Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
A megyei pártbizottság ülése nyomán „A piac ismerete határozottságot, következetességet adhat a vezetői döntésekhez” Beszélgetés a szakértői bizottság vezetőjével Mint arról már lapunk tegnapi számából értesülhettek olvasóink, a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén az 1988. évi gazdasági munka tapasztalatairól, s a további feladatokról volt szó. A szokástól eltérően ez alkalommal az elmúlt esztendő munkájának elemzésére, a tennivalók megfogalmazására szakértői csoportot kértek föl. A szakértői csoport vezetőjét, Csapó Jenőt, a Mészöv titkárhelyettesét arra kértük, válaszoljon lapunk munkatársának kérdéseire.- Miért kellett külön bizottságot létrehozni az elemzőmunka elvégzésére, arra, hogy'megfogalmazzák a legfontosabb gazdaságpolitikai teendőket? Ez az ad hoc bizottság milyen szakemberekből verbuválódott?- Azért jött létre ez a bizottság, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérő módszerekkel tekintse át a megye gazdálkodóinak, vállalatainak tevékenységét, megvizsgálja azokat a külső körülményeket és azokat a belső feltételeket, amelyek között tevékenykednek. A bizottság 13 tagú volt, senki sem a pártbizottság tagja, sőt közülünk hatan párton kívüliek. Viszont valamennyien a gazdaságban vagy azzal közvetlenül összefüggő intézményekben tevékenykedünk. A pártbizottság úgy vélte, hogy a szakértői csoport talán szakszerűbben is, talán mélyebben is, de mindenképpen nyíltan és őszintén a gazdálkodók nézőpontjából vizsgálja meg a felmerülő kérdéseket. Lényeges az is, hogy a bizottság teljesen szabad kezet kapott. Mi magunk határoztuk meg a tematikát, azt, hogy miről mit és mennyit akarunk tudni, ehhez a megyei pártbizottságtól semmiféle instrukciót nem kaptunk. (Folytatás a 2. oldalon.) Jó napot, szomszéd Képriportunk a Tolnatáj 3. oldalán. Az Elnöki Tanács ülése Dunaföídvár és Tolna az új városok közt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott a takarékbetétekről és módosította a takarékszövetkezetekről szóló, 1978. évben alkotott törvényerejű rendeletét, majd megtárgyalta az 1988- ban előterjesztett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Az Elnöki Tanács határozatot hozott megyei várossá nyilvánításról, valamint egyes községek várossá nyilvánításáról. A testület 1989. április 1 -jei hatállyal megyei várossá nyilvánította Kecskemétet, Nyíregyházát és Székesfehérvárt. A továbbiakban az Elnöki Tanács elrendelte az alábbi községek várossá nyilvánítását: A Bács-Kiskun megyéhez tartozó Jánoshalma, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, a Békés megyéhez tartozó Battonya, Gyo- maendrőd, Mezőberény, Mezőhegyes, Sarkad, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó Putnok, Sajószentpéter, Szikszó, a Csongrád megyéhez tartozó Kistelek, Mórahalom, a Fejér megyéhez tartozó Gárdony, a Hajdú-Bihar megyéhez tartozó Balmazújváros, Biharkeresztes, Hajdúdo- rog, Hajdúhadháztéglás, Nádudvar, a Heves megyéhez tartozó Füzesabony, Péter- vására, a Komárom megyéhez tartozó Nyergesújfalu, a Nógrád megyéhez tartozó Bátonyterenye, Rétság , a Pest megyéhez tartozó Dabas, Monor, Nagykáta, Ráckeve, a Somogy megyéhez tartozó Csurgó, Fonyód, Tab, a Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozó Csenger, Nagykálló, Záhony, a Szolnok megyéhez tartozó Jászapáti, Kunhegyes, Martfű, a Tolna megyéhez tartozó Dunaföídvár, Tolna, a Veszprém megyéhez tartozó Balatonalmádi, a Zala megyéhez tartozó Letenye. A várossá szervezés végrehajtásának időpontja 1989. március 1., s arról a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodnak. Határozatot hozott az Elnöki Tanács a Koreai Köztársasággal a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szinten történő felvételéről. A továbbiakban a testület kinevezéséről határozott, bírákat mentett fel és választott meg és kegyelmi kérvények ügyében döntött. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Udvari Lászlót 1989. február 1 -jei hatállyal közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Úton-útfélen „Gyalogolni jó” - irta Móricz Zsig- mond. Teljesen egyetértek vele. A robogó járműből látszik az elsuhanó táj, a gyalogos megláthatja a serénykedő kis bogarat is, a virágot is, azt is, ami virít, azt is, amit eltapostak. (írásunk lapunk 3. oldalán.) Diákok helyére ügyfelek Bankká alakítják az iskolaépületet Ülést tartott a megyei tanács Elfogadták az idei költségvetést Vaskos iratkötegekkel érkeztek a tegnapi ülésre Tolna Megye Tanácsának tagjai. A meghívóban hét napirend megtárgyalását javasolta a végrehajtó bizottság. Az első a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról szóló jelentés volt, amelyhez a vb fontosabb döntéseiről és az átruházott hatáskörök gyakorlásáról beszámoló tájékoztató kapcsolódott. Ezúttal a végrehajtó bizottság részletesebben is számot adott tevékenységéről. A vita két előterjesztés kapcsán bontakozott ki igazán. Ezek címe: Tolna megye VII. ötéves terület- és településfejlesztési tervének időarányos teljesítése, valamint Tolna megye tanácsainak 1989. évi költségvetési terve. Ezekről érdemben beszámolni egy rövid tudósítás keretében lehetetlen, ezért mindkét témára a közeljövőben lapunk hasábjain visszatérünk. Elöljáróban csak annyit, hogy a pénzszűke meglehetősen nehéz feladatok elé állítja az illetékeseket. A Tamás Ádám elnökletével megtartott ülésen - melynek elnökségében helyet foglalt Váradi László, a megyei pártbizottság titkára - elfogadták a megyei tanács idei munkatervét, valamint a megyei NEB 1989. évi ellenőrzési tervét. Decs, Nagymányok és Pincehely nagyközségi közös tanácsok és Fadd Nagyközségi Tanács - és ezek szerveinek - tevékenységét megyei irányítás alá vonták. Mucsfa, Izmény, Kisvejke, Závod és Lengyel községeket érinti az a határozat, melyet kisebb területrészek átcsatolásáról hoztak. Végül személyi ügyben döntöttek a tanácstagok: a megyei tanács tervgazdasági bizottságának elnöki tisztségéről lemondott Tamás Ádám. E teendőket ezután a Hazafias Népfront megyei bizottságának javaslatára - a tanácsülés határozata alapján - Mátyás István általános elnökhelyettes látja el. Bankba teszem a pénzem - mondtuk gyakran, s ilyenkor elindultunk az OTP- be vagy valamelyik takarékszövetkezetbe. Január eleje óta a szabályok lehetővé teszik, hogy valóban bankhoz - kereskedelmi bankhoz - forduljunk átmenetileg nélkülözhető forintjainkkal vagy éppen hitelkérelmünkkel mi, egyszerű állapol- gárok is. A gyakorlatban persze rövi- debb-hoszabb időre még szükségük lesz ezeknek a pénzintézeteknek arra, hogy kielégítően fölkészüljenek a lakossági ügyletek intézésére, mindenesetre az Országos Kereskedelmi és Hitelbank RT Szekszárdon elég látványosan megkezdte a fölkészülést. Megvásárolta a tanácstól a főutcán, a piac tőszomszédságában, tehát igen forgalmas helyen található, egy éve még iskola céljait szolgáló épületet, és hozzákezdett az átalakításhoz. A kivitelező Szigma Kisszövetkezet - nekik a városközpontban található épületek bankká illetve biztosítóvá történő átépítésében már meglehetősen nagy gyakorlatuk van - kicserélte a tető, jelenleg külső és belső munkákat is végez. Tervek szerint április végére adják át a terepet a belsőépítészeknek, hogy még a második negyedév folyamán meg lehessen nyitni a földszinten a banképületet, amely az OKHB szándékai szerint külsőségeiben is igyekszik majd megnyerni az ügyfelek bizalmát. „Belsőségeiben” pedig fokozatosan kívánnak rátérni mindenfajta szolgáltatás nyújtására, amit a lakossággal kapcsolatban a Pénzügyminisztérium a kereskedelmi bankok számára engedélyez. Kezdetben elsősorban kisvállalkozások számlavezetését tudják vállalni, a lakosságtól pedig takarékbetétet kívánnak gyűjteni. Kötvény, letéti jegy és az esetleges újabb értékpapírok árusítását is ott végzik majd. A későbbiekben pedig valuta adásvétele, deviza- és BC-számla vezetése, eurocsekk forgalmazása is szerepel a tervek között, amennyiben a szükséges személyi és technikai feltételeket sikerül megteremteni.- ri - gk A homlokzaton kívül a földszintnek kell ebben a félévben elkészülnie, az emelet hasznosításáról még nincs végleges döntés A barokk épületet apatini cseréppel fedik A Széchenyi utca felöli rész, állványokkal körülvéve Tolnatáj
