Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
2 “ÍNfÉPÜJSÁG 1989. február 15. Afganisztáni csapatkivonás A szovjet hírügynökség keddi jelentése szerint szerdán délre az utolsó szovjet katona is elhagyja Afganisztánt, és ezzel a Szovjetunió teljes mértékben eleget tesz a genfi megállapodásban vállalt kötelezettségének. Kedden híradós és hadtápalaku latok lépték át a két ország határát, és érkeztek meg a határ menti szovjet fogadóállomásra, Termez városába. A csapatkivonás második szakaszában naponta átlagosan kétezer, összesen 45 ezer szovjet katona távozott Afganisztánból - írta a TASZSZ. * Az afgán kormány néhány napja béketárgyalásokat folytat a fegyveres ellenzék több parancsnokával - jelentették be kedden Kabulban. A tárgyalásokba bocsátkozó ellenzékiek úgy vélik, hogy a szovjet csapatok távozása lehetővé tette számukra a békés rendezés folyamatába történő bekapcsolódást, a testvérháború mielőbbi befejezését - fogalmaz a Bahtar afgán hírügynökség által kiadott közlemény. A bejelentés nem közli, hogy hány parancsnokkal és személy szerint kikkel tárgyalnak a hatóságok. A kormány egyben felhívja a többi ellenzéki csoportot, hogy csatlakozzon a béketárgyalásokhoz, és azájánlatot elfogadóknak büntetlenséget ígér. A kabuli kormány felkelésre szólítja fel a népet, ha Pakisztán megtámadná Afganisztánt - jelentette ki hétfőn az afgán el- kisztáni csapatok példa nélküli mértékű nők szóvivője. Ismételten elítélte a pa- összevonását az afgán határ mentén. Az Afganisztánt elhagyó utolsó szovjet katonák búcsúznak február 13-án. Ök vigyázták az afgán fővárosba élelmiszert szállító IL-76-os típusú szovjet óriás repülőgépek le- és felszállását. (MTI TELEFOTÓ) PANORÁMA BUDAPEST - A sorkatonák februári leszerelésével, az újoncok bevonulásával, valamint az alternatív szolgálat bevezetésével kapcsolatos kérdésekről tájékoztatták a sajtó képviselőit a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetői kedden a minisztérium Lehel úti épületében. A többi közt elmondották, hogy az idei bevonulás 28500 fiatalt érint, időpontja: február 27-28. A létszámban a közelmúltban bejelentett csapatcsökkentés következményei még nem jelentkeznek, hatása csak az augusztusi bevonuláskor lesz érzékelhető. A sorköteles fiatalok az év második felétől kezdődően - amennyiben addig az Országgyűlés a honvédelmi törvények módosítását elPárizsban, a Szajna bal partján a Lu- xembourg-palotától és hangulatos parkjától pár száz lépésre áll egy szerényen méltóságteljes épület. A kétszárnyú üvegajtó mellett réztáblába vésve áll: Institut Hongrois - azaz Magyar Intézet. A Bonaparte utca 92. számú épület egy immár tisztes korú intézmény mai otthona - 60 esztendeje jött létre Párizsban a Magyar Intézet. A kerek évfordulót háromnapos tudományos kollokviummal ünnepelték meg, amelynek előadásai a francia és a magyar kultúra és művészetek közti hatások, rokonvonások számos példájára mutattak rá.‘Mire is gondolhatott tulajdonképpen a Horthy-korszak kulturális kormányzata, amikor a 20-as években kiépítette a magyar intézetek első kezdeményeit? A monarchia felbomlása, Trianon után Magyarország hosszú századok óta először került a függetlenség helyzetébe, amikor önállóan kellett megkeresnie helyét Európa geopolitikai térképén és ehhez saját tájékozódási pontokat kitűzni a kulturális érintkezésben is. A korszak kultuszminisztere, Klebels- berg Kuno már a 20-as évek elején kifejtette, hogy „egy kis ország számára egyszerűen katasztrofális, ha elzárkózik a nagy és civilizált nemzetektől, azt hívén, hogy elszigetelt helyzetében tud valami kimondottan nemzetit alkotni”. Az európai kulturális és tudományos vérkeringésbe való beilleszkedésünkre a miniszter ösztöndíjasok kiküldését javasolta külföldi egyetemekre, a főbb kulturális központokban pedig magyar intézetek létrehozását. Terveihez az országgyűlés megszavazta a költségvetést és 1924- ben Bécsben és Berlinben, 1927-ben pedig Zürichben és Rómában létre is jöttek a magyar intézetek, amelyek közül némelyik később tekintélyesebb Collegium Hungaricummá nőtte ki magát. A francia kormányzat Magyarország iránti hűvössége miatt Párizsban lassabfogadja - alternativ szolgálatot kérelmezhetnek. KAPOSVÁR - Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága február 28-ával, saját kérésére, érdemeinek elismerésével fölmentette tisztségéből Klenovics Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát, aki nyugdíjazását kérte. Miután Klenovics Imre kérelmét megtárgyalta és jóváhagyta az MSZMP Politikai Bizottsága, a Somogy megyei pártbizottság döntött fölmentéséről, s elfogadva a Politikai Bizottság ez irányú javaslatát, a megyei pártértekezletig Sarudi Csaba gazdaságpolitikai titkárt bízta meg az első titkári teendők ellátásával. MOSZKVA - Az SZKP KB székházában haladt a kapcsolatépítés, de 1928 őszén egy szerény, kétszobás lakásban a Quartier Latin közepén megnyílhatott a francia-magyar egyetemi tájékoztató iroda. Igazgatója és egy személyben teljes állománya Müller Lipót tartotta irodáját az egyik szobában, a másik kis könyvtár, előszoba és egyben tanulóhelyiség volt a magyar ösztöndíjasoknak. A szerény intézmény célja nem is volt több, mint segíteni és ellenőrizni a magyar állami ösztöndíjasok tanulmányait. A gazdasági válság miatt alig jutott pénz a párizsi intézmény fejlesztésére. 1933-ban került az iroda valamivel nagyobb helyiségbe, amikor is felvette a Magyar Tanulmányi Központ Franciaországban cimet. Ekkor már a magyar egyetemi lektorok - Gáldi László, később Sinor Dénes - is itt dolgoztak. Ösztöndíjasai között volt Sőtér István, Ortutay Gyula, Kosáry Domokos, Győri János. 1941 -tői működött Magyar Intézet néven a párizsi kultúrintézet, amely a háború évei alatt is nyitva maradhatott, mert Franciagrszággal nem léptünk hadiállapotba. Érdemes megjegyezni, hogy az Alliance Francaise 1937-ben, a Francia Intézet pedig csak tíz évvel később jelent meg Budapesten. A hidegháborús korszak természetesen befagyasztotta a magyar-francia kapcsolatokat. Magyar ösztöndíjasok 1949 után nem kerültek Párizsba, az intézet tevékenységét erősen korlátozták a franciák: a magyar kiküldöttek nem folytathattak oktató tevékenységet sem az intézetben, sem az egyetemeken, nem szerkeszthettek kiadványt. 1958-tól kezdett oldódni a fagy és 1960 táján jutottak újra magyar ösztöndíjasok Párizsba. Az első szerény kulturális munkaterv után 1966 hozta meg az államközi kulturális egyezményt. Azóta egyenletesen fejlődnek és bővülnek a magyar-francia kulturális kapcsolatok. Három évenként ülésezik a kulturális veban kedden reggel találkozó kezdődött Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, KB-titkárok és politikai bizottsági tagok, valamint különböző termelési ágazatokban, az ország különböző vidékein dolgozó munkások részvételével. Nem hivatalos értesülések szerint Mihail Gorbacsov mostanáig szabadságát töltötte. Részvétele a tanácskozáson mutatja, hogy visszatért hivatali tevékenységéhez. JERUZSÁLEM - Izraeli részről szívesen vennék, ha Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a közeli napokban kezdődő közel-keleti körútja során felkeresné Izraelt is - jelentette ki kedden Mose Arensz izraeli külügyminiszter az izraeli rádió munkatársának. Hasonló értelemben foglalt állást Joszif Ben Aharon, a miniszterelnöki hivatal igazgatója, aki a Jerusalem Post című angol nyelvű napilap hasábjain kifejtette: nem lát okot arra, hogy Sevardnadze kihagyja körútja során Izraelt. gyes bizottság. 1966-ban került a Talleyrand utcai lakásba a Magyar Intézet és húsz év múltán sokkal tágasabb, immár saját otthonába: a Bonaparte utca 92-be. Itt kellemes vetítő terem, nagy hall, hang- versenyterem és kiállítóhelyiségek teszik lehetővé a magyar kultúra és művelődés eredményeinek sokoldalúbb bemutatását. Dr. Berényi Pál, a Magyar Intézet igazgatója igy beszél az intézet tevékenységéről: „A PMI hivatása, ugyanúgy mint a többi Magyar Intézeté, a kultúra és tudomány eredményeinek terjesztése a fogadó országban. Ehhez tartozik a személyes kapcsolatok ápolása és fejlesztése, a két ország közti kulturális, tudományos cserék lebonyolítása, a magyar kultúra iránti helyi érdeklődés kielégítése. A francia ösztöndíjasok kérelmeit is mi véleményezzük hazai hatóságaink számára. Kutatók cseréjét, tényfeltáró utakat szervezünk. Ezen túlmenően a PMI tevékenységének sajátos hangsúlya a magyar művészek és zene népszerűsítése, művészeink kiutazásainak szervezése.” És vajon hogyan lehet mérni a PMI hatását, a magyar kultúra kisugárzását? - „Párizsban úgy 60 hasonló külföldi kulturális intézet működik. A legismertebb heti műsorfüzetben, a Pariscope-ban rendszeresen megjelennek műsoraink, a képernyős felvilágosító eszközön, a minitelen is megtalálhatók programjaink. Törzsközönségünk a hangversenyeken 100-120 személyre, egyéb rendezvényeinken 60- 80-ra tehető. Nyelvtanfolyamainkon mintegy 30-an vesznek részt, a könyvtárba ezren iratkoztak be. Hanglemezeket, diákat és rövidesen videokazettákat is kölcsönzünk. Ma már sokan keresnek fel minket egy- egy tervezett magyarországi utazásuk előtt tájékozódni. LÁSZLÓ BALÁZS (Párizs) Párizsi Magyar intézet A megyei pártbizottság ülése nyomán „Tudatilag vannak sokkal magasabb szinten...” Beszélgetés Méhn Imrével, a tolnai GÉM elnökével A vállalatvezetők általában nem hagynak ki egyetlen lehetőséget, egyetlen fórumot sem, hogy nehéz helyzetükről beszámoljanak, a szabályozórendszer visszásságairól, káros hatásairól szóljanak. Valljuk be, ezeknek a panaszoknak az esetek többségében finoman szólva is van valóságalapjuk, bár vannak, akik úgy vélik: egyszerűen divat ma panaszkodni. Tény, hogy kevesen adnak hangot egy- egy, a gazdaságra vonatkozó intézkedés fölötti elégedettségünknek.- Méhn Imre, a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet elnöke a megyei pártbizottsági ülésen néhány szabályozó módosítását kedvezőnek mondta. Mivel elégedett?- Fölszólalásomban azt fejtegettem, hogy a mostani szabályozók hogyan hatnak, mellettük hogyan értékelhető a következet helyzete. Néhány olyan szabályozó megjelent az utóbbi hónapokban, amelyek lényeges - pozitív - változást eredményezhetnek. De éveknek kell elmúlni, amíg ezeknek az intézkedéseknek a hatása jelentkezhet, ha egyáltalán meghozzák a várt eredményt, ám a kezdő lépést jelenthetik, s a GÉM-nél kedvezően hatnak.- Például melyik?- Mindenekelőtt az importliberalizálás. A meghirdetés szerint hároméves program fokozatosan növekvő mértékben, végül 90 százalékos arányban minden engedélyezés nélkül lehetővé teszi az importálást. Nálunk az import összetétele olyan, hogy már most 90 százaléka beleesik ebbe a kategóriába. Ezentúl sokkal ésszerűbb gazdálkodásra nyílik lehetőségünk. Nem kell túlkészleteznünk, mert akkor hozhatjuk be a szükséges termékeket, amikor szükségünk van rá. Áralkuban is kedvezőbb pozíciót érhetünk el, mert nem fordul elő ezentúl, ami eddig megeshetett, hogy az engedélyezés elhúzódása miatt késve jutottunk az importhoz, s így késve és kedvezőtlenebb árakon köthettünk szállítási szerződést.- Az importverseny a GÉM termékeit is versenyhelyzetbe hozhatja. Vevőiknek az eddiginél nagyobb lehetősége lesz mérlegelni, hogy önöktől vásároljanak vagy esetleg a - minőségben, árban, szállítási határidőben - előnyösebb ajánlatot tévő nyugati szállítótól. Ennek nem mindenki örülne...- Mi sem örülünk ennek. De a piacibb viszonyoknak, az élénkítő hatásnak, a szállítási készség javulásának, a pontosabb határidőtartásnak igen.- Hogyan érintik a szabályozóváltozások a három értékesítési piac közti választási lehetőségüket?- Belföldön az értékesítési lehetőségeink zsugorodnak. Szocialista piacon a 20 millió forintos exportunkat a kontingensek miatt nem tudjuk növelni, de a forintnak a transzferábilis rubellel szembeni elfogadhatatlan, logikátlan leértékelése is kedvezőtlenül hat. Exportálni ugyan jobban megérné, de a többlet elvonása miatt ezt nem érezzük, az import ugyanakkor megdrágult. A tőkés piacon kell a múlt évre is jellemző exportnövelést folytatnunk.- Nyugati partnerekkel történő tárgyalások, üzemlátogatások során az üzletkötéseken túlmenően hasznosítható tépasz- talatokra is szert tehetnek.- Sok mindent megtanulhatunk például egyik partnerünktől, a hozzánk hasonló nagyságrendű, nyugatnémet magánvállalattól. Láttam, hogy az üzem folyosóján, az étterem előtt ládákban tornyosul a sör, az üdítő, amiből ebédhez mindenki elvehet 1-1 üveggel. Nálunk? A ládát ellopnák... Ott a lemezraktárban nincs raktáros, a dolgozók targoncával bemennek és kihoznak annyi anyagot, amennyire szükségük van a termeléshez. Nálunk rövid idő alatt két dolgozót kellett lopás miatt elbocsátanunk, pedig úgy tartjuk, hogy a GÉM-ben a környezetünkhöz képest nagyobb a munkafegyelem.- Az ilyen féle tapasztalatok nem „bevezethetők".- Valóban. Szemléletváltozásra lenne szükség. Ott tudatilag vannak sokkal magasabb szinten. Amikor szerkezetváltásról beszélünk, erre is gondolni kellene. Nem lehet ezen 5 perc alatt változtatni, hosszú évek kellenek hozzá és föntről jövő irányítás.- Föntről?- Jelentősnek tartom például a munkanélküliség meghirdetését. Mi ennek ugyan még nem érezzük üzemen belül a fegyelmező erejét, mert nálunk még a munkaerőhiány a jellemző. Egyértelműen pozitiv lépésnek érzem a bérszabályozás eltörlését. A munka becsületének helyreállításában betöltött szerepén túl is komoly lehet a hatása. Tavaly tudtuk volna a termelést növelni, de a 2,5 százalékos megkötöttség miatt - hiába voltunk bérklubtagok és teljesítettük a követelményeket, a lehetőséget a szigorú előírások miatt mégsem használtuk ki - ezt nem tehettük. Idén lényegesen kedvezőbbek a feltételek, 15 százalékkal növelni kívánjuk a termelést, 25 százalékkal a tőkés exportot. Ehhez most rendelkezésre áll a bérkeret.- ri Kína-Vietnam A külügyminiszteri látogatásnak még nincsenek meg a feltételei Még nem értek meg a feltételek ahhoz, hogy Vietnam külügyminisztere Kínába látogasson - jelentette ki kedden a kínai külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő azokra a híresztelésekre reagálva nyilatkozott, amelyek szerint küszöbön áll Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter pekingi látogatása. A kínai illetékes hangoztatta, nincsenek előkészületek folyamatban egy ilyen látogatásra vonatkozóan. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a közelmúltban járt Pekingben Dinh Nho Liem, a vietnami külügyminiszter első helyettese, aki megbeszéléseket folytatott a kambodzsai kérdés politikai rendezéséről Liu Su-csing kínai külügyminiszter-helyettessel és találkozott Csien Csi-csen külügyminiszterrel is. Csehszlovák történészek levele A múlt héten tartott csehszlovák történészkongresszushoz levelet intézett hetven történész, akik között, a prágai sajtó fogalmazása szerint, „különböző nem törvényes szervezetek képviselői is vannak". Egyebek között a történészek tudományos tevékenységének megújítását és egyes történészek rehabilitálását követelték. A Rudé Právo keddi anyagából kitűnik, hogy a levélről vita bontakozott ki a kongresszus szekcióiban, sőt a záró plenáris ülésen is. Vratislav Capek professzor, a csehszlovák történész társaság elnöke a pártlapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a levélírók „nyitott kapukat döngettek”, mert követeléseik többsége megegyezett azzal, amit a kongresszus referátuma és záródokumentuma is tartalmazott. A Rudé Právo szerint a tanácskozás részvevői egyebek között egyetértettek abban, hogy tökéletesíteni kell a történelemkutatás módszertani alapjait, nem szabad a történetírást arra leszűkíteni, hogy pusztán konkrét tényekkel töltse ki a történelmi materializmus kész sémáit; nagyobb figyelmet kell fordítani a legújabbkori történelemre, az iskolai történelemoktatásra.
