Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
8 - TOLNATÁJ 1989. február 18. Lövegkészítő üzem nagy hőmérsékleten lepárolt kokszot alkalmazott. A technika fejlődése szempontjából rendkívüli fontossága volt a vas megmunkálásának, ami a 16. és 17. században még kis műhelyekben történt. Bemutatunk a 16. század második feléből egy lövegkészítő üzemet és egy 17. századbeli kovácsműhelyt. KOVÁTS ANDOR A vaskohászatot a haditechnika fejlődése fejlesztette ki, mert az állandó háborúskodás egyre több és egyre finomabb megmunkálású lövegeket követelt meg. Jelentős fejlődést jelentett Abraham Darby (1711-1763) angol vaskohász új eljárása, aki a vasgyártásnál az addig használt kőszén helyett a kőszénből Gondolatok Az olimpiai játékokon hiányzik egy fontos sportág: a gondolkodás sportja. Az ókori istenek az Olimpia csúcsára mentek fel, a modern olimpikonok csak egy faemelvényt másznak meg. * Ha összeszámoljuk valamennyi sportbetegséget, arra az eredményre jutunk, hogy a nem sportolók nagyon egészségesek. (Gerlind Fischer-Diehl) * Azok, akik a haladást csak a mozgás kedvéért akarják, úgy tűnnek a szememben, mint azok a sofőrök, akiknek a kocsijában van motor, de nincs kormánykerék. (John B. Priestley) Miért „mászkál” a mágnesesség?- Új szemszögből magyarázzák amerikai tudósok az Északi-sark mágnesességének titokzatos vándorlását. Raymond Jeanloz, a Berkeley-ben lévő Kalifornia Egyetem geofizika-professzora szerint a jelenség megfejtése valószínűleg több ezer kilométer mélyen rejtőzik a Föld felszíne alatt, bolygónk kémiailag . legaktívabb régiójában. Már 1200 évvel ezelőtt felfigyeltek arra, hogy periodikusan „elmászkál” az Északi-sark mágneses erejének középpontja és eltérítgeti az iránytűket, s emiatt a térképek pontatlanabbnak bizonyulnak. Évtizedenként átlagosan egy fokkal kellett - vagy kellett volna -jjjrarajzolni az atlaszokat, amelyeknek mondhatni sarkköve az Északi-sark. Más dolog azonban a jelenség észlelése, és más a megfejtése. Jeanloz és maroknyi csapata laboratóriumi körülmények között olyan magas hőmérsékletet és nyomást teremtett, amely a Föld szilárd köpenye és a folyékony mag „találkahelyén” uralkodik 2900 kilométer mélyen. Lézersugárral csaknem 10 ezer Celsius-fokra hevitettek a földköpenyt 680-2900 kilométeres mélységszeletben jellemző kőzetmintákat - kristályos szerkezetbe rendeződött magnéziumot, vasat, szilíciumot és oxigént -, továbbá folyékony vasat és két gyémánt között a Föld felszínén uralkodó nyomásnál 1 milliószor nagyobbnak tették ki a kis „boszorkányfőztöt”. A kísérlet azt sugallta, hogy a köpeny legalsó rétege, az izzó kőzet élénk kapcsolatban van a folyékony, és rendkívül forró vasmaggal. Ez utóbbi vasban gazdag elegyet fecskendez a kőzetrétegbe. Az érc idővel beágyazódik a repedésekbe, s mivel nem mindig ugyanoda, eltéríti a mágneses erővonalakat. Ez a jelenség lehet az oka annak is, hogy a Föld egész felszínén mérhetően változékony a mágnesesség ereje - vallják az amerikai tudósok. A kísérlet valamelyest megmagyarázta azt is, hogy míg a szeizmikus hullámok a Föld belsejéből kiszámítható rendszerességgel érkeznek a felszínre, a mag és a köpeny találkozásából indulók szétszóródnak és a legszokatlanabb irányokban terjednek tova. Jeanlozék tehát kiléptek a magból. A régebbi, és ez idáig uralkodó magyarázat szerint ugyanis a Föld magján belül lejátszódó változások okozzák a mágnesesség rapszodikusságát. A Kalifornia Egyetem tudósai remélik, hogy kísérletük révén sikerül közelebb kerülni annak megfejtéséhez is: miért változik meg néhány évmillió alatt a Föld mágneses mezője, olyannyira, hogy alig lehet ráismerni. Az agysebészet útja ■ A Memorial Medical Center orvosa bemutatja a robotkart Megbízható régészeti leletek tanúsítják, hogy koponyaműtétet (kopo- nyalékélést) már több ezer évvel ezelőtt is végeztek emberen. A féltett agyhoz azonban csak száz évvel ezelőtt mertek nyúlni a sebészek. Az első agyműtétnek nevezhető beavatkozást 1884-ben végezték Angliában. Egy fiatalember agykérgében diónyi nagyságú betokosodott tályogot nyitottak meg. A műtét után ugyan a beteg három hét múlva meghalt, mégis sikeresnek mondható ez az első agyi beavatkozás, mert biztatást adott további próbálkozásokra. A példa nyomán a világ egyre több helyén kezdtek kísérletezni agyműtétekkel. A műtéteket eleinte agysérülések ellátása, vérömlenyek eltávolítása, idegen testek kivétele, tályogok megnyitása, tömlők le- bocsátása céljából végezték. Később egyre több okból, egyre „mélyebbre” nyúltak az agyhoz - sikerrel. Térszűkitö daganatokat távolítottak el, veszélyes ér- tágulatokat szüntettek meg, vízfejet csapoltak le, fájdalmat vezető idegpályákat vágtak át stb. A biztató eredményekben - a merészségen, a tapasztalatszerzésen és a végrehajtás finomodásán kívül - az agy irányítóközpontjának mind behatóbb anatómiai, élettani megismerése és ezáltal a diagnosztizálás lehetőségének növekedése is jócskán hozzásegített. Igazán jó eredmények azonban még így sem születtek, mert akkoriban még nem tudtak úrrá lenni az agyműtétek kísérő szövődményein: a csillapíthatatlan vérzéseken (a puha agyállományban nem tartanak jól a fonalas lekötések), a műtéti sokkon, a vizenyős beduzzadáson és a mindig leselkedő fertőzésen. E veszélyek felismerője és az ellenük való küzdelem neves kezdeményezője Harvey Chussing amerikai sebész volt, aki már nem a szokásos sietséggel végezte műtétéit, hanem lassan, kíméletesen, lépésről lépésre haladva előre. A kóros elváltozásokat nem ujjával, hanem finom műszerekkel körüljárva távolította el. A nagyobb agyi vérzéseket finom ezüstkapcsokkal, a róla elnevezett klip- rekkel fogta le, a kisebbeket forróvizes öblítéssel csillapította, a koponyacsont vérző helyeit pedig meleg viasszal tömte be. A koponyacsontot sem durván, vésővel vágta, hanem kis lyukakat fúrt, és azokat finom fűrésszel összekötve nyitotta meg. Most arról érkezett hír Kaliforniából (USA), hogy sikeresen alkalmazták a robottechnikát az agysebészetben. Az Unimate Puma-250 típusú robot segítségével pontosan megállapítható a daganat helye, nem kell apró lyukakat fúrni a koponyán szövettani vizsgálat céljából. A műszer alkalmazása ötről egy napra rövidíti le a kórházban töltendő időt. A hét karikatúrája 6- /Vrv-------- Hurrá, létezik Földön kívüli élet! ÍGY KELL SEGÍTENI VÍZSZINTES: 1. Tudatzavar. 8. USA-állam, fővárosa Montgomery. 15. Miként lehet segíteni az elmaradott országokon? A válasz első része (zárt betűk: H, D, E). 16. Férfinév. 17. Nagy tó Botswanában. 18. Gyakorító képző. 20. Neurális. 21. ...Tamiroff (oroszszármazású amerikai filmszínész). 22. Peter Falk alakította egy tévésorozatban. 24. Kiejtett betű. 25. A régész öröme. 27. Karnagy és zeneszerző (József, 1927-). 28. Sziget az Ír-tengerben. 29. Tova. 30. Katonai egység. 32. Lőfegyver tartozéka. 33. Medve A dzsungel könyvében. 34. Sztereó lemezek márkajelzése. 36. Az Édentől keletre c. film rendezője (Elia). 37. Az egerek itatása. 38. Neves békéscsabai nyomdász. 40. Elavult színdarabra is mondják. 41. Ez volt Ba- tu kán. 42. Költő, a munkásmozgalom mártírja (Imre, 1904-1942). 43. Szakszervezeti bizottság. 45. Kelta eredetű női név. 46. Római szám. 47. Ha nem bántják, bevonja a bútort. 49. Biztató szócska. 50. Az olasz pénz rövidítése. 51. Teljesen eltakar. 53. Indiában és Dél- Amerikában honos páratlan ujjú emlős. 55. Klasszikus kötőszó. 56. Disznót ölet. 57. Nyelvész, akadémikus (Dezső, 1886-1973). 58. Útonálló teszi. 60. A cseh drámairás atyja (Josef Kajetán, 1808-1856). 61. ...-fecsi (tartalmatlan beszéd). 62. Hasonló. 66. Megment a halál torkából. 67. Érzékiség. FÜGGŐLEGES: 1. Évkönyv. 2. A válasz második része. 3. Zománc. 4. Bátortalan. 5. Római szám, a fele és a századrésze. 6. Középen kiég! 7.... háza (egykori menhely). 9. A mélybe. 10. Máshollét. 11. Ez a rendszer végsőkig kihasználta a munkaerőt. 12.Avizsz. 1. eleje. 13. A válasz harmadik, befejező része. 14. Arius követője. 19. A Kaspi-tenger körül elterülő, főleg sztyeppés terület. 23. Harap. 26. Elfed. 28. Neves énekes színész (Gábor). 31. Cseh férfinév. 33. Képes. 35. Nyolcpontos nyomdai betű. 37. Lengyel város a Gdanski-öbölben. 39. Az ügyész képviseli. 40. Azonos betűk. 41. Színültig tölt. 42. Résen át néz. 44. Erdei lednek. 46. Tolsztoj személyneve. 48. Kihallgatás. 51. Jegy nélkül megy be. 52 Svédország miniszterelnöke volt. 54. Tintafolt. 56. Szerep Mascagni Parasztbecsület című operájában. 59. A légnyomás mértékegysége. 61. Felis ... (oroszlán). 63. A gallium vegyjele. 64. B. R. 65. Európa-kupa. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 15., a függőleges 2. és 13. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségének elmére: 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3., Pf: 71. Beküldési határidő: február 24. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A február 4-i keresztrejtvény helyes megfejtése a következő: Az én szívem nagyon árva ha egy napig nem láthatlak. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Szekeres Jánosné 7100 Szekszárd, Kilátó u. 43., Pusztai András 7090 Tamási, Szabadság út 41., Vecsei Józsefné 7130 Tolna, Garay u. 30., Borsi Ferencné 7191 Hőgyész, Petőfi u. 47., Könyves János 7102 Szekszárd, Pf. 512. Vasgyártás
