Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP, TOLNA MEGYEI Az Országgyűlés elfogadta 4 az alkotmány módosítását Tegnap folytatódott a decemberben megkezdett parlamenti munka A szovjet csapatok ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ részleges kivonása heteken belül megkezdődik Kedden délelőtt 10 órakor az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés jnegtárgyalja a Ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A keddi munkanapot megnyitó Sta- dinger István házelnök üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a parlament munkájában miniszterként először résztvevő Derzsi Andrást. Ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség javaslatot nyújtott be a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az átiratot, amely a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei 16. számú országgyűlési képviselői választókörzetbe a megválasztott pótképviselőt - Tóth Istvánt - javasolta. Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Tóth István képviselőt egyhangúlag igazoltnak jelentette ki. Ezután Pesta László ismertette a december 22-én bérekesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta meg - a három törvényjavaslatot együtt tárgyaló - expozéját. A többi közt hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nemcsak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új alkotmány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesítik az új alkotmányt. A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, de logikai alapon is könnyen belátható, hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlődésre épülő, az egységes gazdasági-politikai világrendszerbe sikeresen beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás minden területén való alkalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges. Másrészt: a szocialista politikai rendszer korábbi meghatározott történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a politikai mozgásoknak, folyamatoknak, feszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a politikai rendszer működhetett, ha diszfunk- cionális következményekkel is. Mit jelent a második megállapítás? - tette fel a kérdést. A politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkotmánnyal teljesülhet ki, amely egyúttal beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vonalába és reintegrál a magyar alkotmányfejlődés folyamatába. Kontinuitást őriz meg tehát történeti múltunkkal is. Ez az alkotmány készül; az Ország- gyűlés Alkotmányozó Bizottsága megkapta már az első, nyers koncepcióját. Ha a munka gyorsul is, az Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a társadalmi vitában is tökéletesedett szöveg legkorábban 1989 végén kerülhet az Országgyűlés elé. Sem a változó politikai rendszer igényei, sem a társadalom politikai folyamatai - amelyek egyébkét sok tekintetben összefüggnek - nem engedik meg azonban, hogy az alkotmányos problémákkal összefüggő jogalkotást elhalasszuk az új alkotmányt követő időszakra. Valósággá kell változtatni például az egyesülésre és a gyülekezésre vonatkozó alapvető emberi jogokat, biztosítani, hogy konkrétan élhessünk velük. Ez azonban eleve azt kívánja, hogy elimináljunk az alkotmány szövegéből olyan rendelkezéseket, amelyek ma ésszerűtlenül korlátozzák őket. (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet csapatok részleges kivonása Magyarország területéről heteken belül megkezdődik. A piaci alapelvek kevés korlátozással érvényesülni fognak hazánkban, ahol a magántulajdon részaránya lényegesen tovább emelkedhet - többek között erről beszélt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára abban az interjúban, amelyet a Nihon Keizai Simbun-nak, Japán vezető gazdaságpolitikai napilapjának adott. Grósz Károly fényképpel illusztrált nagy terjedelmű interjúján kívül a főtitkár életútját ismertető cikket is közölt a lap keddi száma. A terjedelem és a közlés módja is azt jelzi, hogy a nagy befolyású újság Grósz Károly személyén keresztül komoly figyelmet fordít Magyarország Jegyzőkönyv-aláírással kedden Budapesten véget ért a Magyar-Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság XXIII. ülésszaka. A magyar tárgyalóküldöttséget Be- recz Frigyes ipari miniszter, a bolgár delegációt Andrej Lukanov, a külgazdsági kapcsolatok minisztere, a bizottság társelnökei vezették. A felek áttekintették az 1987 márciusi kormányfői találkozón, valamint a bizottság korábbi ülésszakain hozott határozatok teljesítését. Megállapították, hogy gazdasági kapcsolataink az elmúlt időszakban nem fejlődtek kellő mértékben. Az 1988. évi tényleges kétoldalú árucsere-forgalom az 1987. évivel azonos értékű, mintegy 420 millió rubel. Györke József, az MSZMP KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője a jeruzsálemi Héber Egyetem meghívására január 3. és 9. között részt vett egy, a közel-keleti helyzettel foglalkozó nemzetközi szimpóziumon és előadást tartott a témáról. Izraeli tartózkodása során Györke Józsefet fogadta Simon Peresz, az Izraeli bel- és külpolitikájára, reformtörekvéseire. Tíz napja a Kyodo hírügynökség közölt interjút Németh Miklós kormányfővel. Grósz Károly a japán lap tudósítójának részletesen kifejtette, hogy a jövőben nem támaszkodhatunk kizárólag a KGST-n belüli együttműködésre, amelyben nem érvényesül a műszaki fejlesztés kényszere. Ezért törekszünk a Nyugattal való együttműködésre, és megpróbálunk felzárkózni a nyugati piac követelményeihez. Ez utóbbi érdekében az ország gazdasági vezetése célul tűzte ki a forint konvertibilissá tételét. Ez együtt járna a forint leértékelésével, ami nagymértékben érintené külgazdaságunkat, így az átállás során igen óvatosan kell majd eljárni - mutatott rá Grósz Károly. A tárgyalásokon véleményt cseréltek az 1991-1995. évi tervkoordináció egyes kérdéseiről, az ipari kooperáció fejlesztésének lehetőségeiről, és néhány idegenforgalmi és pénzügyi kérdésről. A tárgyalások idején az illetékes miniszter- helyettesek parafálták a korszerűsített kétoldalú közúti egyezményt. Andrej Lukanovot fogadta Németh Miklós miniszterelnök. A bolgár vendég megbeszélést folytatott Nyers Rezső államminiszterrel és találkozott Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel. A bolgár miniszter látogatást tett a budaörsi Sasad Termelőszövetkezetben. Andrej Lukanov kedden elutazott hazánkból. Munkapárt elnöke, pénzügyminiszter és Binyamin Netanyahu külügyminiszterhelyettes, a Knesset tagja. Megbeszélést folytatott David Heninnel, az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjával, Israel Gattal, a Munkapárt Nemzetközi Bizottságának elnökével és Arie Jaf- fe-val, a Mapam Párt Külügyi Osztályának vezetőjével. Magyar-bolgár gazdasági tárgyalások Az MSZMP képviselőjének izraeli látogatása Megismertem Tolna megyét? Amikor a korosztályomhoz tartozók tanulni kezdték hazánk földrajzát, egykor volt tanáraink bennünket egy másik - a mainál sokkal nagyobb, soha vissza nem térő - Magyarország városaira és vármegyéire okítottal. Ennek jóvoltából máig meg tudom mondani, hogy hol volt Besz- terce-Naszód, Modrus-Fiume, Lika- Krbava, vagy éppen Trencsén vármegye. A közigazgatási egységek sorában természetesen szerepelt Tolna is, ahová egészen 1964-ig soha be nem tettem a lábamat. Bár akkoriban már nem kevés A titográdi „Dakics” Építőipari Gépgyár másfél ezer dolgozója kedden reggel sztrájkba lépett és tiltakozó menetben a Crna Gora-i köztársasági képviselőházhoz vonult. Útközben egyetemisták, középiskoláországjárás volt a hátam mögött, rám, a „Bejártam Tolnát-Baranyát” szólásból annak csak második fele vonatkozott. „Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem” - ezt természetesen Karinthy Frigyes nyomán tudtam Babitsról. Gépállomási főnököm, a kitűnő Sass Józsi bácsi jóvoltából hallottam valamit harangozni a bonyhádi tájfajtáról, méneskari nagybátyám révén pedig a regölyi lótenyésztésről. Akadtak még történelmi ismeretfoszlányaim is, melyek Simontornya (Folytatás a 2. oldalon) sok és a város lakóinak kisebb-nagyobb csoportjai csatlakoztak hozzájuk. így a délelőtti órákban mintegy tízezer ember gyűlt össze az épület előtti téren. A tüntetők élet- körülményeik javítását és a köztársasági vezetők lemondását követelték. Éjfél alig múlt néhány perccel. Táskámban a megújhodásában szeretve megszólt Népújsággal tartok hazafelé. A lakóházak ablakaiból alig szűrődik már ki a fény. Mától számítódik az új áremelés. Az emberek korábban fekszenek. Rendőrautó araszolt tova, örülnek a bent ülők, nem volt dolguk ma. Megelőzi őket egy „déli" szomszéd, akik bécsi rendszámmal tartanak oda, ahol évek óta élnek. Más hazában, vendégként. Mi még szerencsére nem tartunk itt. Csak a kórházban van még élet. Mesz- I szire kiviláglik a csecsemőket óvó lila fény az ablakokon. Vékony gyermeksí- jj rás ül az utcára. Tejet kér. Újszülöttek. I iMegszülettek ők, ’89 januárjában. Még anyjuk sem tudja, hogy milyen világba. Ma ott tartunk, hogy kizárólag csak az anyamellből jut az éhes szájukba az adómentes, felvizezetlen, fehérjedús tej. Hazafelé tartok az enyéimhez, akik Gyermeksírás velem együtt spórolnak. Álmaikkal, vágyaikkal. Képzeletüket kipányvázták tudattal és tudattalanul. Mi is úgy teszünk, mint sok százezernyi társunk, akik úgy viselkednek, mint a mindent beosztó paraszt tette, volt kénytelen tenni évtizedeken keresztül. Kemény konokság- gal, de sokszor félelemmel telve, gondolva előre a jövőre. A gyerekosztály apró lakói nem tudják a mát. Álomvilágban, tudattalanul élnek, telt melleket birtokolva. Információ, napi politikai tények és értelem hiányában vannak távol a tudástól. Ma újra döntésre ül össze a magyar parlament... Állok a kórház ablaka alatt. Egérvékony fiúhang követeli a tejet. Tegye meg, megteheti, kívánom neki, mert gyermekeimről tudom, ha valaki nem az anyatejet szívja, az nem képes izmosodni. Ez a fiú egyre csak üvölt. Megteheti. Mert ő gyermekkorú, választóképtelen és felelősség nélküli. Ő a mindentakarja magának, a teljes világot. Ő egy olyan magyar, aki nem tudja, hogy válságban vagyunk, hogy talán újra címerünk lesz a Kossuth-címer, és ha felnő, talán nem fizetnek több ezer forint étkezési térítést utána a szülők. Szépen sírnak ezek a gyerekek. Dallamosan, fájón, még a Himnuszt is hallom a sírásukban. Nem foglalkoztatja őket a külvilág, a világot és az országot nyomasztó gondtenger. Egyre hallgatom hangjukat, és nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy ők lesznek majd azok az új magyarok, akik nemcsak az én gyerekeim, hanem a saját sorsomról is jobban fognak dönteni. Hazaérek. Fiam és lányom az ágyban markolja a kispárnát. Nem tudják, hogy van egy Pozsgay Imre nevű államminiszter, aki 1989. január 9-ét „boldogtalan napnak" nevezte egy beszédében. Nagyon remélem, hogy évek múltán nem tudják meg, hogy mit jelent a boldogtalan, amikor évekről van szó. Mert akkorra már talán másképpen sírnak az újszülöttek is. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Tüntetés Titográdban Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke
