Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-14 / 38. szám
1989. február 14. ^NÉPÚJSÁG 5 Ön kérdez - mi válaszolunk Jogszabályokról - röviden Még egyszer a családi pótlékról, végkielégítésről és az özvegyi nyugdíjról Az 1989. február 7-én e rovatban megjelent tájékoztatásra a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól dr. Antal Pál igazgató aláírásával érkezett a következő kiegészítés: Az 1988. december 31-ig érvényben lévő 1975. évi II. törvény 30. szakasz /1/ bekezdésének a.) pontja szerint az árvaellátásban részesülő gyermek után valóban csak az egyedülálló biztosított volt jogosult családi pótlékra. Az 1989. január 1 -jével hatályba lépett 1988. évi XXII. törvény 1. szakasza többek között az 1975. évi II. törvény fenti szakaszának a.) pontját is hatályon kívül helyezte. 1989. január 1 -jétől tehát, amennyiben Képíró Józsefnek háztartásában három gyermek van, úgy utánuk családi pótlékra jogosult, annak ellenére, hogy élettársa gyermekei a vérszerinti apa, saját gyermeke pedig édesanyja jogán árvaellátásban részesülnek. Az olvasó második kérdésére adott válasz, illetve a társadalombiztosítási törvény 69. szakaszára való hivatkozás is további pontosításra szorul: A törvénynek a 69. szakasza kimondja, hogy annak az özvegynek, akinek az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasságkötés folytán szűnik meg, egyévi özvegyi nyugdijával egyenlő összegű végkielégítés jár, ha igényét a házasságkötéstől számított egy éven belül előterjeszti. Az olvasó kérdéséből úgy tűnik, hogy újabb házasságkötés nem történt - csak élettársi kapcsolat áll fenn -, tehát a törvény az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot az életközösségre lépéssel nem zárja ki. Az élettárs az özvegyi nyugdíjra továbbra is jogosult, vég- kielégítés részére nem jár. A fentiek alapján olvasójuk a három gyermek után járó családi pótlékot a vállalatánál működő társadalombiztosítási kifizetőhelynél igényelheti, 1989. január 1-jétől. Ki biztosítja az ivóvizet? Dörömböző Jánosné hőgyész-szál- láspusztai olvasónk, aki öt kiskorú gyermek édesanyja, azt panaszolta levelében, hogy veszélybe került a család ivó- vízellátása. A Högyészi Állami Gazdaság bérlakásában laknak és korábban a majorból jutottak vízhez, ingyenesen. A búvárszivattyú ez év január 7-én elromlott, amit 16-án megjavítottak ugyan, de el is zártak, azóta nincs vizük. Most a majort egy kurdi család bérli, akik nem is ott laknak, de levélírónktól vízhasználati díjat követelnek, holott a kút nem is az övék. Mit tegyenek - kérdezi, mert egy héttagú családnak 600 méter távolságból hordani a vizet nem sokáig lehet? Panaszára Kovács József, a Högyészi Állami Gazdaság igazgatója válaszolt: Dörömböző Jánosné panaszos szerkesztőségünkön kívül panaszával több fórumot megkeresett. Vállalati bérlakásuk a szálláspusztai major területén fekszik, korábban vízszolgáltatásukat onnan kapták. Jelenleg a majort magánvállalkozók bérlik, szóbeli megállapodás alapján a vizet ők biztosítják a panaszosnak, személyes elmondása alapján folyamatosan. 1989. február 1 -jén megállapodás jött létre Dörömböző János és gazdaságunk között, miszerint a panaszos meg kívánja vásárolni az általuk lakott ingatlant a bentlakó bérlőt megillető kedvezményekkel 20 000 forintért, és ezt követően maga gondoskodik külön megállapodás alapján családja vízellátásáról. Fenti megállapodás egy példányát levelünkhöz csatoljuk. A tények ismeretében közlöm, hogy a panaszos 16 éve lakik ebben az épületben, ilyen jellegű panasszal még nem lépett fel. Jelenleg a víz beszerzésének lehetősége megoldott, az ingatlan műszaki megosztása, mely az elidegenítés alapfeltétele, folyamatban van. A magyar állampolgárok külföldön történő munkavállalásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 103/1988. (XII. 24.) MT számú rendelete, részletesen szabályozza, hogy a külföldi munkavállalás engedélyezése iránti kérelemhez milyen iratokat (többi között a külföldi munkáltató idevonatkozó ajánlatát) kell csatolni, szabályozza a külföldi keresmény utáni adófizetési kötelezettséget, előírja azt is, hogy a munkavállaló az engedély lejártát, visszavonását, illetve a külföldi foglalkoztatásnak egyéb okból történő megszűnését követően záros határidőn belül köteles hazatérni és a munkahelyén jelentkezni. A Minisztertanácsnak a fogyasztási adóról szóló korábbi jogszabályt módosító 105/1988. (XII. 24.) MT számú rendeletéből itt csupán annyit idézünk, hogy: „Az adó visszaigényelhető ha c) a mellékletben külön megjelölt terméket közvetlen anyagként saját előállítású termékhez használják fel, kivéve az ételhez és cukrászipari termékhez történő felhasználást." Csupán utalunk arra, hogy a korábbi jogszabály melléklete is módosult. 13/1988. (XII. 24.) KM számú rendeletével a közlekedési miniszter a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szóló korábbi jogszabályt módosította, s e módosítás szerint a távolsági menetrend szerinti autóbuszközlekedésben 50%-os kedvezményre jogosultak 4-10 éves korukig a gyermekek, továbbá legfeljebb 40 km távolságra történő utazáshoz a jogszabályban közelebbről megjelölt tanulmányokat folytató tanulók, ha az életkorukat, illetőleg a tanulói jogviszonyt az előírt módon igazolják. A BKV és HÉV vonalain utazókat megillető kedvezményről itt tájékoztatást adni nem tartjuk indokoltnak. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 66. számában jelentek meg és 1989. január 1 -jén hatályba léptek. A Magyar Közlöny tavalyi 67. számában olvasható a Minisztertanácsnak a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT számú rendelete, amely szerint e jogszabály alapján lakásépítéséhez, vásárlásához, lakásszövetkezet tulajdonában levő lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez a nagykorú, valamint a 16. életévét betöltött állami nevelt kiskorú magyar állampolgár akkor vehet igénybe támogatást, ha magának, házastársának és kiskorú gyermekének lakástulajdona, lakrész állandó használati joga, vagy bérleti jogviszonya nincs. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy külföldi állampolgár vagy hontalan esetében a támogatás igénybevétele pénzügyminisztériumi engedélyhez kötött, kimondja azt is, hogy támogatást vehet igénybe, aki önálló lakásnak nem minősülő tulajdoni hányaddal rendelkezik, vagy a tulajdonában levő lakás lebontását a tanács elrendelte, illetve engedélyezte. DR. DEÁK KONRÄD Olvasó hangja Nem egészen világos útmutatás A Tolna Megyei Népújság 1989. február 3-i számában Péti Imrének, a Szak- szervezetekTolna Megyei Tanácsa vezető titkárának tollából megjelent egy cikk „Szavahihetőség és világos útmutatás” címmel. Véleményem szerint a cikk első részében foglaltakkal általában egyet lehet érteni. Azonban az utolsó bekezdésben foglaltakat, amelyek a bérek és a nyugdijak problémáinak elképzelése szerinti megoldását tartalmazza, egyenesen elképesztőnek tartom, különösen akkor, amikor az egy érdekvédelemre hivatott szerv megyei vezetőjének tollából származik. Nem támogatja ugyanis a KPVDSZ dolgozóinak béremelésre vonatkozó igényét, annak ellenére, hogy ezen a területen 22 év óta nem volt központi béremelés. Teszi ezt azzal az indoklással, hogy ezek között is vannak olyanok, akik esetenként nem ' keresnek rosszul, ezzel szemben olyan bérelosztási elvekbe kíván beavatkozni, ami kizárólagosan a vállalatok vezetőire tartozik. Ugyanis a vállalati vezetők látják legjobban, hogy melyik dolgozói rétegnek a keresete, milyen mértékben áll arányban a végzett munkával és felelősséggel, és úgy gondolom, ebben a dologban a gyámkodást nem kötelesek igénybe venni. Egyet kell azonban azzal érteni, hogy az alacsony kereseteket növelni kell, mert a családok megélhetési gondjai napról napra növekednek és az utóbbi időben szinte elviselhetetlenné váltak. Úgy gondolom, hogy amiért sokaknak még ma is 3 ezer forintért kell dolgozni, abban az érdekvédelmi szervek igen nagymértékben felelősek, mert nem léptek fel időben és erélyesen ennek megszüntetése érdekében, akkor, amikor még mód lett volna ezeknek a sérelmeknek az orvoslására. Egyenesen sértő és megalázó a nyugdíjak úgynevezett rendezésével kapcsolatos teóriája. Nem támogatja ugyanis a 70 éven felüliek nyugdijának az átlagosnál nagyobb mértékű emelését, mivel úgymond ezek között is akadnak olyanok, akiknek viszonylag magasabb a nyugdíjuk. Ezzel szemben az alacsony, 3 ezer forint alatti nyugdíjak emelését javasolja, de nem veszi figyelembe, hogy ezek nagy része éppen a 70 éven felüliek közül kerül ki. Nem veszi tudomásul azt sem, hogy éppen ezekből a korosztályokból kerülnek ki azok, akiknek a legnehezebb időszakokban kellett minden tekintetben helytállniuk, és a különböző megpróbáltatások és megaláztatások közepette felépíteni az országot a romokból. Ez a réteg, sajnos, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került, annál is inkább, mivel ezektől már nem lehet elvárni, hogy különböző különmunkával egészítsék ki nyugdíjjövedelmüket, nehezebbé vált életfeltételeik javítására. Nem kell különösebb számítási tudomány ahhoz, hogy az erre vonatkozó teóriájának helytelenségéről bárki meggyőződjék, csupán csak azt a tényt vegye figyelembe, hogy az eltelt 10- 12 év alatt - amióta a mai 70 éven felüliek nyugdíjba mentek -, az infláció jóval meghaladta a háromjegyű százalékot. Ezzel szemben a nyugdijak emelkedése ezen idő alatt - figyelembe véve az utóbbi 1 -2 évben kapott rendkívüli kompenzálá- si kedvezményt is - hozzávetőlegesen csak 35-40 százalékot tesz ki. Az is köztudomású, hogy ugyanezen időszak alatt - bár nem az infláció mértékének megfelelően - a keresetek mégis csak lényegesen emelkedtek, ebből következik, hogy a jelenlegi és a régi nyugdíjak közötti különbség feltűnően megnövekedett a régi nyugdíjak hátrányára. Indokolt tehát a 3 ezer forint körüli nyugdíjak emelése is. Nem fogadható el azonban - egyben megalázó - az a törekvés, hogy az alacsony nyugdíjak úgynevezett rendezését a területi politikai és érdekvédelmi szervek segítségével az ajánlás szerint differenciáltan, a konkrét esetet vizsgálva hajtsák végre. Ugyanis ebben az esetben nem az érvényben lévő nyugdíjrendeletben meghatározott elveken és állampolgári jogon, hanem valamiféle szociális és politikai döntés alapján történne az alacsony nyugdíjak rendezése. Az sem világos, hogy ez az elképzelt és felajánlott politikai és érdekvédelmi segítség milyen alapot találna a nyugdíjemelések igazságos rendezésére. Véleményem szerint a nyugdíjak megállapítására vonatkozó, jelenleg is érvényben lévő nyugdíjrendelet alapjában véve elfogadható, kiállta az idők próbáját. A teendő csupán az lenne: az illetékesek törekedjenek arra, hogy az előbb említett leszakadást, természetesen nem egyetlen év alatt, de fokozatosan megszüntessék, hogy amikor az összes nyugdíjak évenkénti teljes infláció kompenzálására lehetőség nyílik, arra az időre megvalósuljon a régi és új nyugdíjak egymáshoz közelítése is. Az ezen belüli nyugdíjösszeg arányainak eltérését jogszerűnek kell elfogadni, mivel a hosszú, évtizedeken át teljesített befizetések is lényegesen különbözőek voltak és ma is azok. Éppen ez ad alapot ahhoz, hogy a nyugdíjak folyósítása semmiképpen nem tekinthető sem szociális segélynek, sem valamiféle könyöradomány-juttatásnak. Ezeknek mindenkori rendezése kizárólag a kormány és a SZOT egyetértő elhatározására tartozik és semmiféle más társadalmi és politikai szerv nem sajátíthatja ki. LÉNÁRT GÉZA Jelentkezzenek TELEFON- ÉS HÁLÓZATSZERELŐ SZAKMUNKÁSTANULÓNAK azok a fiatalok, akik a Magyar Posta új, korszerű telefonhálózatának kiépítésében, szerelésében szívesen részt vesznek! jó kereset postai díjkedvezmények továbbtanulási lehetőség korszerű tanműhelyek modern technológia biztos munkahely Képzési idő: az általános iskolát végzetteknek: 3 év, a középiskolát végzetteknek: 2 év. Jelentkezni lehet a jelenlegi iskolátokban, a továbbtanulási lapon. Képzés az alábbi ipari szakmunkásképző iskolákban, Budapesten: 14. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola, VII., Hernád u. 52. 1078, vidéken: Békéscsaba, Puskin tér 1. 5600 (611. Sz. ISZI) Debrecen, Burgundia u. 1. 4001 (127. Sz. ISZI) Eger, Kertész u. 128. 3301 (212. Sz. ISZI) Kaposár, Virág u 32. 7400 (503. Sz. ISZI) Kecskemét, Bethlenváros u. 15. 6001 (623 Sz ISZI) Miskolc, Ifjúság u. 20. 3519 (101. Sz. ISZI) Pécs, Rét u. 41. 7601 (500. Sz. ISZI) Salgótarján, Csokonai u 21-29. 3100 (211 Sz. ISZI) Sopron, Halász u. 9 15. 9401 (403. Sz. ISZI) Szeged, Tolbuhin sugárút 84. 6701 (600. Sz. ISZI) Székesfehérvár, Népköztársaság u. 35. 8000 (320. Sz. ISZI) Szombathely, Petőíi u. 1. 9700 (405. Sz. ISZI) Veszprém, Felszabadulás u. 25. 8200 (306. Sz. ISZI) További felvilágosítást ad Káldy Csabáné, a Magyar Posta központjának oktatási ügyosztályán, postacím: Budapest, 1540, telefon: 562 520. M4GYAR POSTA (58)
