd Város Tanácsának 1989. évi költségvetéséről szóló beszámolót, illetve Takács József, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetőjének szóbeli kiegészítését, aki egyebek között arról polemizált teljes joggal, hogy vajon ez a költségvetés optimista-e, vagy pesszimista. E dolgot nem tisztünk eldönteni, csupán az izgalmas vitából leszűrjük, hogy „is-is”, illetve azt, hogy több kompromisszummal fogadta el a költségvetést a testület. Ez érthető, hiszen a mind kevesebb pénzt egyre célszerűbben, megfontoltabban kell elosztani és beosztani, úgy, hogy a csökkenő összegek mégis a város lakóinak érdekeit szolgálják. Tehát némi kiegészítéssel és jó rangsorolással fogadták el a tervet, valamint egy javaslatot is. Eszerint a következő években az előzetesen ismert tervszámokat és a várható költségvetést a szakigazgatási szervek és a tanácstagok beszéljék meg, majd a második lépcsőben a testület előtt vitassák meg - szintén az osztályvezetők érvei és ellenérvei alapján. E napirendhez, s az előbb említett javaslathoz egyetértőleg szólt hozzá Csáki Béla, s két fontos dologra hívta fel a figyelmet: egyre nagyobb szükség van a vállalkozó típusú tanácsi munkára, itletve jobban kell számítani a lakosság társadalmi munkájára - különösen most, hogy a teho eltörlése mellett voksoltak. A szekszárdi NEB ellenőrzési tervét Merkl Ferenc megyei elnök ismertette, mert a városi elnök más munkahelyre megy dolgozni. Tekintettel a szervezet átalakulására, e tisztet jelenleg nem töltik be. Nagy vitát váltott ki az 505-ös Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet helyzete. E témára hamarosan részletesen visszatérünk lapunkban. Most annyit, hogy a testület a művelődési bizottság javaslatát szavazta meg, miszerint ősztől a Pázmány téri iskolában is tanítanak. Végezetül pedig megvitatták az önkéntes földgázközmű hozzájárulásának mértékét. Az egyhangú döntés szerint ezután egy lakásingatlan gázbekötésének bekerülési összege 30 ezer forint lesz, melyből az áfa-visszatérítés majd levonódik, valamint csökkenti a személyi jövedelemadót is. Miért halasztották el a víz- és csatornadíjak emelését? Szikszay Béla nyilatkozata: Mint ismeretes, a kormány szóvivője szerdán bejelentette: a március 1-jére tervezett víz- és csatornadíj-emelést elhalasztották. Ennek hátteréről kérdezte meg az MTI munkatársa Szikszay Béla államtitkárt, az Országos Árhivatal elnökét. - A kérdés nem vesztett aktualitásából, a kormány továbbra is úgy tartja, hogy az új víz- és csatornadíjak bevezetése elengedhetetlen - mondta az államtitkár. Mindenekelőtt azért, mert a fogyasztók jelenleg a tényleges önköltségi árnak körülbelül csak 15-20 százalékát fizetik meg. Az új tarifák a takarékosabb felhasználásra ösztönöznének. Ugyanakkor a megemelt tarifák bevezetésével pontosan mérni kell, ki mennyit fogyaszt. Amikor körülbelül fél évvel ezelőtt az új tarifákról szóló döntés megszületett, az érintett tárcák és hatóságok vezetői megvitatták az emelés várható hatásait, technikai feltételeit, úgy tűnt, műszakilag is megoldható a lakásonkénti igazságos mérés. Most mégis kiderült, nem mérték fel kellűen a helyzetet, mert a körülbelül 4 millió magyarországi lakás egynegyedénél - elsősorban az új házgyári telepeken -több százezer bérlakásban nem lehet megoldani a pontos mérést.- A Minisztertanács a halasztással egyidejűleg úgy határozott, hogy ezentúl az újonnan épülő házakban meg kell teremteni a lakásonkénti mérés feltételeit, továbbá azokon a területeken is, ahol rehabilitációk, rekonstrukciók folynak. A halasztás ebben az évben körülbelül 3-3,5 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek. A kormányzati szervek éppen ezért keresik annak módját, miként ellentételezhetik ezt a hiányt, hiszen a tétel eddig költségvetési bevételként szerepelt. Arra a kérdésre, hogy mikor vezetik be az új tarifákat, Szikszay Béla úgy válaszolt; annak időpontja ma még bizonytalan. PANORÁMA BUDAPEST - Huszár István, a HNF OT főtitkára vezetésével tegnap népfrontküldöttség utazott Moszkvába, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének meghívására. A repülőtéri búcsúztatáson megjelent Vladlen Puntusz, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosa. MOSZKVA - Kizárták a Moldavai KP Központi Bizottságából a testület volt másodtitkárát. Viktor Szmirnov kizárásáról szerdai ülésén döntött a moldavai párttestület, de a döntés hírét csak tegnap tették közzé. A fegyelmi határozat a kizárást azzal indokolta, hogy Szmirnov lejáratta magát:-vesztegetési ügyekbe keveredett, s bűnvádi eljárás is indult ellene. A volt másodtitkár jelenleg letartóztatásban van, s folyik ellene a vizsgálat. Egyebek között azzal vádolják, hogy mégjni- előtt Moldavába került volna, ő is részese volt a hírhedt üzbegisztáni vesztegetési ügynek. BONN - Az NSZK Szövetségi Gyűlése, a Bundestag tegnap erélyesen elítélte az iráni rendszert, amiért Khomeini aja- tollah parancsot adott ki híveinek Salman Rushdie angol író meggyilkolására. Az uniópártok (CDU/CSU) és a szabaddemokraták (FDP), továbbá a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) képviselőinek többségi szavazataival elfogadott határozatában a gyilkosságra való felbújtást a nemzetközi jog ellen intézett hadüzenetnek és békebontásnak minősítette. PEKING - Csien Csi-csen kínai külügyminiszter tegnap Tokióba utazott, hogy a pekingi kormány képviseletében részt vegyen Hirohito császár temetésén. A kíni politikus jelenléte azonban mitsem változtat azon a szópárbajon, amely Kína és Japán között robbant ki a második világháborúban játszott japán szerep értékelésének kérdésében. BERLIN - Nemzetközi kérdésekről, a két német állam kapcsolatáról, illetve Baden-Württemberg tartomány és az NDK együttműködésének távlatairól folytatott nyílt légkörű eszmecserét csütörtökön Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke és Lothar Späth tartományi miniszterelnök, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) alelnöke. Späth Honecher meghívására tartózkodik kétnapos látogatáson az NDK fővárosában. Mit vár a téeszkonferenciától? „Erősíteni kellene a gazdaszem léletet” Téeszkonferencia kezdődik ma Budapesten - mintegy szerves folytatásaként a héten lezajlott központi bizottsági ülésnek, amelynek egyik napirendi pontja éppen az agrárágazattal^ foglalkozott. Minthogy az elmúlt hónapokban széles körű vita bontakozott ki az agrárpolitikáról, a gazdasági és tulajdonosi viszonyok reformjáról, a szövetkezés szabadságáról, az érdekeltségről, a téesztagság önrendelkezési jogairól, szükséges volt mielőbb, a kongresszust megelőzően egy olyan fórumot biztosítani, ahol a leg- érdekeltebbek megbeszélhetik legfontosabb dolgaikat. Megyénk téesztagságát húszán képviselik a konferencián. A hét elején Te- szöv-elnökségi ülésen találkoztak a küldöttek, hogy megvitassák, melyek azok a legégetőbb gondok, amelyekről feltétlenül szólniuk kell a kétnapos tanácskozáson. Milyen munícióval indult a megyei delegáció a kétnapos tanácskozásra? - tettük fel a kérdést Lozsányi Sándornak, a sióagárdi Sióvölgye Téesz elnökének, a Teszöv elnökségi tagjának.- Véleményem szerint a kétnapos konferencia arra lesz jó, hogy a megyék képviselői szépítés nélkül elmondják azokat a dolgokat, amelyek ma foglalkoztatják a tagságot. Természetesen ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi helyzetünket, értékelni kell az elmúlt évtizedek munkáját is, hisz sok olyan‘dolgot hurcolunk még ma is magunkkal, amely megnehezíti a helyzetünket. Mindenképpen beszélnünk kell a szabályozókról, hisz a nyolcvanas években nem a legkedvezőbb környezetet jelentettek a mezőgazdaságnak. A téesztagok sem kötődnek már annyira a gazdasághoz, ugyanis akkor, amikor éppen a szabályozók miatt év végén nem tudunk nyereséget fizetni, igen nagy baj van. Kiveszőben van a gazdatudat is, a fiatalok főleg bérmunkásokká váltak, s ezt kardinális kérdésnek tartom. Tudniillik egyszerűen leszoktak arról, hogy úgy belebeszéljenek az üzem sorsába, ahogy az egy gazdától elvárható. Csend van sajnos a közgyűléseken is. A téeszel- nökök, vezetők kiválasztása sem alakult mindenütt szerencsésen. Beszélnünk kell arról is, hogy az agrárolló gyakorlatilag körbeforgott, de nem jó a jelenlegi hitelpolitika, s a támogatási rendszer sem. Kiszolgáltatottak a téeszek a monopolhelyzetben lévő vállalatokkal, és a bankokkal szemben is - ennek mindenképpen hangot kell adnunk. Gyengének tartjuk a TOT érdekképviseleti munkáját: transzmissziós szerepe volt, vagyis lebontotta az állami feladatokat szövetkezeti szintre. Szükségünk lenne egy politikai és egy gazdasági érdekképviseletre is, ami esetleg kamarai jellgű is lehet. Ennek megfelelően át kellene alakítani a megyei érdekvédelmet is olyanná, amelyet minden téesz egyhangúlag elfogad.- Minden bizonnyal szó kerül a téesz- konferencián arról is, hogy a földek ma csak korlátozottan forgalomképesek, a termőföldnek, mint vagyonnak nincs sem forgalmi, sem nyilvántartási értéke, ráadásul az üzemek vagyonmérlegében sem szerepel. Viszont ha értéke lesz a földnek, akkor ez eleve növeli a növény- termesztés költségeit.- Ki kell dolgozni a földreformot, s meg kell állapítani a föld árát. Rá kell bízni a tagságra azt is, hogy kereskedjen a földdel, vegyen, vagy eladjon. Ha a téesz gazdái úgy döntenek, hogy eladják a földet, mondjuk egy maszeknak, amelyik virágzó gazdaságot tudna kialakítani, nem jelentené a nagyüzem feladását.- Az elmúlt években sorra dúltak a magyar mezőgazdaságban a háborúk - nem tudták semmiféle módon levezetni a túltermelést.- Igen, így van, pedig a fejlett országokban rendkívül jól működik az intervenciós alap. Ennek a bevezetését nálunk is meg kellene oldani, tudniillik nem mindig tőlünk függ az, hogy melyik növény mennyit terem, s főleg a kertészeti növényeknél gyakran előfordul, hogy az egyik évben dömping van, a másik évben viszont hiány.-Az agrárpolitikai tézistervezet ismertetésekor elhangzott egy, véleményem szerint kulcsmondat, amely a követkér zőképpen szól: „A versenyben helytállt országok példái azt bizonyítják, hogy csak a modern világgazdaságra nyitva, annak követelményeihez alkalmazkodva, a belső piacot kiépítve, a tudást és szakértelmet megbecsülve kerülhetjük el a leszakadást.”- Ami a tudást és a szakértelmet illeti, nagyon nem jó az, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzésben kialakult egy kontraszelekció. Nem a legjobb képességű gyerekek jelentkeznek mezőgazdasági szakmunkásnak, akkor, amikor például egy traktoros 4-5 millió forintot érő gépet működtet. Nem sok ember kell, hogy dolgozzon a téeszben, de univerzális szakemberek legyenek. Tehát vezessenek traktort, aztán üljenek kombájnra, télen meg javítsák meg az erő- és a munkagépeket, tudniillik jelenleg igen sok az „üres idő”. Most az a helyzet, hogy márciusig alszik a magyar falu, holott lehetne télre is munkát találni.- Korszerűsítésre szorul a szövetkezeti törvény is, szó van arról, hogy a vagyonnövekmény egy része felett a tagok meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorolhassanak.- Elérkezett az ideje annak, hogy a téesztag valóban tulajdonosa legyen a szövetkezetnek. Szerintem jó lenne, ha a téesz vagyonának bizonyos százalékát oszthatóvá tennék, s például a részjegyet a tagok egymás között adhatnák, vehetnék. Igaz, ez azzal járna, hogy az ügyesebb emberek fölvásárolnák a részvényeket, s egy idő után mondjuk a 250 téesztag közül csak 150 lenne a tulajdonos, a többiek pedig alkalmazottak. De ezzel a gazdaszemlélet csak erősödne, hisz a legválogatottabb emberek maradnának a gazdák. Ha a részjegyre tisztességes osztalékot tudnánk adni, akkor mindenki érdekelt lenne abban, hogy jól dolgozzon, hisz év végén nagyobb összeghez jut. így ténylegesen, s nemcsak névlegesen lenne a téesztag tulajdonos. Most mondhatjuk: tiéd a szövetkezet, de ezt az emberek nem hiszik el.- Mit várnak a ma elkezdődő kétnapos konferenciától?- Mindenekelőtt azt, hogy tisztázzuk a legfontosabb feladatainkat. Kialakulhat a konferencián egy olyan vélemény, amelynek az alapján vitatkozni lehet bármelyik alternatív csoport agrárreformtervezetével. _ D. VARGA M. Javuló tárgyi feltételek, jó szakos ellátottság Bonyhádon Ülést tartott Bonyhád Város Tanácsa. Napirenden a város pénzügyi tervjavaslatának megvitatása, valamint a tankötelezettségi törvény végrehajtásáról szóló beszámoló szerepelt. A városi tanácsnak 1989. évi gazdálkodásához, fejlesztési feladatainak megvalósítására összességében 320 millió forint áll rendelkezésre. Ez az előző évinél kevesebb. Az éves ösz- szes kiadás 320 millió forintra rúg, amiből csak az intézmények fenntartása 279 millió forintot visz el. Az összes fejlesztési kiadás 36 millió forint, amiből például épületfelújításra 7,8 millió, utakra, hidakra pedig 3,5 millió forint jut. A testület döntött 5 millió forint tartalék (a költség- vetés 1,6 százaléka) képzéséről is. A tankötelezettségi törvény végrehajtásáról szóló beszámolóban elhangzott, hogy ezt a témát az 1986. negyedik negyedévben tárgyalták utoljára, s akkor átfogó, az intézményhálózat távlatait figyelembe vevő döntést hoztak. Az általános iskolák alsó tagozatában csökkent a létszám, összességében a tanulócsoportok száma is. A javuló tárgyi feltételek mellett évek óta jónak mondható Bonyhádon a szakos ellátottság, jobb a megyei átlagnál. Nem csökkent viszont az iskolákban, a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók száma, de az okfeltárások eredményeként az iskolai foglalkozásokon ők is rendszeresen résztvesz- nek, a továbbhaladáshoz segítséget kapnak. Csökkent a napközit igénybe vevő tanulók száma is, amiben az egyre emelkedő térítési díjaknak jutott fontos, ám negatív szerep. A tanköteles gyerekeket nyilvántartásba veszik, és rendszeresen vizsgálják az óvodai ellátottság helyzetét is. Ez évtől a túlkoros tanulók számára a Vörösmarty iskolában ifjúsági tagozat működik, ahol heti három foglalkozáson készülnek az osztályozó vizsgára. A városban egyébként a tanulók öt százaléka zárja az évet bukással, két százalék az osztályismétlő. Bonyhádon javultak a törvény végrehajtásának feltételei, állapította meg a testület.- szs Tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatót a Mezőgazdasági Könyvhónap Országos Tervező Bizottsága, amelyen V. Farkas József, a Mezőgazdasági Kiadó irodalmi vezetője, Hámori Pál, a bábolnai IKR főmérnöke és Preszter Sándor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatója tájékoztatta az újságírókat a március harmadikán megnyíló mezőgazdasági könyvhónap előkészületeiről, a kiadói újdonságokról, a könyvterjesztés aktuális lehetőségeiről. Az idei könyvhónap, melyet immár har- minckettedszer rendeznek meg, tíz könyvkiadó ötven könyvújdonságát sorakoztatja fel; a félszáz könyv összesen 625 ezer példányban jelenik meg. Legnagyobb példányszámban a Mezőgazdasági Kiadó könyve kerül az olvasó asztalára, a Francia finomságok dióhéjban című szakácskönyv. A legdrágább kiadvány a Mezőgazdasági kislexikon, amelybe az adóval kapcsolatos fogalmak is bekerültek. Ezenkívül négy új sorozatot indít a Mezőgazdasági Kiadó Házunk táján, Állatbarát, Kertbarát, Nagyüzemi gazdálkodás címmel. A sajtótájékoztatón a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat nevében Preszter Sándor igazgató adta át az 1988. évi újságírói jutalmakat Török Erzsébet, Zágo- ni Erzsébet, Murányi Gábor, Szakály Éva és Imre Béla újságíróknak. A Mezőgazdasági Könyvhónap megnyitóját március harmadikán, pénteken 11 órakor tartják Bábolnán. DOMOKOS ESZTER A mezőgazdasági könyvhónap újdonságai
