Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
1989. február 21. PANORÁMA 2 NÉPÚJSÁG Napirenden az alkotmánytervezet és a párt agrárpolitikája (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban kifejtette: az alkotmánytervezetet a jelenlegi parlamentnek kell megtárgyalnia és elfogadnia, amennyiben ez ebben a parlamenti ciklusban elkészíthető. Ugyanakkor fontos lenne - és ajánlja is a Központi Bizottság hogy az alkotmány végső szövegét népszavazás erősítse meg. Politikai vitákra kell felkészülnünk Az 1985-ös parlamenti választások óta egy sor olyan politikai mozgás indult meg az országban, amely ma nem rendelkezik teljeskörűen parlamenti képviselettel - emlékeztetett a KB titkára. Baj lenne az alkotmány-előkészítésből bármiféle, a társadalomban meglévő és bázissal rendelkező csoportot kihagyni. Ezért nagyon határozottan annak a törekvésnek kell érvényre jutnia, hogy minden egyes állampolgár és az állampolgárok különböző csoportjai számára is hozzáférhető legyen az alkotmánykoncepció jelenlegi szövege, illetve a kodifikált tervezet. Meg kell találni azokat a csatornákat is, amelyeken át a társadalomban megfogalmazott vélemények eljuthatnak az alkotmánnyal foglalkozó bizottságokhoz és szervekhez. Az alkotmány-előkészítő munkát tehát a lehető legnagyobb nyitottság és a legszélesebb nyilvánosság mellett javasoljuk végezni. Az az elképzelés, hogy a szabályozási koncepciót még az országgyűlés előtt hozza nyilvánosságra teljes terjedelmében a Magyar Hírlap. Ezt követően elkezdődne a szabályozás koncepciójáról a széles körű vita. Egyetlen állampolgárt sem kell kizárni ebből a munkából, ugyanakkor visz- sza kell utasítani bármelyik csoportnak azt az igényét, hogy az egész társadalom nevében szóljgn. Van tehát remény arra, hogy az alkotmányozás a közmegegyezésnek, a konszenzusteremtésnek a lehetőségét is magában foglalja. Nyilvánvaló azonban az is, hogy az előkészítés során nagyon kemény politikai vitákra is fel kell készülnünk, s erre kondicionálnunk kell a pártszervezeteket. Az államforma népköztársaság legyen Fejti György ezt követően néhány alkotmányfejezethez mondott szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai-gazda- sági renddel összefüggő, fejezettel kapcsolatban kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni a népfelség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés intézménye révén, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja. Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögzíteni a hatalmi ágak elválasztásának az elvét. Itt kell kimondani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét: mind az államnak, mint az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. E fejezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy erre nincs jobb meghatározás, mint a népköztársaság; Magyarországon nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért olyan időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívánjuk emelni, ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy, mint új jelzők elhelyezése a köztársaság fogalma elé. Az olyan jelző, mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus köztársaság, vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan társadalmunk mai, valóságos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy az 1949-es alkotmányban rögzített államformát - a népköztársaságot - vegyük át az új alkotmányba. Fontos eltérés az 1949-es alkotmánytól, hogy nem látjuk szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos megfogalmazásnak - szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az M^ZMP lemond arról a politikai törekvésről és szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kíván maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani. Célszerű a társadalom védelmében rögzíteni azt, hogy csak olyan társadalmi szervezetek, közöttük pártok működhetnek hazánkban, amelyeknek a célja, a programja és a tevékenysége összhangban áll az alkotmányban megfogalmazott értékekkel és törekvésekkel. Feltehetően komoly vita lesz a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos kérdések alkotmányos rögzítéséről - vetette fel. Azt ajánljuk, hogy az alkotmány egyenrangú tulajdonformaként ismerje el a közösségi és az egyéni tulajdont, úgy, ahogy ezt a társasági törvény lehetővé tesz. Az alkotmánynak az emberi és állam- polgári jogokkal, valamint az alapvető kötelezettségekkel foglalkozó részével kapcsolatban leszögezte: az eddigi viták egyértelműen megerősítették, hogy a Magyarország által vállalt, a nemzetközi kötelezettségekkel teljes egészében összhangban levő fejezet modern felfogásban szól az emberi jogokról és az állampolgári szabadságjogokról. A legpontosabb cél- és feladatmeghatározásra kell törekedni a hatalmi ágak elválasztásával kapcsolatban. Első helyen áll a parlament szerepének, funkciójának a meghatározása. Egyértelműen érdekünk: erős, tényleges hatalmat megtestesítő, ugyanakkor kormányzati feladatokat nem végző Országgyűlés jöjjön létre Magyarországon. Nyitott kérdések A kidolgozó munka jelenlegi szakaszában nyitva maradt, hogy egy- vagy kétkamarás parlamenti gyakorlatra térjünk-e át. Az egykamarás parlament fenntartása mellett több érv szólt. Van viszont néhány olyan érv is, ami miatt érdemes továbbgondolkodni egy második kamara szerepén. Felfogásunk szerint a parlament első házában a politikiai képviseletek dominanciáját kellene biztosítani, és azt az össznemzeti érdekek megjelenítésének a minél teljesebb körű szinterévé téve. Érdemes ugyanakkor gondolkodni azon, hogy bizonyos érdek- képviseleti szempontokat hogyan lehet egy második kamara keretei között érvényesíteni, és így az érdekképviseleteket bekapcsolni a döntéshozatalba. Nyitott kérdés ma még a képviselők megválasztásának a formája és technológiája. Ezért az alapkoncepció csak a legáltalánosabb elveit rögzíti. Külön napirend keretében kell áttekintenünk majd, hogy a pártok jelenlétét és a választásokon történő indulását lehetővé tevő új helyzetben milyen választási technológia szükséges a folyamatos, fokozatos és kiszámítható átmenethez, amellyel közeledhetünk a hatalomgyakorlás új formájához. Kizárólagosan ver- senyjellegű megoldás ma nem ajánlható, mint ahogy egy csupán előzetes megállapodásokon alapuló megoldás sem látszik célszerűnek. E két formának a kombinációját kell majd megtalálni. Nagyon fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy határozott, következetes, kiszámítható kormányzásra nyíljék lehetőség. Ezt szolgálja a kormány feladatainak a korábbiaknál részletesebb, világosabb rögzítése, a miniszterelnök státusának, személyes döntési illetékességének a megerősítése, és a miniszterek döntési és felelősségi viszonyrendszerének a korábbiaknál részletesebb szabályozása. Az a javaslatunk, hogy a kollektív államfői forma helyett a jövőben az elnöki rendszerre térjünk át.- Az a szándékunk, hogy az alkotmány a maga teljességében rögzítse a jelképeket - jelentette ki a KB titkára. Várhatóan e kérdések körül különösen emocionális, érzelmi jellegű viták folynak majd, amelyek részben már el is kezdődtek, mint például a Magyar Népköztársaság hivatalos címeréről. E viták lezárása korai lenne; s az is nagy baj lenne, ha az állami jelképek, szimbólumok körüli vita uralná az alkotmányvitát. Célszerű lenne e kérdésekben is higgadtan kialakítani az álláspontot. Az állami címert illetően azt kell eldönteni, hogy megtartjuk-e a jelenlegi címert, ami ellen sok érvet mondtak már eddig is. Ha nem, abban kell állást foglalni, hogy új címerre teszünk-e javaslatot, vagy valamelyik korábbi hagyományoshoz térünk vissza - mondotta végezetül. A vita Már a napirend előadói beszédéhez kapcsolódó kérdések, s a vitában felszólalók többsége is jelezte a témakör politikai fontosságát, kifejtve a Központi Bizottságnak azt az igényét, hogy a testület az alkotmány koncepciója kapcsán a legfontosabb politikai kérdésekkel foglalkozzon, s az alaptörvény meghatározó elemeit szükség esetén többször is tárgyalja. Markánsan kirajzolódott a testület tagjainak az az igénye - közvetítve az alapszervezetek álláspontját is -, hogy a párttagság minden lehető fórumon vegyen részt az alkotmányvitában, hiszen eredményes szereplése jótékony hatást gyakorolna az önbizalom visszaszerzéséhez is. A felszólalók mindegyike elfogadta a további vita, illetve az alkotmány tervezetének alapjául a most előterjesztett koncepciót, azt, amely egyébként néhány nap múlva az Országgyűlés elé is kerül. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a jelenlegi társadalomfejlődési folyamatban meghatározó szerepe van az új alkotmány kimunkálásának. Lényeges ugyanis, hogy időtálló elveket, előremutató, progresszív tendenciákat rögzítsen, ugyanakkor nyitott maradjon, ne zárja le a kívánatos társadalmi, politikai fejlődés útját. Az alapelvek elfogadására a nézet- azonosság volt a jellemző, az egyes részkérdésekben, s különösen néhány új jogintézmény bevezetésében olykor eltérő vélemények is hangot kaptak. A vitában tizenöten fejtették ki véleményüket, öten pedig írásban adták be hozzászólásukat. Az elhangzottakat Fejti György összegezte. Hangsúlyozta, hogy a sokszínű polémiában résztvevők rámutattak az alkotmányozás folyamatának bonyolultságára, összetettségére, sőt több buktatójára is. Kijelentette: az alkotmányvitának a mostani KB-ülés csak a kezdete, s a testület várhatóan még többször foglalkozik ezzel a napirenddel. A vitában elhangzott javaslatokat, észrevételeket az alkotmány előkészítésével foglalkozó munkabizottság hasznosítja. ElEzt követően - a napirendnek megfelelően - a párt agrárpolitikájának megújításáról terjesztett elő javaslatot Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára.- Mai napirendünk egy régebben folyó, de szándékaink és a felgyorsult világ követelményei miatt egyre intenzívebbé váló gazdasági megújulás, reformfolyamat része, s egy későbbi markáns gazdaságpolitikai fordulat megalapozásának egyik eleme - mondotta bevezetőben. Az előadó utalt arra, hogy átfogóan, a múlt tapasztalataiból is okulva kell újraformálni gazdaságpolitikánkat, annak részleteit, majd egészét. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi érdek is, hogy egy eddig eredményes ágazatnak változó világunkban is perspektívát, az ott dolgozóknak megélhetési biztonságot, s mindannyiunknak továbbra is jó élelmiszerellátást tudjunk biztosítani. Ehhez elengedhetetlen agrárpolitikánknak a kor követelményeihez való igazítása. Ezek az alapelvek mai ismereteink szerint is helyesnek bizonyultak, mert megvetették az alapját egy, a magyar mezőgazdaság történetében páratlan és nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó fejlődésnek. Az agrárpolitika érvényesítésében az alapelvek megtartása mellett időről időre más és más szempontok is előtérbe kerültek. Hiba volt, hogy elhalványult a szövetkezetek szövetkezés jellege, és a kelleténél nagyobb teret kapott az állami beavatkozás. Sok helyen kiüresedett a szövetkezeti demokrácia, megszűnt vagy elvékonyodott a szövetkezeti tagok gazdái érdekeltsége. Agrárpolitikánkra azonban inkább az eredmények, mintsem a hibák a jellemzőek. Élelmiszergazdaságunk nemzetközi mércével mérve is elismerésre méltó eredményeket ért el; 1960 és 1988 között á mezőgazdaság megduplázta, az élelmiszeripar pedig megháromszorozta termelését. Az egy főre jutó gabona- és hústermelésben a világ élmezőnyébe tartozunk. A jövő sikeres agrárpolitikájának kialakításánál először is számba kell venni azokat a körülményeket, amelyek indokolttá teszik az agrárpolitika megújítását. Nem titkolhatjuk tehát, hogy a most javamondta azt is, hogy az alkotmány kodifikált szövege már lényegesen rövidebb, áttekinthetőbb lesz, mint a mostani koncepció, ezért minden bizonnyal annak társadalmi vitájában is sokkal többen vesznek majd részt, mint a mostani fázisban. Kitért arra is, hogy sokan kifogásolták, miért nincs az előterjesztőknek világos állásfoglalása az alkotmány egy#s fejezeteivel, alapelveivel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben rámutatott: szándékosan nem álltak elő végleges állásfoglalással, mert még nem ismert a párttagok véleménye, s így a KB most azért nem dönti el az egyes vitakérdéseket, hogy az alapszervezetekben ne egy lezárt, megmásíthatatlannak tűnő anyag felett bontakozzék ki a polémia, mert ez visszafogná a véleménynyilvánítási kedvet. Közölte azt is - ugyancsak észrevételekre reagálva -, hogy még az idén új tanácstörvény-tervezetet dolgoznak ki a jogalkotók, már a leendő alkotmány fényében vizsgálva a témakört. Ezután az elnöklő Grósz Károly javasolta, hogy az Írásban kiküldött határozati javaslatot fogadják el. Eszerint a KB javasolja, hogy az alkotmányról rendezzenek népszavazást, a témáról a testület a viták menetében is kapjon tájékoztatást. Indítványozta továbbá, hogy a, határozatot egészítsék ki azzal: a párttagság kapjon megfelelő érvanyagot a vitához, valamint hogy a Központi Bizottság által kiküldött, az alkotmány kérdésével foglalkozó munkabizottság mandátumát hosz- szabbítsák meg az alaptörvény végleges jóváhagyásáig. A Központi Bizottság kérje fel a párttagságot, hogy az alkotmánykoncepció társadalmi vitájában aktívan vegyen részt. A Központi Bizottság a további vita alapjául egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, illetve a főtitkárnak a határozati javaslatra vonatkozó kiegészítéseit. sóit agrárpolitika egyrészt perspektívát, követhető programot, megújulást kínál, másrészt viszont ez a politika az élelmiszertermelés számára is igen kemény, erőfeszítéseket követelő munkát jelent - mondotta a KB titkára, majd azokra a kérdéskörökre hívta fel a Központi Bizottság figyelmét, amelyek a javaslatban újsze- rűek, meghaladják agrárpolitikánk eddig követett szellemét és gyakorlatát.- A termelői biztonság tehát alkalmazkodást, más felfogású struktúrapolitikát és új gyakorlatot igényel. Ez pedig egyes ágazatokban intenzív fejlesztéssel, másokban a termelés szinten tartásával, vagy éppen a kapacitások átmeneti vagy tartós szüneteltetésével, esetleg felszámolásával is jár - hangsúlyozta. Az agrárpolitika megújítása kölcsönösen összefügg a politikai-gazdasági reformfolyamattal. Csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom és a gazdaság egészében következetesen megvalósul a reform. Ugyanakkor a politikai, gazdasági reform sem bontakozhat ki az agrár- politika megújítása nélkül. Tervünk az, hogy egy olyan - az élelmiszergazdaság egy új, sikeres korszakának kibontakoztatását célzó - tézistervezettel jelenjünk meg a társadalom széles nyilvánossága előtt, amely alkalmas alapot nyújt a széles körű társadalmi vitához és ennek tapasztalatai felhasználásával a végleges tézisek kidolgozásához, a párt agrárpolitikai koncepciójának megismertetéséhez, elfogadtatásához és az érdekeltek mozgósításához. Mindezek érdekében célszerű, ha párton belül és az érintettek széles körű bevonásával sor kerül a tézis-tervezetek vitájára - mondotta végezetül a KB titkára. Javasolta, hogy a KB járuljon ahhoz is hozzá, hogy a tézistervezetet az élelmiszergazdaság ügyeivel foglalkozó olyan szervezetek is kapják meg, mint az érdekképviseleti szervek, az Országgyűlés illetékes bizottságai és agrárszekciója, az MTA és a MTESZ testületéi, bizottságai. Külön is fontosnak tartotta az agrár- értelmiség véleményének kikérését és megismerését, tapasztalatainak hasznosítását. A Központi Bizottság ma reggel 8 órakor az agrárpolitika megújítására vonatkozó előterjesztés vitájával folytatja ülését. PRÁGA - „Személy szerint a nyílt, tárgyilagos és konkrét eszmecsere mellett vagyok” - jelentette ki Ladislav Adamec csehszlovák kormányfő azokkal a levelekkel összefüggésben, amelyeket a kulturális és tudományos élet képviselői küldtek neki, kifejtve véleményüket a januári Vencel téri tüntetésekről. STOCKHOLM - A Dél-afrikai Köztársaság hivatalos jegyzékben elutasította, hogy Svédország is katonákat küldjön a namlbiai függetlenség megadását ellenőrizni hivatott ENSZ-csapatokba - jelentette be tegnap a svéd kormány egyik tisztviselője. Helsinkiben ugyanakkor bejelentették: felkérés érkezett Finnországhoz, hogy vegyen részt az ENSZ- erők tevékenységében. BUENOS AIRES - Paraguayban csak 1993-ra módosítják a Stroessner- diktatúra éveiben kidolgozott választási törvényt, és teszik majd lehetővé az ellenzék maradéktalan részvételét a választásokon - közölte Andrés Rodriguez tábornok elnök Euclides Acevedo ellenzéki vezetővel folytatott hét végi megbeszélésén. Acevedo szerint Rodriguez megerősítette az ország demokratizálására irányuló szándékát, és azt, hogy ennek érdekében'állandó kapcsolatban kíván maradni az ellenzékkel. MOSZKVA - Mihail Gorbacsov tegnap Kijevbe érkezett. Az SZKP KB főtitkára személyes tapasztalatokat kíván szerezni az ukrajnai átalakítás eredményeiről és nehézségeiről. *- A tavaly decemberi földrengés Örményországban körülbelül tizmilliárd rubeles kárt okozott. Ez derült ki egyebek között a Kaukázuson túli köztársaság tavalyi évéről tegnap közzétett statisztikai jelentésből. A természeti csapás Örményország területének mintegy negyven százalékát sújtotta. Ezen a területen hozzávetőleg egymillió ember él. Húsz városra és 342 falura terjedt ki a földrengés, amelynek következtében 58 falu teljesen megsemmisült. A halottak száma 25 ezer volt, a sebesülteké 19 ezer körül alakult. A köztársaság teljes lakásállományának 11 százaléka pusztult el. 130 iparvállalat lett működésképtelen, és súlyosan megsínylette a csapást 299 mezőgazdasági szövetkezet és állami gazdaság. BRÜSSZEL - Az Európai Közösségekhez tartozó tizenkét nyugat-európai ország összehangolt figyelmeztető diplomáciai intézkedésekkel válaszolt tegnap Khomeini ajatollah és az iráni hatóságok felszólítására, miszerint meg kell ölni Salman Rushdie angol állampolgárságú írót a „Sátáni versek” című - a síita vezető szerint az iszlám hitet sértő - regényéért. *- A belga rádió és televízió tegnaptól bekapcsolódott a halálra ítélt román falvak megmentésére irányuló belga „örök- befogadási" kampányba. A tévé naponta egyik műsora egy héten át az emberi jogok nemzetközi társaságának belga szekciója által elindított akcióval foglalkozik. Ennek lényege az, hogy (mivel a „testvérközségi” megoldás a román hatóságok magatartása miatt lehetetlen), a belga települések válasszanak ki egyet- egyet a lerombolásra kijelölt 8000 romániai -javarészt magyar lakta - falu közül, és egyoldalú döntéssel „fogadják örökbe”. BONN - Helmut Kohl kancellár és Margaret Thatcher miniszterelnök vezetésével a Bonn-London kapcsolatrendszer széles skáláját átfogó kétnapos véleményegyeztetés kezdődött Majna- Frankfurtban, kormányküldöttségek szintjén. A híres városházán folyó 19. nyugatnémet-angol politikai konzultáció egyik központi tárgyköre az NSZK területén állomásoztatott amerikai Lance-tipu- sú rövid hatótávolságú rakéták korszerűsítése. KABUL - Lemondott Mohammad Ha- szan Sark afgán miniszterelnök - jelentette tegnap több hírügynökség kabuli forrásokra hivatkozva. Hivatalosan eddig nem erősítették meg a hírt. A kormányfői tisztségből kilenc hónap után távozó Sark egyes hírek szerint „egészségügyi okokból” mondott le, mások viszont úgy tudják, megállapodott Nadzsibullah államfővel, hogy a vasárnap óta érvényben lévő rendkívüli állapot idején az elnök vezeti a kormányüléseket. Iványi Pál: Reform és agrárpolitika kölcsönösen összefüggenek
