Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 23. szám
1989. január 27. rtEPÜJSÄG 3 Milyen a menedzserképzés belülről Beszélgetés egy leendő menedzserrel A vezetőképzés az egyik legjobb befektetés Paál Tibor, a DDGÄZ Tolna Megyei Üzemigazgatóságának műszaki osztályvezetője menedzserképző tanfolyamra jár. Egyik beszélgetésünk alkalmával szóba kerültek tanulmányai. Érdekelt a téma, így kérdésekkel halmoztam el:- Tudjuk, a menedzserképzés ma nagyon divatos, sok cég hirdeti ilyenek szervezését. Ugyanakkor keveset tudunk arról, hogy is néz ki „belülről" egy ilyen tanfolyam. Hogyan csöppent bele?- Hogy az elején kezdjem, vállalatunk komoly és alapos munkával, külső szakértők bevonásával stratégiai tervet dolgozott ki, hogy a lehető legrövidebb idő alatt javítsunk a gazdálkodás hatékonyságán, és mind nagyobb nyereséget tudjunk elérni. Ennek a tervnek igen lényeges része a vállalat mostani és jövendő vezetőinek kiválasztása és magas szintű képzése. A tanfolyam szervezésével és lebonyolításával megbízott Econorg Számítástechnikai Közös Vállalat rendelkezik olyan korszerű módszerekkel, ismeretekkel, amelyek szükségesek a jövő új, nyugati stílusú, hatékonyan dolgozó menedzsereinek képzéséhez. Első lépés a kiválasztás volt, mert nyilvánvaló, hogy jó vezetőket csak megfelelő adottságokkal rendelkező emberekből lehet képezni. A vállalat központjában több mint száz felső- és középvezetőből választottak ki 36-ot a szakemberek, intelligencia- és pszichológiai tesztek, valamint egyéb személyiség- vizsgálatok alapján.- Mikor kezdődött és mennyi ideig tart?- Tavaly októberben indultunk, és idén novemberben végzünk.- Tehát több mint egy év. És milyen a képzés formája?- Meglehetősen bonyolult. Háromszor egy hét intenzív képzéssel kezdődik a tanfolyam az alapok elsajátításával. Ezután féléves irányított önképzés és gyakorlati tapasztalatszerzés következik egy gyakorlott, eredményes vezető segítségével, valamint nyelvtanulás távoktatással. Ősszel lesz majd egy 40 órás intenzív nyelvtanfolyam, ahol angol vagy német választható. Közben még szakdolgozatot is kell készíteni, mégpedig úgy, hogy a vállalat számára hasznos, illetve a közeljövőben hasznosítható legyen, és amely bizonyltja majd, hogy képességeink, tudásunk, gondolkodásmódunk alkalmassá tesz bennünket menedzseri tevékenység ellátására. A tanfolyam a szakdolgozat védésével ér véget.- Milyenek az eddigi tapasztalatai?- Egy profi módon megszervezett, maximális hatékonyságra törekvő új képzési modelltt ismertünk meg. Azonkívül, hogy hasznos, érdekes is, bár meglehetősen fárasztó a napi 10-12 órás agytréning.- Lehet még figyelni, tanulni valamit a tizenkettedik órában?- Igen, mert a szervezők annyira változatosan, izgalmasan állították össze a tananyagot, hogy az ember észre sem veszi az idő múlását, de a szellemi fáradtság ellen rendszeres sport- programok is vannak.- Azt hiszem, itt nem egyszerűen tanulásról van szó...- Az információk, a tudás megszerzése fontos, de nem elegendő. Olyan képzés ez, ahol elsajátíthatjuk és gyakorolhatjuk személyiségünk mind teljesebb megismerésének és fejlesztésének módszereit, a vezetői hitvallás kialakítását, a vezetői életút tudatos tervezését, javíthatjuk konfliktuskezelő képességünket, döntési készségünket, megtanulhatjuk, hogyan kell alkotó munkahelyi légkört teremteni, munkatársi kapcsolatokat alakítani, emberek előtt szerepelni, az információs rendszereket, számítógépeket hatékonyan alkalmazni, és még sorolhatnám. A módszerek igen változatosak. Csak egy-két példát mondok. Beszédet kellett írni valamilyen vállalati ünnepségre, majd előadni videokamera előtt. A produkciókat ezután megnéztük, és elemeztük. Esetjátékokat is rendeztünk. Például, hogy adott egy munkahely, ahol 5 ember dolgozik különböző adottságokkal és szorgalommal, anyagi és családi háttérrel. Átszervezés miatt kettőt el kell bocsátani. Érdekes volt megfigyelni és elemezni, hogy ki melyik kettőt és milyen indokok alapján választotta. Voltak még diplomáciai és kommunikációs készséget fejlesztő esetjátékok, számítógépes döntési játékok, önismereti tesztek tömege, beszédkészséget fejlesztő gyakorlatok, de nem akarom az egész tanfolyam anyagát elmondani, mert az órákig tartana.- Ez mind nagyon szép és érdekes, de a legfontosabb kérdés az, hogy a jelenlegi népgazdasági és vállalati környezetben mennyit lehet ebből hasznosítani, milyen gyakorlati előnyöket várhat a vállalat abból, hogy ilyen képzett vezető szakemberei tesznek?- Mindezek, amelyeket elsoroltam eddig - a tanfolyam tartalma és módszertana - nem öncélú. A cél egyetlen szóban összefoglalható: hatékonyság. Ajó menedzserszemléletű vezető legfontosabb feladata elérni, hogy vállalata mind hatékonyabban működjön, és ehhez bizony szükséges az a tudás, készség, tapasztalat, amit egy ilyen tanfolyam nyújthat. Vállalatom vezetői szerencsére azt az elvet vallják, hogy az oktatás egyfajta beruházás, a legjobb befektetések egyike. Igaz, a mégoly képzett vezető kezét is sok minden köti ma még Magyarországon. De biztos vagyok benne, hogy ezek a kötöttségek lazulnak, és mi, a közeljövő vezetői teljes mértékben kifejthetjük majd tudásunkat, képességeinket a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Árki A. Kft. alakult a szakszerű vagyonvédelemre Megalakult a TÜVATI Kft. - Tűz- és Vagyonvédelmi Tanácsadó Vállalkozó Iroda -, amely családi otthonok, termelőüzemek védelmére ajánlja szolgáltatásait. A vállalkozás tagjai a Magyar Hitel Bank, s olyan nyugállományú rendőr- és tűzoltótisztek, akik széles körű szakmai ismereteiket a különböző értékek megóvására hasznosítják. A társaság mindenekelőtt összeállította azoknak a kisvállalkozóknak, szövetkezeteknek a listáját, amelyek a vagyonbiztonság területén dolgoznak, illetve állítanak el termékeket, így a többi között zárakat, rácsokat, riasztóberendezéseket, tűzoltókészülékeket, s egy-egy megbízás elvállalásánál közülük választja ki az adott feladatra a legalkalmasabbat. Lényegében versenyt teremt közöttük, ami rendszerint kedvezőbb árakban és a garantáltan jó minőségben kamatozhat. Mivel a tűzesetek, betörések száma az utóbbi időben megszaporodott, máris nagy az érdeklődés a kft. szolgáltatásai iránt, elsősorban közületek, vállalatok raktári készleteit óvják meg a TÜVATI közreműködésével. Éppen az élénk keresletre tekintettel a kft. Biztonság címmel hamarosan saját folyóiratot is megjelentet, amelyből a vállalati rendészek, tűzvédelmi megbízottak, illetve más érdeklődők informálódhatnak a legújabb technikai berendezésekről. A negyedévenként megjelenő lap többi között a számítás techcnikai adatok biztos megőrzésének a lehetőségeivel is foglalkozik. Munka nélkül marad-e a sajtüzem? Nyugatra exportálják a fölösleget Hisszük is, meg nem is, hogy a drasztikus áremelés után az általunk elfo- gyassztott tej árának 15, a vajénak 41, a sajténak 5, a túróénak 34 százalékát még mindig valaki más - nevezetesen támogatás formájában a költségvetés - fizeti meg helyettünk a termelőnek. S ha mi hisszük is, pénztárcánk fittyet hányva a józan belátásnak egyre hamarabb kiürül, ezért a múlt évi és az idei áremelkedés együttes hatásaként csaknem kétszeresére emelkedett tej- és tejtermékárakkal szemben kénytelenk vagyunk némi ellenállást kifejteni. Kevesebbet vásárolunk mindenekelőtt sajtból - az áremelkedés ott volt a legnagyobb mértékű -, de vajbl, kefirből, krémtúróból is. Ezt mindenki megkérdezi most tőlem - mosolyog elnézően Bucsi Elek, a Tolna Megyei Tejipari Vállalat igazgatója, amikor afelől érdeklődöm, hogy vajon jól jár- e a vállalat az áremelésekkel. Persze, hogy nem, hiszen a magasabb fogyasztói ár mellé magasabb fölvásárlási ár is társul - az alapanyag, azaz a tej literje 2,92 forinttal, összességében 37 százalékkal kerül tölpbe, mint korábban - nőtt a vegyszerek és csomagolóanyagok ára, csökkent a fogyasztói árkiegészítés - amit a vállalat igényelhet a költsévetésből a tej értékesítése után -, az átlagnál jobban nőttek a társadalombiztosítási költségek... A vállalat pozíciója tehát ebben az évben az igazgató megítélése szerint legföljebb a múlt évihez hasonló lehet. S a tavalyinak megfelelő lesz-e a szekszárdi sajttermelő kapacitás kihasználtsága? Munka nélkül maradnak-e és föl- vásárolatlan marad-e az eladhatatlanná drágult tej? - vetődött föl bennem a kérdés. Az üzemet évi 6900 tonna úgynevezett félkemény sajt gyártására „hitelesítették”, de 1987-ben például meghaladta termelésük a 8,5 ezer tonnát. Ebben a sajtkategóriában - Trappista és Edámi - az ország termelésének több, mint 20 százalékát készítik a szekszárdi üzemben, a vállalaton belüli nagyságrendre pedig jellemző adat, hogy a fölvásárolt tejnek 60-65 százalékát dolgozzák föl sajttá. Megtudtam, hogy aggodalmam fölösleges volt, az üzem a belföldi kereslet csökkenése ellenére sem marad munka nélkül, olyannyira, hogy erre az évre is 8 ezer tonnányi termék gyártását tervezik. „Magasabb szempontok” miatt - például a biztonságos belfőli ellátás vagy a minden fázisában támogatott ágazat exportorientációjának elkerülése érdekében - csak az itthon fölöslegesnek bizonyuló mennyiséget szabad exportálni. A múlt évi áremelkedés nyomában járó belföldi keresletcsökkenés azt eredményezte, hogy ez a fölösleg megnőtt, a Tolna Megyei Tejipari Vállalat sajtexportját a megelőző időszakhoz képest megháromszorozta. Ezt a mennyiséget tervezik idén további 2,5-szeresére megemelni, ami azt jelenti, hogy a termelésnek több mint 50 százaléka kerül ebben az évben külföldön a fogyasztók asztalára. Az export növelése persze nem egyértelmű öröm a vállalatnak, hiszen az elérhető ár esetenként kedvezőtlenebb, mint belföldi értékesítés esetén. A másik, nagyobb gondot pedig az jelenti, hogy az exportra kerülő áru ellenértékéhez a fölvásárlási ár kifizetése után sokszor csak 5-6 hónappal jutnak hozzá, ami határozottan fizetési nehézségek árnyékát vetíti előre. Elhárítja ugyanakkor az exportlehetőség azt a veszélyt, hogy a termelők a tejtermelés visszaszorításával foglalkozzanak. A vállalat 1-1,5 százalékkal növelni szeretné ebben az évben is a fölvásárolt tejmennyiséget, még akkor is, ha átmenetileg nem ez az igazi érdekük. Bíznak benne, hogy néhány éven belül - akár a korszerű táplálkozás jegyében - visszaáll a tejfogyasztásnak minimum egy korábbi szintje, ezért nem szabad hagyni, hogy a termelés, a szarvasmarha-állomány addigra lecsökkenjen. Tudvalevő, hogy azt helyreállítani legalábbis meglehetősen lassú és nehézkes folyamat.- ri - gk Automatizált sajttermelés a szekszárdi üzemben Hurok a kötélen- Búsul a paraszt - lép be vidáman a szobába Sára, Bodor felesége. Egy pillanat alatt megtelik élettel a szoba. Sára kedvesen odahajol az emberéhez és megcsókolja, felém huncutkásan int. Aztán sü- rög-forog és évődik velünk.- Urak! - mondja kacagva. - Itt olyan sűrű bölényszag van, hogy az ember azt gondolja, ti még mosakodni is elfeledtek. Szó, mi szó, igaza van az asszonynak. A két heverőn az ágynemű ugyanúgy maradt, mint ahogy azt reggel hagytuk, az asztalon ételmaradékok, mi meg borostásak vagyunk. Az este, miután hazajöttünk Ferencz Jóskától, nem volt érkezésünk a borotválkozáshoz, reggel meg kisebb gondunk is nagyobb volt annál, hogy tisztálkodjunk. Azóta elszívtunk legalább egy-egy doboz cigarettát is, a szellőztetés meg elmaradt. Kell azasszonyi melegség, állapítjuk meg mindketten, hiszen Sára pillanatok alatt rendet varázsol, mi is elfelejtjük gondjainkat.- Na vén medve! Vissza mersz jönni a civilizációba másfél napra - simítja meg barátom őszülő haját Sára. - Vagy maradsz itt kint a szép magyar rónán hét végére is. Ha nem vettétek volna észre, akkor szombat van és délután három óra.- így elszaladt az idő? - nézek az asszonyra. - Otthon azt mondtam, hogy délre hazaérek.- Mondta ezt már más is, mégis nekem kell érte jönnöm. , Sándor csak sunnyog a bajsza alatt. Úgy csinál, mintha örülne is, meg nem is, hogy a felesége eljött értünk.- Már indulni akartunk - mormogja Sándor, de az asszony kacé- ran rákacsint.- Tán csak nincs új menyecske? - sertepertél továbbra is az ura körül. - Aztán nem akaródzik a családi ágyba bújni! A kijelentés már célzásnak is felfogható. Mi azonnal eláruljuk sutaságunkat és úgy teszünk, mintha nem is hallottunk volna semmit. Nem tudom mire vélni a két ember viselkedését. Sára kacag, röpköd a szobában, a férfihoz dörgölődzködik, mint egy álmos macska. Sándor pedig morc medvét játszik. Pedig biztos, hogy az asszonyt viseli meg jobban ez az önkéntes száműzetés. Csak hát az asszonyok több áldozatra képesek. Ha szenvednek is, titkolják. Takargatják az utolsó pillanatig. Ugyanakkor nincs egyetlen pillanatuk sem, ami ne aggódással telne. Főleg most, amikor a világ kereke kicsit kibillent a helyéből. S még lehet a dologból széna is, szalma is. Képesek még akkor is adni egy kis szeretetmorzsát, ha már teljesen kétségbeestek. Talán egy kicsit ezért válnak az anyánkká, és nem elégszenek meg a feleség szereppel. Ez nekünk jólesik, szükségünk is van rá, de titkoljuk: csak meg ne látsszon, hogy rájuk szorultunk, hogy ők azok, akik képesek a legreménytelenebb helyzetben is tanácsot adni, feloldozást a hibáinkra, erőt a továbbéléshez. Azon kapom magam, hogy szentimentálissá vált ez a röpke eszmefuttatás. Azonnali mehetnékem támad. Ahogy nem tudnék hazát cserélni, úgy nem tudnék hosszabb időt eltölteni a családom nélkül sem. Még azt sem tenném meg, hogy húsz kilométerre vállaljak munkát a lakásomtól és ne aludjak minden este a saját ágyamban. Ettől a pillanattól kezdve szembe tűnik, hogy milyen rút ez a szoba is, ahol vagyunk. Két kivénhedt heverő a fal mellett, fehérre mázolt konyhaasztal az egyik sarokban, mellette négy szék. Rozoga szekrény, öreg Gold Star fekete-fehér televízió és egy Sokol rádió. Ez az összes berendezés. Előbb is észrevehettem volna, hiszen azt is jelenti: Sándor az ittlétet időlegesnek tartja, még mindig nem döntötték el, hogy életük hátralévő részét a faluban töltik. Akkor az sem igaz, hogy a városi lakás marad a gyereknek. Ha Sára költözni akarna, akkor már régen berendezi ezt a három szobát. Otthont varázsolt volna. Nem tette ezt, akkor egyszerűen csak arról van szó, hogy az én barátom számot akar vetni magával. Ehhez lehet, hogy egy év, lehet, hogy kettő szükséges. Addig meg - tipikus férfi megoldás - csak történik valami.- Nincs szennyese az Úrnak? - kérdezi a fürdőszobából kijövet Sára.- De van - derül jobb kedvre Bodor. - A lelkem.- Az már olyan sötét, hogy tisztítani lehetetlen - évődik az asszony.- Ha csak sötét lenne - sóhajt Sándor.- Hát akkor mi van vele.- Összetört.- Kutyagumit - vált hangsúlyt az asszony. A homlokán megjelenik egy kis ránc, a szemét apróra húzza össze. - A hülyeség nem ragályos? - fordul felém. - Nem szeretném, ha otthon te is ilyen marhaságot mondogatnál. Szabadkozni nincs időm, Bodort védeni sem, mert az asszony kiadja a parancsot, hogy azonnal indulunk a városba. Azt is elndönti, hogy ő vezet, mert mi déltől háromig csak-csak fröccsöztünk.- Nem akarom, hogy bekerüljetek a Szondába - mondja és máris indítja az öreg Zsigulit. Pár percig csendben utazunk Sárosd felé, amikor ismét Sára szólal meg.- Ha nem tudná az úr, ma van a 23. házassági évfordulónk. Egy pillanatra Sándorra néz, de visszakapja a tekintetét az útra, mert egy Trabant erőlködik mellettünk, előzni akar. Sándornak ez az idő elégséges arra, hogy rámnézzen kétségbeesve: „Az istenit, ezt megint elfelejtettem” arckifejezéssel.- Egyébként is - folytatja az asszony -, nem erről suttog a falu és a város. A közlés úgy ér bennünket, mint derült égből a villámcsapás. Szorultságunkból megint az asszony ment ki bennünket.- Egy szegedi kollégád Suttog a város címmel irt könyvet az ottani korrupciós ügyekről. A könyvet még senki sem látta, de máris szállóige lett: „Tudod, hogy miről suttog a falu és a város?” Folytatjuk HAZAR JÓZSEF
