Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. február 22. Vitára bocsátják az agrárpolitikai tézistervezetet Az agrárpolitikai tézisek feletti vitával folytatta munkáját február 21-én az MSZMP Központi Bizottsága MTI TELEFOTÓ (Folytatás az 1. oldalról.) Az agrárszektor ugyanakkor súlyos belső feszültségekkel is küszködik. Gubicza Ferenc kijelentette: többet már nem lehet „kifacsarni” a mezőgazdaságból, az árbevételarányos nyereség itt kevesebb, mint a fele az iparban elértnek. Dudla József egyenesen elkeseredettségről, távlatvesztésről beszélt, de Szabó István is hangsúlyozta: elodázhatatlan feladat annak megvizsgálása, hogy az 1500 mező- gazdasági üzemből mennyi került igen nehéz helyzetbe. Révészné Kéri Anna egyébként ötszázra becsülte a „máról holnapra tengődő” üzemek számát. Aggodalomra ad okot a kistermelők helyzete is: csökken vállalkozókedvük - mutatott rá Hegedűs Lajos. Garantálni kellene a tézisekben is - mondotta -, hogy az adórendszer hosszú távon sem rontja termelési feltételeinket. Burgert Róbert a gondok forrását részben abban látta, hogy napjainkban egyszerre tapasztaljuk a hiánygazdaság és a túltermelés jeleit, mert a piaci viszonyok csak részben működnek, és ezzel nem mindig van tisztában az irányítás. Az önköltség elismerésére hivatott árak alkalmatlanok a piaci viszonyok közvetítésére, ezért az árrendszeren mielőbb változtatni kell. Szlamenicky István a másik oldalról, a gazdálkodói magatartás szemszögéből vizsgálta a piac szerepét, amikor a marketingszemlélet hiányát tette szóvá. Mint mondotta, sokan máig is a mezőgazdasági termékek „átvételében” gondolkodnak, s nem abban, hogy ezeket a cikkeket eladni kell. Azt is megjegyezte: ha azonban továbbra is két számjegyű lesz az infláció, akkor az egyre szűkülő belföldi piac válik az élelmiszergazdaság fő „ellenfelévé”. Kovács Imre szerint - noha a szerkezetváltáshoz kétségtelenül új beruházások is kellenek - pénz nélkül is sokat lehet tenni a versenyképesség javítása érdekében. A napirendre tűzött témát több felszólaló nemcsak fontos gazdaságpolitikai, hanem rendkívül jelentős politikai kérdésnek is minősítette. Burgert Róbert igy fogalmazott: a vidék, s ezen keresztül az ország politikai stabilitásáról van szó. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 3 millió választópolgár szavazata is a tét akkor, amikor a reform törekvéseit kell a vidék nyelvére „lefordítani”. Berend T. Iván ugyancsak már a jövendő választási kampányra tekintve foglalkozott e kérdéssel. Rámutatott: az agrár- politika a választási kampány első igazán fontos területe lehetne, s nem kell megvárni a választásokat, hogy azzá tegyük. A különböző alternatív szervezetek javaslatai is szóba kerültek az ülésen. Szabó István felhívta a figyelmet: a megalakult pártok, alternatív szervezetek agrár- politikájuk kialakításával foglalkoznak, s ha ennek súlyát nem is kell eltúlozni, azért lebecsülni sem szabad. A különböző alternatív szervezetek javaslataira más hozzászólók is reagáltak. Mások azt hangsúlyozták: fontos, hogy a gazdasági életben a földet tőkeként kezeljék, de ez sem lehet alapja egy új földosztásnak. Szükség van viszont a tulajdonformák, a vállalkozások sokszínűségének megteremtésére, esélyegyenlőség biztosítására az egyéni, családi vállalkozásoknak is. Többen szóltak az érdekképviselet, érdekvédelem megváltozott funkciójáról. Szabó István szerint a mezőgazdasági kamara koncepciója egyelőre nincs kidolgozva, s bár tudomásul kell venni, hogy az érdekképviseleti monopóliumok megszűntek, felhívta a figyelmet: a tsz- eknek egy sor szociálpolitikai, társadalompolitikai feladatot is el kell látniuk, az érdekérvényesítés tehát ezen a területen bonyolultabb folyamat, mintsem hogy egyszerű szervezeti változtatással - kamara létrehozásával - sikerüljön megtalálni a megoldást. A mezőgazdaság helyzetének megvitatásakor nemcsak egy ágazatról, hanem a falu, a vidék lakosságának életéről, hangulatáról, jövőjéről is szó van - hangsúlyozták többen, köztük Judik István és Varga László. A téma tárgyalása tehát összefügg a településfejlesztési politikával is, azzal, hogy megmarad-e a falvakban a „képességmegtartó népesség”. Ezzel kapcsolatban Burgert Róbert kiemelte: a falunak kell termelési központtá, az integrált termelés fő szervezőjévé válnia. Meg kell fordítani azt a jelenlegi helyzetet, hogy a falu van alárendelve a nagyüzemnek. Elhangzott több konkrét javaslat is. Juscsák György az agrárképzés javítását, a menédzser típusú képzés megteremtését, az agrárüzemek és az agrároktatási intézmények kapcsolatának javítását sürgette. Beck Tamás az öntözés jelentőségére hívta fel a figyelmet, Csikász Jánosné a háttéripar szerepét hangsúlyozta, s olyan feltételrendszer kidolgozását sürgette, amelynek segítségével mindenki abban érdekelt, hogy a végtermékjói képviselje mezőgazdaságunkat a külpiacon. Tizenkilencen fejtették ki véleményüket, ketten pedig írásban adták be felszólalásukat. Iványi Pál egyetértett azokkal, akik az agrárpolitika és a széles értelemben vett politika kölcsönös összefüggéseire hívták fel a figyelmet, hiszen - mint mondta - a falu arculata, az ottaniak élet- körülménye, létbiztonsága - politikai kérdésként kell, hogy foglalkoztassa a Központi Bizottságot. Még egyszer rávilágított arra, hogy az agrárkoncepciónak szoros egységben kell lennie az egész gazdaság megújulásával kapcsolatos elképzelésekkel. Mint ahogy a mezőgazdaság versenyképességét is befolyásolja, hogy az egész népgazdaság fejlődése, eredményessége hogyan alakul. Az agrárolló szűkítése - amit teljesen jogos igénynek tartott - ugyancsak megköveteli, hogy jelentősen javítsa teljesítményét a gazdaság valamennyi résztvevője. Mivel az állami támogatás lehetőségei végesek, igy fogalmazta meg a mezőgazdaság jövőjét befolyásoló alapvető tényezőt: miként sikerül alkalmazkodni a piacokhoz? A dokumentum formálásával kapcsolatos konkrét javaslatokról szólva elmondta, indokoltnak tartja az észrevételek beépítését, az előterjesztés részbeni Ezután - a napirendnek megfelelően - Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentéssel foglalkozó előadói beszédét.- A pártszervezetek önállósága akkor nyer értelmet, ha a lényegi politikai és szervezeti kérdésekben megfelelő irányítással párosul. Egyszerűbben szólva: a Központi Bizottság nem egyszerűen jogosult, hanem köteles is vezetni a pártot, irányt szabni a pártszervezetek munkájának - mondotta elöljáróban.- Rendkívül fontos tehát, hogy a Központi Bizottság - ahogyan ezt február 10-11 -ei ülésén megkezdte - határozottan, egyértelműen foglaljon állást a lényeges kérdésekben. Ennek hiányában nem születhet egy irányban ható területi, helyi döntés sem. Mutatta ezt az a tény, hogy a helyi pártszervek rendkívül serények vgltak a helyzet kritikus és önkritikus elemzésében, a gondok feltárásában, az ellentmondások bemutatásában, de a személyi és szervezeti változtatásokon túl - ami nem kevés és nem lebecsülendő - csak szerény eredményeket értek el a jövő feladatainak kimunkálásában, a párttagság által képviselhető álláspontok kialakításában, a pártegység helyreállításában. Számunkra nagy tanulság, hogy a megfelelő feltételek megteremtése nélkül nem várhatunk öntevékenységet, önállóságot, s e feltételek egy részéről az irányító párttestületeknek, a Központi Bizottságnak kell gondoskodnia. Melyek ezek a feltételek? Először is az, hogy az alapvető politikai és társadalmi kérdésekben a Központi Bizottság - mind a távlatos célokat, mind a megvalósításukat lehetővé tevő utat illetően - fogalmazza meg álláspontját és javaslatait. Ezen az úton elindultunk, s mostani ülésünkkel - az alkotmány koncepciójának, illetve agrárpolitikai elgondolások megtárgyalásával - tovább haladtunk előre. Folytatni fogjuk ezt a munkát; a soron következő üléseken napirendre tűzve a rövid távú célokat, a gazdasági stratégia, a szociál- és egészségügypolitika, a politikai nyilvánosság, a választási törvény, a nemzetközi integrációs folyamatokhoz való viszonyunk kérdéseit. A második feltétel, amelynek szavatolásáért a Központi Bizottság felel, az, hogy a párttagság véleményének szabad, korlátozásoktól mentes kifejtését, a nevükben születő állásfoglalások befolyásolását egyértelmű garanciák biztosítsák. A harmadik feltétel, amelynek megteremtéséért közösen is felelünk, a központi bizottsági tagok, a párt tisztség- viselőinek, a vezetők rendszeres, személyes jelenléte a különböző pártfórumoszerkezeti módosítását. Ezt szerkesztő- bizottság végzi majd el. Az ily módon átdolgozott tézistervezet a Népszabadság csütörtöki számában, valamint - az előadói beszéddel kiegészítve - a Magyar Mezőgazdaság című lapban jelenik meg. Az így kezdődő párt- és társadalmi vita tapasztalatait összegezve várhatóan április végén dönt a Központi Bizottság az agrárpolitikai koncepcióról. Ezután határozathozatal következett. A testület az írásos előterjesztést, az előadói beszédet, a vitaösszefoglalót, valamint azt a javaslatot, hogy a dokumentumot hozzák nyilvánosságra, egyhangúlag elfogadta. kon, aktív részvétefe a közéleti vitákban - hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Ezután arról szólt, hogy meg kell gyorsítani pártunk új és stabil működési szabályainak kimunkálását. Az új szervezeti szabályzat elfogadása természetesen a kongresszus hatásköre - emelte ki, majd igy folytatta: - A mindennapi gyakorlat új problémái azonban több érvényes szabályt áttörtek. Emiatt manapság kétféle szélsőséges felfogás tapasztalható a pártban. Az egyik: merev ragaszkodás a szervezeti szabályzat minden betűjéhez, és szembeszállás új szervezeti megoldásokkal. A másik már érvénytelennek tekinti a szervezeti szabályzat egészét, mint amit túlhaladott az élet. E felfogás képviselői azt javasolják, hogy a következő kongresszusig tegyük úgymond szabaddá a párt szervezeteinek működését. Mi egyik felfogást sem támogathatjuk. Az első megbénítaná, a másik anarchikussá tenné a párt működését. Azt javasoljuk, hogy a Központi Bizottság támogassa azokat az új megoldásokat, amelyek a párttagság kezdeményezésére, általános egyetértésével épültek be a pártmunka gyakorlatába, és az elmúlt kilenc hónap során lényegében mindenütt elfogadottá váltak. E vállalás jelentse azt, hogy ezek a kezdeményezések szabállyá válnak, s hogy a Központi Bizottság soron következő ülésein állást foglal ezekben. Ennek szellemében javasoljuk napirendre tűzni az alapszervezeti munka és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítését, a párt választási rendszerének megújítását, az egyéni és csoportos kezdeményezés, véleménynyilvánítás, a platformok szabadságának elvi és gyakorlati kérdéseit. A továbbiakban kifejtette: - Indítványozzuk, hogy mondja ki a Központi Bizottság: azokban a városokban és megyékben, ahol már előrehaladott állapotban van a tagság véleményének kikérése, arról, hogy milyen fórumon, milyen feladatokat jelöljenek meg az országos pártértekezlet határozatának végrehajtására, gyorsítsák meg a döntést, és - ha pártértekezlet összehívása mellett döntenek - április vége előtt rendezzék'meg azt. Elemi érdekünk, hogy lezárjuk ezt a folyamatot és figyelmünket az új feladatok megoldására összpontosítsuk. Lehet, hogy javasolt döntésünk kritikusai azt vetik majd szemünkre, hogy a Központi Bizottság, úgymond megállítja a megyei és a helyi politikai megújulást. A valóság azonban az, hogy épp az érdemi, politikai megújulás érdekében kell megállítani a döntésképtelenség, a befeléfor- dulás, az önmarcangolás tartósulását. Természetesen a jövőben is szükség lesz arra, hogy a pártszervek saját döntésük vagy a tagság kezdeményezése alapján, a jelenleginél változatosabb munkaformák alkalmazásával, összehívjanak a pártbizottságnál szélesebb összetételű tanácskozásokat, és ott a helyileg aktuális politikai témákról széles körű vitát folytassanak, szükség esetén döntsenek. Erre sokféle ok késztetheti a pártszervezeteket. Ezután is szükség lesz - jobban, mint eddig - helyi, konkrét politikai programok kimunkálására. Helyben is meg kell vitatni: hogyan dolgozzanak a pártszervezetek a többpártrendszer körülményei között? Mit tartalmazzon a helyi pártszerv választási programja, pártszerveink milyen módon vegyenek részt á tanácstagi és képviselői választásban? Hogyan készüljenek fel a sokszor egy időben zajló eseményekre, hogyan osszák el erőiket a legcélszerűbben? Mindez rugalmasabb, változatosabb munkaformák alkalmazását igényli. Ezek közül mostani állásfoglalásunk sem zárja ki a világos, konkrétan megfogalmazható, célra orientált, - a hosszas politikai beszámolókat és választási ütközeteket mellőző - programadó pártértekezleteket. A‘ későbbiekre nézve viszont javasoljuk szabályozni az értekezletek kezdeményezésének és összehívásának rendjét. Ennek lényege az, hogy pártértekezletet általában a pártbizottságok mérlegelése alapján kell összehívni. Kötelező összehívni az értekezletet - külön mérlegelés mellőzésével -, ha azt a párttagok egyharmada egyéni vagy csoportos kezdeményezés útján igényli. Javasoljuk az állásfoglalásban is rögzíteni; a kezdeményezők kötelesek világosan megjelölni az összehívásra javasolt párt- fórum célját és pontos napirendjét, valamint kezdeményezésükről tájékoztatni alapszervezetüket és azt a pártbizottságot, amelynek a kötelezettsége lehet az értekezlet összehívása és előkészítése. Döntésünk megerősítené a párttagok egyéni és csoportos jogait; ugyanakkor értelmes és szabályozott keretet adna azok gyakorlásához. Joggal elvárható ugyanis például az, hogy a különböző fórumokat kezdeményezők konkrétan jelöljék meg az értekezletek célját, javasolt napirendjét, és kezdeményezésükről tájékoztassák alapszervezetüket és az ügyben érintett választott pártszerveket. Ez -a javasolt szabályozás megfele1 a nemzetközi tapasztalatoknak: mindazokban a kommunista, szocialista és szociáldemokrata pártokban, amelyekben intézményesítették a tagság kezdeményezési jogát, az indítványunkkal azonos szabályok vannak érvényben.- Élénk vitát, felszabadult légkört akarunk meghonosítani pártunkban. A nézetek, a különböző politikai elgondolások küzdelme azonban gyakran személyi konzekvenciákkal is jár. Erről tanúskodtak az elmúlt kilenc hónap pártértekezletei is. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk ezzel együttélni: a győzelmet nem diadalmámorban és revansvágytól fűtve ünnepelni, a vereséget pedig nem megaláztatásként és kirekesztésként gyászolni. Mindig gondolnunk kell arra: egy demokratikus pártban nincsenek és nem lehetnek megfordíthatatlan többségek. Győztes vagy vesztes - változhat. De - különösen a többpártrendszer körülményei közt - a pártban együvé tartozik. Ezért erkölcsi és politikai kötelességünk, hogy a kisebbségben maradottak és meg nem választottak méltóságát óvjuk, értékeiket becsüljük és egzisztenciális biztonságuk megőrzéséért felelősséget érezzünk - mondotta végezetül Lukács János. A Központi Bizottság az elfogadott napirend szerinti negyedik pont, az „egyéb kérdések” megtárgyalásával fejezte be munkáját. Kimmel Emil a testület előtt szereplő személyi kérdésekről szólva bejelentette: Klenovics Imrét és Losonczi Pált - saját kérésükre - felmentették központi bizottsági tagságuk alól. (MTI) Lukács János: Április végéig tartsák meg a pártértekezleteket Szovjet-izraeli külügyminiszteri találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) éles a kontraszt a hétfő délutántól szintén az egyiptomi fővárosban tárgyaló izraeli külügyminiszter, Mose Arensz programjának és nyilatkozatának visszafogott közlésével. Valamennyi kairói lap az első oldalon, fényképes beszámolókat közölt az elnök, Hoszni Mubarak és Sevardnadze jó kétórás, a kétoldalú és közel-keleti kérdésekről tartott megbeszéléseiről, amelyek az AI Ahram vezércikke szerint mindvégig szívélyes, baráti légkörben folytak. Hétfőn az esti órákban került sor Mubarak elnök és Mose Arensz izraeli külügyminiszter másfél órás tárgyalására, melyen Abdel-Megid is jelen volt. Ezt követően az izraeli diplomácia vezetője kijelentette: Egyiptom fontos szerepet játszik a térség békefolyamatában; szerinte az átfogó béke alapját az egyiptomi-izraeli békemegállapodás adja. A mellette álló egyiptomi külügyminiszter viszont arra emlékeztetett, hogy meg kell tartani az országa által támogatott nemzetközi konferenciát, „melyen a palesztinok által választott képviselőnek is teljes jogú mandátummal kell részt vennie”. Kairó kérésére módosították Mose Arensz eredeti tárgyalási programját. Eszerint kedd estére hozták előre Arensz tárgyalásait Abdel-Megid külügyminiszterrel, majd ma délelőtt kerül sor a szovjet-izraeli külügyminiszteri találkozóra a kairói szovjet nagykövet rezidenciáján. PANORÁMA LONDON - Az Amnesty International nevű nemzetközi emberi jogi szervezet tegnap felszólította a bolgár kormányt, hogy szolgáltasson információkat azokról a török nemzetiségiekről, akiket a szervezet tudomása szerint az erőszakos asszimilációs kampány elleni békés tiltakozás miatt börtönöztek be. BONN - Tegnap délben befejeződött a nyugatnémet-brit kormányszintű véleményegyeztetés. A két napon át tartó tárgyalásokon sem Helmut Kohl kancellár és Margaret Thatcher brit kormányfő, sem pedig a szakminiszterek nem tudták megszűntetni a feleket elválasztó nézet- eltéréseket a rövid hatótávolságú atomeszközök korszerűsítésének kérdésében. Az immáron 19. kétoldalú konzultációkon Kohl meghívta brit vendégét: április végén tartsanak újabb egyeztető megbeszélést a vitatott rakétakérdésről a kancellár otthonában, a pfalzi Oggers- heimben. VARSÓ - „A lengyel közvélemény türelmetlen, mert úgy érzi, hogy a kerékasztal-tárgyalások elhúzódnak és egyelőre nem születtek meg a lengyelek élet- körülményeit javító döntések" - hangsúlyozta Jerzy Urban, de egyben arra figyelmeztetett, hogy a lakosság anyagi helyzetének javulása nem a kerékasztalnál, hanem a munkahelyeken dől el, ahol egyelőre nem a többlettermelés, hanem az elosztás problémái kerülnek az érdeklődés középpontjába, mégpedig annak az elosztása, amit valójában meg sem termeltek. MOSZKVA - Az afganisztáni szükségállapot kihirdetése nem jelent szakítást a nemzeti megbékélés politikájával - mondta tegnap Szajed Mohammed Gu- labzoi moszkvai afgán nagykövet. A diplomata szerint a jelen körülmények között ez volt az egyetlen járható út a kormány számára; ennek ellenére a kabuli vezetés változatlanul politikai párbeszédre törekszik. BELGRÁD - A Sztari Trg-i bányászokkal vállalt szolidaritás jegyében tegnap délelőtt beszüntették a munkát több koszovói üzem albán nemzetiségű dolgozói. Megállt a termelés a Trepcsa müvek olvasztójában és ólomfinomitójában, a Kisnica, Avalia és Goles bányákban, a Titova Mitrovica-i akkumulátor-, a prizre- ni textil- és a Szuva Reaka-i gumigyárban stb. Tucatnyi pristiniai, obilicsi, ora- hovaci, urosevaci vállalat albán nemzetiségű munkásai az étkezdékben nem fogyasztották el az ebédet. BRÜSSZEL - A nyugat-európai közösség tagállamainak külügyminiszterei hozzájárultak, hogy a brüsszeli központ tárgyalásokat kezdjen Lengyelországgal és Bulgáriával kereskedelmi és együttműködési egyezmények megkötéséről - gőzölte Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter.
