Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA L 1989. február 21. KEDD XXXIX. évfolyam, 44. szám ÁRA: 4,30 Ft Kunkovács László képei (4. oldal) wmsm Összeült az MSZMP Központi Bizottsága Napirenden az alkotmánytervezet és a párt agrárpolitikája Sevardnadze, Arensz, Arafat Diplomáciai nagyüzem Kairóban Sevardnadze-Mubarak tárgyalások, Arens Kairoiran Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter egyiptomi hivatalos látogatásának első programjaként tegnap délben a heliopoliszi elnöki palotában tárgyalásokat folytatott Hoszni Mubarak államfővel a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, valamint a közel-keleti viszonyokról, az arab-izraeli konfliktus rendezésére vonatkozó elképzelésekről. E megbeszéléssel Sevardnadze kétségkívül közel-keleti kőrútjának egyik legfontosabb szakaszát kezdte meg: a fejlődő szovjet-egyiptomi viszony egyértelmű jele a 15 évi szünet után bekövetkezett mostani külügyminiszteri látogatás. Mose Arensz tegnap délután érkezett Kairóba 48 órás látogatásra, ahol Eszmat Abdel-Megid egyiptomi külügyminiszter fogadta. Az izraeli diplomácia vezetője tegnap és ma a kairói vezetőkkel és Mubarak elnökkel fog tárgyalni: a fennálló békeszerződés ellenére is meglehetősen fagyos izraeli-egyiptomi kapcsolatokról lesz szó, valamint a tabai földsáv tulajdonjoga feletti elhúzódó presztízsvita tisztázásáról. Az egyiptomi hivatalos személyek sorra üdvözölték a szovjet külügyminiszter kairói látogatását, melyben a szakítás állapota után az egyértelmű normalizálódás jelét látják. Egyiptom számára külön jelentősége van, hogy Kairóban sikerül létrehozni Sevardnadze találkozóit Mose Arensszel és Jasszer Arafattal - e lényeges tárgyalások felfogásuk szerint megerősítik az ország pozícióit a tervezett nemzetközi konferencia fogadására, hisz kizárólag Egyiptom az egyetlen olyan térségbeli állam, mely diplomáciai kapcsolatban áll Izraellel, jó kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval, az Egyesült Államokkal és a PFSZ-szel is. Kádár János elnökletével február 20-án összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MTI TELEFOTÓ) Kádár János elnökletével tegnap délelőtt 9 órakor - Jászai Mari téri székházában - összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülést megnyitó Kádár János saját egészségi állapotával kapcsolatban elmondotta: orvosi ellenőrzés mellett fokozatosan bekapcsolódhat a munkába, bár kézműtétjét még utókezelés követi. Igaz, egy ideig nem tudott részt venni a Központi Bizottság munkájában, de kijelenti: a májusi pártértekezlet határozataihoz tartja magát minden vonatkozásban, sa testület minden döntését kötelező érvényűnek tekinti magára nézve. A Központi Bizottság ezt követően döntött az ülés napirendjéről: 1. Tájékoztató az új alkotmány koncepciójáról - előadó: Fejti György; 2. A párt agrárpolitikájának megvitatása - előadó: Iványi Pál; 3. A városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb tapasztalatairól készített jelentés megvitatása - előadó: Lukács János; 4. Személyi kérdések. Ezután Fejti György, az MSZMP KB titkára tartotta meg előadói beszédét. Fejti György: Az alapkoncepció épít a magyar jogtörténet és államszervezet értékeire Tolna megyei képviselőcsoport Eles viták a tervezett közös világkiállításról Bevezetőben hangsúlyozta: hosszas szakmai-tudományos előkészítő munka után készült el az alkotmány szabályozási koncepciója. Az elnöki rendszer kérdését érintve hangsúlyozta: amennyiben ebben születik döntés, akkor az elnök feladat- és hatáskörét nagyon aprólékosan végig kell gondolni, illeszteni kell a parlament, illetve a kormány szerepéhez. Felvetődött, hogy milyen legyen az alkotmány viszonya a magyar és a nemzetközi, ezen belül is főleg az európai alkotmányfejlődéshez. Az 1949-es alkotmány Milyen helyi, újszerű érdekképviseleti formákat alakíthatnak ki a német nemzetiségiek a községekben? Melyek azok az alapvető elvi-tartalmi kérdések, amelyeket képviselniük kell? Minderről a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságá székházában, Szekszárdon tanácskozott a Magyarországi Németek Szövetsége megyei munkacsoportja, amelyen a szervezeti kérdéseket boncolgatva példának hozták fel a bonyhádi nemzetiségi bizottság munkáját, de példaértékűnek tekintették a paksi városvezetési modellt is, ahol maga a városi tanács elnöke vállalta bizonyos értelemben szakítást jelentett az ezeréves magyar államiságnak - és főleg a magyar alkotmányjogi fejlődésnek - a tradícióival, mind pedig a polgári alkotmányjog egy sor azóta is időtállónak bizonyult alapelvével és tételével. Az a javaslatunk, hogy ezt a megszakítottsá- got meg kellene szüntetni. Ezért az alap- koncepció épít a magyar jogtörténet és államszervezet értékeire, így például az államiság szerepére a nemzet fennmaradásában, valamint az önkormányzati alapelvre. De épít a polgári alkotmányjog magára az érdekképviseletet. Ez utóbbi bizonyíték arra is, hogy sokféle célhoz vezető forma választható. A vita programadó szándékot, a különböző formák - klub, baráti kör, egyesület - iránti fogékonyságot, kezdeményező kedvet tükrözött. Mint azt Vida Jánosné, a szövetség megyei csoportjának elnöke vitaindítójában kifejtette,'túl a formákon, meg kell határozni, meg kell fogalmazni azokat a gondokat, törekvésekét is, amely az önszerveződés, az érdekképviselet tartalmi kérdéseit adja. (Cikkünk a 3. oldalon) progresszív vonulatára is. Az ezeréves magyar államiság és a jogfolytonosság tükrözését mindenekelőtt a preambu- lumban szeretnénk megoldani. Ugyanakkor fel kell lépnünk egy újabbkeletű diszkontinuitás veszélyével szemben. Ma forgalomban vannak olyan nézetek, amelyek az 1948-49 utáni időszakkal kívánnának szakítani és ennek a kiiktatását szorgalmazzák. Ez mind politikailag, mint történetileg teljes mértékben elfogadhatatlan - hangsúlyozta, s felhívta a figyelmet: egy egyelőre csak szűk körben jelentkező, de figyelemre méltó aggodalomra, hogy az alkotmány-előkészítés során nem áll- e fenn egy csendes polgári restauráció veszélye. Ilyen veszélyektől én nem tartok - tette hozzá, bár kétségtelenül léteznek olyan nézetek, amelyek úgy fogalmazhatók meg, hogy a szocializmusnak nincs jogi tartalma, ezért ezt a fogalmat mellőzni kellene vagy lehetne az alkotmányból. Forgalomban vannak olyan nézetek is, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedésről szóló tételrendszer valamiféle sztálini koncepció kövülete, amit szintén ki kellene hagyni az alkotmányozási folyamatból. Ezekkel a nézetekkel vitába kell és lehet szállni. Egyértelművé kell tennünk, hogy az új alkotmánynak Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként kell definiálnia. (Folytatás a 2. oldalon.) Az iráni államfő Belgrádban A jugoszláv államelnökség meghívására tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Ali Hamenei iráni elnök. Személyében az iszlám köztársaság elnöke először tesz látogatást nemcsak Jugoszláviában, hanem egyúttal európai országban is. Útjára Ali Akbar Velajati külügy-, valamint Mohammad Dzsavad Iravani gazdasági és pénzügy- miniszter is elkísérte. A látogatástól Belgrádban elsősorban a kétoldalú gazdasági együttműködés fellendítését várjak. Raif Dizdarevics, a jugoszláv államelnökség elnöke és Hamenei tegnap délután megkezdődött tárgyalásainak napirendjén a bilaterális kapcsolatok fejlesztésén kívül időszerű nemzetközi kérdések is szerepelnek, köztük az el nem kötelezett országok ez év szeptemberi belgrádi csúcstalálkozójának előkészítése, az iráni-iraki béketárgyalások stb. Az Országgyűlés soros ülésszakára való felkészülés jegyében adtak egymásnak találkozót tegnap délután megyénk országgyűlési képviselői. A HNF Tolna Megyei Bizottságán tartott ülésen Bozsó Jánosné csoportvezető köszöntötte a megjelenteket, majd meghívott szakértők tartottak tájékoztatást azokról a fontosabb témakörökről, melyek szerepelni fognak az országgyűlésen. Dr. Fekete Zsuzsa, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetője a sztrájkjoggal kapcsolatos néhány kulcskérdésre tért ki. Bár hazánk csatlakozott a munka- beszüntetésre vonatkozó ENSZ-alapok- mányhoz - azt 1976-ban ki is hirdették Magyarországon - mégis, annak részletes szabályozása az utóbbi időkben merült fel igényként. A sztrájk csak tünet - hangzott el a megbeszélésen -, melynek túl részletes jogi szabályozása nem lenne célszerű. Kiemelten került szóba a szolidaritási sztrájk, azaz a gazdaságilag nem jelentős, de a követelés szempontjából jogosnak tartható munkabeszüntetés támogatása. Annyi bizonyos - állapította meg a résztvevők helyeslése mellett az előadó -, hogy ez a törvénytervezet, pontosabban annak megvitatás utáni elfogadása szerteágazó feladatokat ró minden gazdasági egységre. Sokkal élesebb reagálásokat váltott ki a következő, az 1995-ös bécs-budapes- ti közös világkiállítás fontosságát részletező tájékoztató. Palkó Péter, a Fővárosi Tanács külügyi igazgatója felsorolta mindazon előnyöket, melyeket a nagy formátumú rendezvény jelentene hazánk számára. A hat hónapos időtartamú kiállítás - Palkó Péter szerint - megyénknek is számottevő hasznot hozna. Nemcsak a szálláslehetőségek tekintetében - 15 millió látogatót várnak - hanem a hagyományos vadászat, mint valutatermelö ágazat fejlesztésében, az atomkutatáshoz kötődő nemzetközi konferenciák ösz- szehívásában, testvérmegyei-városi kapcsolatok kialakításában. A képviselők fenntartásaik hangoztatásakor többek között rámutattak arra, hogy Tolna megye nem egy helyen meglehetősen elmaradott infrastruktúrával rendelkezik, nem is beszélve a tőlünk keletebbre található vidékekről. Ha egy család fünek-fá- nak tartozik, s emellett rengeteg más gond is van, nem biztos, hogy hatalmas lakodalommal kell ezt megünnepelni - fogalmazott szemléletes módon az egyik hozzászóló. Ennek az óriási beruházást igénylő világkiállításnak az ötlete a lehető legszerencsétlenebb pillanatban merült fel - tették hozzá többen is, s ebből a nézőpontból szemlélve kérdőjelek merülnek fel az erkölcsi nyereséget, a tekintélyerősödést illetően. A képviselők végezetül véleményt cseréltek az ugyancsak aktuális alkotmánykoncepcióról.-szá-smA nemzetiségi érdekek mindennapi fórumáért Akik márciusban bennünket képviselnek az Országgyűlésen