Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 9. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP, TOLNA MEGYEI Az Országgyűlés elfogadta 4 az alkotmány módosítását Tegnap folytatódott a decemberben megkezdett parlamenti munka A szovjet csapatok ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ részleges kivonása heteken belül megkezdődik Kedden délelőtt 10 órakor az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az alkotmány módosításá­ról, az egyesülési jogról, valamint a gyü­lekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés jnegtárgyalja a Ház ügyrendjének módosításával összefüg­gő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A keddi munkanapot megnyitó Sta- dinger István házelnök üdvözölte a köz­lekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a parlament munkájában mi­niszterként először résztvevő Derzsi Andrást. Ezután bejelentette, hogy az or­szágos választási elnökség javaslatot nyújtott be a Nagy László képviselő el­halálozása miatt megüresedett képvise­lői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az átiratot, amely a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei 16. számú or­szággyűlési képviselői választókörzet­be a megválasztott pótképviselőt - Tóth Istvánt - javasolta. Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomá­sul vette, és Tóth István képviselőt egy­hangúlag igazoltnak jelentette ki. Ezután Pesta László ismertette a de­cember 22-én bérekesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdése­ket. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter tartotta meg - a három tör­vényjavaslatot együtt tárgyaló - expozé­ját. A többi közt hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nemcsak a gazdasá­gi reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új alkotmány meg­alkotásának részét alkotják, de nem he­lyettesítik az új alkotmányt. A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának indokai azon­ban még két másik folyamathoz is elve­zetnek. Egyrészt a magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztala­tok is jelzik, de logikai alapon is könnyen belátható, hogy a modernizáció máso­dik, tehát az automatikus továbbfejlődés­re épülő, az egységes gazdasági-politi­kai világrendszerbe sikeresen beillesz­kedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innovatív erejének felhaszná­lását, a tudás minden területén való al­kalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszer­ben lehetséges. Másrészt: a szocialista politikai rendszer korábbi meghatározott történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a politikai mozgá­soknak, folyamatoknak, feszültségek­nek, konfliktusoknak a társadalom fejlő­dése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintet­ben kinőtt nem csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványul­nak azok a történeti múltba vezető össze­függések is, amelyek közepette ez a poli­tikai rendszer működhetett, ha diszfunk- cionális következményekkel is. Mit jelent a második megállapítás? - tette fel a kérdést. A politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkot­mánnyal teljesülhet ki, amely egyúttal beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vonalába és reintegrál a magyar alkot­mányfejlődés folyamatába. Kontinuitást őriz meg tehát történeti múltunkkal is. Ez az alkotmány készül; az Ország- gyűlés Alkotmányozó Bizottsága meg­kapta már az első, nyers koncepcióját. Ha a munka gyorsul is, az Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a társadalmi vitában is tö­kéletesedett szöveg legkorábban 1989 végén kerülhet az Országgyűlés elé. Sem a változó politikai rendszer igé­nyei, sem a társadalom politikai folyama­tai - amelyek egyébkét sok tekintetben összefüggnek - nem engedik meg azon­ban, hogy az alkotmányos problémákkal összefüggő jogalkotást elhalasszuk az új alkotmányt követő időszakra. Valósággá kell változtatni például az egyesülésre és a gyülekezésre vonatkozó alapvető em­beri jogokat, biztosítani, hogy konkrétan élhessünk velük. Ez azonban eleve azt kí­vánja, hogy elimináljunk az alkotmány szövegéből olyan rendelkezéseket, ame­lyek ma ésszerűtlenül korlátozzák őket. (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet csapatok részleges kivo­nása Magyarország területéről heteken belül megkezdődik. A piaci alapelvek ke­vés korlátozással érvényesülni fognak hazánkban, ahol a magántulajdon résza­ránya lényegesen tovább emelkedhet - többek között erről beszélt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára abban az interjúban, amelyet a Nihon Keizai Simbun-nak, Ja­pán vezető gazdaságpolitikai napilapjá­nak adott. Grósz Károly fényképpel illusztrált nagy terjedelmű interjúján kívül a főtitkár életútját ismertető cikket is közölt a lap keddi száma. A terjedelem és a közlés módja is azt jelzi, hogy a nagy befolyású újság Grósz Károly személyén keresztül komoly figyelmet fordít Magyarország Jegyzőkönyv-aláírással kedden Bu­dapesten véget ért a Magyar-Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság XXIII. üléssza­ka. A magyar tárgyalóküldöttséget Be- recz Frigyes ipari miniszter, a bolgár de­legációt Andrej Lukanov, a külgazdsági kapcsolatok minisztere, a bizottság társ­elnökei vezették. A felek áttekintették az 1987 márciusi kormányfői találkozón, valamint a bizottság korábbi ülésszakain hozott határozatok teljesítését. Megálla­pították, hogy gazdasági kapcsolataink az elmúlt időszakban nem fejlődtek kellő mértékben. Az 1988. évi tényleges kétol­dalú árucsere-forgalom az 1987. évivel azonos értékű, mintegy 420 millió rubel. Györke József, az MSZMP KB nemzet­közi pártkapcsolatok osztályának helyet­tes vezetője a jeruzsálemi Héber Egye­tem meghívására január 3. és 9. között részt vett egy, a közel-keleti helyzettel foglalkozó nemzetközi szimpóziumon és előadást tartott a témáról. Izraeli tartózkodása során Györke Jó­zsefet fogadta Simon Peresz, az Izraeli bel- és külpolitikájára, reformtörekvései­re. Tíz napja a Kyodo hírügynökség kö­zölt interjút Németh Miklós kormányfővel. Grósz Károly a japán lap tudósítójának részletesen kifejtette, hogy a jövőben nem támaszkodhatunk kizárólag a KGST-n belüli együttműködésre, amely­ben nem érvényesül a műszaki fejlesztés kényszere. Ezért törekszünk a Nyugattal való együttműködésre, és megpróbálunk felzárkózni a nyugati piac követelmé­nyeihez. Ez utóbbi érdekében az ország gazdasági vezetése célul tűzte ki a forint konvertibilissá tételét. Ez együtt járna a forint leértékelésével, ami nagymérték­ben érintené külgazdaságunkat, így az átállás során igen óvatosan kell majd el­járni - mutatott rá Grósz Károly. A tárgyalásokon véleményt cseréltek az 1991-1995. évi tervkoordináció egyes kérdéseiről, az ipari kooperáció fejlesz­tésének lehetőségeiről, és néhány ide­genforgalmi és pénzügyi kérdésről. A tárgyalások idején az illetékes miniszter- helyettesek parafálták a korszerűsített kétoldalú közúti egyezményt. Andrej Lukanovot fogadta Németh Miklós miniszterelnök. A bolgár vendég megbeszélést folytatott Nyers Rezső ál­lamminiszterrel és találkozott Beck Ta­más kereskedelmi miniszterrel. A bolgár miniszter látogatást tett a budaörsi Sa­sad Termelőszövetkezetben. Andrej Lukanov kedden elutazott ha­zánkból. Munkapárt elnöke, pénzügyminiszter és Binyamin Netanyahu külügyminiszter­helyettes, a Knesset tagja. Megbeszélést folytatott David Heninnel, az Izraeli Kom­munista Párt Politikai Bizottságának tag­jával, Israel Gattal, a Munkapárt Nemzet­közi Bizottságának elnökével és Arie Jaf- fe-val, a Mapam Párt Külügyi Osztályá­nak vezetőjével. Magyar-bolgár gazdasági tárgyalások Az MSZMP képviselőjének izraeli látogatása Megismertem Tolna megyét? Amikor a korosztályomhoz tartozók ta­nulni kezdték hazánk földrajzát, egykor volt tanáraink bennünket egy másik - a mainál sokkal nagyobb, soha vissza nem térő - Magyarország városaira és várme­gyéire okítottal. Ennek jóvoltából máig meg tudom mondani, hogy hol volt Besz- terce-Naszód, Modrus-Fiume, Lika- Krbava, vagy éppen Trencsén vármegye. A közigazgatási egységek sorában ter­mészetesen szerepelt Tolna is, ahová egészen 1964-ig soha be nem tettem a lábamat. Bár akkoriban már nem kevés A titográdi „Dakics” Építőipari Gép­gyár másfél ezer dolgozója kedden reg­gel sztrájkba lépett és tiltakozó menet­ben a Crna Gora-i köztársasági kép­viselőházhoz vonult. Útközben egyetemisták, középiskolá­országjárás volt a hátam mögött, rám, a „Bejártam Tolnát-Baranyát” szólásból annak csak második fele vonatkozott. „Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem” - ezt természetesen Karinthy Frigyes nyomán tudtam Babitsról. Gép­állomási főnököm, a kitűnő Sass Józsi bácsi jóvoltából hallottam valamit haran­gozni a bonyhádi tájfajtáról, méneskari nagybátyám révén pedig a regölyi lóte­nyésztésről. Akadtak még történelmi is­meretfoszlányaim is, melyek Simontornya (Folytatás a 2. oldalon) sok és a város lakóinak kisebb-nagyobb csoportjai csatlakoztak hozzájuk. így a dél­előtti órákban mintegy tízezer ember gyűlt össze az épület előtti téren. A tüntetők élet- körülményeik javítását és a köztársasági vezetők lemondását követelték. Éjfél alig múlt néhány perccel. Táskámban a megújhodásában sze­retve megszólt Népújsággal tartok ha­zafelé. A lakóházak ablakaiból alig szű­rődik már ki a fény. Mától számítódik az új áremelés. Az emberek korábban fek­szenek. Rendőrautó araszolt tova, örülnek a bent ülők, nem volt dolguk ma. Megelő­zi őket egy „déli" szomszéd, akik bécsi rendszámmal tartanak oda, ahol évek óta élnek. Más hazában, vendégként. Mi még szerencsére nem tartunk itt. Csak a kórházban van még élet. Mesz- I szire kiviláglik a csecsemőket óvó lila fény az ablakokon. Vékony gyermeksí- jj rás ül az utcára. Tejet kér. Újszülöttek. I iMegszülettek ők, ’89 januárjában. Még anyjuk sem tudja, hogy milyen világba. Ma ott tartunk, hogy kizárólag csak az anyamellből jut az éhes szájuk­ba az adómentes, felvizezetlen, fehér­jedús tej. Hazafelé tartok az enyéimhez, akik Gyermeksírás velem együtt spórolnak. Álmaikkal, vá­gyaikkal. Képzeletüket kipányvázták tu­dattal és tudattalanul. Mi is úgy teszünk, mint sok százezernyi társunk, akik úgy viselkednek, mint a mindent beosztó paraszt tette, volt kénytelen tenni évti­zedeken keresztül. Kemény konokság- gal, de sokszor félelemmel telve, gon­dolva előre a jövőre. A gyerekosztály apró lakói nem tud­ják a mát. Álomvilágban, tudattalanul élnek, telt melleket birtokolva. Informá­ció, napi politikai tények és értelem hiá­nyában vannak távol a tudástól. Ma újra döntésre ül össze a magyar parla­ment... Állok a kórház ablaka alatt. Egérvé­kony fiúhang követeli a tejet. Tegye meg, megteheti, kívánom neki, mert gyermekeimről tudom, ha valaki nem az anyatejet szívja, az nem képes izmo­sodni. Ez a fiú egyre csak üvölt. Megteheti. Mert ő gyermekkorú, választóképtelen és felelősség nélküli. Ő a mindentakar­ja magának, a teljes világot. Ő egy olyan magyar, aki nem tudja, hogy válságban vagyunk, hogy talán újra címerünk lesz a Kossuth-címer, és ha felnő, talán nem fizetnek több ezer forint étkezési térí­tést utána a szülők. Szépen sírnak ezek a gyerekek. Dallamosan, fájón, még a Himnuszt is hallom a sírásukban. Nem foglalkoz­tatja őket a külvilág, a világot és az or­szágot nyomasztó gondtenger. Egyre hallgatom hangjukat, és nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy ők lesznek majd azok az új magyarok, akik nemcsak az én gyerekeim, hanem a sa­ját sorsomról is jobban fognak dönteni. Hazaérek. Fiam és lányom az ágyban markolja a kispárnát. Nem tudják, hogy van egy Pozsgay Imre nevű államminiszter, aki 1989. január 9-ét „boldogtalan napnak" nevezte egy beszédében. Nagyon remélem, hogy évek múltán nem tudják meg, hogy mit jelent a bol­dogtalan, amikor évekről van szó. Mert akkorra már talán másképpen sírnak az újszülöttek is. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Tüntetés Titográdban Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents