Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

1989. február 17. 2 KÉPÚJSÁG Pozsgay Imre Tolna megyében Politikai modellváltásra van szükség (Folytatás az 1. oldalról.) ról is, hogy Csernobil után a világ atom­erőművei egy olyan információszerveze­tet hoztak létre, amelyben egymás között nem szerepel semmilyen titok. Ennek a szervezetnek Párizsban, Tokióban, Moszkvában van egy-egy központja, At­lantában pedig a főközpont. Minden nap értesítik egymást az üzemmenetről, vagyis ez azt jelenti, hogy a Paksi Atom­erőmű Vállalat „postafiókkal” rendelke­zik Atlantában. A rövid ismertetők után Pozsgay Imre gratulált a hozzá hasonló, atomenergiát nem ismerő, a szorongásos állampolgá­rok nevében a jól végzett munkához. Ezt követően a vendég és kísérete a pár hete működő szimulátort tekintette meg, ahol egy jelentős üzemzavart - bloWtkiesést - imitáltak. Donkó András, az oktatási központve­zetője ismertette meg a speciális oktatási rendszerrel Pozsgay Imrét. Elmondta, hogy minden egyes dolgozójuk évente akár többször is megfordul itt, tanul és vizsgázik, hogy munkáját zavar nélkül vé­gezhesse el. Kellemes színfoltja volt a látogatásnak, amikor is az atomerőmű televízió stúdió­jában a pécsi Pannon Krónika részére készítettek interjút a Politikai Bizottság tagjával. Az itt elhangzottakból csak egyetlen egy kérdést ragadunk ki: a vidé- kiség megítélését. Válaszában elmondta Pozsgay Imre, hogy Magyarországon a lakosság egyötöde él a fővárosban, ami rossz egyensúlyt teremt az országban. Változtatni kell a torz bürokratikus tele­püléspolitikában. Ennek vannak pozitív jelei is. 1983-tól jelentős koncepcióvál­tás jelent meg: melynek az a lényege, hogy civilizált életlehetőség legyen az or­szágban mindenhol. - Ma még tudom, ez csak óhaj. De mégis tovább kell folytatni ezt a munkát. Egyértelmű, hogy ezen a 93 ezer négyzetkilométeren minden tal­palatnyi helynek olyannak kell lennie, hogy az lakható legyen. Fel kell értékelni a szellemi ipunkát Az oktatási központ megtekintése után a vállalat vezetőivel, munkatársaival talál­kozott és váltott eszmét Pozsgay Imre. A kérdések zömében a gazdaság volt fö helyen, a műszaki értelmiség helye és szerepe, a reform tovább folytatásának lehetősége. Válaszában többek között arról beszélt Pozsgay Imre, hogy Kelet-Európa ma a világ válságövezete. Éppen ezért modell­váltásra van szükség: a sztálinizmus le­váltására. Ez alapvetően gazdasági ér­dek is, mivel a sztálini modell erőforrása­ként kizárólag az élőmunka szerepelt, a parasztság megnyomorításával, hogy ez az élő munkaigény kielégíthető le­gyen. Azért említette ezt sztálini modell­nek, mert Lenin valójában árutermelő társadalmat akart kialakítani. Ezt a sztálini modellt rá erőltették a kelet-európai szocialista országokra. Ebből következik, hogy a politikai rend­szerben rejlenek azok az okok, amelyek miatt ezekben az országokban a gazda­sági kényszer és nem gazdasági tör­vényszerűség uralkodik. Tizenöt éve azt a lehetőséget is elszalasztottuk, hogy nem a fejlett országokhoz mértük ma­gunkat, hanem a peremre szorult gazda­ságokhoz, amelyek mára felzárkóztak. Sajnos, többször is voltunk abban a hely­zetben, hogy kijavíthassuk ezeket a hibá­kat, de mégis más döntések születtek. 1973 decemberében tudtuk az olajár- robbanás hatásait, a cserearányromlás veszteségeit és mégis azt mondtuk, hogy ide nem gyűrűznek be a válságok és to­vább csináltuk rosszul azt, amit koráb­ban. Az egyik hozzászóló a pártegységről azt állapította meg, hogy az MSZMP két rétegre tagozódott: hivatásosokra és az amatőrökre. Pozsgay Imre válaszában ezzel egyetértett és hangsúlyozta, hogy ez általában a tömeg pártokban jön létre, különösen a versenyhelyzet nélkül mű­ködő pártoknál. Ebből kell kiszabadulnia az MSZMP-nek is. A szakadás a vezetés és a párttagság között megvan és e között az apparátus, mint a partra vetett hal, vergődik. Biztos, hogy kijózanító és gyógyító lesz az a versenyhelyzet, ami a többpártrendszerrel jön. Ez összerende­zi a vezetést és a tagságot is. Több szó esett az eszmecserén a szel­lemi munka felértékeléséről. Példaként említette, hogy a fejlett országokban a szellemi munka növekvő szerepe járult hozzá a gazdasági fellendüléshez. Az Amerikai Egyesült Államokban az összes munkát vállaló 70 százaléka szellemi dol­gozó. Az USA-ban a most felnövő kor­osztályok 47 százaléka egyetemre megy. Ez a Szovjetunióban 20 százalék, Ma­gyarországon csak 9 százalék. Mindenki elfogadhatja, hogy ez a fejlődésünk gátja is egyben. El kell jutnia oda a magyar tár­sadalomnak, hogy felértékelődjön a szellemi munkai Demokrácia az, hogy nem félni Szekszárdon, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán találkozott Pozsgay Imre a megyei intézmények vezetőivel, az egészségügy, a műszakiak, a bíróság és az ügyészség, valamint a tömegszerve­zetek képviselőivel. A vita lényeges kérdéssel kezdődött. A világon mindenütt a kormányzó párt részt kíván venni a gazdaság irányításában. Nálunk ma arról beszélünk, hogy a párt vonuljon ki a gazdaságból. Nem ellent­mondás ez? Pozsgay Imre visszakérdezett: miért kormányozhatatlan ez az ország? Mert a valóság és a szándék nem egyfelé mo­zog. Éppen ezért küszködik válsággal valamennyi kelet-európai szocialista or­szág. Az a baj, hogy a szocializmus ne­vében majdhogynem teljesítményellenes helyzetet hozott létre az általunk kö­vetett modell. Aki ezt nem veszi észre és nem néz szembe a tényekkel, az árt a szocializmusnak. Lenin megállapítása, hogy a konkrét helyzet konkrét elemzé­sét kell elvégeznünk. Ez a mi feladatunk is. Erre kell programot alkotnunk. Hang­súlyozta Pozsgay Imre, hogy a térség­ben nem a szocializmus került válságba, hanem a szocializmus nevében uralkodó és dolgozó sztálinizmus. Visszatérve az eredeti kérdésre: az MSZMP-nek más módon kell részt vennie a gazdaságban. Meg kell szabadítani a gazdaságot a béklyóitól. A tervszerűség nevében kvá- zigazdaságot hoztunk létre, kikapcsoltuk a tulajdon, a piac, és az árutermelés moz­gató rugóit. Ha ezt újból vissza tudjuk kapcsolni, akkor a gazdaságban más lesz a helye és szerepe a pártnak is. Az egyik hozzászóló érdekes kérdést tett fel, az elmélet és a gyakorlat kapcso­latáról, valamint a politikai küzdőtérről. Erre Pozsgay Imre azt mondta, hogy a többpártrendszer valóságos politikai küzdőtér lesz és ezt valószínű nem a munkahelyen kell vivni, hanem a lakóhe­lyen, mert a cél közvetlenül az állampol­gár megnyerése. Természetesen szóba került ezen az értelmiségi találkozón - mint a paksin is - a nemzeti közmegegyezés, a nemzeti megbékélés esélye, a népfelkelés, mint kifejezés megítélése. Az is, hogy valóban egységes-e a Központi Bizottság, hogy nagy volt a várakozás a február 10-i Köz­ponti Bizottság ülése iránt, ami azt is bi­zonyítja, hogy a magyar népben még mindig nagy az együttműködési kész­ség. Pozsgay Imre hangsúlyozta, hogy a bi­zalom újbóli megszerzéséhez szükség van arra is, hogy elszakadjunk a múltban történt hibáktól. Úgy, hogy ne az értékek kidobásában jeleskedjünk. A jelenlegi vezetésnek le kell számolni a pártál- lam-állampárt struktúrájával. Május óta teszi is ezt, de kicsit vonakodva. Nem azonosíthatja magát a mostani vezetés olyan kijelentésekkel, hogy a párttagság és a lakosság is felelős mindezért. A mai helyzetnek a párttagság és a lakosság is áldozata. Sokan félnek a vitáktól. Pedig Pozsgay Imre nem a vitát, hanem az egyhangúsá­got tartja botránynak. Hiszen voltak itt egyhangú döntések, amelyek végrehaj­tásáért senki sem tartotta magát felelős­nek. Pedig amelyik határozatot nem hajt­ják végre, az rossz. Azért rossz, mert a döntés előkészítésébe nem vontak be senkit. Megjegyezte, hogy Lenin idején a pártviták markáns személyiségek rész­vételével a legnagyobb nyilvánosság előtt zajlottak a Pravda hasábjain. Ehhez kellene visszatérnünk ahhoz, hogy egy­séget, közmegegyezést teremthessünk. Kapcsolódva egy másik kérdéshez, azt is hozzátette Pozsgay Imre: vitakultúrára van szükség. Alapvetően azt kell tud­nunk, hogy amennyiben a vitában részt­vevők félnek, abból soha nem lehetigazi vita. Bíbó Istvánt idézte: demokrácia az, hogy nem félni. Természetesen szerteágazó kérdések hangzottak el az 1956-os eseményekkel kapcsolatban, a kormány szociálpolitikai koncepciójáról és jövőnkről is. A több mint két óráig tartó eszmecsere végén Pozsgay Imre megköszönte az érdeklő­dést, majd a késő délutáni órákban el­utazott Szekszárdról. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Új időpontban, más helyszínen tartják a tsz-konferenciát- A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége úgy határozott, hogy az országos termelőszövetkezeti konferenciát, a korábban meghirdetett időponttól eltérően február 24-25-én rendezi meg. A testület javasolta, hogy a tanácskozás helye is változzék. A hely­szín az MSZMP Budapest XI. kerület, Vil­lányi út 11-13. szám alatti oktatási igaz­gatósága lesz. Az elnökség azért döntött így, mert a több mint 500 küldöttnek a tanácskozás technikai feltételeit itt lehet megteremte­ni. A konferencián az országos tanács 125 tagja, minden megyei szövetség elnöksége és megyénként 3-5 szövet­kezeti meghívott vesz részt, küldött­ként. Az országos tanácskozás résztvevői írásos előterjesztéseket kapnak; elem­zést a termelőszövetkezetek helyzetéről, a gazdálkodási feltételek javításának le­hetőségeiről, a szövetkezetpolitika idő­szerű kérdéseiről, valamint állásfoglalá­sokat az érdekképviseleti munka megújí­tásáról. (MTI) Nem szabad megengedni a visszarendeződést, a demokratizálódási folyamat megállítását A Független Kisgazdapárt állásfoglalása A Független Kisgazdapárt a kormány tagjai és az MSZMP egyes vezetői részé­ről elhangzott nyilatkozatokkal kapcso­latban - amelyek szerint a politikai hely­zet elemzésénél ahhoz az 1948-49-ben vállalt, avagy kényszeredetten vállalt szocialista modellhez kell visszamenni, amelyik egészében útvesztésnek bizo­nyult, és a működöképtelenségét igazoló jelenlegi válsághoz vezetett - állásfogla­lást juttatott el a Magyar Távirati Irodá­hoz. A nyilatkozatban a Független Kisgaz­dapárt történelmi visszapillantást tesz ar­ra a „politikai zsákutcába" torkolló idő­szakra, amelyet a demokratizmus hiá­nya, „egyetlen hatalmi centrum diktatú­rája” jellemzett, majd rámutat: a Függet­len Kisgazdapárt - hála a demokratizáló­dás kezdetének - újra működik, újra él. Programirányelveit elkészítette, közread­ta; készül részletes programja. A párt elvárja, hogy a közélet minden területén - a fővárosban, a vidéki váro­sokban és a kö zségekben egyaránt - olyan szerepe és súlya legyen, amelyet történelmi múltja, tagsága és támogatói­nak tömege indokol - állapítja meg az ál­lásfoglalás. A Független Kisgazdapárt szerint a kialakult belpolitikai és nemzetközi hely­zet nem engedi meg a visszarendező­dést, a sztálinizmusnak bármely formá­ban történő visszatérését, a demokrati­zálódási folyamat megállítását! A Függet­len Kisgazdapárt mindent el fog követni, hogy az ország kikerüljön abból a mély gazdasági, politikai és erkölcsi válság­ból, amelybe nem ő sodorta a magyar nemzetet. Ennek érdekében kész a pár­beszédre, minden progresszív erővel, amely ezért küzd, de csakis a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség alapján. Támo­gatni fog minden olyan javaslatot, elgon­dolást, amely a válságból való kitörésre, a demokratikus megújulásra irányul, és elvet minden olyan törekvést, amely a re­formretorikában merül ki, vagy esetleg bármely fondorlatos módon megállítani, avagy visszafordítani szándékozik a de­mokratizálódás folyamát, a jogállamiság megteremtésére irányuló erőfeszítése­ket - hangsúlyozza a nyilatkozat. A Független Kisgazdapárt nem osztá­lyokban, csoportérdekekben, hanem a nemzet felemelkedésében gondolkodik, ezért kéri a magyar haza minden polgá­rát, azokat, akik programirányelveit ma­gukévá teszik, hogy álljanak soraiba, dol­gozzanak a párttal együtt a gazdasági válság leküzdéséért, igazi erkölcsi érté­keink visszaszerzéséért, a magyar nem­zet felemelkedéséért - szögezi le az ál­lásfoglalás. Javult a szabálysértési munka színvonala A lejárt határidejű vb-határozatok vég­rehajtásáról szóló tájékoztatón kívül két fő napirendi pontja volt tegnap Szekszár­don a városi tanács végrehajtó bizottság ülésének. Elsőként a Csapó Dániel Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Iskola igaz­gatója dr. Jeszenszky László számolt be az intézmény tevékenységéről. Elmond­ta, az elmúlt évben befejeződött a palánki iskola 5 évig tartó felújítása. Az építkezés befejezésével az iskola profiljában válto­zások történtek. Az állattartótelepi gé­pész szakma képzése Palánkon meg­szűnt, átkerült Lengyelbe. A MÉM enge­délyével az idei tanévben újra indíthattak egy technikumi osztályt, mely ötéves képzéssel állategészségügyi és állatte­nyésző technikusokat képez. Ennek a képzési formának a bevezetését az újjá­épített iskola kellő tárgyi és személyi fel­tételei biztosítják. Az iskola korszerűsített főépületében az irodák mellett 11 tante­rem és 1 nyelvi labor kapott helyet. A kollégium felújítása után - 4-6 ágyas szobáiban - 202 tanuló részére nyújt el­helyezési lehetőséget. A kollégiumhoz épült új szárnyban kapott helyet a kony­ha korszerű étteremmel, emeletén a 14 ezer kötetes könyvtár, olvasóteremmel, klub és játékszobával. Probléma, a jelen­legi autóbuszpark elöregedése, aminek felújítására előbb-utóbb pénzügyi fedeze­tet kell biztosítani. Gondot jelent hogy a szakmunkástanulók igen gyenge általános iskolai eredménnyel kerülnek az intéz­ménybe, igy a színvonalas oktató-nevelő munka ellenére nagy a lemorzsolódás. Ezután a városi tanács igazgatási osz­tályvezetője Ganczerné dr. Rausch Mária számolt be a szabálysértési ügyintézés tapasztalatairól, a birságpolitikának az állampolgári fegyelem alakulására tett hatásáról. Kiemelte, hogy a városban na­gyobb gondot kell fordítani a köztiszta­ságra és a közterületek védelmére. Az e körbe tartozó szabálysértéseket kiemel­ten kell kezelni és a védett érték fontos­ságához igazodó bírságpolitikát kell ki­alakítani. Az összes feljelentéshez viszo­nyítva magas a tulajdon elleni, ezen belül a bolti lopások száma. Nőtt a fiatal- és gyermekkorú elkövetők száma, sok a visszaeső. A hozzászólások során elhangzott, hogy egyszerűsíteni kellene a szabály­sértési feljelentéseket, mivel ezek bonyo­lultsága miatt sokszor büntetlen marad az elkövető. A Tolna Megyei Tanács VB igazgatási osztálya 1987-ben komplex vizsgálat keretében megállapította, hogy az igazgatási osztály szabálysértési munkájának színvonala és törvényessé­ge lényeges javulást mutat, de még min­dig nem a kívánt mértékben. Kifogásolták a magas határidő-túllépést. Mivel ezen a téren jelentős javulás azóta sem történt, így a vb javasolta, hogy fél év múlva térje­nek vissza a szabálysértési ügyintézési munkára, addig az osztály próbáljon megfelelő érdemi intézkedéseket tenni. Ezután javaslat hangzott el az 1989. évi költségvetési előirányzatok módosításá­ra, valamint a lakásvásárlási támogatás megállapítására, illetve kérelmek elutasí­tására.- fké ­A dokumentumtárban Kerekasztal a szekszárdi értelmiségiekkel

Next

/
Thumbnails
Contents