Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. TOLNA MEGYEI MA Az MSZMP KB két dokumentuma (3. oldal) 1989. február 16. CSÜTÖRTÖK XXXIX. évfolyam, 40. szám ÁRA: 4,30 Ft Pozsgay Imre Tolna megyében Platformok küzdelmében, vitában születik az egység Pártaktiva a paksi sportcsarnokban A közvélemény - párttagok és párton- kívüliek - által nagy figyelemmel kísért legutóbbi, rendkívüli KB-ülés után Pozs­gay Imrének, a Politikai Bizottság tagjá­nak, államminiszternek az első vidéki útja megyénkbe vezetett. Nem túlzás azt állí­tani, hogy e látogatást fokozott várakozás előzte meg. A kétnapos program Szekszárdon, a megyei pártbizottság épületében kezdő­dött, ahol Pozsgay Imre találkozott a me­gyei párt-vb tagjaival, Becze Ferenc és Pónya József Tolna megyei KB-tagokkal. Péter Szigfrid első titkár arról tájékoztatta a vendéget, hogy megyénk közvélemé­nyében milyen visszhangot váltott ki a Központi Bizottság legutóbbi ülése, Ta­más Ádám, a megyei tanács elnöke pe­dig a helyi tanácsok működési, fejleszté­si lehetőségeiről és a közigazgatás kor­szerűsítésének kérdéseiről tartott rövid ismertetést. A beszélgetés során Pozs­gay Imre szólt többek között az 1956-os események értékelése körül kibontako­zott vitáról, a pártegység, a viták, a nyilvá­nosság Összefüggéseiről. A meglehetősen zsúfolt program Pak­son folytatódott, a sportcsarnokban ren­dezett pártaktívával. A megye pártszer­veit, pártszervezeteit több mint ezren képviselték. Lipovszky Gyula városi első titkár köszöntő szavai után Péter Szigfrid emelkedett szólásra. Bevezetőben el­mondta, hogy az elmúlt hónapokra a fe­szült hangulat, a felfokozott légkör volt jellemző. Szinte minden közéleti fóru­mon, taggyűlésen érzékelhető volt a bi­zalmatlanság és a bizonytalanság, a la­kosság és a párttagok rossz közérzete. Sokan adtak hangot elkeseredettségük­nek, többször környezetük véleményét is tolmácsolva erősen bírálják a vezetőket és a helyzetüket érintő kedvezőtlen fo­lyamatokat. Részletesen szólt arról, hogy mi az alapja a bizonytalanságnak, milyen kérdések foglalkoztatják a lakosságot, a párttagokat, vezetőket egyaránt. A kommunisták többsége helyesli és támogatja a párt megújulási szándékát, a politikai intézményrendszer reformját, de elveti a reform égisze alatt megjelenő anarchiát. Igénylik a folyamatok rendezettebb mederben tartását. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottság következő ülésén megtárgyalja a soron kívüli megyei párt- értekezlet összehívásával kapcsolatos véleményeket, mérlegeli az összehívás mellett és ellen szóló érveket és dönt ebben a kérdésben is. Végezetül arról szólt, hogy a mai ellentmondásos hely­zetre tekintettel is indokolt­nak és szükségesnek tartot­ták, hogy a Politikai Bizott­ság tagjainak rendszeres munkalátogatásai sorában megyénkbe érkező Pozsgay Imre a pártalapszefvezetek, pártszervek képviselőivel pártaktiva keretében talál­kozzon. „Közös hasznunkra válik, ha meg­beszéljük dolgainkat” Vitáink természetéről, jelentőségéről A fenti közeimben jelzett kérdésről többek között elmondotta, hogy kétség­telen: az egyébként is nehéz lelki teher­nek kitett párt és párttagság önszántából nem szívesen idézi fel a vitákat, akár tör­ténelemről, akár közgazdasági, vagy ak­tuális politikai viszonyokról legyen szó, hiszen úgymond szorongattatásunk már így is elég baj, minek tetézni. Lehet erről igy is gondolkodni, csakhogy hallgatás­sal, takargatással a bajok nem múlnak el. E föld szülöttét, Illyés Gyulát idézte, aki egyik versében irta, hogy növeli, ki elfödi a bajt. Mi felelősek is vagyunk, felelős pártnak tartjuk magunkat, és ezt újabban egyre gyakrabban számon is kéri raj­tunk a közvélemény, a társadalom. A vi­ták természetéhez az is hozzátartozik, hogy tévedhetnek a vita résztvevői, de a tévedéstől és kockázattól való félelem se tarthat vissza senkit attól, hogy őszinte le­gyen, nyíltan beszéljen az ország dolgairól. Bajaink egyik alapvető oka, hogy ebben az országban soha nem volt vita, a legtéve- sebb, végrehajthatatlan, csődbe vezető döntések mind egyhangúan születtek. A párt történetére hivatkozva mondta Pozsgay Imre, hogy ennek a pártmozga­lomnak a történelmében és történetében soha nem akkor következtek be a bajok, amikor viták voltak, hanem mindig akkor, amikor hallgatás volt a jussa a tagságá­nak meg a vezetőinek is. Lenin idejében egy ragyogó értelmiségi és munkásmoz­galmi gárda vezette a bolsevik pártot, olyan gyilkos vitákban, amilyen itt nem volt az utóbbi időkben. És a Pravda hasábjain vívták, nem pedig zárt, nyilvá­nosság elől eltakart üléseken, és mégis forradalmat csináltak, polgárháborúban győztek, visszaverték az intervenciót. Nekünk olyan pártot kell csinálni, amelyben világossá válik egyenként is, hogy ki mit akar és mire törekszik, s ezek­ben a vitákban ha kell, platformok kereté­ben derül ki, mit vállalhatunk a múltunk­ból, mire kötelezhetjük el magunkat a jö­vőt illetően. Ha ez így lesz, akkor nyugod­tan és emelt fejjel járhatunk, programadó erőként léphetünk fel. 1956 megítéléséről Pozsgay Imre ezt követően rátért azok­ra a kérdésekre, amelyeket Írásban, elő­zetesen küldtek el neki. Ezek közül is el­sőként azokkal foglalkozott, amelyek 1956-ról szóltak. így például: mi volt a célja ismeretes nyilatkozatával, számolt- e bejelentésének hatásával, mi a népfel­kelés szó tartalma, a nyilatkozat nyomán csökkent-e vagy nőtt személyes népsze­rűsége, nem ment-e túl messzire a re­formretorikában? A kérdésekre válaszolva többek között ezeket mondotta:- Sokak számára egy történelmi jelen­ség megítélésének változása azt jelentet­te, hogy „kifordult a világ a sarkaiból”. Érthető ez az érzékenység, stabilitásun­kat, biztonságunkat féltő világunkban. Csakhogy nekünk, a Magyar Szocialista Munkáspártnak versenyhelyzetre kell fölkészülnünk. Meg kell mondani, nem egészen rajtunk múlott a dolog, de hogy bekövetkezett, az ma már nyilvánvaló. Ebben a versenyhelyzetben az a párt lesz kormányképes és a társadalom szá­mára sorsdöntő jelentőségű, amelyik a nép többségének jóváhagyását meg tud­ja szerezni politikájához. Arra van szük­ség, hogy a párt centruma és a nép cent­ruma egybeessék. Ha ez a kettő elkülö­nül egymástól, akkor a párt vereségre (Folytatás a 2. oldalon.) Ezután Pozsgay Imre emelkedett szólásra. Az aktí­va célját akként fogalmazta meg, hogy egységben, ami­ben lehetséges egyetértés­ben, tehát megváltozva, egy­mást akár meg is változtatva cseréljünk eszmét. „Közös hasznunkra válik, ha megbeszéljük közös dol­gainkat” - mondotta. Grósz Károly és Milos Jakes tárgyalásai A két főtitkár állást foglalt a KGST működési mechanizmusának gyorsabb átalakítása mellett- A CSKP Központi Bizottságának meg­hívására egynapos baráti munkalátoga­tásra szerdán Prágába érkezett Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, akit útjára elkísért Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a KB nem­zetközi pártkapcsolatokkal foglalkozó osz­tályának vezetője és Thürmer Gyula, a főtit­kár külpolitikai tanácsadója. A Grósz Károlyt és kíséretét szállító kü- löngép a magyar és a csehszlovák nemzeti zászlókkal díszített ruzynei repülőtéren landolt. A repülőtéren Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára, Jan Fojtik, és Jozef Lenért KB- titkárok, Miroslav Stepán, a prágai pártbi­zottság első titkára, Karel Urbanek, a cseh­országi pártmunkát irányító bizottság elnö­ke, a CSKP KB Elnökségének tagjai, vala­mint Michal Stefanák, a CSKP KB nemzet­közi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Barity Miklós, Magyarország prágai és Vlastimil Ehrenberger, Csehszlovákia bu­dapesti nagykövete. Grósz Károly és Milos Jakes a CSKP KB székházában délelőtt megkezdte tárgyalásait Egyidejűleg Kótai Géza csehszlovák partnerével, Michal Ste- fánakkal tart megbeszélést A délelőtti tár­gyalások után Milos Jakes ebéden látta vendégül Grósz Károlyt majd délután záró plenáris tárgyalást tartottak. (Folytatás a 3. oldalon.) Németh Miklós és Zevulun Hammer találkozója Németh Miklós, a Minisztertanács el­nöke szerdán az Országházban fogadta Zevulun Hammer izraeli vallásügyi mi­nisztert. A megbeszélésen részt vett Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke.- Nagyon sikeresnek nevezte magyar- országi látogatását Zevulun Hammer izaeli vallásügyi miniszter, aki szerdán - Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökével együtt - a Du­na Intercontinental Szállóban találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselői­vel. A minisztertől megkérdezték a ma­gyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok fel­vételének várható időpontját. Zevulun Hammer elmondta, hogy Jichak Samir miniszterelnöktől üzenetet hozott Né­meth Miklós magyar kormányfőnek. Az üzenet tartalmát nem ismertette, de kife­jezte véleményét: amennyiben semmi­lyen zavaró körülmény nem jön közbe, akkor még ez év első felében számítani lehet a két ország kapcsolatainak nor­malizálására. Ha ez megtörténik, akkor Izraelben remélik, hogy Németh Miklóséi fogja fogadni az Izraelbe szóló meghí­vást, amit kapott. A VSZ tagállamai honvédelmi ifilnisztereinek munkaértekezlete Munkaértekezletet tartottak február 15-én, Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei és vezérkari főnökei. Az értekezlet munkájá­ban részt vett a Varsói Szerződés Tagál­lamai Egyesített Fegyveres Erőinek főpa­rancsnoka és törzsfőnöke. A munka so­rán megvitatták a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői, valamint a Ma­gyarország, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország és Csehszlová­kia területén állomásozó szovjet csapa­tok egyoldalú létszámcsökkentésének végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati kérdéseket. A tanácskozás résztvevői át­tekintették a szövetséges hadseregek nagyobb védelmi biztonságára irányuló átszervezésével, valamint az egyesített fegyveres erők tevékenységével kap­csolatos időszerű feladatokat. A találko­zó tárgyszerű légkörben, a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. A SZOT titkára Tolnán Szakszervezeti gazdaságpolitikára várva Nem a társadalom mindenes kijárója, hanem olyan mozgalom, mely a jelenlegi állapotoknak megfelelően minden rész­sikert eredménynek könyvel el - igy le­hetne összefoglalni Sándor Lászlónak, a SZOT titkárának azt a tájékoztatóját, mely tegnap délután hangzott el Tolnán, az MSV Tolnatext leányvállalatánál. A fővá­rosi vendég kétnapos munkalátogatásra érkezett megyénkbe, melynek folyamán nemcsak szűk körű megbeszéléseken, hanem üzemlátogatások tapasztalatait is felhasználva tájékozódott az általános helyzetről, a dolgozók hangulatáról, s az ezekkel összefüggő szakszervezeti kér­désekről. Délelőtt a bonyhádi Lampart Zománcárugyár vezetősége fogadta a SZOT titkárát, majd Tolnán, az említett gazdasági egységben folytatódott a program. A résztvevőknek - szb-bizal- miknak és tagoknak - Sándor László egy megújuló mozgalom kezdeti lépéseiről adott számot. Kiemelten szólt a szakszer­vezet homlokterében álló feladatokról, közülük is a nyugdíjasok és a többgyer­mekes családok mindennapjait könnyítő tervekről. Ezzel összefüggésben elkép­zelhető a jegyrendszer bevezetése, ám ennek lényegi elemei még továbbgondo­lásra szorulnak. Problémát és hátrányt jelent viszont az a tény, hogy a szakszervezeti mozgalom­nak nincs egyértelmű, tudományos, a munkavállalói igényeket a középpontba állító gazdaságpolitikája. A résztvevők kérdéseire válaszolva a SZOT titkára visszautasította azt a törek­vést, mely az inflációért a szakszervezet­re kivánja hárítani a felelősséget. Ugyan­akkor .elismerte, hogy a korábbi idősza­kokban a tagság joggal volt elégedetlen a nem egyértelműen markáns érdekvé­delmi tevékenység miatt. Végezetül a textilipart is sújtó gondokat illetően Sán­dor László kijelentette, hogy az ágazat­ban dolgozóknak gyors, világos és tisz­tességes választ kell adni: mindezzel kapcsolatban a szakszervezet és a kor­mány a tavasz folyamán ül tárgyalóasz­talhoz. A pártaktíva résztvevői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents