Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

1989. január 27. /' TOLNA j 2 "ríÉPÜJSÁG A megyei pártbizottság üléséről jelentjük Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) Az írásos beszámoló részletesen tag­lalta a népgazdasági egyensúly javítását, a gazdasági struktúra változtatását elő­segítő feltételrendszer ellentmondásos alakulását. Ezek közül csak a legfonto­sabbakat említjük. A feltételrendszerről A gazdasági szabályozás, a külső gaz­dasági környezet nem tágította eléggé a vállalatok mozgásterét: az ágazatok és a vállalatok helyzete romlott. Általános gazdaságpolitikai elv volt az elmúlt esz­tendőben a gazdálkodás szereplőinek esélyegyenlősége, de ez a gyakorlatban nem érvényesült. Megindult a piacépítés, de még mindig sok az adminisztratív kötöttség. A beszámoló is leszögezi: az emberi tényezőknek, ezen belül a vezetői mun­kának kiemelt szerepe van. A követel­mény nagy és gyakran ellentmondásos: a vezető érvényesítse a népgazdasági célokat, a csoportérdekeket is, termé­szetesen úgy, hogy az egyén érdeke se szenvedjen csorbát. Ehhez társulnak a társadalompolitikai feladatok, amelyek megoldását - bár vállalati önállóságról beszélünk - a közvélemény változatlanul a gazdasági vezetőktől várja. Mindez fel­tételezi az egyszemélyi vezetést, egysze­mélyi döntést és felelősséget, de ehhez a feltételek hiányoznak. Az új vállalatveze­tési formáknak is inkább a kötöttségek növekedése, a döntések elhúzódása és a felelősség elmosódása lett a következ­ménye. Ma is vitázott és tisztázatlan, miként ve­gyen részt a párt a gazdaság irányításá­ban. Az írásos beszámolóban is megfo­galmazódik, hogy a munkahelyeken mű­ködő pártalapszervezetek mozgósítsa­nak a helyi gazdasági feladatok megol­dására. Egyeztessék a helyi érdekeket, véleményeket, jelezzék a központi politi­kai akarat fogadtatását. Egyet nem tehet­nek: azt, hogy konkrétan, operatívan beavatkozzanak a gazdálkodásba. A párthoz hasonlóan a szakszerveze­tek is az „útkeresők” táborába tartoznak: a kompromisszumot is tartalmazó érdek- védelem gyakorlatával küszködnek. Az elmúlt év gazdálkodásáról A megye ipari termelése, ha az atom­erőmű teljesítményét nem számoljuk, megfelel az 1987. év szintjének. Ezen belül nőtt a nehézipar, nem változott az élelmiszeripar, csökkent a könnyűipar és egyéb iparágak termelése. Jelentős termékszerkezet-váltás nem történt az iparban, elsősorban a feltéte­lek hiánya miatt, de a piaci helyzet sem indokolta. A vállalatok azonban eljutottak a felismerésig: termelési lehetőségeik a jövőben a változó piac igényeinek kielé­gítésétől függnek. Az amerikai elnöknek, aki egyben a kormány feje is, jogában áll lényegében az összes vezető kormányzati tisztségvi­selőt kinevezni. Ez körülbelül 3-4 ezer embert érint, ám közülük mintegy 700-at a szenátusnak is jóvá kell hagynia. Ide tartoznak a miniszterek is, akik közül el­sőként a teljes szenátus James Baker külügyminiszteri kinevezését szerdán hagyta jóvá. George Bush, az új amerikai elnök igen hamar megkezdte kormánya tagjainak kijelölését. Például megválasztása után már egy nappal, november kilencedikén bejelentette, hogy James Bakert jelöli a külügyminisztérium élére. (Bushnak ez a lépése azt jelzi, hogy a külpolitika terén megvan a szükséges önbizalma és „biz­tos” keze.) A főnök és beosztott ismeretsége egyáltalán nem újkeletű, legalább har­mincéves barátság köti egymáshoz őket. Az 1930. április 28-án Houstonban szü­letett James Baker tehetős ügyvéd fia. A Az anyagi-műszaki háttér megterem­tésében van a legkevesebb változás. Lényeges fejlődés a termelés műszaki színvonalának növelésében sem érzé­kelhető. Nem vitatható - fogalmazódik meg az írásos előterjesztésben - a beru­házási forrásokat általában szűkítő gaz­daságpolitika és a szabályozóváltozások okozta bizonytalanság hatása, de a fő okot a gazdálkodók hiányzó piacismere­tében, a stratégianélküliségben lehet megjelölni. A személyi feltételek sem megfelelőek a jövő feladataihoz. Az exportértékesítés - változatlan áron számolva - hasonló az 1987-es évhez. A nem rubel elszámolású export 2-3 szá­zalékos növekedése teljes egészében a szövetkezeti iparnak köszönhető. Az építőipar helyzete romlott, mivel csökkent a fizetőképes kereslet. A me­gye építőipari szervezetei több esetben jelentős áremeléssel tudtak talpon ma­radni, illetve üzletpolitikájuk vált alkal- mazkodóbbá. A megye mezőgazdasági üzemeinek többsége 1987-ben megfelelő tartalé­kokat képezett ahhoz, hogy 1988-ban zavartalanul induljanak. Az év elején be­lépő szabályozók hatása - mivel tovább­hárítását csak részben tudták megoldani - a mezőgazdaságban súlyosabb volt, mint a népgazdaság más ágaiban. Ezt te­tézte még az aszály. Gazdálkodásukat főként a hitelezéssel kapcsolatos intézkedések nehezítették. A beruházások 35-38 százalékkal estek vissza, ami már a következő évek terme­lését veszélyezteti. A mezőgazdasági üzemek a közbeik­tatott lánckereskedelemmel, a monopol- helyzetű országos nagyvállalatokkal és némileg a termelési rendszerekkel is erős függőségi viszonyba kerültek, a ter­melésben és az értékesítésben romlottak piaci pozícióik. Mindez önbellátásra, túl- készletezésre, néha párhuzamos kapa- citáskiépitésre kényszeríti a mezőgazda- sági üzemeket. Az életkörülményekről A foglalkoztatottak száma tovább csökkent a megyében, de jelentős lét­számleépítések nem voltak. Szervezett létszámcsökkentés 30 munkáltatónál 127 dolgozót érintett. A munkaerőpiac feszültségeit a csökkenő munkaerő- igény, a kereslet és kínálat strukturális és területi eltérései jelzik. A kiskereskedelem forgalma vissza­esett, ez összefüggésbe hozható a csa­ládok romló anyagi helyzetével, a hitelre vásárolható áruk körének szűkítésével és a külföldi bevásárlóutak számának növekedésével. A vendéglátásban is je­lentősen visszaesett a forgalom. A tanácsok gazdálkodásában - mivel a központi források jelentősen csökken­tek - a hatékonyabb gazdálkodás, a pénzügyi tartalékok feltárása, a hitelek legjobb iskolákba járt, diplomáját a Prin­ceton egyetemen szerezte meg. A gazdag szülők ellenére Baker saját erejéből lett gazdag. Elvégezve a texasi jogi egyetemet is, ügyvédi gyakorlatából hozta össze vagyonát. Bush és Baker kapcsolata a politika te­rén 1970-ig nyúlik vissza. Bush ekkor in­dult a Szenátus egyik helyéért, s arra kérte Bakert, hogy segítse kampányát. (Bushnak akkor nem sikerült bejutnia a szenátorok közé.) Baker 1975-ben, nem utolsósorban Bush segítségével a keres­kedelmi miniszter helyettese lett. Baker­nek 1976-ban jelentős szerepe volt ab­ban, hoy Gerald Ford sikeresen verte vissza egy kaliforniai kormányzó pró­bálkozását, aki el akarta nyerni a Repub­likánus párt elnökjelöltségét. (Azt a kor­mányzót Ronald Reagannek hívták.) Baker 1980-ban ismét kampányfőnök lett. Bush választási hadjáratát vezette, ám ekkor még sikertelenül. Éppen ezért keltett némi meglepetést, hogy Reagan igénybevétele, a feladatok átcsoportosí­tása alapkövetelmény volt 1988-ban. Emellett társadalmi összefogásra, a saját források bővítésére is szükség volt ah­hoz, hogy az intézmények még elfogad­ható szinten biztosítsák az ellátást, és a legfontosabb fejlesztések is megvalósul­janak. Elsőbbséget biztosítottak az egészségügyi és oktatási intézmények­nek, bár a kórházak működési feltételei így sem javultak számottevően. Javult vi­szont az időskorúak szociális ellátása, növekedett a segélyezettek száma. A lakásépítés középtávú tervben meg­fogalmazott célkitűzéseit nem sikerült teljesíteni: 1300 lakás épült a tervezett 1520-1750 helyett. A telepszerű, több­szintes magánlakás-építés is kevesebb, tanácsi szociális bérlakás pedig egyálta­lán nem épült. 1989 feladatairól A megyei pártbizottság feladattervé­ben felhívta a központi irányítás figyelmét arra, hogy a vállalati mozgástér tovább nem szűkíthető és biztosítani kell a szo­cialista tulajdon hatékony működését, a vezetők és az egész kollektíva azonos vagyonérdekeltségét. Erre alapozva kell továbbfejleszteni a vállalatvezetési for­mákat. A testület határozottan tolmácsolta azt a gazdálkodói és gazdaságpolitikai igényt is, hogy legyen népgazdasági szintű stratégia a struktúrapolitikában, mivel a szerkezetváltás nem épülhet csak piaci automatizmusokra. Folytatni kell a monopolhelyzetek fel­számolását is, de itt sem elég csak a piacra hagyatkozni. A feldolgozóipar külpiaci értékesítési gondjai is alátámasztják azt a javaslatot, miszerint olyan szabályozás szolgálja legjobban a népgazdaság érdekeit, amely a legjobb feltételek mellett expor­tálóknak biztosít előnyt. A központi irá­nyításnak jelzi a testület azt is, hogy a mezőgazdaságban a támogatások to­vábbi leépítése már olyan feszültségeket okoz, amely túlmutat az ágazaton. A megyei pártbizottság a vállalati gaz­dálkodásban a piacépítést tekinti a leg­fontosabbnak. Ezért a vállalati pártszer­vek és pártszervezetek is a piaci szemlé­let fejlesztését, a piaci ismeretek bővíté­sét ösztönözzék. Politikai eszközökkel segítsék a vállalaton belüli ésszerű de­centralizációt,' a sajátosságoknak meg­felelő elszámolási érdekeltségi rendsze­rek kialakítását, a vállalati munka hiá­nyosságainak, szervezetlenségeinek ki­javítását. A gazdaságon túlmutató, a gazdasági folyamatok társadalmi hatását is feltáró szenvedélyes, nyílt vitában tizenhatan szóltak hozzá. Gondolataikat részletesen szeretnénk olvasóinkkal megismertetni, ezt szolgálja a holnapi lapszámunkban indítandó sorozatunk. politikai apparátusának élére nevezte ki Bakert, aki négy éven keresztül határo­zott és biztos kézzel irányította beosztott­jait. Bakernek sikerült kimaradnia abból a hatalmi versengésből, ami a Reagan- adminisztrációra akkoriban jellemző volt. Nem véletlen, hogy Reagan második el­nöksége idején Baker helyet cserélt az­zal a Donald Regan pénzügyminiszterrel, akinek később el is kellett hagynia a Fe­hér Házat. Abban, hogy az Egyesült Államok 41. elnöke George Bush lett, minden bi­zonnyal része volt James Bakernek is, hiszen ismét csak ő állt Bush kampányá­nak az élén. Bush valószínűleg hálája jeléül nevez­te ki régi barátját külügyminiszternek. De, hogy milyen jó volt maga a választás, jelzi az is, a Szenátus külügyi bizottságá­ban egyhangúan kiváló jelöltnek nevez­ték Bakert, s a teljes Szenátus is ellen- szavazat nélkül támogatta az új külügy­minisztert. MADARÁSZ GYÖRGY (Folytatás az 1. oldalról.) Ugyancsak a törvény-előkészítői munka részeként foglalkozott a kormány a szemé­lyes adatok kezeléséről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény el­veit magában foglaló előterjesztéssel. A leendő törvény garantálja, hogy az állam­polgárokról készített információkkal ne le­hessen visszaélni, ezeket általában ne le­hessen összekapcsolni. A kormány határozatot hozott az Idegen- forgalmi Alapról. A Minisztertanács elfogadta a kormány tagjainak idei látogatási és fogadási tervét. A kormány tárgyalt a hazai személygép­kocsi-gyártás és -ellátás kérdéseiről. Ami a személygépkocsi-importot illeti, ennek jelentős növelésére a közeljövőben nincs reális esély. Némi javulást hozhatnak a magánimportot könnyítő vámrendelke­zések. Végül a Minisztertanács meghallgatta az igazságügy-miniszter tájékoztatóját a Nagy Imre és társai elleni büntetőügyben, vala­mint az 1 956. október 23-át követő esemé­nyekkel kapcsolatban kivégzettek kegye­leti kérdéséről. A hozzátartozók együttes óhajának megfelelően az eltemetésre a je­lenlegi nyughelyen, a Kozma utcai temető 301 -es parcellájában kerül sor. Ezt követően a kormányszóvivő az új­ságírók kérdéseire válaszolt. A Magyar Rádió munkatársa arról tuda­kozódott, mikor lesz Nagy Imrének és tár­sainak a temetése és nyilvános lesz-e ez az esemény, vagy szűk családi körben rende­zik. Másik kérdése arra vonatkozott hogy a személygépkocsi-gyártással kapcsolatos eddigi vállalati tervek mindegyike zöld utat kap-e. A kormányülésen a temetés időpontjáról nem volt szó, de ez nem is a Miniszterta­nács hatáskörébe tartozik, erről az érintet­tek maguk fognak dönteni. Arról, hogy nyil­vános lesz-e a temetés, ugyancsak a hoz­zátartozók határoznak - válaszolta Maro­sán György. A személygépkocsi-gyártás megterem­tésével kapcsolatban vannak kormányzati, illetve vállalati szintű feladatok. Az egyik le­hetőségről, a már korábban felmerült szov­A KISZ Tolna Megyei Bizottsága tegna­pi ülésén Boros László MB-titkár tartott tájékoztatót a közelmúltban lezajlott KISZ-kormány tárgyalásról, majd Kocsis Erzsébet, a politikai-képzési központ ve­zetője terjesztett elő javaslatot a tavaszi történelmi évfordulók idei megünneplé­sére. Ennek értelmében fontos feladat a március 15-i megemlékezés méltó meg­rendezése, amit több szerezette!, intéz­ménnyel együtt kíván a KISZ lebonyo­lítani. A KISZ MB megtárgyalta ez évi költ­Az alkotmányos jogállam kialakításá­nak társadalmi igénye szükségessé teszi az Alkotmánybíróság létrehozását - vé­lekednek az új alkotmányt előkészítő szakemberek. A nemrég elkészült alkot­mány szabályozási koncepció tervezet­ben rögzítették az Alkotmánybíróság szervezetére, hatáskörére vonatkozó ja­vaslataikat. Megítélésük szerint ez a bíró­ság a hagyományos igazságügyi szerve­zettől elkülönülten, önálló testületként működne, biráit az Országgyűlés válasz­taná. Szervezete elnökből, elnökhelyet­tesből, bírákból és hivatali apparátusból állna. Az alkotmánybírákat az Or­szággyűlés választja majd a nagy tekin­télyű elméleti jogászok és a széles körű tapasztalatokkal rendelkező jogalkalma­zók közül, 70. életévük betöltéséig terje­dő időre. A tervezet szerint az Alkotmány- bíróság elnöke és tagjai a képviselőkkel azonos mentelmi jogot élveznek, más tisztséget nem tölthetnek be, képviselő­nek nem választhatók meg. Tudományos és oktatói tevékenységén kívül más tevé­kenységet nem végezhetnek. Az Alkotmánybíróság fő hatáskörében felülvizsgálná: nem sérti-e az alaptör­vényt valamelyik jogszabály. Ha megálla­pítja az alkotmányellenességet, felfüg­geszti a szóban forgó törvény végrehaj­tását, illetve érvénytelennek nyilvánítja a kifogásolt • alacsonyabb szintű jogsza­bályt. Az Alkotmánybíróság - az Országgyű­lés vagy a köztársasági elnök (a tervezet számol azzal, hogy ez a tisztség lép az El­nöki Tanács helyébe) felkérésére - elő­zetesen, a törvény kihirdetése előtt is ál­lást foglalhat: összhangban van-e az jet-bolgár-magyar kooperációról hama­rosan felsőbb szintű tárgyalásokon dönte­nek. Az MTI munkatársa megkérdezte: hol tart az az ügyészi vizsgálat, amely azzal a bejelentéssel foglalkozik, hogy állítólag a magyar-román határon 18 lelőtt menekül­tet találtak? A Legfőbb Ügyészség vizsgálata még tart, ezért a végleges eredményről még nem tudok beszámolni - mondta a szóvivő. Amint a vizsgálat lezárul, a Legfelsőbb Ügyészség sajtótájékoztatót tart a témáról. Annyit sikerült megtudni, hogy a mai napig a határon holttestre nem bukkantak. Az is bizonyos, hogy a vizsgálat még ezen a hé­ten befejeződik. A Veszprém Megyei Napló munkatársá­nak kérdésére felelve elmondta: Magyar- országon a miniszterek, csakúgy mint min­den állampolgár, a jövedelmük után adót fi­zetnek és adóbevallásukat ugyanoda nyújtják be, mint mindenki más. Mivel a mi­niszterek fizetése viszonylag magas, az adó is jelentős összegű. Konkrétan egy mi­niszter bruttó fizetése 65 ezer forint, s ebből 36 ezer forintot kap kézhez. Ide tartozik az is, hogy bizonyos poszton felül mellékállás­ra vagy egyéb jövedelmi forrásra nemigen van lehetőség. A Magyar Hírlap munkatársának kérdé­seire felelve kifejtette: még nem született döntés azzal kapcsolatban, hogy - a mun­kaidőalap megóvása érdekében - március 15. helyett melyik ünnepnap válik munka­nappá. A sztrájktörvény pontosan felsorol­ja azokat a területeket ahol nem lesz lehe­tőség munkabeszüntetésre. Az általános megítélés szerint a tervezet lényegében megfelel a nemzetközi szabványoknak, nem szigorúbb és nem is engedékenyebb azoknál. . A koalíciós típusú kormányzati munká­val kapcsolatos kérdésre (MTI Külföldi Adások Szerkesztősége) válaszolva rámu­tatott: koalíciós kormánynak vagy kor­mányzásnak a létrejötte egy folyamat ered­ménye, s ahhoz, hogy ez kialakulhasson, a potenciális partnereknek tisztázniuk kell a maguk politikai platformját és a többi part­nerhez való viszonyukat. ségvetését is, illetve annak támogatását, melynek összege 11 millió 788 ezer fo­rint. A költségvetés csökkenése miatt a KISZ MB felülbírálta a megyei pártbizott­ságon való elhelyezését, és arra a dön­tésre jutott, hogy április elsejétől az ed­digi szekszárdi városi bizottság Béla tér 6. szám alatti épületében működik to­vább. Befejezésül a testület megválasztotta a március 23-i küldöttgyűléssel kapcsola­tos dokumentum-előkészítő és jelölést előkészítő bizottságait. adott jogszabály az alkotmánnyal. Hatás­körébe tartozhat egyebek között az Al­kotmányban rögzített alapjogok védel­me. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az Országgyűlés, az Országyűlés bizottságai, meghatározott számú or­szággyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Lefelsőbb Bíróság, a legőbb ügyész, a kormány, az állampolgári jogok szószólója - ha létrehozzák ezt a tiszt­séget a jogalkalmazó és az országos érdekképviseleti szervek kapjanak jogo­sítványt alkotmánybírósági vizsgálat in­dítványozására. Jelenleg még vitatott kérdés, hogy állampolgárok is kezdemé- nyezhessék-e az Alkotmánybíróság eljá­rását. Kétségtelen, hogy az alkotmányjo­gi panasz intézményének megteremtése az Alkotmánybíróság túlterhelését, az ügyek elhúzódását eredményezheti. Nö­velheti azonban az alkotmány értékét, s hozzájárulhat az állampolgárok és az ál­lam közötti bizalom erősítéséhez - állapí­tották meg a jogászok. Az alkotmányjogi panasz előterjeszté­sének több módját javasolták: köztük azt, hogy az állampolgár nem közvetlenül for­dul az Alkotmánybírósághoz, hanem az ügyében folyamatban levő bírósági vagy hatósági eljárás során kezdeményez vizsgálatot arra hivatkozva, hogy az ügyének elbírálására alkalmazandó jog­szabály alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság határozata min­denkire nézve kötelező - hangsúlyozták m a szakemberek. Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön törvény rendelkezik majd. Akik a hírekben szerepelnek James Baker az új amerikai külügyminiszter Költözik a KISZ Tolna Megyei Bizottsága Alkotmánybíróság - az alkotmányos rend védelme

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents