Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

4 Képújság 1989. január 25. Husek Rezső zongoraestje Mint köztudott, a Művészetek Háza a téli időszakra bezárta kapuit, mert ott orgonaépités folyik. Ezért Husek Rezső immár hagyományos önálló estjére a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola nagyter­mében került sor. Némi nosztalgiával foglaltunk helyet a patinás falak között, mert a megyeszékhely zenerajongóinak sorában aligha van valaki, aki korábban meg ne fordult volna és szívesen ne em­lékezne a kedves, családias Augusz-házi koncertekre. Volt valami szívet melenge­tő abban, hogy a köztiszteletben álló zongorista éppen ott lépett dobogóra, ahol hosszú éveken, évtizedeken át mint igazgató plántálta a gyermeki telkekbe a muzsika szeretetét, tanította érteni, mű­velni az ember életét széppé, nemeseb­bé tevő zenét. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok motoszkáltak bizonyára a hallgatók közül mások fejében is, amikor Thész László, a volt tanítvány, s az intéz­mény éten méltó utód, ezúttal mint mű­sorközlő bejelentette az első számot, Haydn: D-dúr szonátáját. A mesteri kom­pozíció első tétele vidám, életörömtől duzzadó, a második, lassú tétel gondo­latgazdag, a harmadik élvezetes rondó volt Husek Rezső billentése nyomán. Beethoven: d-moll szonátája 1802-ben akkor készült el, amikor a zseni gyógyít­hatatlan fülbetegsége már erősen rosz- szabbodott. A pesszimizmus és remény kétségei között vívódó zeneszerző fájdal­mát, élni akarását finom pasztellszínek­kel rajzolta meg a zongorista. Szünet után a méreteiben kisebb, ám csengőbb hangú zongorához ült Husek Rezső (két zongora volt a színpadon), hogy Bartók: Három csík megyei népda­lának előadásával kalauzolja hallgatósá­gát a festőién szép, s ma nehéz napokat élő Erdély földjére. Az egyszerűségé­ben, tisztaságában gyönyörködtető, nép ajkán született dallamokat hiteles tolmá­csolásban élvezhettük. Zeneileg és ak­tualitásában is műsorválasztási telitalálat volt egymás mellett megszólaltatni a Há­rom csík megyei népdalt és Bartók I. Ro­mán táncát. A szerző előítéletektől men­tesen fordult a szomszédos nép muzsi­kája felé, s felmutatta annak igaz értékeit. Az I. Román tánc nagyszabású zongo­ramű, mely egyetlen motívum remekbe­szabott feldolgozása. Mint a műsorközlő utalt rá: „Jelképe a ma is érvényes Bartó­ki gondolatnak a népek testvérré válása eszméjének. Az előadó a mű autentikus megszólaltatásával hitet tett a kölcsönös megértés, az igaz barátság eszméje mel­lett. Kodály Zoltán nem elsősorban zongo­raművei révén vált méltán világhírűvé. Ezek a szerzeményei azonban mesterien felépített igazi gyöngyszemek. Közülük való a Marosszéki táncok, mely a XX. század egyik legnagyszerűbb zongora- darabja. Az előadó láthatóan élvezte a Marosszék környékén gyűjtött hangsze­res táncdallamok kodályi megfogalma­zását. Az interpretálás belső öröme átsü­tött a hallgatóságra is. A hangverseny zárószámaként Cho­pin: Andante spianato és nagy polonéz darabja csendült fel. A spianato jelenté­se: egyszerűen, szenvedély nélkül. Az előadó kiérlelt, higgadt játékával lehelet­finom megoldásaival, a polonéz virtuóz kódájának megformálásával ismét bizo­nyította művészi kvalitását. A sikeres koncert zenei élményét két ráadásszám tetézte. LEMLE ZOLTÁN Lehotka Gábor a szekszárdi orgonáról Orgona épül a szekszárdi Művészetek Házában. Erről beszámoltunk már olva­sóinknak. Most az előzetes szakvéle­ményt készítő Liszt-díjas, érdemes mű­vésszel Lehotka Gáborral beszélgetünk a szekszárdi orgonáról.- Az Országos Filharmónia osztály- vezetője, Zeke László személyes kéré­sére megtekintettem a szekszárdi zsi­nagógát és annak építési terveit még 1982-ben - kezdi az orgonaművész, Le­hotka Gábor. Akkor született az az elkép­zelés, hogy NDK-beli testvérvárosuk, Karl-Marx-Stadt példájára orgonát is építsenek, hiszen koncerttermi funkciót terveztek ide, és galériát. Személy szerint én ezzel nagyon egyetértek, hogy a meg­levő műemlék művészi célú hasznosítást nyer, vagy most már azt is mondhatjuk nyert, hiszen neves művészek adtak már eddig is hangversenyt, és a képzőművé­szeti élet nívós állomáshelyévé lett ez a ház.- Milyen hangzási viszonyokat talált itt?- A zenélés alapkövetelménye, hogy ezek természetesek legyenek és itt az át­építés, felújítás során is vigyáztak arra, hogy a természetes akusztikát megőriz­zék. Itt jegyzem meg, hogy az újonnan épített művelődési házak, illetve koncert­termek akusztikai viszonyait nem érzem jónak. Ennek egyik oka az évtizedekkel ezelőtt megjelölt cél, az úgynevezett stú­dióakusztika szorgalmazása. Kevés olyan magyar város van, amelyik olyan koncertteremmel rendelkezik, ahol a ze­ne természetes körülmények között szó­lal meg. Szekszárdon most erre nyílik le­hetőség.- Az orgona szerepéről mondja el gon­dolatait!- Az orgona látványos megjelenésé­vel, ünnepélyes, sokoldalú hangzásával közkedveltségnek örvend. A társadalmi érdeklődés a hangszer iránt nagy, így ennek kielégítése nem egyházi keretek között politikai érdek is abban a helyzet­ben, amikor közüggyé vált az emberek szabadidejének kulturált eltöltése. Azt is el kell mondani, hogy tolna megyében még egyházi tulajdonban sincs koncer­tezésre alkalmas jó orgona. Ezért az ed­dig már megrendezett orgonahangver­senyeket szerény, hézagpótlónak érzem, függetlenül attól, hogy magam is hang­versenyeztem itt a megyében. Az orgona egyébként bármilyen társadalmi ünne­pen reprezentatív, magas színtű zenét adhat. Megszólaltatásához elegendő egy orgonista.- Szakértői véleményében milyen szempontokat javasolt az orgonaépítés­hez?- Azt kell szem előtt tartani, hogy az or­gona várható funkciója, jelentősége a vá­rosban nagy lesz. Ezért optimális megol­dásokat kellett szorgalmazni. A szocialis­ta országokban egyedül az NDK-ban vannak olyan orgonaépítők, akik ver­senyképesek a nyugati cégekkel. Ezért javasoltam a drezdai Jehmlich vállalatot. A pódium kialakítását célszerűnek tartot­tam az orgonaépitőkkel egyeztetni, hogy elkerüljük az utólagos módosításokat. A pódium mérete a nézőteret is meghatá­rozza. Szerencsés az olyan ülések kiala­kítása, melyek az igényeknek megfele­lően elmozdíthatok. Az ülések a hosz- szabb használatbavételtől se nyikorogja­nak, nagy posztó vagy bársony felületeik ne legyenek. A jó akusztikai viszonyokat segíti az is, ha nem használnak függönyt, drapériát, puha anyagot. A fűtés szem­pontjából leghátrányosabb a meleg leve­gő befúvása. A központi fűtés testjein pá­rologtató edényeket kell elhelyezni, a megfelelő páratartalom miatt. A hangszer szakmai részletezése az olvasót aligha érdekli.- Az elmúlt években több orgona építé­séről hallhattunk.- Az elsőt Vác Városi Tanácsa rendelte a zeneiskola koncerttermébe. A hang­szert 1976-ban adták át. A második or­gona, a gyors zenei fejlődéséről híres Szombathelyen készült, a szombathelyi szimfonikusa zenekar kezdeményezésé­re. Az orgona a zsinagógában épült 1980-ban. A harmadik hangszert a Kecskeméti Városi Tanács rendelte és 1983-ban adták át. Ezeket is javasoltam tapasztalatszerzés céljára megtekinteni a Tolna megyei megrendelőknek. A szekszárdi orgona építése jól halad. A tervek szerint ez év húsvétján lesz az első koncert, amikor megszólal az új or­gona.- DKJ ­A zsúfolásig megtelt Gemenc Szál­ló étterem péntek esti sztárvendé­ge Tomsits Rudolf volt Az utolsó „szabad” művészet, a főzés tudományának szekszárdi nagymestere, Ragoncsa István főszakács próbálkozik egy különleges trombitával Fotó: - kapfinger ­Egy diszkós kitüntetései Arató András pályájáról Két sportágban is ifjúsági sportvá­logatottságig vitte. Tizenöt éves ko­ráig úszóként, aztán labdarúgóként volt az élvonalban. A pályafutás egy térdsérülést követően, az FTC-ben ért véget. Azonban már belekóstolt a siker, a versengés izébe. Kereste a „kitörés” módját. Elindult egy diszkós versenyen... Eddigi kitüntetései a KISZ KB-tól, az OTSH-tól és az ÁlSH-tól, az Úttörő Szövetségtől származnak. Most, augusztus 20-ra - a diszkó­sok közül elsőként - megkapta a Művelődési Minisztérium Szocialista Kultúráért kitüntetését.- Ki vagy, és mivel foglalkozol, Ara­tó András?- Ha arra kell felelnem, miként ke­rültem a diszkó területére: 1974-ben a közgazdaságtudományi egyetem emeleti klubjában egy amatőr ver­senyt nyertem meg. így kerültem a pályára. Ezt követően a műszaki egyetem E - ezres - klubjában, illet­ve a kiliántelepi és a balatonföldvári Expressz táborban tartottam, több ezer fiatal előtt a műsoraimat. A montreali olimpia után indult az Akik­re kíváncsiak vagyunk sorozatunk. Ebben olimpiai bajnokok, világbaj­nokok, színművészek, kortárs rock­popzenei egyéniségek vallottak éle­tükről, pályájukról, sikereikről és - ha ilyen is volt - kudarcaikról.- Hogyan ívelt tovább a megkez­dett pálya?- A moszkvai olimpián, 1980-ban művészküldöttként képviseltem Ma­gyarországot. 1982-től 1985-ig az Eötvös Klub házigazda-műsorveze­tői tisztét tölthettem be, 1984-től a ve­lencei ifjúsági üdülőközpont diszkó- saként és művészeti vezetőjeként - napjainkig - több mint háromszáz- ezer fiatal szórakozásáról gondos­kodtam.- Láttunk a Városligetben is...- Nem véletlen: évek óta a majális központi színpadának felelős mű­sorszerkesztője és köreműködője vagyok. 1983-ban és 1984-ben egy sor ifjúságpolitikai, kulturális és sportesemélyt, olyanokat, mint a bé­kedemonstrációt, az Aranyjelvénye­sek az olimpiáért akció szabadidős, kulturális programjait, az egyetemis­ták, főiskolások országos turisztikai találkozóját, az országos diákjárók turisztikai találkozóját szerveztem, bonyolítottam. Olykor kulturális kül­döttségek tagjaként utazom a szo­cialista országokba. De sorolhatnám tovább is, mert ez mind a tisztem, vagy tisztem volt. A Magyar Rádió­ban a Zenerulett című műsor ad fó­rumot számomra.- Mit tartasz a fő elfoglaltságod­nak?- Jelenleg az Esti Hírlap kulturális rovatának pop-rock szakírója va­gyok. És ha a közeljövőre gondolsz: októbertől szombat esténként, mint egy bolygó, vissza-visszatérek a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi egyetemre, ahol immár a közön­ség igénye nem a kis klubba, ha­nem az aulába vitette a programot - ott ugyanis több ezren elférnek egy­szerre.- A sporttal teljesen megszűnt a kapcsolatod?- Az idén is közreműködtem a ma­gyar sportolók szabadidős program­jának alakításában, olimpiai klubok­ban, Dunavarsányon és Tatán.- Mindabból, amit hallottunk, egy nagyon sokoldalú, munkabíró em­ber képét lehet összeállítani. Te is így látod?- Nem szoktam magamat elemez­ni - lehet, hogy ez hiba -, inkább a munkámmal és azokkal szeretek foglalkozni, akiknek a műsorokat, programokat készítem. Nekem is így jó ez, mert ebben teljesen föl tudok oldódni. Nos, a kapott információk birtoká­ban csak egyetérthetünk a kitünte­téssel, és természetesen gratulálunk hozzá. LÁTÓ JÁNOS 4 A Bikini várakozik Egy évvel ezelőtt a Pop-Meccs gála és a cannes-i MIDEM után beszélgettünk D. Nagy Lajossal, a Bikini együttes front­emberével. Akkor igen komolynak ígérkező aján­latokkal rendelkeztek. Tárgyalásokat folytattak a MIDEM-en tengerentúli cé­gekkel. A Pop-Meccsen elért első helye­zéseik nyomán külföldi rockfesztiválo­kon való szereplés jogához és lemezké- szitési tehetőségekhez jutottak.- Az idei MIDEM-re az elmúlt évekhez képest igen csendesen utazott el egy de­legáció. A Bikini miért nem tartott velük?- Az idén együttesünk valóban nem utazott Franciaországba, de ez nem je­lenti azt, hogy nem képviseltetjük ott ma­gunkat. Lemezeink jelen vannak a feszti­válon. Tavaly Ígéretes tárgyalásokat foly­tattunk, de ezek megakadtak. Biztatóbb a Pop-Meccsen nyert külföldi lemezkészí- tési tehetőség. A lemez elkészítésére ez idáig a Magyar Hanglemezgyártó Válla­lattal fennálló szerződésünk miatt nem került sor. Ők ugyan nem zárkóztak el a dolgoktól, de az általuk kért százalékok már nagyon megdrágították volna a le­mez árát. így egyelőre ezzel is még vár­nunk kell.- Ezek szerint semmi mozdulás külföl­dön?- Azért szerepeltünk a Szovjetunió­ban, valamint Csehszlovákia magyarlak­ta területein. Clipjeink sokszor szerepel­nek az olasz állami televízió, a RAI műso­raiban. Ennek hatására műsort készíte­nek velünk.- Van-e valami változás az együttes­ben?- Igen, új gitárosunk van, Daczi Zsolt személyében.- Mikor lendül bele a Bikini a ’89-es év­be?- Hamarosan, február 6-án kezdjük meg országos turnénkat. Akik emlékez­nek régi együttesemre a Rolls-ra, bizo­nyára szívesen fogadják majd, hogy a koncerteken játsszuk a csapat egykori slágereit is. Rockfontos - Rockfontos A hét végén, szombaton rendezik Szekszárdon a városi úttörőházban azt a modern táncversenyt, amelyre délután 14.30 órától várják a nézőket. Ezúton is kérik azokat, akik a versenyen indulnak, hogy délután fél kettőre tegyenek a hely­színen. A Rockpont slágerlistája 1. Bobby McFerrin: Don’t worry, be happy 2. Phil Collins: Two Hearts 3. Rick Astley: Take me to your Heart 4. Milli Vanilli: Ma Baker 5. Inner City: Big Fun KINDL GÁBOR Slágerlistánk élén Bobby McFerrin Jazz-kocsma Szekszárdon

Next

/
Thumbnails
Contents