Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

1988. február 1. 2 ^KÉPÚJSÁG Több mint tízezer szovjet katona hagyja el hazánkat (Folytatás az 1. oldalról.) Burlakov vezérezredes utalt arra is, hogy a kivonás után megszűnik 11 szov­jet helyőrség, s létesítményei a magyar fél tulajdonába kerülnek. Köztük lesz számos műemlék is, így például a gödö- lői Grassalkovich-kastély és az eszter­gomi Bazilika szomszédságában lévő történelmi értékű épület. A szovjet csapatok a többi között átad­nak mintegy 900 lakást, illetve 19 lakta­nyát, s felszabadul negyven olyan objek­tum, amelyet mintegy 30 millió rubeles költséggel a déli hadseregcsoport épí­tett. A létesítmények átadásának rendjét és módját az illetékes szovjet és magyar hatóságok a közeljövőben egyeztetik. A parancsnok külön kiemelte, hogy a Varsói Szerződés védelmi doktrínájával összhangban visszavonják a szovjet csapatokat az osztrák határtól. Meggyő­ződését fejezte ki, hogy a csapatok kivo­nása Szombathelyről, Mosonmagyar­óvárról, Fertődről és Győrből, jó példája lesz a biztonsági övezet gyakorlati meg­teremtésének. A csapatkivonás menet­rendjének ismertetése után a sajtókonfe­rencián részt vevő szovjet vezetők vála­szoltak a nagy számban megjelent új­ságírók kérdéseire. A Heti Világgazdaság munkatársa az­iránt érdeklődött: hosszabb távon elkép- zelhető-e a szovjet csapatok teljes kivo­nása Magyarországról. Borisz Sztukalin nagykövet válaszában emlékeztetett ar­ra, hogy a szovjet kormány már többször szorgalmazta a két szembenálló katonai­politikai tömb, a NATO és a Varsói Szer­ződés feloszlatásának szükségességét. Amíg azonban a katonai tömbök létez­nek, elkerülhetetlen, hogy a Varsói Szer­ződéshez tartozó csapatok a stratégia követelményeit figyelembe véve - az érintett országok kormányközi megálla­podása alapján - különböző régiókban állomásozzanak. A Szovjetunió továbbra is fenntartja javaslatát: egyidejűleg tör­ténjék meg a külföldön állomásozó ide­gen csapatok kivonása. A javaslat valóra váltásához jó feltételeket teremt a Bécs- ben tavasszal megnyíló európai hagyo­mányos haderőcsökkentési fórum. A televízió tudósítója azt kérdezte Fe­dor Krivda hadseregtábornoktól, milyen a szovjet hadsereg vezetésében a pe­resztrojka híveinek és a konzervatív erőknek a viszonya; akadtak-e ellenzői az egyoldalú csapatcsökkentésnek. A szovjet katonai vezető válasza: „az egész nép egységes abban, hogy a csapat­csökkentéseket olyan mértékben kell végrehajtani, ahogy azt Gorbacsov főtit­kár az ENSZ Közgyűlés 43. ülésszakán bejelentette. Mi az egész világ előtt kije­lentettük - és ez a Varsói Szerződés vé­delmi doktrínájának kulcseleme -, hogy nem törekszünk nagyobb fegyveres erők fenntarására, mintamilyennel NATO-beli ellenfelünk rendelkezik. Fegyveres erőink csak azt a célt szolgálják, hogy szavatolják biztonságunkat és barátaink biztonságát". Sajtóvisszhang a magyar belpolitikáról „Magyarország vezetése meg nem al­kotott végleges ítéletet az 1956-os felke­lésről” - ezt állapította meg tegnap reg­gel több híradásában a Deutschland­funk, az NSZK országos rádióállomása Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének legújabb megnyilatkozásaira hivatkozva. A befolyásos kölni adó ezzel összefüg­gésben visszautalt arra a rádióinterjúra, amelyben Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja jelezte: a Központi Bizottság általa vezetett történelmi albi­zottsága a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja az 1956-os esemé­nyeket. Grósz Károly szerint - idézte a Deutschlandfunk a magyar pártvezetőt - a történelmi események tudományos ér­tékelését nem végezhetik el csupán egyes személyek vagy egy albizottság, hanem ez az egész Központi Bizottságra tartozik. A vezető nyugatnémet napilapokban mindamellett továbbra is fontos téma a párt történelmi albizottságának kutató­munkája és Pozsgay Imre ismertetése az értékelő tevékenység állásáról. A Frank­furter Allgemeine Zeitung című tekinté­lyes, kozervatív újság tegnapi számában az MTI által kiadott szöveg alapján beha­tóan elemzi az államminiszter interjúját, amelyet, nyilvánvalóan Grósz Károly nyilatkozatának ismerete előtt, akkor még, horderejét tekintve, a Politikai Bi­zottságban „feltételezhetően egyeztetett állásfoglalás”-nak vélt. A lap szerint „a meglepetést keltő rádióinterjút az or­szágban a dogmatikus szocializmustól való elfordulás újabb jelének fogják fel.” Két vezető nyugati hírügynökség teg­nap külön jelentésben foglalkozott Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklós miniszterelnöknek az 1956-os események értékelésével kap­csolatos legutóbbi nyilatkozataival. A nyilatkozatokból mind a francia AFP, mind az amerikai AP azt emelte ki, hogy a magyar politikai vezetés még nem zárta le a szóban forgó események újraértéke­lését, az ezzel kapcsolatos vita még hátra van. A hírügynökségek idézték Grósz Ká­rolynak azt a kijelentését, amely szerint nem tudja: milyen indíték vezette Pozs­gay Imrét a négy évtizedes elemző mun­ka ezen egyetlen elemének megfogal­mazásában. Németh Miklós megállapítá­sai közül azt tartották kiemelésre méltó­nak, hogy „nagy hiba..., ha a történelem mindig rendkívül összetett jelenségeit vagy folyamatait egyszavas ítélettel mi­nősítjük”. A francia hírügynökség megjegyezte, hogy Tőkei Ferenc akadémikus, a Köz­ponti Bizottság tagja egy tegnapi sajtó- nyilatkozatában a maga részéről „tiltako­zott” a történelmi albizottság értékelése ellen, amelyet „elsietettnek” minősített. A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunis­ta Párt központi lapja keddi számában „Helyes vagy helytelen volt az 1956-os események értékelése - a történelmi al­bizottság szerint az esemény „népfelke­lés” volt, címmel az Új Kínai hírügynök­ség jelentése alapján számolt be Pozs­gay Imre rádiónyilatkozatáról, amelyhez nem fűzött kommentárt. Gorbacsov fizetése Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtit­kár és államelnök havi illetménye va­lamivel haladja meg az 1500 rubelt - erről is szólt kedden megjelent inter­jújában Vitalij Korotics, az Ogonyok című népszerű folyóirat szerkesztője. Korotics a Mologyozs Moldavii ha­sábjain kifejtette: az emberek között - információ híján - szóbeszéd tár­gya például az, hogy fíaisza Gorba- csova miből vásárolja új ruháit. A kér­dés könnyen megválaszolható az el­ső számú szovjet politikus fizetésé­nek ismeretében - mondotta. [Az át­lagbér jelenleg 200 rubel körül mo­zog a Szovjetunióban.) A szerkesztő elmondta azt is, hogy Gorbacsov az Amerikában megjelent könyve után járó 600 ezer dollárt teljes egészé­ben a központi bizottság rendelkezé­sére bocsátotta. Korotics a gondolatot továbbfűzve kifejtette, hogy a hasonló értesülé­sek, adatok közzététele a sajtóban igen hasznos, mivel egyrészt ily mó­don elejét lehet venni a találgatások terjedésének, másrészt teljesül az ol­vasó azon természetes igénye, hogy többet tudhasson meg az ország ve- zetőiről. Az ismert szovjet újságíró az interjúban sürgette a vezető politiku­sok körüli, a nyíltság programja elle­nére még mindig élő titkolózás fel­számolását. Elmondta, hogy a közel­múltban több magas rangú politikus­tól is interjút kért lapja számára az életvitelükre vonatkozó tengernyi ol­vasói kérdés megválaszolására, ám a közelgő választásokra hivatkozva valamennyien elutasították kérését. Területfejlesztés a gazdaságilag elmaradott területeken Tolna megye is kér tám<ugatást? A VII. ötéves tervidőszakra szóló, illetve a hosszú távú területfejlesztési elképze­lésekről tájékozódott, s mondott véle­ményt tegnapi ülésén a Hazafias Nép­front Országos Elnökségének település­politikai bizottsága. A HNF OT székházában megrendezett ülésen - melyen különösen nagy hang­súlyt kapott a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztése - Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke elmondta, hogy a kedvezőtlen adottságú területe­ken, illetve a foglalkoztatási gondokkal küszködő térségekben a komplex fej­lesztésre törekednek. A helyi adottsá­gokra, a rendelkezésre álló nyers- és alapanyagok feldolgozására építő ter­melés, forgalmazás megteremtésén kívül a megfelelő infrastruktúra kialakításáról sem szabad elfeledkezni. Kellő gondot szükséges fordítani a kultúrára, az okta­tásra, a szociális ellátásra. Hangsúlyozta: a korszerű termelés megszervezésének infrastrukturális feltételei is vannak. A cél az, hogy ezekbe a térségekbe is hatékony termelési kultúra települjön. Mint elmondta, a gazdaságilag elma­radott térségekben a VII. ötéves terv fej­lesztési programjában előirányzott 20 milliárd forintból 1988 végéig mintegy 11 milliárdot használtak fel. A beruházások 70 százaléka a terme­lést érintette, 30 százaléka az infrastruk­túra fejlesztésére irányult. Nagy össze­geket fordítottak az egészségtelen ivóvi­zű településeken a vízellátásra, valamint több helyen az útépítésre, a tömegközle­kedés feltételeinek javítására, a kereske­delmi hálózat feljesztésére. A következő évek feladatairól szólva elhangzott, hogy jobban figyelembe kell venni a gazdasági szabályozók kialakításánál az elmaradott térségek szempontjait. A jövőben adókedvezményekkel is tá­mogatják a nyereséges vállalkozásokat, idén vezetik be a gazdaságilag elmara­dott területeken a beruházásokat és az új vállalkozások alapítását ösztönző nyere­ségadó-kedvezményt. Mivel a kihelyezett pénzek nem ered­ményeznek mindig az ígéreteknek meg­felelően hatékony termelést, a jövőben nagyobb szigorúsággal, bankok bevo­násával ítélik oda a támogatásokat. Fon­tos, hogy az egyes területek, települések fejlődése nagyobb mértékben az ottani gazdálkodó szervezetek, s a lakosság te­vékenységének eredményeihez kötőd­jék. A döntések, a pénzeszközök felhasz­nálásának decentralizálása is ebbe az irányba hat. Hoós János elmondta: mér­legelni kívánják a program indítása óta érkező jelzéseket is. Győr-Sopron, Tol­na, Nógrád, Heves, Szolnok, Bács-Kis- kun és Hajdú-Bihar megyéből is javasla­tok érkeztek arra, hogy a területükön lévő rossz talajadottságokkal, kedvezőtlen infrastruktúrával, a népesség elvándor­lásával jellemezhető települések szintén kapjanak támogatást. Az ülésen szó volt még az előkészítés alatt álló integrált falufejlesztési és felújí­tási programról. A bizottság az ülés végén állást foglalt amellett, hogy a területfejlesztés témakö­re - fontosságára, meghatározó jellegére tekintettel - mielőbb kerüljön a parla­ment elé. A bizottság támogatja a közsé­gek szövetségének létrehozását. A vita alapján is kiemelt jelentőséget tulajdoní­tanak az infrastruktúra fejlesztésének, különös tekintettel a közlekedésre, a közművekre, valamint az oktatásra. A bi­zottság fontosnak ítéli, hogy egysége­sebbé, hatékonyabbá váljék a terület- és településirányitás. Bíznak abban, hogy a jelenlegi minisztériumi átszervezések ebbe az irányba hatnak - hangzott el az ülésen. A bátaszéki és a nagydorogi kommunisták tevékenységéről tanácskozott a megyei párt-vb (Folytatás az 1. oldalról.) A vitát összegezve Péter Szigfrid meg­állapította, hogy a két pártbizottság mun­kája, tevékenysége elismerésre méltó. A mai gyors változásokkal igyekeznek lé­pést tartani és nem kis feladatokat kell megoldaniuk. A megyei párt-vb feladatot nem határozott meg a két előterjesztés­sel kapcsolatban, azt javasolta, hogy ezt a nagyközségi pártbizottságok végezzék el, a vitában elhangzottak figyelembevé­telével. A végrehajtó bizottság ezt követően el­ső félévi üléstervéről tárgyalt és úgy fog­lalt állást, hogy azt a politikai aktualitá­sokhoz igazodva kell véglegesíteni. Az elnöklő Péter Szigfrid arról is tájé­koztatta a végrehajtó bizottságot, hogy országos vezetőinknek - Grósz Károly főtitkár, Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter (vala­mennyien a Politikai Bizottság tagjai) - közelmúlt történelmünkről a napokban elhangzott, megjelent nyilatkozatai zavart keltettek a párttagság körében. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat, információkat továbbítják illetékes párt­szervekhez. PANORÁMA SZÖUL - A Koreai Köztársaság a jö­vőben kölcsönösségi alapon megadja a legnagyobb kedvezményes elbánást a magyar vállalatokkal kiépülő kapcsola­taiban. Erről Han Szung Szó kereskedel­mi és ipari miniszter tájékoztatta tegnap reggel az MTI tudósítóját, akinek exkluzív interjút adott, közvetlenül azután, hogy fogadta Gombocz Zoltán kereskedelmi miniszterhelyettest és kíséretét. LUXEMBURG - János nagyherceg, luxemburgi uralkodó, tegnap Várkonyi Péter látogatásának második napján au- dencián fogadta a magyar külügyminisz­tert. Előzőleg Várkonyi a luxemburgi par­lament tagjaival találkozott. Tájékoztatta a képviselőket a magyar reformfolyamat­ról és külpolitikai törekvéseinkről. MOSZKVA - A Varsói Szerződés és a NATO európai haderői és fegyverei hoz­závetőlegesen egyensúlyban vannak - hangsúlyozták szovjet illetékesek tegnap egy moszkvai sajtóértekezleten, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy a Varsói Szerződés közzétette a maga ösz- szehasonlító adatait a két katonai szövet­ség európai erőiről. PEKING - Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter szerdán a késő esti órákban érkezik Pekingbe s csütörtökön kezdi meg hivatalos látogatását, azaz tár­gyalásait Csien Csi-csen kínai külügymi­niszterrel. A szovjet diplomácia vezetőjét fogadja több kínai párt- és állami vezető, és Sanghajban találkozik vele Teng Hsziao-ping, Kína első számú politikusa. A pekingi kinai-szovjet külügyminiszteri tárgyalások középpontjában ez év első felére tervezett kinai-szovjet csúcstalál­kozó gyakorlati előkészítése áll. WASHINGTON - Washingtonban kedden megkezdődött Oliver North alez­redes pere. A reagani nemzetbiztonsági tanács egykori munkatársa azért áll bíró­ság előtt, mert titokban fegyvereket adott el Iránnak. HÁGA - A közel-keleti rendezésről kezdődött nemzetközi tanácskozás teg­nap Hágában. Az amszterdami szabad- egyetem kezdeményezésére létrejött ta­lálkozón a PFSZ képviseletében többek közt részt vesz Bázám Abu Sarif, Jasszer Arafat tanácsadója, míg az izraeli küldött­ség tagja Abba Eban volt külügyminisz­ter. Söráremelés A söripari vállalatok tájékoztatják a fo­gyasztókat, hogy mezőgazdasági erede­tű alapanyagok (sörárpa, komló) a cso­magolóanyagok (címke, koronazár), egyes energiahordozók (elektromos áram, szilárd tüzelőanyagok), a közúti és a vasúti fuvartarifák, a társadalombiztosí­tási járulék, a víz- és csatornahasználati dij, továbbá egyéb kisebb, a termék­előállítás és -forgalmazás költségeit nö­velő árváltozások miatt a sörök ajánlott bolti fogyasztói árát 1989. február 1-jei hatállyal átlagosan 4,3 százalékkal eme­lik. Ennek keretében például a 0,5 literes- Kőbányai Világos sör ára 12,00 Ft-ról 12,50 Ft-ra- Borsodi Világos sör ára 11,70 Ft-ról 12,30 Ft-ra- Rákóczi minőségi sör ára 13,50 Ft- ról 14,00 Ft-ra- Jubileum minőségi sör ára 15,00 Ft- ról 16,00 Ft-ra emelkedik. Nem változik a hordós sörök, valamint több minőségi palackos sör ára. így pél­dául változatlan áron kerül forgalomba a 0,5 literes Dreher, Tuborg, Szent István, Helikon, Márciusi, Misina, Pannónia ara­nya sör. Piacosított ismeretterjesztés? A piac szigorúan parancsoló ráció vagy fantom? Lehet-e, szabad-e tudo­mányos ismeretterjestő munkát minde­nestül piacosítani? Milyen szervezeti mó­dosításokra van szüksége a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulatnak, hogy munkáját továbbra is hivatását betöltve, értékközpontú elkötelezettséggel végez­hesse? Nagy általánosságban talán így sum­mázható azoknak a kérdéseknek a lé­nyege, amelyek az elmúlt hét végén a TIT megyei ülésén felvetődtek. Szekszárdon, az Oktatási Igazgatóságon megtartott fó­rum a március elejére összehívandó or­szágos konferencia előkészítő üléseinek sorába tartozik. A tudományos ismeret- terjesztés jövőjéről, a talpon maradás esélyeiről tanácskozó összejövetelen megyei társulati tagok, a különböző szakosztályok képviselői vettek részt, megjelent Bajszné Kiss Magdolna, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának tit­kára, valamint Herbai Ágnes, a TIT Orszá­gos Tanácsának titkára is. Elsőként Temesi Ágnes, a TIT Tolna Megyei Szervezetének titkára számolt be munkájukról, eredményeikről és a ko­rántsem csak a megyehatárokon belüli helyzetet jellemző gondokról. Összessé­gében megállapítható, hogy a megújuló, munkáját odaadással végző megyei ap­parátus minden erőfeszítése, szervező- munkája ellenére csökkent az érdeklő­dés a hagyományos, klasszikus ismeret- terjesztő előadások iránt. Minden eddigi­nél közkedveltebbek a nyelvtanfolyamok és a ma már egyértelműen önálló gazdál­kodásra kényszerített megyei apparátus legfőbb bevételi forrását, életben mara­dásának egyedüli esélyét a különböző átképző, továbbképző szaktanfolyamok, oklevelet is adó speciális kurzusok jelen­tik. Az ismeretterjesztés hagyományos funkciója, különösen ma, a fejlődő távok­tatás, a televízió, a gazdasági kommuni­kációs formák korában, átalakulóban van. A tudás szükségszerű felértékelő­désének folyamatával ellentmondásban viszont egyre többen kénytelenek le­mondani arról, hogy ismereteiket, látókö­rüket előadások, szabadegyetemek láto­gatásával bővítsék. Különösen a falvak­ban, kistelepüléseken élők kulturális és közéleti igényeinek felkarolása követel majd vállalkozás, illetve szolgáltatás jel­legű munkát a társulattól, s a szekszárdi vita alapján is arra következtethetünk, hogy a praktikus, hasznosítható ismere­tek és a szakképzés iránti igény továbbra is meghatározó szerepű lesz. b. R. Megyei fórum a TIT jövőjéről

Next

/
Thumbnails
Contents