Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
1989. február 22. ríÉPÜJSÁG 3 A tanácstag egymagában áll a világban A helyi társadalom a maga gazdája legyen... Or. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes válaszol A TOTÉV Budapesten is versenybe száll... Veszprémben bankot, Siófokon csarnokot épít Osak a felekapacitást köti le a megye Veszprémben a Budapest Bank trezorjának vasbetonozását végzik A szekszárdi jogászfórum közigazgatási tagozatának meghívott előadója dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes volt. A népes hallgatóság, tanácselnökök, vb-titkárok, szakigazgatási dolgozók előtt az új tanácstörvény koncepciójáról szólt. Felvázolta a tanácstörvény legfontosabb új jegyeit, tartalmát, beszélt a társadalmi környezetről, amely hosszú évekig nem tudta befogadni a nagyobb önállóságot, mozgásteret engedő szabályozást és'nem titkolta, hogy az új alkot-, mányozás előtt a tanácstörvény lehetséges módozatáról beszélni merészség, hiszen csak az alaptörvényből kiindulva lehet a közigazgatás új felfogását, elvárásait és intézményrendszerét kodifikálni. Az előadást követően kértük rövid interjúra a belügyminiszter-helyettest:- Ön úgy fogalmazott, hogy az eddigi visszajelzések alapján a társadalom és a szakma megközelítően egységesen fogadta a tanácstörvény módosításának irányát. Mivel magyarázza ezt?- Valóban az a tapasztalatom, hogy a ma választott testületekkel együtt valamennyien egyetértenek abban, hogy egy valóságos önkormányzatra van szükség. Ez alatt azt értem, hogy a helyi társadalomnak saját maga gazdájává kell válnia. Ehhez megfelelő jogi, gazdasági feltételek szükségesek és egy toleráns társadalmi környezet. Gondolok itt a helyi és az azon túli társadalmi környezetre, amelyben ki kell alakulnia annak a politikai kulturáltságnak, hogy képes legyen az önállósággal élni. A helyi társadalomnak egyébként a tágabb közeggel szemben vannak előnyei és hátrányai. Érthetően átláthatóbbak, kontrollálhatóbbak a viszonyok, de ez veszélyeket is hordoz magában. Szinte naponta vagyunk tanúi annak, hogy kiskirályok sajátítják ki az önállóságot. Mindezt csak tanulási folyamattal lehet megváltoztatni és feltételezhető, hogy ez a politikai szándék megvalósul.- Milyen szerepet kaphatnak a több- szereplőssé váló helyi közéletben a tanácsok?- Formálódó világunkban egyre inkább politikai sikon fogalmazódnak meg a különböző érdekek, ezeket be kell vinni a népképviseleti szervekbe is. Politizáló tanácsot kell teremteni, valódi érdekek politikai képviseletével. Ez egyben .feltételezi, hogy utalva paksi kollégám korreferátumára, a közért felelősséget vállaló tanácstagok tevékenykedjenek. Ma egyelőre saját belső indíttatásukon, energiájukon múlik, hogy mennyit tesznek a felvállalt ügyért, igazából muníciót ’nem kapnak. A tanácstag ma ott áll egymagában a világban... Olyan szervezeteket kell mögé állítani, amelyek arra késztetik, hogy az egyébként önként vállalt megbízást a meggyőződése szerint képviselje.- Vagy netán, ha nem érez elég ambíciót, ilyen megbízást se kaphasson... De nem érkezett rosszkor ez az elvárás, a nagyobb önállóság, amikor ma a tanácsok presztízscsökkenésével kell szembenézni?- Nem szűkíteném le ezt a tekintélyvesztést csak a közigazgatásra, hiszen általában a hatalomnak kell tudomásul venni bizonyos presztízsvesztést. Elsősorban azért, mert kevés a produktuma. A társadalom szemében általában a köz- igazgatás jelenik meg a hatalom képviselőjeként, ezért mindez az átélt veszteség rá transzformálódik. Más dolog, ha a hatalommegosztásról, a parlamentarizmus kiépítéséről beszélünk, a három hatalmi ág közül kettő feljövőben van, szükségképpen úgy, hogy eközben a harmadikat, a közigazgatást jobban kontrollálja. Ez is sugallhatja a negatív benyomást.- Külön kiemelte a tanácsok érdekképviseletét, ami nem új dolog, de az ágazati érdekek megjelenését, fokozott védelmét jól jelzi.- Itt az előző évekhez képest pálfordu- lásom volt, hiszen akkor elsősorbafi az államgépezeten belül láttam a tanácsok érdekképviseletét. Ezzel szemben a külső képviselet mindenképpen jogos - elismerve az előbbi hasznát is - és logikus, a helyi társadalom önállóságát deklarálva ugyanis ennek egyik önálló szerveződése lehet a tanácsok önkormányzati szövetsége. Minden polgári imádat nélkül ezt úgy képzelném el, mint ahogy több polgári államban már működik. Ezek az érdekszövetségek partnerei a kormányzatnak a jogi szabályozás kialakításában, az anyagi források elosztásában és önmaguk is bizonyos szervező munkát látnak el. így vállalatokat tartanak fenn, bizonyos szolgáltatásokat, továbbképzéseket szerveznek az önkormányzati apparátusnak. Körülbelül ezzel a tartalommal képzelném el a szervezet működését, amihez nekünk, a Belügyminisztériumnak, amelynek egyik feladata, hogy az államhatalmi szervekben a népképviselet érdekeit szolgáljuk, azt hiszem jó partnerek lennének. Funkciónkból eredően érdekeink egybe esnének még akkor is, ha nyilvánvalóan nem kerülhetők majd el a konfliktusok. Ketten együtt a kormányzati döntéseknél talán jobban tudnánk érvényesíteni a tanácsi érdekeket.- Mikor viszik a közvélemény elé a tanácstörvény-tervezetet?- Úgy gondolom, ez év őszén már nem a koncepció, hanem a törvénytervezet kerül a nyilvánosság elé. TAKÁCS ZSUZSA A Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat már a hetvenes évek elején szűknek érezte a megyehatárt. Kevés volt a megrendelés, kicsi a piac, ezért másutt próbálkoztak. Ma hasonló körülmények között dolgoznak, a vállalat kapacitásának csupán hatvan százalékát kötik le a megyén belüli megrendelések. Ez utóbbiak sorában a kórház gyermekosztályának építését kell kiemelni, ahol már a belső szakipari munkákat végzik, az augusztus végi határidőt minden bizonnyal tartani tudják. Saját értékesítésben készültek el a Bottyán-hegyi, valamint a dombóvári Teleki utcai lakáA veszprémi beruházást, a műemlék jellegű épület felújítását épület- szobrászok segítik sok, a megyeszékhelyen további 40 garzonlakás átadását tervezik ez év szeptemberében. A Pécsi Postaigazgatóság megrendelésére most végzik a szekszárdi posta szerkezetépítését és az ütemezés szerint márciusban indulnak fővállalkozói rendszerben a tamási posta épületével. A teljesség igénye nélkül, néhány szűkebb pátriánk nagyobb beruházásai közül, a gazdaságosság azonban úgy kívánja, hogy a TOTÉV távolabb is vállalkozzon. Veszprém és környéke már a jól bejáratott piacot jelenti, korábbi munkáik jó hírnevet szereztek a cégnek. Verseny- tárgyaláson nyerték el a Budapest Bank műemlék jellegű épületének felújítását, a 39 millió forint költségű munkát ez év novemberében adják át. A leromlott állagú homlokzatot az eredeti mintájára állítják helyre a műköves részleg épületszobrászai. Hasonló nagyságrendű a tarjánpusztai föld alatti tartályok kialakítása, aminek próbaüzemét idén novemberben tervezik. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megrendelésére Siófokoncsarnokot emelnek 93 millió forint költséggel, a határidő ’91 márciusa. A piachoz való alkalmazkodás, az adottságok minél jobb kihasználása szellemében ipari termékek értékesítésén gondolkodnak, várhatóan a harmadik negyedévben kezdik a tmk-üzem egy részének átalakításával kompresz- szorokhoz tartozó légtartályok gyártását a Szekszárd-Paksi Vízitársulat és egy nyugatnémet cég közös megrendelésére. A múlt évben épületszerelési munkákból 400 millió forint, ipari termelésből 100 millió forint termelési értéket regisztráltak, ami építőanyag-eladásból, gépbérletekből további összegekkel egészült ki. A terv: további piacok felkutatásával nemcsak a Balaton környékén, Veszprémben megjelenni, de Budapesten is versenytársként szeretnének fellépni a közeljövőben.-tzs-ka«t Hurok a kötélen Tarisznyás hetekig nem jelentkezett.,Ferencz Jóska többször is mutatkozott a vállalat központjában, keresve a találkozást. Nem sikerült. Zavarta az ajánlat, nem bízott az osztályvezetőben. A bizalmatlanság a tapasztalatokon alapult. A vendéglátós szakma gyanakvóvá teszi az embert. Az is zavarta, hogy Tarisznyás „új seprű” a vállalatnál. ' Döntenie kellett, az osztályvezető egyszerűen csak kihasználja a helyzetet és szeretné rátukmálni eladatlan borkészletét, vagy be akar vágódni a főnökségnél, úgy, hogy lebuktat valakit. Ehhez jó alany Ferencz Jóska, aki otthon a falujában népszerű, de a központban mindig is tartottak tőle. A kocsmáros végül nyugtalankodni kezdett. Ésszerű volt ez, hiszen élettapasztalata azt súgta: mindenképpen csapdába került. Ha igent mond, akkor viszonylagos önállóságát is elveszti, az osztályvezető befolyása alá kerül, ami üzletnek sem jó. Megvolt neki - mint mindenkinek, aki ebben a szakmában dolgozik - a maga üzlete, véletlenül sem akart bevonni abba mást. Ha nemet mond, az haragot szül. A harag sajnos megint csak kedvezőtlen, mert Tarisznyás van olyan beosztásban, aki könnyedén - még kompromittálnia sem kell magát - kellemetlen helyzetbe hozhatja Ferencz Jóskát. Nem szólt senkinek. Még jó embereit sem kereste fel, nehogy feltűnő legyen, hogy érdeklődik az új osztályvezető iránt. Ennek ellenére mégis kapott egy-két fülest, ami alapján az óvatosság mellett döntött. Az óvatossága abban is megmutatkozott, hogy feltűnően tisztán tartotta az üzletet, pontosan mért, adminisztrációja naprakész volt. Vigyázott a pontos nyitásra és zárásra. Az italosabb kuncsaftjait időben hazaküldte. 27. Kinos volt ez számára, mert semmit nem érzékelt abból, hogy Tarisznyás készülne valamire. A csend is zavarta. „Kivárásos alapon dolgozik az ipse” - állapította meg. „Az nyer, akinek nagyobb a türelme”. Ismerte ezt a játékot. Elég annyit tennie az ellenfélnek, hogy bent a városban elejt néha egy-egy megjegyzést, már csak azért is, hiszen a központ és méhesi kocsmáros között volt elég súrlódás ahhoz, hogy előkerüljön ismét a csatabárd. El az idő pedig vészesen közeledett. A nyár elején lejár Ferencz Jóska szerződése. „Ebbe belebukhatok” - gondolta ki. „Tehát meg kell előznöm a bajt”. Nem kis fejtörésébe került, hogy mi legyen ez a megelőző intézkedés. Azt hamar eldöntötte: időben jelzi a központban, hogy továbbra is bérlője kíván lenni a kocsmának. Az okozott fejtörést, hogy ezt személyesen, vagy levélben közölje-e a központtal. Amellett maradt, hogy csak személyesen szabad tárgyalnia, ami újabb gondot hozott. Ha a szolgálati utat választja, akkor Tarisz- nyáshoz kell mennie, de akkor nem kerülheti el, hogy ne tárgyaljanak a borügyről. Azt nem teheti meg, hogy úgy viselkédik, mintha nem történt volna semmi. Ha pedig beállít azzal: nem árulja Méhesen Tarisznyás borát, akkor vesztett ügye van. Tehát neki semmi szín alatt nem szabad az osztályvezetőhöz bejelentkeznie. „Egyébként is új ember ő még ahhoz, hogy döntsön a szerződéiről.” A többhetes vívódást egyetlen pillanat alatt megoldotta egy levél a központból. Hitetlenkedve olvasta, hogy a vállalat új üzletpolitikát dolgozott ki, igy a szerződéses üzleteket is felülvizsgálják. Ennek az lett az eredménye, hogy az 513-as méhesi italboltot a továbbiakban nem kívánják szerződéses formában üzemeltetni. A levelet a vállalat igazgatója irta alá. Ferencz Jóska szentségeit, amikor tudomásul vette, hogy az ellenfél erősebb, mint gondolta volna. Tudta, hogy ebben csak Tarisznyás keze lehet. Nélküle egyetlen épeszű vezetőnek nem jutott volna eszébe átsorolni az egységet. A mai világban egy falusi kocsmát képtelenség gazdaságosan üzemeltetni. Ebben a megállapításban biztos volt a kocsmáros. A rezsit a vállalkozó elbírja még, sőt, marad neki annyi, hogy érdemes dolgoznia. A vállalati rezsi azonban annyira megterhelné az üzletet, hogy meg kellene kétszerezni a fogyasztást, vagy drasztikus áremelésre lenne szükség ahhoz, hogy ne legyen a bolt ráfizetéses. A levélre nem reagált. ,Várta Tarisznyást. Két nap múlva ott is volt az osztályvezető. Magabiztosan lépett az üzletbe. Ferencz Jóskának a fejébe tolult a vér, de mégis nyugalmat erőltetett magára.- Látom, eltűnt a biztosítós plakát - mutatott a falra Tarisznyás.- Leszarták a legyek - válaszolta visszafojtottindulattal a kocsmáros.- Februárban? - akadt fel a válaszon az osztályvezető.- Még tavaly - jegyezte meg Ferencz Jóska. - Egyébként is kint voltam Prágában és jártam a Svejk kocsmájában, megláttam saját képmásomat, amit tényleg lepiszkítottak a legyek, gondoltam, hogy akkor nekem nem illik fennhagyni a mocskos plakátot. Erősen lefojtott hangulatban diskuráltak. Az ajánlatról nem esett szó közöttük. A levélről sem. Mindketten vártak. Tarisznyás témát váltott, azután érdeklődött, hogy milyen a kapcsolata „Palkó úrnak” a központi raktárral, mert úgy veszi észre, hogy rendre megkerüli őket.- Hosszú ideje vagyok a szakmában - kezdte a választ Ferencz Jóska -, így aztán jó kapcsolatot építettem ki a szállítókkal: a sörösök akkor is hoznak italt, amikor a legnagyobb a kánikula, nálam mindig kapható Unicum, igy aztán nem fárasztom a központot.- Tehát önellátó - állapította meg kissé gunyoros hanghordozással Tarisznyás Ferenc osztályvezető.- Eddig erre felhatalmazásom volt - jelentette a kocsmáros. - De, ha úgy gondolja, a központi raktárban dolgozókkal is jó a viszonyom, rendelhetek tőlük is.- És tőlem? - állt elő a hetek óta várt kérdéssel az osztályvezető.- folytatjuk HAZAFI JÓZSEF
