Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
1989. február 16. Grósz Károly és Milos Jakes tárgyalásai Közös közlemény ( TOLHA > _ NÉPÚJSÁG 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (tervezet) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására 1989. február 15-én baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és megbeszéléseket folytatott Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. A baráti, nyílt légkörű megbeszéléseken Grósz Károly részletesen szólt az MSZMP KB február 10-11-ei üléséről. Kiemelte, az MSZMP eltökélt szándéka," hogy folytatja a gazdasági törvényszerűségek érvényesülése alapján hatékonyan működő szocialista piacgazdaság kialakítását, a politikai intézményrendszer reformját, a többpártrendszerre való áttérés feltételeinek megteremtését. Milos Jakes tájékoztatást adott a gazdasági mechanizmus átalakításával és a társadalmi élet demokratizálásával kapcsolatban a CSKP előtt álló időszerű feladatokról. Rámutatott arra, hogy Csehszlovákia társadalmi életében növekszenek a nemzeti frontba tömörült politikai pártok és szervezetek feladatai. A két főtitkár hangsúlyozta, hogy az MSZMP és a CSKP önállóan alakítja politikáját, tevékenységükért saját népüknek tartoznak felelősséggel. Egyetértettek abban is, hogy a szocialista építőmunka új tapasztalatai fokozottan szükségessé teszik a nézetek egybevetését, a közös marxista-leninista helyzetértékelést, az elvtársi együttműködést. Nyíltan szóltak a meglévő nehézségekről, megfelelő kezelésük és megoldásuk szükségességéről. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megállapította, hogy a két párt együttműködése az önállóság, az egyenjogúság, az internacionalizmus és a mar- xizmus-leninizmus elvei alapján fejlődik, s szilárd alapot képez a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a két országban élő népek sokrétű kapcsolatainak további gazdagításához. Hangsúlyozták, hogy a kapcsolatokban feltáratlan tartalékok vannak. Kiemelték, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokban a hosszú távú együttműködést minőségileg magasabb szintre emelő új formákat kell energikusan alkalmazni. Intenzívebbé kell tenni a szakosítás, a kooperáció, valamint a tudományos-műszaki együttműködés további elmélyítésére irányuló munkálatokat. Aláhúzták a gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítésének, közös vállalatok létrehozásának és a harmadik piacokon való együttműködésnek a jelentőségét, valamint a testvérmegyei és a testvérvárosi kapcsolatok még hatékonyabbá tételének fontosságát. Grósz Károly és Milos Jakes kifejtette: az MSZMP és a CSKP arra törekszik, hogy hatékony és rendszeres tapasztalatcserét folytasson a megújuló szocialista társadalom legfontosabb kérdéseiről. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a nyíltság fontosságát, a tömegtájékoztatási eszközök szerepét és felelősségét. A két ország közeledésében fontos szerepet játszik a lakossági kapcsolatok bővítése, a kulturális értékek cseréje, a turizmus feltételeinek javítása. Az MSZMP és a CSKP a lenini nemzetiségi politika elveiből kiindulva a jövőben is folytatja az együttműködést, elősegíti a két országban a nemzetiségek sokoldalú fejlődését, nemzeti arculatuk és nyelvük megőrzését, a kultúrájuk gazdagítását. A két párt arra törekszik, hogy a nemzetiségi politika a jövőben is hozzájáruljon a két ország népei barátságának erősítéséhez. A két főtitkár szorgalmazta a KGST működési mechanizmusának és struktúrájának gyorsabb átalakítását annak érdekében, hogy a szocialista országok sokoldalú együttműködése a gazdasági fejlődés hatékony eszközévé váljon. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott véleménycsere során kifejezésre jutott a nézetek és álláspontok egysége a világpolitika fő kérdéseiben. Az MSZMP és a CSKP az atomháború veszélyének elhárítását, a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megszilárdítását tekinti legfontosabb feladatának. Megállapították, hogy a szocialista országok és a világ más realista erői törekvéseinek eredményeként a nemzetközi kapcsolatokban fokozatosan teret nyer az új gondolkodás, amelynek középpontjában az egyetemes emberi haladás előmozdítása, az emberi értékek, a környezet megóvása áll. Megelégedésüket fejezték ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták teljes felszámolásáról kötött egyezmény végrehajtásával kapcsolatban. Aláhúzták a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről kötendő egyezmény, valamint a vegyi fegyverek felszámolását és betiltását célzó konvenció jelentőségét. Rámutattak az európai hagyományos fegyverzetkorlátozási és leszerelési folyamat megkezdésének kiemelkedő fontosságára. A két párt vezetői nagyra értékelték az európai kapcsolatok kedvező fejlődését és üdvözölték a bécsi utótalálkozó eredményes befejezését. Támogatják az MSZMP-nek, az Olasz Szocialista Pártnak és a Finn Szociáldemokrata Pártnak az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésére vonatkozó közös kezdeményezést, a CSSZSZK javaslatát a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi viszony övezetének létrehozására a Varsói Szerződés és a NATO-országok határvonalán, valamint a Csehszlovákiával szomszédos országok kormányfői, ökológiai kérdésekkel foglalkozó prágai találkozójának összehívására vonatkozó javaslatot. Véleményt cseréltek a kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, aláhúzták a haladó erők együttműködésének fontosságát. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy más pártokkal szoros együttműködésben elősegítik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseinek korszerű megválaszolását. Grósz Károly és Milos Jakes megbeszélései, elmélyült, elvtársi és konstruktív légkörben zajlottak le. Az MSZMP főtitkára magyar- országi látogatásra hívta meg a CSKP KB főtitkárát, aki a meghívást köszönettel elfogadta. 1. Pártunk történelmi jelentőségű feladat valóra váltását, a demokratikus szocializmus új, magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megjelölhető. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadalmi-politikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell - mely jelentős modernizációs folyamatok elősegitője volt - kimerítette tartalékait. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Más szocialista országokban is keresik az átalakítások útját. Saját történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformtörekvések - amennyiben csupán a gazdasági mechanizmusra korlátozódnak - nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre igényli a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyaink megújulását is. 2. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, s megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban ki- teljesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek - ellentmondásoktól nem mentes - új közállapotokat. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítöek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van, a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása még nem mehetett végbe. Mindez hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondolások nagyobbrészt az MSZMP-től indultak ki, de a folyamatok sodrában esetenként mégis az utólagos igazodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány - az ország szellemi kapacitásának mozgósításával - gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvény- szerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követelményeihez való igazodásnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. 3. A szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, amelyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. Az egypártrendszer körülményei nem tették lehetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására”. Az e döntés nyomán kibontakozó tudatos fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. A Központi Bizottság javasolja, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a többpártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek, és alkotmányos garanciát kapjanak. 4. A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként rpehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politika mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint a társadalom jelenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „berobbaná- sára”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta felelősséget és önmérsékletet kell tanúsítanak. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális programokat képesek felmutatni. A nemzet abban érdekelt, hogy a különböző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. 5. Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttműködés tartalmi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbeszélések tárgyköréül pedig javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. 6. A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk alpári működésének és döntés- hozatalának demokratizmusát. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és történelmi felelőssége tudatában kiván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végrehajtásában. 7. A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság a közeljövőben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményzései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nágy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának. Az MSZMP Központi Bizottsága felkéri a párt tagjait és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. február 10-11-ei ülésén elfogadott és most nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezetét. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának válasza az Új Márciusi Front felhívására 1, A Központi Bizottság üdvözli az Új Márciusi Front „Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig” című kezdeményezését. Egyetért a benne foglalt általános politikai célokkal. Támogatja azt az alaptörekvést, amely a demokratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban résztvevő társadalmi-politikai szervezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. A Központi Bizottság egyetért azzal is, hogy az MSZMPnek az eddigieknél aktívabb kezdeményező szerepet kell játszania a demokratikus átmenet feltételeinek alakításában. Meggyőződése azonban, hogy a reform és a demokratizálás korábbi folyamatai és a pártértekezlet óta eltelt eáemények is bizonyítják a demokratikus megújulás iránti elkötelezettségét. Elutasítja az Új Márciusi Frontnak azt a véleményét, miszerint most kellene megváltania erkölcsi belépőjegyét a képviseleti demokráciába. 2. A pártértekezlet állásfoglalása a szocialista pluralizmus mellett nem tekinthető csupán elvi deklarációnak: megindult a politikai intézményrendszer pluralizálódása, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hónap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Újabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyitottságának erősítésére. Az MSZMP álláspontja szerint e változások iránya - a számos nem kívánatos kísérő jelenség ellenére - kedvező és előremutató. A Központi Bizottság támogatja egy olyan politikai egyeztető, konzultációs fórum létrehozását, melynek alapvető feladata, hogy folyamatos politikai párbeszéddel segítse az új alkotmány és a választásokról szóló törvény kidolgozását. Lehetségesnek tartja, hogy az előzetes konzultációk eredményeként létrejövő egyeztető tanácskozás résztvevői az előzőeken túlmenően is közös álláspontot alakítsanak ki egy-egy nagy jelentőségű kérdésben. 3. A Központi Bizottság álláspontja szerint semmi sem indokolja az alkotmányozási folyamat gyökeres átrendezését. Az új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva kell előkészíteni. Biztosítani szükséges annak intézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak. A törvényesen megválasztott Ország- gyűlés jogosult az alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogatja, hogy az új alkotmányt - a parlamenti jóváhagyás után - népszavazás erősítse meg. 4. Az Új Márciusi Front felhívása szerint a társadalom olyan alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szervezeteinek és mozgalmainak küldöttei állapodnak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is e demokratikus cél megvalósításán munkálkodik, s együttműködésre törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamatban. Folytatni kívánja a már megkezdett konzultációkat az újonnan alakult politikai szervezetekkel és mozgalmakkal. A kölcsönös bizalomra építő párbeszédek során formálódhatnak ki azok a tartalmi és szervezeti keretek, melyek közös célunkat, a demokratikus és szocialista jogállam kiépítését szolgálják.
