Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

MA Hét végi 1989. február 18. SZOMBAT beszélgetés XXXIX. évfolyam, 42. szám (Tolnatáj 2. oldal) ÁRA: 5,30 Ft Jogásznap Szekszárdon A jog szerepe a társadalmi reformfolyamatban rülő szekszárdi jogásznap, melyet idén külön tartalommal töltenek meg a jogál­lamiság elérése érdekében tett erőfeszí­tések - mondta tegnap délelőtt, a régi megyeháza dísztermében a rendezvény megnyitóján dr. Molnár István, a Tolna Megyei Bíróság elnöke. A termet zsúfolá­sig megtöltötték a nagyobbrészt Tolna megyei, de Dél-Dunántúl egyéb megyéi­ből is érkezett jogászok, akik figyelme­sen hallgatták előbb dr. Nagy Lászlónak, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárának szavait, majd dr. Kulcsár Kálmán akadé­mikust, igazságügy-minisztert. Kulcsár Kálmán „A jog szerepe a tár­sadalmi reformfolyamatban” címmel tar­tott előadást. A jog és a reformok közötti összefüggés vizsgálatát valahol ott kell kezdeni, hogy a társadalmi változásokat a jog csupán regisztrálja-e, vagy elő is segíti - mondta bevezetőjében. Minden, reformmal kapcsolatos jogalkotás sorsa pedig attól függ, hogy a reformok mennyire indokoltak, kiterjednek-e a tár­sadalmi viszonyok összességére és ra­(Folytatás a 2. oldalon.) A jogászok együttműködésének de- zásának elősegítésére is jó a már évek monstrálására, új megoldások alkalma- óta hagyományosan megrendezésre ke­Tolnáról kivonul két zászlóalj írásunk lapunk 2. oldafáTr'’*'’* "" r IIT1 ' Grósz Károly Jugoszláviába utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a közeli napokban határ menti baráti találkozóra a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba utazik. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Balogh Sándor 1956-ról Felkelés, ellenforradalom, esetleg for­radalom? Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója az első változat mellett tette le a voksát, hangsúlyozva, hogy nyilvánvalóan mű­ködésbe léptek az ellenforradalmi ele­mek is. írásunk a 3. oldalon. Straub F. Brúnó fogadta a kolumbiai külügyminisztert Straub F. Brúnó államfő a Parlamentben fogadta Julio Nondono Parades kolum­biai külügyminisztert, aki magyar kollegája meghívására tartózkodik hazánkban (MTI TELEFOTÓ) I „Mélyül a szakadék vezetők és vezetettek között” Szilágyi Jánost, a megyei pártbizott­ság tagját a mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezetben kerestem föl. ö jöttömre nem vette elő a papírjait, amiből a pb-ülésen fölolvashatta volna monda­nivalóját, nincs neki ilyen. Nem is volt, mi­vel nem akart fölszólalni, csak az ott el­hangzottak késztették arra, hogy mégis elmondja véleményét. Nincs is rá szük­sége, anélkül is kitűnően beszél, nem kell biztatni. Mint mezőgazdasági fizikai dolgozó érzi, hogy az agrárágazatra nehezedő terhek már-már elviselhetetlenek, s mint aki hosszú évek óta megyei pártbizottsá­gi és pártvezetőségi tag, régebben pedig KISZ-titkár volt, látja a dolgok miértjét is. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a mező- gazdasági kormányzatnak a jelenlegi helyzeten változtatnia kell, különben élel­miszerellátási gondok állhatnak elő. Sok helyen állóalapokat számolnak föl, parla­gon hagynak földeket, a szabad pénze­ket fejlesztés helyett bankba teszik, ka­matozni... (Folytatás a 3. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága február 20-ára, hétfőre összehívta a Központi Bizottság ülését. Atanácskozáson az új alkotmány koncepciójáról szóló napi­rend előterjesztője Fejti György, a KB titkára. Iványi Pál, a KB titkára ismerteti az agrárpoliti­ka megújítására vonatkozó tervezetet. A váro­si és a megyei pártértekezletek, illetve pártbi­zottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól készített jelentés előadója Lukács János, a KB titkára lesz. Mint ismeretes, a hatályos alkotmány felül­vizsgálata - összhangban az 1988. májusi pártértekezlet határozatával - megtörtént, és elkészült az új alaptörvény szabályozási kon; cepciója is. A Központi Bizottság elé kerülő anyag indítványozza: az okmány szögezze le a történelmi folytonosságot a magyar társa­dalom legutóbbi 40-45 évének eredményeit és azt hogy Magyarországon továbbra is szocializmus épül. Az emberi és az állampol­gári jogok, illetve kötelességek hangsúlyo­zottan szerepeljenek az alaptörvényben. Az agrárpolitika megújításának javaslata az elmúlt évtizedek eredményeire, értékeire és tapasztalataira támaszkodik. A magyar gazdasági reformfolyamat felgyorsításához való szerves kapcsolódás elodázhatatlanná teszi az agrárágazat helyzetének áttekintését és a szükséges változások, a megújulás kez­deményezését A javaslat szerint a Központi Bizottság ál­lásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, a tudományos és az érdekképvise­leti szervek, fórumok véleményét is. Atestület - a viták tapasztalatait is figyelembe véve - még ebben az évben ismételten napirendre tűzi az agrárpolitika időszerű kérdéseit A városi és a megyei pártértekezletek, vala­mint pártbizottsági ülések politikai tapaszta­latairól szóló előterjesztés hangsúlyozza, hogy ezeket a tanácskozásokat új munkastí­lus, teljes nyíltság és demokratikus eljárási megoldások jellemezték. Ajelentésarra isfel­hívja a figyelmet hogy az elhúzódó viták köny- nyen előidézhetik a pártmozgalom befelé for­dulását egy olyan időszakban, amikoréppen a társadalmi folyamatokra való gyors és min­dennapi reagálás a párt egyik fő célja. A Központi Bizottság napirendjén személyi kérdések is szerepelnek. (MTI) (Az előterjesztések rövidített szövege a 3. oldalon.) A terv teljesült, a település nem fejlődött Aligha van megyénknek olyan, véle­ményét elmondani képes lakója, aki tö­kéletesen meg lenne elégedve lakóhe­lyén mindennel. Ki gyermekeinek szeret­ne tágasabb óvodát vagy jobban fölsze­relt iskolát, ki orvosi műszereknek, sőt, magának az orvosnak látja hiányát, ki az egészségtelen ivóvíztől, a munkahely­hiánytól, a rossz minőségű utaktól szenved. A legtöbben tudjuk azt is, hogy mindezekben - ahogy hivatalosan mondják; a településfejlesztésben s az ehhez forrásokat biztosító tanácsi költ­ségvetésben - belátható időn belül lé­nyeges, kedvező változásra nem számít­hatunk. Bár kétségtelenül tudja ezt min­den megyei tanácstag is, a VII. ötéves terv kihirdetésétől napjainkig eltelt időszak jelentős társadalmi-gazdasági feltétel­rendszerbeli változásai miatt mégis szükségét érezték az 1986 óta végzett te­rület- és településfejlesztés áttekintésé­nek. (Folytatás a 4. oldalon.) Kaput nyitni Európára Németh Miklós megnyitotta a Nemzetközi Bankárképző Központot Avatóünnepséget tartottak pénteken a magyar-francia együttműködéssel ala­kult Nemzetközi Bankárképző Központ Kft várbeli székházában. Az intézményt 29 részvényes alapította, 130 millió fo­rintnyi alaptőkével. Az ünnepségen elő­adást tartott Németh Miklós, a kormány elnöke. Bevezetőben szólt arról: bizakodással tölti el, hogy a múltat ítélőszék elé idéző, fájó sebeket feltépő és bizonytalanságot tükröző, néha viharosan kavargó közéle­tünkben most olyan eseményen vehet részt, amely a stabil fogódzót, a tartós ér­tékek érvényesítését és vállalását is jel­képezi. Biztató továbbá, hogy vannak olyan markáns erők, amelyek a maguk területén a siker ígéretével járulnak hoz­zá egy eltorzított ideológián alapult téves pálya helyreigazításához. Olyan pálya kialakításához, amely visszavezet a szer­ves fejlődés útjára, és kaput nyit Európá­ra. Sokan gondolják úgy, hogy a fejlődés fő irányától Kelet-Európa a második vi­lágháborút követően kanyarodott el. Aki azonban a történelmet és különösen a gazdaságtörténetet tanulmányozza, bi­zonyságot nyer arról, hogy ez már sokkal korábban megkezdődött. A világtól való Németh Miklós a kormány nevében köszönti a megje­lenteket (MTI TELEFOTÓ) rületekkel.” Ezzel a tétellel nemcsak az a baj, hogy téves, hanem az is, hogy olyan szocialista gyakorlat forrásává vált, ame­lyet ha tovább folytatunk, akkor a modern ipari világ ellenpontja leszünk. A felzár­kózás szándékával nekünk is követnünk kell a modern ipari világ fejlődési irányát; növelni kell a szolgáltatások súlyát, alkal­mazottainak számát, és ösztönözni kell az értéktermelési folyamatok eltolódását a fizikai munkától a szellemi munka felé. A bankszakma helyének és presztí­zsének felértékelődése ebből a történel­mi látószögből is elkerülhetetlen szüksé­gesség. A modernizáció pénzügyi intéz­ményi feltételeinek megteremtésében az elmúlt néhány évben három kiemelke­dően fontos lépést tettünk. A 80-as évek elején, mintegy négy évtizedes szünet után ismét lehetővé vált értékpapírok ki­bocsátása és forgalmazása. Ennek - a tőkeáramlás felgyorsításán kívül - ki­emelkedő szerepe volt abban, hogy rá- (Folytatás a 2. oldalon.) elzárkózásunk és el­zárásunk csak súlyo­sabbá tette a követ­kezményeket. Ez olyan tény, ami nem könnyíti, hanem ne­hezíti a visszakanyarodás történelmi lép­tékű feladatának megoldását. S azt igényli, hogy erőinket ne szétforgácsol­juk, hanem összefogjuk; és összefogjunk mindazokkal, akik ebben, az összeuró­pai fejlődési folyamat sikerében érdekel­tek. Vissza akarunk kerülni a fő útra, és keressük az odavezető ösvényeket. Ami­hez el szeretnénk jutni, az a modern jog­állam, a plurális politikai intézményrend­szer keretében jól működő demokrácia, a hatékony, vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság. Ez utóbbi irányába már régebben is tettünk - némileg tétova - lé­péseket. Ezután hangsúlyozta: Nálunk évtize­deken keresztül ismételgetett tétel volt: „Az anyagi termelés a nemzeti jövedelem növelése révén teremti meg a pénzesz­közöket az oktatás, a kultúra, a művelő­dés, a tudomány, az egészségügy támo­gatásához. Először tehát a gazdasági termelő szférát kell rendbe tenni, s majd utána foglalkozhatunk a nem termelő te­Dr. Kulcsár Kálmán a jog és a társadalmi reformfolyamatok kapcsolatáról tartott előadást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents